Érdekes, nekünk viszont a megkérdezésünk nélkül, titokban, a tulajdoni lapunkra jegyeztettek be szorgalmi jogot, az EON javára.

Nem. Csak az a baj, hogy ha áthúzta, akkor sakk. Nem az új bekapcsolásnál, persze, mert akkor látják, és követelik az engedélyedet. De ha meglévő csatlakozót helyez át, akkor azt már sem te, sem a szolgáltató nem vághatja le, mert nem lehet senkit sem kizárni a villanyból.
Már persze, ha a méretlent húzza át. Ha a mértet, akkor ahhoz a szolgáltatónak semmi köze, te meg megszüntetheted. De hát nyilván törvényesen, azaz felszólítod tértivevényessel (kétszer! és akkor át se kell, hogy vegye, két tértivevényes próbálkozás elég minden bíróságnak), stb.

Kisfeszültségű vezeték?

Nem 20kv. Van egy tök rozsdás szakaszolókapcsoló oszlop, ami már nem is szakaszol. Tíz éve nem érjük el, hogy legalább lefessék, ha ki nem is cserélik. Szolgalmi jogot bejegyeznek, de karban nem tartják.

Törvény kötelezte őket, hogy a már álló (tehát jog szerint amúgy is birtokolt) szolgalmi jogaikat a tulajdoni lapokra is jegyeztessék fel, hogy nyoma legyen a dolognak, és egy új vevőnek is tiszta legyen a helyzet. Ha nem tették volna meg, akkor se lenne több jogod, hiszen az oszlop ott áll évtizedek óta.

Nem az zavar minket, hogy lett szolgalmi joguk, hanem, hogy nem értesítettek a tulajdoni lapon történt változásról, ne adj Isten előre. Ha én akarok valamit akkor kismillió helyről kell engedélyt/hozzájárulást kérnem, Ők meg a legfontosabb okiratot átírják. Egyébként a törvényeket is a pénz írja, az EON a pénz. Az is előírás, hogy csak hensel szekrénybe lehet bekötni, a tíz éve feltett hensel szekrényeken nem lehet átlátni, megvetemednek stb...kinek volt ez jó?

Nem előírás, hogy csak Hensel szekrénybe lehet bekötni. Van vagy 20 másik gyártó, akinek a cuccai jók. Olyan céget is mondok, aki fém szekrényt gyárt mérőhelynek.

Jó, műanyagot, ronda lemezszekrényt kellet volna írnom. Én arra gondoltam, hogy régen a helyi asztalos megcsinálta fából szép volt, 100 évig jó volt, illett a házhoz stb. A másik kínom a lemezszekrény, mindenhol rozsdásodnak (Pl.Balatoni vitorláskikötők), a A1-2 tokozott nem jó(bár tudom hogy legalább még szabványos) alig "páran" használjuk.

Hm. Arra kényes vagyok, hogy a szolgáltatót azért szidjuk, amiért valóban felelős.
Miként VL írta, a a bejegyzést nem a szolgáltató akarta, hanem az állam kötelezte rá. Most. Utólag, Rengeteg pénzbe került... Az az állam, amelyik 1934 (!) óta megadja a szolgalmi jogot a vezetékre, csak egy időpontig úgy rendelkezett, hogy nem kell a földfelettinél bejegyezni. Tehát mindig volt, csak bejegyezve nem volt.
Egyébként meg, hidd el, az eljárás során mindenki állást foglalt, hogy ott mehet a vezeték, a téged képviselő önkormányzattól kezdve vagy 20 hivatalt és/vagy hatóságot meghívnak ilyenre.

Ez érdekes. Az EON, - talán két éve? - kapott lehetőséget arra, hogy ezeket a jogokat bejegyeztesse. Ennek volt egy határideje, én két hónappal a határidő lejárta előtt kaptam egy levelet erre vonatkozólag. Az ügyvédem azt mondta, hogyha akarom, akkor megtámadhatjuk és meg is nyerhetünk egy ilyen irányú pert. De azt is mondta, hogy nálam ennek semmi jelentősége nincs, legfeljebb a kerítést fogják használni, ugyanis a 6 ( vagy 20? ) kV-os drót vagy másfél méterre megy a kerítéstől, kint az utcán. Nem foglalkoztam a kérdéssel, az utcában mindenki kapott ilyen irányú levelet, be is jegyezték, de nem történt semmi. Pedig betehetnék a föld alá, zavarja a panorámát.

Egyébként, bár minden energiaszolgáltató olyan normális lenne, mint az EON...

Ilyen esetben a biztonsági övezet miatt jegyzik be, mert a biztonsági övezetben vannak korlátozások és tilalmak.

Sziasztok!

Vezeték méretezéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Én eddig megvoltam győződve arról, hogy a vezeték keresztmetszetét (az anyagán túl, de most maradjunk a réz vezetéknél) a terhelő áram a vezeték hossza és az is, hogy sodort vagy tömör vezeték-e mind befolyásolja.
Erre a neten különböző táblázatokat találok amelyek csak azzal foglalkoznak, hogy hány amper folyik át rajta és mi az anyaga.
Akkor most nem számít a hossz és a kialakítás (sodort/tömör)?

A hossz igencsak számít, a keresztmetszetnél meg mindegy, hogy tömör-e.

Tudsz adni képletet ahol a hossz is szerepel?

