Kérlek szépen, mint laikust elbűvöl a hozzáértésed, de azért felmerül bennem, hogy mennyibe fog kerülni a végén, a két jó képességű kicsatoló kondi?

Szia reloop!
Köszönöm a gyors vàlaszt,
+-41,8 V van, jel nélkül. 2*10mF kondi van a tápban (kicsit sok, de ez volt) Egyébként egy valaha STK-s végfokos cucc volt. Nem rajzoltam semmit, vettem mikroshop-os modult aztán hajrá. A 2db 5 A-es bizti bizony kiment első bekapcsoláskor, (a kettő közötti időkülönbség elég lehetett az asszimetrikus táp kialakulásához?). Azt írod azt nem szereti. Nagyobban nem akarnék bele tenni, ezt tudja a trafó. Sok lesz bele a puffer... nagy az indulási áram....
Amúgy 4ohmos műterhelés volt rajta, mint említettem MUTE bekapcsolva, kivezérlés meg semmi. A visszacsatoló kör méretezésével játszottál már? Van nekem ezen a cuccon egy xtra Bass gombom, amely az eredeti STK visszacsatoló körében csökkentette a felső ellenállással párhuzamosan kötött kondi értékét. (asszem.. most így hirtelen már nem is tudom. Az biztos, hogy a visszacsatolás LC szűrőjét piszkálta). Szóval ilyet láttál már megépítve?

Ha úgy viszem a jeltestet ahogy a a kép jobb oladalán van (a potira) az úgy jó?
A kondi melyik lába kapja a ellenállást?

Most hogy olvasom mit írsz látom össze-vissza írtam a pozíciószámokat, mert ide-oda lapoztam.
Na de még egyszer..
- A C11-nek az R8-ra kell hogy menjen. Így az első fokozat, 23-szoros erősítésű neminvertáló.
- A C10-el sorba kell lenni egy ellenállásnak, mert úgy lesz belőle egy invertáló erősítő. (Gondoltam, hogy ez az R3, de ezek szerint nem.)
- Az, hogy a C8-al nincs sorba semmi az nem szép, kivét ha az L1-nek van ohm-os ellenállása és nem csak nagyfrekis zavarszűrő. Létezett anno olyan REMIX kondi, amiben bent volt egy ellenállás is, de én 100..220nF-nál nagyobbat nem láttam a C223-as tokban.

Az Ic tápja nem lehetne 58V, mert a maximum a +-22V (44V) és gondolom "LM747C" van benne, ami +-18V. Így nem csoda ha letérdel az Ic.
Ezek szerint a T4 BD 139 már is meghibásodott. Mert a tápban alapvetően, ennek a bázis-emitter diódájának lavinafeszültségét használják zénerdiódának, de ennek jellemző értéke 8..10V közötti szokott lenni. (Mondjuk én BD-t nem mértem, de az 58V-ot kizártnak tartom.)

Minden esetre én ezt nem így oldottam volna meg, hanem úgy hogy a BD139 emitterét a GND-re kötöttem volna, a kollektorát a VCC+-ra és a bázis-kollektor közé, egy 12V-oz zénert.
Ekkor a BC/Zéner kombó, egy teljesítmény zénert alkot, aminek béketűrése sokkal nagyobb, mint a bázis-emitter lavinának.

Hello! Viszont!
Ilyen másodperces meghibásodást alapból két dolog tud elkövetni. Egyik a hő, hogy valami elmelegszik, másik, hogy valami kondi lassan töltődik és megváltoztatja pld. az Ic munkapontját. Mondjuk, hogy ha egy "szakadásra" (Pld. az Ic bemeneti áramára) dolgozik a kondi.
Ha egy pillanatra kikapcsold és ettől észhez tér, akkor nyilván nem a hő okozza.
De nem kellett volna mérni esetleg valamit, amiből kiderülne mi van?
(Egyébként én a rajzon, két elvi hibát is látok. Vélhetően a készülék nem így van elkövetve mint a rajz mutatja.)

