Az általad linkelt oldalon is kisbetűvel vannak írva... Természetesen a rövidítésük nagybetűs.
"A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint, hogy a jel közszóból vagy személy¬¬névből származik: m (= méter), km (= kilométer); N (= newton), K (= kelvin); stb."

Valamit félreértesz. Így néz ki ezeknek a helyesírása:
1 volt
1 V
Tehát teljesen kiírva kisbetűvel kell, rövidítve naggyal.
Bővebben: Nem csak Magyarországon

Rézből vásárolhatsz pl úgynevezett "négykilences" rezet (99,99% tisztaságú), gondolom más fémekből is, ill. az atomi adatokból is adódik elméleti érték - aminél a gyakorlati értékek valamivel rosszabbak. Azonban a netes táblázatopk ennél durvább eltéréseket tartalmaznak, és még azt sem tudtam eldönteni, pl. hogy az alu vagy a réz hőfoktényezője a nagyobb, merthogy mindkettőre találtam kisebb és nagyobb értéket is a másikhoz képest...

Régen minden jobb volt.
Csak Neked, csak Most, adok ajándékba egy NÉGYJEGYŰ FÜGGVÉNYTÁBLÁZATOK (huszonegyedik kiadás, 1964) könyvet (ha elfogadod), apám forgatta szerintem a technikumban.
Akkor még nem hazudtak, szerintem nagyjából klappolnak az értékek arra, amire emlékszek...

Itt van egy táblázat a Kádár Aba: Erősáramú zsebkönyvből. Talán segít valamit.

Réz jó, alu nem.

Meglepődtem... a vas jobb mint a réz a tablicskuban. Vagy én vagyok a helikopter?

MTA szerint mennyiség és a mértékegység közé szóközt kell tenni. Például helytelen a 3év, helyes a 3 év.

A mértékegységeknek van nevük és van jelük. A nevükre is van MTA szabály, és a jelükre is, a kettő nem egyforma és célszerű nem összekeverni. Nem szerencsés a névre vonatkozó szabályt jelre alkalmazni. Például a mértékegység jele lehet görög betű és tartalmazhat nagybetűt is.
Például a bácsi neve Baudot, a mértékegység neve baud, a mértékegység jele Bd.
Ugyanígy Ampère bácsiról a mértékegység neve amper, mértékegység jele A.

Na igen, az adatok pontosságáért nem vállalok felelősséget ...

De akkor legyen itt eg másik is egy régi villamosságtan könyvből.

Senki nem mondta, hogy Te vagy a szerző, de ez igazán jó példa volt arra, hogy Skori mester nem véletlenül panaszkodik a (különösen netes) táblázatok miatt.
Függvénytáblát meg tényleg nekiadom ha kéri, nem trollkodásból irtam.

Meg hát az SI úgy írja elő. És az az irányadó, az MTA pedig azt tartja, hiszen aza dolga, és teszi is a dolgát.

Végre valaki ismeri a prefixumokat. Évek óta kűzdök a Kva, KW, u F és a többi baromság ellen. És persze a mértékegységek jelei. Aztán általában Én vagyok a bunkó,mert a többi nem is ezeket. Elküldenek a francba, mert fel merem hozni, hogy marhaságot írnak. Üdv.: Joe

A µF-ot pont úgy kell írni, nem értem, mi a kifogásod...
(Ja, közben átírtad, nagyon jó...)
Az "én"-t viszont mindig kisbetűvel írjuk. Még a "Te, Neked" nagybetűje is csak buta modorosság, az "Én" nagybetűje már azon is túltesz

Csak a teljes káosz miatt egy harmadik. Régi elektrotechnika könyvből. Skori meg majd lassan nekiáll lemérni

Talán lehet belőle tanulni, így ontopik, izé, témába vág.
Ugyan milyen prefixum a lég és a folyó? Mennyi lehet a légköbméter, folyóméter?
Lakás alapterület 71 nm ( sic ), a műveltebb még emlékszik, hogy valami kettes is van, 71 nm² ( sic ). Nanométer, négyzetnanométer. Helyesen m².
A számolómban https://hg9ieg.hu/szamolo/index.html megpróbáltam ügyelni a mértékegységek helyes használatára.
Apropó, decimális és bináris prefixumok: https://hg9ieg.hu/szamolo/_sz/SI_prefix.html
Van egy könyvem a mértékegységekről, abban a megaohm külön ki van emelve, megohmként írandó, "a" nélkül. Aztán kijött a rendelet újabb verziója, amiben nem szerepel a kivétel, tehát megaohm a helyes. Lemaradtam egy brosúrával, másnak volt igaza, én meg továbbtanultam.
Az ugye megvan, hogy a kapacitás és az induktivitás mértékegysége lehet centiméter?