Tömör vs. sodort:
Mai életünket elárasztják a gyenge minőségű made in ch.. termékek.
Sodort vezeték nem megfelelően szigetelve egy ívben szétnyílik és ott pl. 10A terhelés már leolvasztja a szigetelést. Persze ez minőségi és nem kivitelezési hiba, de nehezen tudom elképzelni, hogy a sodort vezeték is bír ugyan annyit. Elkerülhetetlen, hogy az tömör maradjon. Véleményem szerint.

Szerintem méretezésnél több dolgot kell figyelembe venni. Egyik a melegedés , szerintem ezzel számol a legtöbb netes oldal. A hossz igazából a feszültségesés miatt fontos.Szerintem ezzel azért nem számolnak, mert ez már teljesen esetfüggő, hogy mennyit engedsz meg. Illetve még az alkalmazható biztosíték méretezésnél számít a hossz, a megfeleló védelem kialakítása miatt.
Azt viszont nem tudom, a sodrott/tömör kialakítás miért lenne fontos (persze a hajlítgatásra való méretezésen kívül).

Melyik képlet kell? 1fázis-3fázis feszültségesésre v. melegedésre? A sodrott vezeték is sok tömör szálból áll ezek keresztmetszetét össze kell adni, de ezt elvégzik helyettünk a gyártók és ez alapján adják meg a keresztmetszetet.

Beérem egyfázisú képlettel.
A sodort vezeték sosem lesz annyira tömör. Főleg, ha egy hosszabítóról beszélünk.

Méretezés feszültségesésre

Lényegtelen, mert pont ugyanúgy vezeti az áramot, mint a tömör.

U1f.esés =(2 * I * cos (f) * a vezeték hossza * fajlagos ellenállás)/Uf*keresztmetszet* 100 %
Pv1f.melegedés = (2 * I2 * a vezeték hossza * fajlagos ellenállás)/ A * 1000 Kw

Akkor miért nem használnak mindenhol sodort vezetéket? Pl. 16mm2-ig?
Olcsóbb lenne és amúgy is könnyebb dolgozni vele.

Az olcsóság szerintem csak bolt kérdése, szerelni viszont sokkal körülményesebb szerintem.

Más : valamely gyártó oldalán régen láttam olyan táblázatot (no jó egy komplett méretezéssel együtt,és egyéb, az adott gyártó berendezéseivel mindenféle tervezési segédlet ) ahol leírták milyen kismegszakító, milyen hosszú milyen keresztmetszetű kábel védelmére alkalmas.Most viszont nem találom sehol.Nem tudja valaki, hol lehet ezt megtalálni?

Nézzél kicsit utána: a sodrott vezeték drágább. Viszont bizonyos esetekben nincs más opció, mivel mozgathatónak kell lennie a vezetéknek, és azt a tömör nem bírja. Ha fix bekötésre kell (pl. kábelcsatornában), akkor sokkal könnyebben kezelhető a tömör. Ezen felül bekötni is egyszerűbb a tömör vezetéket, mert az külön segédeszköz nélkül bármibe beköthető, míg a sodrotthoz alapvetően kell valami, ami összefogja az ereket (pl. érvéghüvely, vagy erre alkalmas fogadó csatlakozó).

Ezzel tisztába vagyok, de egyre kevesebb az olyan csatlakozás ahol feltétlen szükséges a hüvelyezés. De tudomásul veszem, hogy nem mozgatott helyeken tömör van.

Olcsóbb lenne alatt azt értettem, hogy ha a sodort kicsit kiszorítaná a piacról a tömör vezetéket!

Alapvetően, a felhasználás dönti el a flexibilitás szükségességét. Szekrények belső kábelezésére, pl. manapság a belső kábelcsatornázásnak köszönhetően, csak Mkh-t használnak.
Régen, még a terített huzalozás dívott, MCu-t használtak ragasztásos technológiával, de a szekrényajtóra szerelt elemeket, érthetően már akkor is csak hajlékony vezetővel kötötték be.

Helló blackdog!

Igen a sodrott azonos keresztmetszetű vezeték több helyet foglal ha így értetted a "tömörséget". Az áramot ahogy írták ugyanúgy vezeti, mert ott csak a keresztmetszete számít más nem (illetve 50Hz AC esetén kb. 300 mm2 fölött már az alakja is).

Egyetlen hátránya van a sodrottnak, az oxidáció. A tömörnél ugye csak egy oxid réteg lesz körben, a sodrottnál meg minden szálon lesz. Láttam már olyat, ami a kötés után a szigetelés alatt még 80cm hosszon is teljesen fekete volt, minden egyes elemi szál. Meg olyat is ami teljes hosszában, de afölött az idő is eljárt már.

Üdv Ge Lee!



Szerencsére ez nem nagyon gyakori ha nincs kitéve az időjárásnak. Gumi szigetelésű kábelnél viszont előfordul (gondolom a kén miatt).

Üdv mindenkinek. Ebbe a nagy melegben megállt a szoba ventilátor. akár melyik fokozatra teszem nem megy csak búg, ha leveszem a védőrácsot, kézzel forgatva nehezen forog a tengelye.
Hogy lehet megjavítani? MI lett a baja?

Előre is köszönöm.
Ui: Remélem minél hamarabb segítettek, mert nagyon meleg van.

Lehet, hogy csapágyas lett. Szétszedés, csapágy tisztítás (ha csak megszorult), vagy csere (ha megnyekkent). Első próbára: egy-egy(két) csepp műszer (varrógép) olaj a csapágyakba, hátha csak kiszáradt.