Elég egy normál szigetelt fogó mert a kondi sarukon van a feszültség nem a test felé. Amúgy a minősített szigetelt fogók se ekkora feszültségre vannak hitelesítve mint ami ott van. De ha ennyire parázol hozzá se nyúlj mert szívrohamot kapsz a csattanástól mikor kisül

Így van, történnek balesetek. És valóban nem minden esetben van feltöltődve. Ezért minden alkalommal ki kellene sütni. A burkolat eltávolítása után az első lépés mielőtt belenyúlsz.Én egy csőrös fogót szoktam belenyomni a kondi csatijaiba.
Engemet is úgy meg.aszott pár hete, hogy egy hétig zsibbadt két ujjam. A másik kezemben lévő fogót meg úgy bele.asztam kínomban a combomba, hogy belilult Pedig 30 pár év alatt javítottam már heti szinten pár darabot.

Na megjött a magnetron, amit rendeltem, beszereltem, működik.
Másik kérésem az lenne, hogy írja már le valaki, hogyan kell a nagyfeszültségű kondit szakszerűen kisütni. Annyifélét írnak a neten és tesznek közzé YouTube videókon, hogy az ember nem tudja kinek higgyen.
Veszünk két csavarhúzót, a végeit ráhelyezzük a kondi 2 csatlakozójára, majd összeérintjük a csavarhúzó fém szárait. Bármilyen csavarhúzó jó, vagy magasáramú szigeteléssel ellátott? Védőkesztyű is kell? Erre írják több helyen is, hogy ez elég barbár kisütési mód, amellett, hogy balesetveszélyes (szikrázás, miegymás), a kondit is tönkre vághatjuk így. Megint más helyen azt írják, hogy iktassunk be egy ellenállást, pl egy villany körtét. Egy 230 volt feszültségre tervezett izzóra mégis hogyan lehet ráereszteni pár ezer voltot?
Másik tanács, hogy szigetelt kombinált fogó 2 csápjával süssük ki, de ez ugyanaz, mint a csavarhúzós módszer.
Szóval mi a szakszerű eljárás?

Berajzoltam 4 különféle színnel 4 tranyó áramát, az ötödik már nem fért oda. Látható, hogy a kezdő fóliaszakaszon 5 tranyó árama is átfolyik, ami csak azért baj, mert a TO220-as tokhoz megy a leghosszabb vezeték és a közbeni fóliaszakaszon rajta kívül még 4 tranyó árama is osztozik, kondi meg sehol, még csak egy fóliakondi se. Nyilván, 0,1W-on járatva a végfokot ez nem oszt nem szoroz, de nagy kivezérlésen nagyon is, lerontja a dinamikus viselkedést, torzítást visz be.
Mondjuk nem highend végfok lesz, szóval nem szóltam.
Kéne oda elkó, meg vele párhuzamosan fóliakondi is. Ha van hely, érdemesebb úgy megcsinálni, hogy berakod egy kupacba a végtranyókat, a meghajtást meg az egészre merőlegesen egy öcsipanelre. Már itt is tetten érhető a két dimenzió (nyák) okozta hátrány. Gombócban légszerelve sokkal jobban meg lehet csinálni, csak hát az csúnya lesz.

Szerintem jól vannak a végtranyók bekötve, mindegyik azonos fóliahosszal van bekötve, feltéve, ha az osztott pufferkondik felső pozitív és az alsó negatív pólusa a nyák jobb- és bal oldalán levő nagy gamókhoz csatlakoznak.
A panelen nagy üres helyek vannak, ide lehetne tenni a pufferkondikat, de nem az igazi a bekötésük. Én a középső apró alkatrészeket lejjebb tolnám, hogy a tranyók alatt vízszintesen legyen elég hely és oda tenném be sorba a kondikat. Ekkor a kondik közepe, - vagyis a GND, - középen lenne, vele szemben kissé feljebb a kimenet, ami az emmitterek közös pontja.
Természetesen arra ügyelni kell, hogy minden egyes kondi azonos fóliaszakaszt lásson. Tehát a tranyókhoz hasonlóan kell bekötni. Ezzel megvalósul az, hogy egy kondenzátort úgy kell bekötni, hogy rámegyünk a kondira két dróttal és eljövünk róla két dróttal.
Általában igaz, hogy a nyákot a lehető legkisebb méretben kell megtervezni, mert ekkor lesznek a fóliaszakaszok a legrövidebbek, a legkisebb ellenállásúak, legkisebb induktivitásúak, stb. ( Nyilván vannak egyéb szempontok is.)

győzelem A belebarmolt két kondi szerintem beterhelte a greatzt a panelen, annak a beforrasztása kontaktos volt ......a tunning meg az tényleg botrányos volt ..egy vacak TESLA hangszóró elfüstölt .... De köszönöm a segítséget <3, tényleg a tápasszimetria volt a baj. Visszaállítottam a gyári állapotot!

