Egy szuperheterodin vevőkészülék középfrekvenciájának kétszerese. A középfrekvenciás erősítéssel bíró frekvenciaváltó (szuper) készülék oszcillátora a venni kívánt állomás frekvenciájánál a középfrekvenciával nagyobb frekvencián rezeg. Ha a vevőkészülék 500 kHz-re van beállítva, a szokásos 468 kHz-es középfrekvenciánál az oszcillátor frekvencia 500+468=968 kHz. A valódi középfrekvencia tehát 968-500=468 kHz-ra adódik.
Az oszcillátor azonban a tükörfrekvenciával - vagyis a középfrekvencia kétszeresével nagyobb frekvencia is -, előállítja a középfrekvenciát, 500+ +2X468 = 1436 kHz-el való keverés révén, mégpedig úgy, hogy 1436-968=468 kHz. Ebben az esetben, ha az 1436 kHz körül dolgozik egy adóállomás, ennek feszültsége átjut a keverőcső rácsán és a demoduláció után mint zavaróadó hallható lesz. Ha az adó frekvenciakülönbsége némileg különbözik a középfrekvenciától, akkor a két (egymástól némileg eltérő) frekvencia keveredés révén - demodulátor után zavarófüttyként jelentkezik.
Lásd még:
