Fontosnak érzem azt viszont, hogy mielőtt magáról a technológiáról bővebben beszélnék, megemlítsem, hogy milyen típusok is vannak, hisz típusonként maga a technológia is messzemenően eltér.

Passzív RFID

A passzív RFID attól passzív, hogy nem tartalmaz semmilyen áramforrást. Induktív elvéből eredendően a tekercsen (ami egyben az antenna is) elegendő áram keletkezik a változó mágneses térből, hogy ez felébressze a processzort az álmából, és működésre bírja annyi ideig míg a vezérlője elküldi az olvasónak az adatot.
Az antenna tehát speciális tervezést igényel, nem elég, hogy összegyűjti a szükséges energiát, a válaszjelet is közvetítenie kell. A válaszjel általában egy egyedi azonosítószám, de előfordul, hogy a cimke egy kis méretű memóriát (EEPROM) is tartalmaz, és lekérdezéskor ennek tartalmát is továbbítja az olvasó felé. A passzív lapkák rendkívül aprók, jelenleg a 0.05x0.05 milliméteres felületű, papírnál is vékonyabb cimke a kereskedelemben kapható legkisebb darab. A passzív lapok hatótávolsága 2 millimétertől (ISO 14443) néhány méterig (ISO 18000-6) terjed, azaz ekkora távolságból olvasható ki a tartalmuk a használt frekvenciától függően. Alacsony előállítási költségének köszönhetően jelenleg ez a legelterjedtebb típus.
2007. februárjában jelentette be a Hitachi, hogy elkészítette a fentebb említett mindössze 0,05 x 0,05 mm méretű és 5 mikron vastagságú RFID transponderét. Lehet kombinálni, de azért ez már az emberi szervezetben láthatatlanul is jelen lehet.
A porszemnyi rádiós azonosító a tervek szerint 2-3 éven belül kerülhet kereskedelmi forgalomba. A Hitachi speciális eljárással, elektronsugarak segítségével "égeti" az adatot a lapka szilíciumrétegébe. Az apró adattároló 64-szer kisebb, mint a vállalat jelenleg forgalmazott, 0,4 x 0,4 mm-es, már most is kisméretű RFID lapkája és kilencszer kisebb, mint a legutóbb bemutatott, 0,15 x 0,15 mm-es Hitachi prototípus. A további miniatürizáció újabb területekre juttathatja el rádiós azonosító lapkákat, bár a fejlesztőknek már most is törniük kell a fejüket, hogy hova kellhet 0,4 x 0,4 mm-nél kisebb rádiós azonosító lapka.

Fél-passzív RFID

A félig passzív RFID attól félig passzív, hogy a tápfeszültségét már nem az olvasótól kapja, hanem tartalmaz egy kis beépített elemet. Ennek az az előnye, hogy a válaszidő ebből következően sokkal kisebb, és az olvasás közben előforduló hibák mértéke is kevesebb. Azonban ugye ott a hátrány, hogy kimerülhetnek. Pár μA-t fogyasztanak ugyan, de így is azért 6-7 év alatt sajnos elöregednek.

Aktív RFID

Előnye, hogy nem csak a vezérlő IC számára biztosít energiát, hanem bármilyen más áramkört el képes látni árammal, így az adó részt is. Olyan helyeken használják ahol kevés a passzív vagy fél passzív RFID-k 10-15 cm-es hatótávolsága, és messzebbről kell érzékelni a transpondert. Ez akár ennél a típusnál 10 méter is lehet. Méretét tekintve most egy átlagos méretű fémpénz az amekkorára össze tudják zsugorítani.