Értem, tehát két kondi van. A tekercseket DC-vel előmágnesezted, annak határait nézted meg, hogy hol van, amikor már kezdenek komolyabban telíteni. Tehát, egyirányba mágnesezve még 21 A körül jó lesz. Ravasz...

Szia!
Mikor érnél rá, hogy ha érdekel valakit, akkor közelebb vigyem?
Bár a rádió lehet , hogy kellene nekem, ha nagy forgó kondi van benne.
Boy
Nyilván privátba telszámot küldök.

Középhullámra készül gondolom. Ha nem vagy túl messze Solttól akkor az 5m bár rövid de elegendő lehet, az első detektorosomnál nekem sem volt hosszabb és én kb. 130km-re voltam. Remélem csak a fényképezés miatt van feltekerve mert amúgy az udvaron kell kihúzni.
De a diódád szinte biztosan nem jó, mint rectamas is írta, régi kisjelű germánium dióda kell, vagy ha ilyet nem tudsz szerezni akkora modernek közül a kisjelű schottky didódák a jók (énnekem pl. a BAT85 vált be).
Fejhallgatónak mit használsz? Gyanús az a jack aljazat... Kéne egy 1nF körüli kondi is oda parhuzamosan a hallgatóval.

A tekercsed a számolóprogram szerint kb. 840uH tehát nagyjából jó, a Kossuthnak kb. 100pF állásnál kéne jönnie, de nézd meg mikor sugároz az adó, már évek óta nem megy egész nap, éjszakára lekapcsolják.

Mivel jelenleg ez egy labortápegységről működő, kisérletezésre összedrótozott áramkör, lehet a source körben elektrolit kondenzátor. Mivel azonban ez a kondi bekapcsoláskor a gate előfeszültséget nem engedi kialakulni (mivel töltődik), később más megoldást kell majd kitalálni. Ez lehet például - ebben a verzióban - egy nagyáramú LED, vagy pl. egy fix előfeszültségű változat.
Biztató, hogy egy 100Hz-re készült fojtóval 1W-nál 10Hz- 100kHz-es átvitelt, valamint 0,17% THD-t mértem. Jelenleg 30v tápfeszről megy a kapcsolás, mindössze 25v van a 2SK180-on, de így is kijön 28v pp a kimeneten
TJ.

Biztos vagy benne ,hogy kikell forrasztani a 16os lábra csatlakozó 470nF os kondi GND re menő lábát? Nem elég csak egy extra vezeték darabbal a a bemeneti jel föld pontjára (közepre) kötni?
(Rövidre van vágva a lába szegénynek)

Szia! A LED háttérvilágítás konverter kimenetén van ilyen puffere ilyen kondi.

Nincs itt semmi varázslat, csak ismerni kell az áramkör tulajdonságait.
Az NE555 egy nagyon régi és közkedvelt áramkör, így számtalan kapcsolás készült hozzá. Az említett működés abból a problémából adódik, amit Mex leírt. Azt kell "megakadályozni", vagy is hogy a kondi ne csak a bekapcsolás pillanatéban töltődjön nulláról és a továbbiakban 1/3-2/3 táp között töltődjön és süljön ki. Ezt végzi a második RC tag. Vagy is a második ütemnek olyan hosszúnak kell legalább lenni, mely idő alatt a DIS láb ki tudja sütni teljesen a C1 kondit.
És így az első ciklus nem lesz hosszabb, mert a C1 mindig nulláról töltődik.

Egyébként egy RC időzítő áramkörtől nemérdemes 1%-nál pontosabb időzítést elvárni. És két szadonfutó oszcillátor sosem fog szinkronba működni. (Gondolom a "szinkron" alatt kissé mást értesz.)

