Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » EAGLE NYÁK tervező
Témaindító: csonthulye, idő: Dec 1, 2005
Témakörök:
Eagle leírások a neten:
Eagle alkatrész-könyvtárak: http://www.snapeda.com
és a leírás hozzá.- http://www.piclist.com/images/www/hobby_elec/e_eagle.htm - http://pa-elektronika.hu/hu/cikkek/75-eagle.html
Ha az alkatrész pin nevek listáját használom a pad neveknek akkor hogyan lehet definiálási hiba ?
copy - paste... mi tudna felcserélődni. Sokkal nagyobb a definiálási hiba ha valaki lábanként keresgéli meg a melyik pin melyik padhez kattogtatás. Idézet: „de egy általános (pl. DIP16) toknál jellemzően a tokozás PAD-jeinek a neve egy szám, ami éppen a lábsorrenddel azonos.” Másként nem is lenne logikus, viszont ha ránézek egy IC-re nyilván anélkül is megtudom mondani melyik az 1,5,9 láb ha nem olvasom el a PAD sorszámát. Ezért annak, hogy az IC 1-es lábát egyes lábnak nevezem alapjáraton semmi értelme.
Mint kívülálló, jó eséllyel nem én fogom az ide vágó ősi bölcsességet megfogalmazni. Mégis azt gondolom, ez tipikusan az a helyzet, amikor az eredmény a lényeg, és csupán technikai kérdés miként érjük el azt.
Ha a definiálni kívánt alkatrész átlátható logika mentén illeszkedik a kapcsolásba, és a panelterven ehhez reális tokozás és valós lábmegfeleltetés társul, akkor jó munkát végeztünk. Egyébként semmit nem ér a dolog. A hozzászólás módosítva: Okt 18, 2019
Véleményem:
1. ha rajzolod a symbolumot akkor semmi gond a lábak definiálásával csoportos bemásoláskor. 2. ha már maga az alkatrész lábaihoz a hozzárendelést készíted, ott már figyelni kell, mert ott már a "pin"-ek és "pad"-ok abc sorrendben követik egymást. pl a csatolt képen: P$1 lábhoz a G$1.P23/INTP0/CPT20/SS20 van rendelve. 3. hozzárendelve a kapcsolatot pedig így alakul a sorrend. Tehát még egyszer, saját vélemény, a lábak hozzárendelését igenis egyesével kell definiálni, keresgetni.
Ez az alap megközelítése amit mondasz, teljesen igaz.
De nem egyforma kondíciókkal használjuk ezt a programot szerintem. Ennyi lehet csak az, hogy nem egyformán közelítünk a folyamathoz.
Ezt a témát folytatva, mert mert inkább ide illik a belső kivágások megadása.
Nálam is első perctől hibátlan a 3d-s gerber megjelenítő. Végeztem néhány próbát. - Első lépésként az üregeket áttettem a 20-as kontúr rétegről a 46-os millingre. Ez semmilyen gondot nem okozott, az átrakás is zökkenőmentes, és a monitoron való megjelenés sem változott semmit, az üreg az továbbra is szépen üregnek látszik. - Aztán ebből próbáltam volna generálni gerber fájlokat, és mint tanácsoltad felvettem egy külön milling-et is a gerberek közé (5-ös kép). Azonban elakadtam a funkció megadásánál, mert nem találtam hozzá illő lehetőséget a választék listában (szintén 5-ös kép körbe kerített része). - Ezért belenéztem a Profile gerber-file rétegösszetételébe (6-os kép). Ezen egyértelműen van egy kontúr, és egy Cutouts. Utóbbi jelentését nem értem pontosan, de nekem a kivágásokat sugallja. A réteget bemutató kis ablakban is jól látszanak az üregek, pedig határozottan nincs a 46-os réteg hozzárendelve, és mint az elején mondtam már kizárólag azon szerepelnek a belső üregek. Csak megjegyzem, hogy a Profile gerbert nem tudom szerkeszteni, fixen bele kerül a képernyőn látszó két réteg, és csak hozzáadni tudnék újakat -aminek nincs