Ezt gondold át még egyszer.

Te is gondold át még egyszer.

A földelésnek semmi köze a FI relé működéséhez. Ha elviszi a lakásból a fázist nullát földelést, és ha megszakad a földelés vagy a nulla, a FI relé a nem rajta keresztül záródó 30mA átfolyó áram hatására leold, hiszen ha megfogod egy FI relés hálózatnál a fázist leold. Ez a lényege! Csak, hogy más is megértse, mert fölösleges szerintem mindenféle hálózati és transzformátort bele keverni egy egyszerű megoldásba. Nem biztos, hogy ezt mindenki érti, hiszen a segítséget kérő valószínű nem szakember.

De mit is? Ha PEN kell földelni, majd szétválasztani PE és N re és az N megy az ÁVK n keresztül. Ha PE akkor, meg kevés a vezeték. Ha CSAK N akkor is.

Ne csináld már. Nem rajtad keresztül kell átfolynia az áramnak egy zárlatos készüléknél ahhoz, hogy leoldjon a védelem.

De ha rajtad keresztül záródik, akkor is old, és ezért max 30mA, mert azt még túlélheted.

Nincs PEN! Van fázis-nulla-föld. A kis házba a végére akasztasz egy Fi relét. A védővezetők csatlakozási pontjára pedig ráteszed a megerősítő földelést. Mitől kevés az ér?

Ez igaz zárlatos készülék esetén viszont megnő az áramfelvétel és megszólal a védelem. De ha megszakad a földelés, szintén zenész.

De akkor is le kell oldania ha meghibásodik! Nehogy meg akard várni, hogy rajtad keresztül záródjon!

Ott akkor már két vezetéknek kellene szakadnia, ráadásul a megerősítő földelés keresztmetszete kevés esélyt ad rá.

A földelőt ne tedd rá és nincs is baj! Azt a földelőt 16-os kábellel kellene a fő földelő kapocsba kötni! ez a szabvány. Viszont, ha kell Védő összekötő egyen potenciálú hálózatot ki kell építeni!

Tessenek tanulmányozni az MSZ HD 60364 szabványt!

Szerintem mindkettőtöknek igaza van. Egyikőtök a FI-relé működéséről beszél a másikotok pedig a védővezető fontosságáról. Ezért kell a szonda is.

Ja és a szolgáltató az oszlop földelőit is beviszi a trafóhoz. Nincs fő földelő kapocs. Ezt honnan vetted? Különálló épületeket lehet külön földelő szondával ellátni.

Ezt inkább neked kelleni ismételten átfutnod.

Már bocsi. De ha elviszi a fázist, nullát, földet, a lekötési pontnál feltesz egy kisautómatát, hogy a kábel is legyen hiba esetén biztosítva, a végén tesz egy szekrényt, FI relé, plusz egy kisautómata mondjuk dugaljnak, és egy külön a világításnak, természetesen a FI relé után. Miért nem jó ez? Ha szeretne itt a földelésre még köthet egy levert horganyzott köracélt, a lényeg, hogy ebben az esetben a nulla vezető és a föld csak a bejövő helyen van közösítve (szétosztva).

Nos! Te az MSZ HD 60364 et láttad már?

Át van az gondolva. Védőföld hiánya esetén a védelmek nem működnek megelőző jelleggel (pl. testzárlat esetén), de ha az áram útja bármilyen módon kikerülné a Fi relét, akkor az leold. Mint kiegészítő védelem, ellátja a feladatát. (Természetesen a védőföldelést ettől még nem helyettesíti.)

Ezt nem hiszem el. Leírtad azt, amit javasoltam és amire azt írtad, hogy nem jó.

Ez így igaz!

Bocsánat akkor valamit benéztem. Hiszen ez a jó. Bár a plusz szondát én nem tartom nélkülözhetetlennek, nem mondim hogy fölösleges, de nélküle is megfelel.

Ha 16-ossal összeköti a fő földelő szondával, ahova a PEN becsatlakozik! Sőt a villámvédelmi szondákat is már bele kell. Bocsánat, de ez van!

Ilyen keresztmetszet (2,5mm2) és légkábel esetén azért tartom jónak, mert ha a mechanikai behatások (pl. lengés) miatt a védővezető szakad azt nem veszed észre (vagy ha észreveszed az megrázó élmény lesz ).

Azért is írtam, hogy elmegy nélküle, de hasznosnak hasznos. De egyébként ha jó a rögzítés és a leállásoknál nincs megfeszítve és megfelelő ívben hajtva nem szabadna hogy gond legyen. Én annó a pincéből vittem földbe ásva 5X4mm2 kábelt a kis műhelybe, bent elosztószekrény FI relé, minden áramkörnek külön autómata, és én is levertem szondát. Igaz fém műhely volt, bekötve a földelő hálózatba. De itt volt minden féle tevékenység.

Csoportos mérőhelynél, ahol a telek sarkában vannak a mérőhelyek, ott van földelőszonda, tűzvédelmi főkapcsoló. Innen csillagpontosan indulnak ki a 4 x 16 mm2 földkábelek a lakóépületekig. De a lakóépületeknél is van helyi kiegészítő földelőszonda. Ezek így össze is vannak kötve a kiinduló ponttal, 16 mm2 keresztmetszettel, beleértve az EPH bekötést is.

Visszanézve 3-4 oldal tartalmát, a hozzászólásokat, miért van túlbonyolítva a melléképület elektromos hálózatának kialakítása?
Jut eszembe, nemrég volt a gáz mérőóra cseréje, melyhez kellett az áramszolgáltató igazolása az érintésvédelem, de inkább az EPH kialakítása terén.
A szolgáltató részéről ránézéssel megállapították, hogy a gázcső és a vízvezetékcső vezetékes összekötése megtörtént, továbbá mértek hurokellenállást, mely értéke 0.7 Ohm. Ezzel mindent rendben találtak, igazolás kiadva.

Abban a házban, ahonnét két hete tettem be képet a kiselosztóról, a villanyszerelésen túl (betáp csere is volt, földkábelre) kompletten, a nulláról épült újra a víz-gáz-fűtés is. A gázóránál össze van kötve a cső, azon túl EPH-nak se híre se hamva. Minden szolgáltató rég átvett mindent...

És valaki nyilatkozott róla?

Azt nem tudom, milyen papírok születtek, de a rákötést a szolgáltatók elvégezték (nem az én házam, hozzátartozómé, én burkolás-festés után láttam először). Ezeket a részeket a szerelők intézték.

Gyárekek! Kissé elkeserítő ez a vita a FI-relé működéséről.
Tény, hogy a 30 mA és érzékenyebb szerkezmények az ember érintésére lekapcsolnak. Azonban ez soha nem lehet első vonalbeli védelem. Sehol a világon nem engedik meg azt, hogy a védelem működésének feltétele egy áramütés legyen, még ha az rövid idejű is. Ez csak másodlagos funkcióként engedhető meg, ha van egy elsődleges védelem, aminek működnie kéne, de éppen nem működik. Az elsődleges védelem meghibásodás esetére a védővezető használata. A fázisvezető megérintése elleni elsődleges védelem a készülék zárt háza.
Ja, és az áramütésnél a kifejlődő áramot a FI-relé nem korlátozza. Az pont úgy alakul - a lekapcsolásig, mintha FI-relé nem volna. Áramkorlátozás akkor lenne, ha a FI-relé lekapcsolási ideje jóval kisebb lenne, mint a szinusz nullától a csúcsig ideje.