Sajnos az Ic-nek van több ismert és kevésbé ismert tulajdonsága/hiányossága. De ezt nem javították ki, gondolom a kompatibilitás miatt. A CMOS változat kissé más, de ott is vannak satnyaságok pedig ezek javításával lehetett volna jobban használható áramkört is építeni.
Mellesleg tervezője vagy már vagy 5 éve meghalt. (Nyugodjon békében..)

Van egyszerűbb megoldás is.
A FET bekapcsolásakor a fojtótekercs áram kb. 7 A-ig nő, lineárisan. Ha a tranyót kikapcsoljuk, akkor ez az áram a diódán keresztül tölti a kimeneti kondit. Egy RC oszcillátor vezérli a FET-et, kb. 90 %-os kitöltéssel. Amikor a tranyó bekapcsol, akkor lineárisan nő az áram a fojtón. Ha a tranyó kikapcsol, akkor a fojtó árama a diódán keresztül elkezdi növelni a kimeneti kondi feszültségét. Ezt sok perióduson keresztül teszi, így a kondi feltöltődik. A max feszültséget egy osztón keresztül egy CMOS schmitt trigger figyeli és leállítja az oszcillátort. Kicsit nagy így a hiszterézise a kimeneti feszültségnek, de ez csak szimulátor. Olyan CMOS kaput kell választani, aminek 1V a hiszterézise. Ha jól emlékszem, akkor a Motorola , vagy National ilyenek.

De egy ilyen szerkezet talán egy diplomatatáskában férne el, a 34 mF miatt.

Lemaradt a tápfesz, a 6-os pontra megy a 16V.

Kicsit feljebb, a 2 pötty közé.
L légréses ferrit - R= pár ohm max, huzal max 100 mA-re, L : ami belefér
C párszáz µF 25 V elkó, paralel vele mehet egy nagyobb méretű 220-470 nF smd kondi.

Ja, én a P1-re írtam, nem csúszkára!

Ha áthidalva elindul, és utána megszüntetve az áthidalást megy, az engem arra enged következtetni, hogy az induló áramot nem bírja a BMS. Ezt erősíti meg az az állítás is, hogy áthidalás nélkül indulásnál nyekken, amit úgy értelmezek, hogy próbál indulni, de mivel túl nagy a felvett indulóáram, letilt a BMS.

A két IC esélyes, hogy egy kaptafára készült. A kiegészítő 2µF kondenzátor feltételezésem szerint a hirtelen feszültségcsökkenést próbálja simítani az áramérzékelő lábon, tehát értékének növelése is hozhat eredményt akár 10-100µF -ig. A HY2120 adatlap szerint az áramérzékelő ellenállás értéke 1-4kΩ közt lehet, ha a kondi érték növelés nem segít azzal próbálnék mahinálni következő opcióként.

Ui.: Legelőször meg kellene határozni, hogy lábkompatibilis e, azt meg könnyen megteheted. A VSS, OD és OC lábakat kicsipogtatod. Ha ezek megvannak, a VSS -hez képest feszméréssel megkeresed a VC és VDD lábakat. Ami utójára marad, az pedig a CS láb lesz.

Olyan jó, hogy senki nem veszi a fáradtságot hogy keressen ezért ezt időről időre újra le kell írni. Érdemes lenne a téma fejlécébe betenni!
Fogod a multimétert, ohmmérő állásban megméred a kondenzátort (miután a sarukat lehúztad róla) és ha 1 vagy 10 (nem emlékszem) megaohmot mutat a műszer akkor nagy eséllyel a kondi jó. Dióda. Lekötöd a dióda egyik végét, utána sorba kötsz a diódával egy 9V-os elemet és feszültséget mérsz rajtuk multiméterrel, ekkor a dióda nyitófeszültség értékét kell látnod a műszeren, fejből meg nem mondom de ilyen 6,5 és 8,5V közt valahol.
Ha a magnetron maga vagy a trafó erősen búgó hangot ad, akkor rossz a magnetron.

Fogalmam sincs mihez fogod használni, az infra adó-vevők általában kódolt impulzus csoportokat sugároznak ki, amit egy mikrokontroller dolgoz fel. Általánosságban elmondható, hogy célszerű 50% kitöltés közeli jeleket sugározni ki.
Nem a kondi kapacitása számít, hanem a paraméterei. A 10..100nF tartományban fólia kondit célszerű alkalmazni. Helyes, ha egy RC időzítő áramkörnél 1%-nál kisebb frekvenciapontosságú és stabilitású áramkörnél pontosabbra nem számítunk.