értelme-. Ebből arra következtetek, hogy mivel a gyártónak küldött gerber állományban úgyis egyesítésre kerül a 20-as és a 46-os réteg rajzolata, ezért nem okoz gondot ha tudatlanságból a 20-asra kerül aminek a 46-on lenne a helye. Egyébként ez a megjelenítő is alátámasztja, mert mindkét esetben azonosan jó eredményt kaptam. Végül a 3D megjelenítőben is akár manuálisan akár automatikusan de egyértelműen meg kell mondani minden szerepló rétegről hogy az micsoda. De a besorolás kizárólag a 7-es képen lévő legördülő lehetőségek valamelyike lehet. A képen lévő állapotot én az utomatikus megfeleltetéssel hoztam létre, és itt a profile gerberhez az OutlineBoard-ot rendelte automatikusan. És mint írtam korábban, ebben benne van a kontúr, és a belső marások körvonala is. Ezekből arra következtetek, hogyha mindent jól csinálunk, és jó rétegre tesszük ami oda kell, akkor is jó lesz az eredmény, de a belső marások kapcsán van egy apró kicsi tévedési lehetőségünk is, ami még nem okoz látszó hibát. Idézet: „ezért nem okoz gondot ha tudatlanságból a 20-asra kerül aminek a 46-on lenne a helye.” Nem okoz gondot, de az sem ha valaki pl a top réteghez hozzárendeli a 20-ast is. Ezt nem erről szól, van egy kitalált rétegrend, aztán azt vagy tartja valaki vagy nem. Nyilván a 10x10-es hobbi méretben szinte tökmindegy mit melyik rétegre rajzolsz a kinainak ha nem tetszik maximum külön választja. Akár a 145. rétegre is rajzolhatsz hupikékkel, egy lényeg van, ha azt top oldalnak szánod, akkor azt top rétegnek nevezd el. Működik igy is, csak.... Nem tudom érthető e mit szeretnék mondani. Meg van minden szakmának, gépészetnek, villamosságnak, cipésznek, szabónak...stb a maga szakrajza, ha valaki azzal foglalkozik a maga igényességére van bízva. Nekem is esztergál a másik utcában a mester tengelyt, akkor is ha ceruzával menet közben skiccelem le neki mit szeretnék. Nem lesz gépész szakrajz, de az öreg azért megérti. Na igy van ez itt is. Idézet: „De a besorolás kizárólag a 7-es képen lévő legördülő lehetőségek valamelyike lehet.” Mert ezt írták bele, de magad annyi, és olyan réteget definiálsz még amennyit akarsz. Stackup - More layers
Olyan jól rávilágítottál néhány lényeges dologra, hogy csak egyetérteni tudok.
A hozzáértés az adott témakört mindig előrébb viszi. Ezt szoktam időnként műszaki intelligenciának hívni, amikor lehetne másképp is, de így csináljuk mert így szakszerű. És van egy másik irányvonal is -nálam ez elő szokott fordulni-, amikor hiányzik minden. Nincs alkalmas céleszköz, nincs elég megvilágítás, nem lehet hozzáférni valamihez, stb. és még a hozzáértés is biceg, de a probléma mégis adott. Aztán jön egy kis töprengés, majd minden körülmény ellenére sikerül megoldani a problémát. Idézet: Ezt meg józan paraszti észnek szoktuk hívni ... 4 féle ember létezik„Aztán jön egy kis töprengés, majd minden körülmény ellenére sikerül megoldani a problémát.” 1: aki ért hozzá és meg tudja oldani 2: aki nem ért hozzá de ennek ellenére meg tudja oldani 3: nem ért hozzá és nem tudja megoldani (hív olyat aki meg tudja oldani) 4: (ez a legveszélyesebb) nem ért hozzá és tudja hogy nem tudja megoldani , ennek ellenére megpróbálja .. A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2019
Felénk a 4. pontot azt úgy hívjuk hogy "amikor a hülyeség párosodik a szorgalommal"
Üdv!
