Ne rakjál össze ilyen egyszerűsített félhíd darabot, mert pontosan azt várod el tőle, ami teljes tévedés: a függőleges ág, oldal egyszerre nem nyithat, mert az totál zárlat lenne.
Természetesen npn tranyókból összerakhatod, csupán a közös emitterből ( felső ) és kollektorból ( alsó ) megy a terhelés egyik vége a másik ( hasonló ) oldalhoz és átlósan kell nyitnod, ill. zárnod felváltva attól függően, hogy polaritást akarsz váltani, vagy éppen kombinálva pwm meghajtással.
Átkapcsolások között holtidő legyen, fék-üzem előtt szintén ( pl. a két alsó tranyót egyszerre nyitni, felsőket zárni ).
A szabadonfutó diódákról se feledkezz el.

Valaki tudna segíteni, hogy ennél a kapcsolási rajznál miért így kell kiszámolni az U₂ feszültséget?
A segítséget előre is köszönöm.

Nem így kell, hanem így is lehet. Ettől sokkal egyszerűbb, ha lépésenként hajtod végre a feladatot. Kiszámolod qaz eredő ellenállást, ebből meghatározható az az áram, ami Rg és R1-en átfolyik. Onnan tovább lehet lépni jobbra...

A képlet "első fele" (ami a két tört közötti szorzásjelig tart) egy olyan "kombinált" feszültségosztó, aminek a kimenő feszültsége az R₂ ellenálláson lévő feszültség. Azért mondom, hogy kombinált, mert a felső tagja két soros ellenállásból (R_g és R₁), az alsó tagja meg az R₂, R₃ és R_t ellenállások vegyes kapcsolásából áll.
Az R₂ ellenálláson keletkező feszültség pedig tovább osztódik az R₃ és R_t ellenállásokból álló "mezei" feszültségosztóval.
Ahogy Bakman írta, lehet ezt lépésről-lépésre is kiszámolni. Először kiszámolod az U₁-et, (az utána következő áramkör egyszerűsítése után) majd az U_R2-t (az utána következő áramkör egyszerűsítése után ), majd az U₂-t, mint egy egyszerű feszültségosztót. Behelyettesítésekkel kijön ugyanaz a képlet, mit amit itt is látsz.

Köszi a tippet mindkettőtöknek, az AO3400-at megjegyzem magamnak. A végső verzióhoz mindenképpen jó lesz. Van neki valami nem-SMD-változata, amit a tesztekhez könnyebben tudnék használni? Az adatlapján csak egyféle tokozással szerepel...

Tudtommal nincs THT változata. Ha nagyon kell, elvetemült megoldásként ez jó lehet: Bővebben: Link.

2,54 mm osztású lyuknyákra is fel szoktam forrasztani. Majdnem pont kiadja a három lábát a három luk.

Üdv. Láttam már ilyen méret különbséget régi és újabb gyártású kondinál. De ez a két kondi egy tvből van kivéve. Oké hogy más gyártó, de akkor miért nem egy gyártó alkatrészét rakják bele? Vagy a kapacitás / feszültségen kívül van más különbség is közte? (természetesen kivéve a méret

Még az esr, hőmérséklettűrés.
De indokolhatja a méret, ha oda más nem fér el, és a másik 0.0001 centtel olcsóbb

Esetleg nem egy javítás során beépített kondenzátor az egyik?

Ha már kondizunk, akkor lenne nekem is egy kérdésem: van-e bármilyen hátránya annak, ha egy áramkörben egy 1 µF elkó helyett egy 1 µF multilayer kondit használok? TFH a feszültségtűrése megfelelő, az ára nem érdekel, viszont a helyigénye sokkal kisebb, és van amikor ez a prioritás.
Szóval van-e valamilyen hátránya annak, hogy elkó helyett multilayer kondit használok?

Szerintem nincs hátránya.

Kedves fórumozók! szeretném kérdezni tőletek egy rádiós magnó tápegység hibája okozhat trafó melegedést és zárlatot?

Igen.

Eredeti forrasztás.
Tényleg a nagyobb, olcsóbb/silányabb, valahova jó az is?
Vagy hogy?

Nagyos sok paramétert figyelembe vesznek tervezéskor, hogy milyen kondik kerülnek az adott áramkörbe/adott pozícióba.
Ahol nem fontos a magas hőmérséklettűrés, oda megy a sima 85 'C-os, ahol viszont fontos, oda 105, 125'C-os kondit tesznek.
Ugyanígy figyelembe veszik a tűrést, ESR-r, D,Q paramétereket.
A jobb minőségű kondik jellemzően nagyobbak a kommersz társaiknál, tapasztalataim szerint.

Üdv!
Az lenne a kérdésem , hogy az lm393d komparátor(Bővebben: Link) használható 10x erősítésű nem invertáló erősítőként?

Tudtommal vannak olyan táp IC-k, amiknek a stabil működéséhez szükség van az elko nagyobb ESR impedanciájára. Azoknak az adatlapja külön felhívja erre a figyelmet.

Igen is, meg nem is. De inkább nem. Ha jól megnézed az adatlapján a belső kapcsolási rajzát, végül is az egész áramkör egy igen nagy erősítésű tranzisztor, a vége legalábbis egyszem nyitott kollektoros kapcsoló üzemű tranzisztor. Ennek pedig a linearitásával, meg minden egyéb paraméterével gondok lehetnek lineáris üzemben.

Igazából egy shunt-ön levő kb. (100-300mV) nagyságrendű pwm jelet kéne felerősíteni és egy komparátorral egy referencia feszültséggel összehasonlítani.Arra lenne szükségem , hogy egy tokon belül legyen a műveleti erősítő és a komparátor.Akkor pl ezt a műveleti erősítőt használhatnám komparátorként?(Bővebben: Link)

Ha lineárisan kell erősíteni, akkor opamp. Azzal lehet komparálni is. PWM jelet lehet erősíteni komparátorral, mert a linearitás nem lényeges, de mit kell mihez hasonlítani? Körtét a krumplihoz nehéz, csak azonos típusú dolgokat hasonlíthatsz, (komparálhatsz) egyenfeszültséget (referencia feszültség) egyenfeszültséggel. Először a PWM -et egyenfeszültséggé kell alakítani, és akkor komparálhatsz.

Igen.Az egész úgy nézne ki , hogy először egy rc taggal egyenfeszültséggé alakítanám aztán ez a jel rá lenne kapcsolva egy x erősítésű nem invertáló erősítő bemenetére és akkor annak a kimenete meg egy komparátorra menne.

Opamp-ot simán használhatsz komparátorként, legalábbis inkább így mint fordítva. Fogsz egy tetszőleges dual opamp-ot (LM358, TL072, stb.), az egyik opamp a noninv. erősítő módban erősíti az RC tagról jövő jelet, és ez megy a másik opamp egyik bemenetére, a másikra pedig a referencia. Az analóg forrasztóállomások tipikusan ilyenek szoktak lenni: Bővebben: Link

Igen.Én is hasonlóra gondoltam.Esetleg abban tudnál segíteni , hogy az rc tag elemeit , hogy kell méretezni a pwm jelhez?

A legjobb: Bővebben: Link

Köszönöm , de érdekelne a konkrét számítás is vagy legalább az elv ami alapján ki lehet számolni.

Én nem szoktam számolgatni, hanem összedobom szimulátorban és addig farigcsálom amíg meg nem felel az igényeimnek. Ami nálam a következőket jelenti low pass filternél: max pár mA-rel terhelje az uC kimenetet, és a jel legyen minél simább. A "reakcióideje" általában kevésbé érdekel, de valahol ez is fontos, ezért általában több RC filtert teszek egymás után.
Jellemzően 1kOhm-1µF vagy 1kOhm-100nF tagokat szoktam használlni.

Szintén nem számolgatok, én szkópon nézem, és farigcsálom jóra.

Egy tokban opamp+comparator pl. LM392.

Köszönöm a válaszokat!Közben lenne egy másik kérdésem is.Szoktam látni kapcsolási rajzokban , hogy a teljesítmény fokozatoknál van egy mosfet meghajtó ami meghajt egy alsó oldali és egy felső oldali fet-et amik kapcsolgatnak pl. egy motort.A meghajtó kimenete és a fet Gate-je közé szoktak rakni egy kis értékű ellenállást.Ez milyen funkciót tölt be?Mik az előnyei esetleg a hátrányai?