Tinkercad-ben lemodelleztem 3 konfigot a 30kHz-re. A középső a Te konfigurációd. A felső és az alsó úgy néz ki, hogy (c,r1,r2 sorrendben)1
10nF, 1 kohm, 1.91 kohm
10nF, 2.8 kohm, 1 kohm

Számít a kondi mérete? Mármint olyan szempontból, hogy esetleg stabilabb a kisebb kapacitású, vagy ilyesmi. Számít a magas-alacsony időtartam arány?

Nálunk pl. 4-es ill. 5-ös fokozaton a fűtés megy folyamatosan akár 15-18 percig is, folyamatosan ég a láng, keringeti a fűtési vizet, nem kapcsolgat ki-be. Tartja a hőfokot is, kb. 60-75Cfokot. Ha letekerem majdnem a hópihe jelig, akkor a láng elalszik, csak a keringetés megy tovább, és fokozatos hűl le a hűtővíz. A fentiek közben a szobatermosztát végig bekapcsolt állapotban van.

A fűtési szivattyúban is lett kondi cserélve, és annak bemenő csatlakozásánál lévő kis fém szűrő is tisztítva lett, mert fekete iszapos volt.

Egy 3 fázisú 10 tálcás pék sütő a felsőrésze,az alsó szintén 10 tálcás kelesztő.Szoval hatalmas monstrum.Ennek a vezérlőjében van a kondi,13 db van benne ebből 8 kuka.A képen nem látszik,de vannak amiknek az alja nyilt szét.
Egy kérdés még ezzel kapcsolatban,a varisztorok is elég ramaty állapotban vannak,1 el is égett az egyik kondi mellett érdemes cserélni mindet a kondikkal együtt?12M 220VB a tipusa a Hestoren nem találtam,de lehet csak én kerestem rosszul.

Bocs hogy nem olvastam vissza a teljes sztoridat... de kicsit hasonlít az én történetemre.
Nekem is volt gond a változó víznyomással. Illetve egy idő után nem engedte feltölteni, mert mint utólag kiderült a vacak nyomáskapcsoló miatt lezárt. Keresd meg a nyomáskapcsolót, és nézd meg az milyen állapotban van. nekem a végén lévő furat gyakorlatilag olyan volt, mintha rápöccentettem volna egy kis varratot hegesztővel. Rárohadt a dzsuva, elzárva a víz útját, így nem érzékelte a nyomást.

Nekem is ki/bekapcsolt folyamatosan a láng víz melegítés alatt, miközben a hmv keringetőszivattyú meg dolgozott. Igaz nem volt ilyenkor hibakód. Ha viszont levettem az ntc-ket a csőről, persze a sarút rajta hagytam, akkor letiltásig főzte a vízet.
takarítottam a hőcserélőt, a csöveket többször is, ntc-ket vettem. Végül a megoldás a hmv szivattyú kondi cseréje volt. Nálam a 2,6µF-ból tudott 1-et. Most frankón működik.
A magyarázat az lehet, hogy a gyenge szivattyú nem bírta kellő teljesítménnyel keringetni a hmv-t, és a lassan áramló víz hamar elérte az ntc-vel beállított hőfokot, így lekapcsolta a lángot. majd amikor pár mp. múlva tovább keringett a melegviz, és kicsit visszahűlt láng be, majd ki...és így meet volt hogy 10-15 percig is.
Ez a kondi, ha még nem cserélted nem egy nagy ördöngösség, sőt a legolcsóbb alkatrész, ettől csak drágábbakat vettem most - tök feleslegesen.
Igaz nekem most ideiglenesen kívűl van egy kondi, de veszek egy a dobozkába beférőt. Ja és fűtésit is fogom cserélni.

Vagy 8 éve a leállni nem nagyon akaró utókeringetésnél is már kazánt akartak cseréltetni velem, holott a pár ezerforintos visszacsapó szelep volt leragadva. Kitisztítottam, most is az van még benne.