Személyekhez kapcsolódóakat, mindig nagybetűvel kell írni, ez a tisztelet jele. Igaz ez már nagyon elkanyarodik az eredeti témától. Ne is válaszoljon.

Köszönöm, de annak is örülnék ha az idevágó oldalakat lefotóznád, és feltennéd ide.

Bizony, hogy ez a jó! Én is megnéztem a Magyari Béla: Rádióamatőrök kézikönyve 1963.-ban, egyébként is ki hallott arról, hogy vashuzallal tekert trafó, Ezüsttel már tekertek (l."Manhattan terv").

Eddig ez tűnik hihetőbbnek a többihez képest, vagy átlagolni kell az eddigieket . A másik két táblázatban pl. nem adták meg azt sem, hogy mekkora hőmérsékletre adja meg a fajlagos ellenállást, mert a hőfoktényező esetében deltaT-vel kell számolni ehhez képest.

A másodiknál is meg volt adva a szövegben, hogy 20 C fokra vonatkoznak az adatok.
De akkor még egy angol forrást is találtam jópár részletes táblázattal a 7. oldaltól a különböző anyagok fajlagos ellenállása 1 kevin-től 900 kelvin-ig.

Köszi!

Az egy oldal.

Köszönöm!

Lenne egy furcsa, amatőr kérdésem, de szeretném megérteni a dolgot. A 10. emeleti lakásban, a parkettán állva, szigetelt cipőben, megfogom a falból kiálló a fázis vezetőt. Lesz rajtam átfolyó áram vagy nem ?

Attól függ.
Ha például nincs áramszünet, jól benedvesítetted a szigeteletlen fázisvezetőt fogó kezedet, és közben a szigeteletlen nulla vezetőt nyalogatod, nagyon valószínű.
Amennyiben mindenfelé el vagy szigetelve, akkor mint egy kis kapacitású kondenzátor egyik fegyverzete, csak minimális, éppen csak érzékeny fázisceruzával, multiméterrel kimutatható folyik át rajtad. Mint egy villanydróton pihenő madáron. Ja, és nem ömlik a nyakadba a 11. emeleti csőtörés vize.

Jó a kérdés, pláne ebben a fi-relé imádatú világban., ahol már azt is vezetőnek minősítik, ami akkor sem vezet, ha összevizezik. (Amúgy: a víz sem vezet. Ha vannak benne sók, akkor azzal együtt kicsit vezet)
Leírtad többször a szigetelést, tehát szigetelve vagy. Extremitásként a 10. emeletet, pedig a pincében is ugyanaz a helyzet.

A 8. emeletnél feljebb még életemben nem jártam, de földszinti példát tudok mondani. Járólap, rajta fémlábú, műanyag dugókban végződő plüss ülőkéjű konyhai szék. Ezen egy papír hogy ne kenjem össze, rajtam zokni és kínai gumi-műanyag (gumiból van benne több) szerű papucs. Fogtam a fázist, és az égvilágon semmit nem éreztem, pedig nekem nagyon érzékeny a kezem, bármilyen trafó szekundere ha egy lemezre van kötve, kézfejjel vagy az ujjaim hátával simán érzem a rajtam folyó kapacitív áramot.
Rajtad átfolyó áram pedig minden esetben lesz, akármilyen szigetelő van a fázis és közted, csak az áram erőssége lesz olyan kicsi hogy nem érzed. Mivel a szigetelésen is folyik áram, kétféle is.

Vegyük ugyanezt a példát, a kéz helyett egy fázisceruzával érintem a fázist. Gondolom itt szintén hasonló kapacitív áramról beszélünk amiben én vagyok a kondenzátor. A kérdés ha órákig vagy napokig, hónapokig tartom ott a fázisceruzát, miután teljesen feltöltődtem már nem jelezne a fázisceruza ?

Nem tudsz "teljesen" feltöltődni. Egy másodperc alatt 50-szer egyik, 50-szer másik irányba "töltődsz".

OK. Akkor tételezzük fel hogy, egyenáramról beszélünk. Gondolom a fázisceruza ott is működne. Így bizonyos idő azaz a teljes feltöltődés után már nem jelezne ?