Az óra alapjául az előző kapcsolásom szolgált. A cél az volt, hogy ennek a hátrányain próbáljak javítani, mint például az idő pontos és gyors beállításának lehetősége, továbbá bővüljön valamilyen áramkörvédő funkcióval.

Az áramkör két feladatot lát el, az egyik hogy megvédje az óra áramkörét a túlfeszültségtől, a másik hogy kikapcsolja a kijelzők meghajtását alacsony tápfeszültség esetén, például merülő akkuról táplálva, ezzel az aktuális időt tovább megőrizve.

A tápfeszültség lehet váltó- és egyenáram is, amely egy GRAETZ hídra érkezik. A referencia feszültség egy piros LED nyitófeszültsége, amely 1,88V és 2,1V közé esik jelen esetben. A 2db műveleti erősítőt komparátorként használjuk, a képen a felső erősítő nem invertáló bemenetére kerül a referenciafeszültség, az invertálóra a leosztott bemenő feszültség. Amikor az invertáló bemeneten lévő feszültség a referencia érték alá csökken, akkor a kimenet magas szintre vált ezzel kinyitva a "kijelző tiltás" vezetéket földre húzó tranzisztort.

Az IRF540-es FET gondoskodik az óra áramkörének a leválasztásáról, amit egy 10K Ohm-os felhúzó ellenállás alaphelyzetben nyitva tart. Ez a típus már 4V gate feszültség hatására kellően kinyit, így tehát az óra 4 - 17V közötti egyenirányítás utáni feszültségről képes üzemelni. Amikor az alsó műveleti erősítő nem invertáló bemenetén lévő leosztott feszültség meghaladja a referencia feszültséget, akkor a FET lezár a gate kapacitása kisütésével. A zener dióda a FET tönkremenetelét akadályozza meg abban az esetben, ha meghibásodna a műveleti erősítő.

A kapcsolás ezekkel az feszültségosztó értékekkel 6V alatt kapcsolja ki a kijelzést és 16,8V felett az óra áramköreit. A CMOS IC-kre adható maximális tápfeszültség 18V-ban van meghatározva.