Ha eagle-ben 2db nyákot teszek mondjuk egymás mellé és szeretném, ha a kontúrmarásnál kimaródjék a felesleg, akkor az miként kell "berajzolni"? Itt egy példa! Ha ezt feltöltöm a JLC-hez, akkor csak a két oldalt mutatja a bemarást, a többi jelzésnél nem jelzi hogy ki lesz marva! Ha megszórom furatokkal akkor azt megcsinálják és tördelhető, de jó lenne kikönnyíteni is, hogy jobban lehessen tördelni. Hogy kell ezt csinálni? Köszi!
Melyik rétegre tetted a kontúrt?
Elég erős a nyák, még ha megszórod furatokkal, akkor se fog egykönnyen eltörni! Nekem szikével kellett megvágnom mindkét oldalt, utána lehetett eltörni. És ne Via-t használj, hanem Hole-t, mert a via még erősebb .
Nem raktam egyik rétegre sem kontúrt. A két egyforma nyákot egymás fölé tettem és a Dimension vonallal rajzoltam az elválasztó "füleket", amiket betettem a két nyák közé, majd a felesleges vonalakat kitöröltem. Biztos nem így kell, mivel nem látszik a kivágás a két nyák között.
Dimensions vonal nincs. Te a Dimensions rétegre rajzoltál. A lényeg, hogy zárt legyen a kontúr, mindegyik. Engem is érdekel, hogy mi lehet a baj, szükségem lesz nekem is hasonlóra. Jelenleg nincs ötletem. Esetleg újrarajzolnám a külső kontúrt egy vonallal, a belsőket pedig ellenőrizném, hogy zárt-e a kontúr.
Azért tanácstalankodtok, mert nem vagytok hajlandók olvasni, csak kérdezni.
Ráadásul most még a megoldás is az orrotok előtt van szó szerint.
Én még ki se próbáltam, nálam lehet elsőre működne De Gerry hibáját nem látom...
Ja, persze. A Mill rétegre kell rajzolni! A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2019
Csak részben kapcsolódik a kérdésedhez, de ha panelokat másolsz egymás mellé, akkor az átszámozza a később odamásolt azonosakat. Ez van amikor nem számít, de van amikor igen. Tehát érdemes ránézni.
Egyébként ha ezt nem akarod, akkor erre van egy panelize.ulp beépített program, ami létrehoz egy 125-126 réteget, amire felmásolja az eredeti 25-26 rétegeket, és ezen nem növekszik a pozíciószám. A belső üregek ügye e körül éppen jól ki van tárgyalva.
Sziasztok!
Mi a különbség a 2 sorkapocs között? A jobb oldalit AK/500 néven találtam... A baloldalit pedig a "con-amp-quick" könyvtárban...
Nem a raszterméret?
Nem látszik a méret, de szerintem csak az egyik a sorkapocs, a másik pedig valamilyen rádugós csatlakozó. ilyen lehet a kisebb
A hozzászólás módosítva: Nov 5, 2019
Így a kettő egymás mellet, az egyik valószínűleg 0,1" a másik 0,2" lábtávolságú. Az, hogy a rajzon hogyan néz ki, végül is mindegy, mert olyat ültetsz be, amilyet akarsz/be tudsz szerezni.
Annyira azért nem mindegy, mert a raszternek is stimmelni kell, és az alkatrésznek is el kell férni, illetve hozzá is kell férni.
A raszter méret magától értetődik. A külalakra mindig figyelni kell, mert sokszor nem egyértelmű a pontos típus.
Melyik részét látod hibának ?
Csak te tudod milyen alkatrész Csak te tudod milyen környezetben van. A hozzászólás módosítva: Dec 1, 2019
a 4 láb az gnd és a poligon is, de ott marad a légvonal, ratsnets után ennek nem kellene látszani...
Töröld ki a kötést a két láb közül, mert úgy látszik átkötötted.
Egyébként ez csak szépséghiba, nem befolyásol semmit.
Annak össze kell legyen kötve, ez egy tl431CD 4 azonos lába van ami a gnd-re megy.
A hozzászólás módosítva: Dec 1, 2019
Értem, akkor azért maradt meg a légkötés mert nem volt rendesen összekötve a 4-ből 2 láb.
Ha megosztanád a brd-fájlt könnyebb lenne látni a hiba okát. |
Bejelentkezés
Hirdetés |