Igen, erre gondoltam én is, mert hogy így karácsony tájékán nem fogom a tartályt kibogarászni a helyéről, az biztos...
A szivattyú, tartály, hőcserélő részt, csövekkel együtt kipucolom, aztán hajrá.
A kondi jó, azt cseréltem egy újra, amikor szivattyút cseréltem.
Úgyhogy a válaszaid tekintetében azt látom, hogy egyetértünk, ill. hogy én is jó irányban kapirgálok...

- 2 vezeték van mindkét esetben

- a különbség azt jelenti, hogy meg konkrét hangi jellemzőket tudok társítani mindkét dróthoz egyenként, valamint ez a fajta különbség következetesen fennáll oda-vissza cserék esetén is.

- a jó/jobb nyilván csak a számomra jelent jót/jobbat, ez rész lenne itt a szubjektivitás

- remélem, a két vezetéket jellemző paramétersereg nagyságrendi eltérése így képről is megbecsülhető. A fentebb megadott lezárások és frekvenciatartomány függvényében át kellene látni, mekkora eltérést okozhat az eltérő geometria: ténylegesen elhanyagolható

- a vakteszt csak relatíve nagy különbségek kimutatására alkalmas megbízhatóan. Általában azok hivatkoznak rá perdöntő bizonyítékként, akik nem hajlandóak figyelembe venni, vagy megismerni az alapvető korlátait

- mint írtam, akinek van 20 féle sokezerforintos kondenzátor a fiókban, és csak egyet kiválaszt közülük amelyik tetszik, és azt használja, annak költségek szempontjából teljesen mindegy, melyiket választja.
Pl. az előerősítőmbe ellenállás típusokat próbálgatok 2 pozícióba, valamint puffer kondi típusokat. Jóval 200eFt-t költöttem csupán erre. A közülük kiválasztott alkatrészek értéke 10eFt. A többi marad a fiókban, kidobott pénz.

- a drót csupán egy alkatrész, a kondenzátor szintén.
A tecnológia: a szimmetrikus jelátvitel, légszerelés, stb szintén üzlet a gyártónak, hiszen a hifisták egy-egy megcélzott szegmense konkrétan ezekre gerjed, avagy eleve elfogultak vele szemben...

Belső vezetékezés teszt ( nyilván ez sem jó példa, már 10MHz-n is látszódna...)

Azért írtam bele egy válaszba mindent amit gondolok az itt olvasottkról, mert nem volt kedvem kitölteni az űrlapot, ami újabban egy új hozzászóláshoz szükséges.
Lépten-nyomon azt olvasom az internet bármilyen felületén, hogy rosszul vannak tervezve a kínai készülékek, ahogy itt is írva volt. A magyar emberek többsége a mai napig nem tudja levetkőzni az oroszoktól felszedett mentelitást, hogy tegyük bele a legnagyobbat, csak az lesz jó. Nem kell a legnagyobbat beletenni! Ezek a gépek működnek és el szerettem volna mondani, hogy a látszat ellenére miért működnek. Nem fényezni akarom a kínai gépeket, de lehet találni megbízható típusokat. Sok kínai gépnek megegyezik a meghibásodási rátája az európai gyártásúakkal. 10ezer darab feletti mennyiséget javítottam a hegesztő inverterekből és elmondhatom, hogy nem a rossz tervezés miatt hibásodnak meg. Lehet új lesz az infó, de az összes kínai gépet amit a világon megtalálsz, azt összesen 3db kínai gyárban gyártják le, milliós tételekben. Szóval valamit nagyon be kell nézni valamelyik mérnöknek, hogy egy rosszul tervezett gép gyártásba kerüljön és milliós tételt gyártsanak le belőle. Persze vannak lecsupaszított gépek is, mert vannak olyan kereskedők, akiket nem érdekel csak az ár, de ha megnézed ezeket a gépeket, a tervezett alkatrész helye ott van, csak nincs beépítve.
A szétrobbant elkóval kapcsolatos gyakorlati tapasztalatom meg az, hogy ha nincs IGBT vagy diódahíd zárlat, akkor a kondi csere után működőképes a gép.
Utólag elénézést kérek, jövőben kétszer át fogom gondolni, hogy mit írok.