Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Forrasztási 1×1 forrasztástechnikai miértek
Lapozás: OK   14 / 81
(#) AMD hozzászólása Júl 16, 2008 /
 
Erről mi a véleményetek?
(#) SzervízMacska válasza AMD hozzászólására (») Júl 16, 2008 /
 
Egy márkásabb "mezei" ónszívó többe kerül,mint ez. Ennyi pézért ki kell próbálni.
Nekem is van 1 ónszívó feltétem a Wellerhez ( drágább volt mint maga a páka ). Elő is kotortam, itt egy kép róla:
(#) AMD válasza SzervízMacska hozzászólására (») Júl 16, 2008 /
 
Duda.
Az ónt hogy szeded ki belőle?
(#) feki00 válasza AMD hozzászólására (») Júl 16, 2008 /
 
Gondolom lecsavarja a pumpát a cső végéről.

Engem az érdekel hogy ilyen hosszú úton amit az ón megtesz a csőben nem dugul el?
(#) SzervízMacska válasza AMD hozzászólására (») Júl 17, 2008 /
 
Simán kitüsszögi magából, még nem kellett szétszedni. Most látom csak, hogy az egész menetesen csatlakozik a "hegyhez", talán még a hőfokát is lehet változtatni. Igy eredetileg 7-es van benne ( tehát 370 fokos ).
(#) SzervízMacska válasza feki00 hozzászólására (») Júl 17, 2008 /
 
Nem dugul! Tudnak ezek a szovjet elvtársak valamit a forrasztástechnikáról.
(#) SzervízMacska válasza Frankye hozzászólására (») Aug 6, 2008 /
 
Most jött el az ideje, hogy további türelem hiányában vakon megvettem a hegytisztítót. 5,3+fáért nem 1 olcsó darab.
Gyorsan haza is szaladtam vele, hogy ki tudjam próbálni. Gyorsan kerestem némi forrasztani valót.Ez nálam nem komplikált feladat, van bőven, ha mégse lenne, csinálnék magamnak
Odatettem a pákatartó mellé, ám használni csak akkor tudtam, amikor elraktam a szivacsot; vlszg a szivacs vonzza a pákát (beidegződés). Tulajdonképpen használhatónak tűnik. Először a szmötyi nagyját le kell csapatni a szivacs mellett látható dobozkába - ezt elősegítendő a dobozka gumiperemmel van ellátva (így a páka odakocogtatáskor nem sérül), majd belebökni a fémforgács spirál kellős közepébe. Ha ez utóbbi műveletet 3x-4x megismétli az embör fia, akkor a hegyre ráégett folyasztószer-maradványokat is gyönyörűen leszedi (melyek a hegy bevonatos és bevonat nélküli részének találkozásánál szoktak lerakódni). A 80W-os pákák tartóállványához gyárilag rögzíthető - kötőelemek mellékelve... A végére 1 negatívum: a belecsapkodott cinpacák rákötöttek a dobozka aljára.

Összegzés képpen ötletes és használható darab. Ára viszont megkérdőjelezi még a hosszabb távra kivetített gazdaságosságát is (szerintem). Akinél állig ér a dudva, lepje meg magát bátran vele!
(#) Frankye válasza SzervízMacska hozzászólására (») Aug 6, 2008 /
 
Háááát... Nem tudom. Nagyon olyan, mint egy háztartási fémdörzsi és egy ananász formájú szivacs vad orgiájából, némi gumicsík közreműködésével született torzszülemény... Ennyit tuti nem fogok adni érte!
(#) SWORDFISH válasza SzervízMacska hozzászólására (») Aug 12, 2008 /
 
Én eléggé sokallom az árát. Egyébként 2 tipus is van belőle.
WELLER — Desoldering pumps & Braid
DS-7 — COOPER TOOLS / WELLER — Accessories
Hol sikerült megvenned?

Én ezt néztem ki. 45-Watt Desoldering Iron
Egyenlőre még nem sikerült magyar forgalmazóra akadni. Ezért utálom az amerikaiakat náluk sok minden elég olcsó ami nálunk elég drága. Külföldre meg persze nem szállítanak.

Másik dolog kinéztem ezt a flux -ot. TE410/500 Olvasztószer típus NC 500ml szesz bázisú
Valakinek van már vele tapasztalata? Elég csábító az ára.
(#) SzervízMacska válasza SWORDFISH hozzászólására (») Aug 13, 2008 /
 
Ahogy látom, a második "tipus" 1 brit koppintás. Attól óvakodnék, mint az utángyártott hegyektől (Pluto stb). Újkorában még a gyárival is sikerült néhány forrszemet leszippantanom a panelról, pedig akkor még csak 35W-os TCP-m volt. Mostanában már rutinosabban használom. Külön páka van hozzá. Már nem tudom konkrétan, de az Etalon2000-nél vagy a C+F-nél vettem.
(#) DuMatyi hozzászólása Aug 13, 2008 /
 
Halihó Kollégák!

Hegy problémához annyit, hogy én még eddig csak ólmos ónnal dolgoztam, és amig lehet azzal is fogok. Láttam egy-két forrasztást... Pocsék. Valaki megint jót szakított egy ilyen nagy volumenű újításon. Hisz gyártósorokat is át kell szerelni az iparban. Némi nem középiskolai fizikai kémia kategóriába tartozó ismeretekkel megáldva (Vegyész hallgató voltam. Jelenleg a könyvtároshallgató vagyok. Isten óvjon mindenkit a deriválástól.): 1 % ólom (Ennyi igazán megengedhető) az olvadáspontot cirka 50 fokkal csökkenti. Tehát egy ilyen összetrételű ón pl: 1 % Pb, 2 % Ag, 1 % Cu 96 % Sn tökéletesen alkalmas a régi eszközökkel való forrasztásra. NEM KELL 100 FOKKAL MEGEMELNI A FORRASZTÓHEGY HŐMÉRSÉKLETÉT. Ezen a hőfokon kétszer olyan gyorsan erodálódik a hegy és megy tönkre a pákabetét. Nem igaz az sem, hogy nem létezik más ötvözet, mely pótolná a jó öreg Sn60Pb-t, közel azonos hőfokon. Ne feledjétek, ezeket a módosításokat mind nekünk kell megfizetni a termék árában. Megint a mi pénztárcánkra megy ki a dolog. A pákám TCP 24 50 W. A legjobb. Remélem még sokáig lehet kapni ólmos ónt.

Régi elektro tanáromtól kaptam az ötletet:

Azon öreg elkók jöhetnek számitásba, melyeknek a tetején nincsen bevágás, radiális ELKO (Ott meggyengül az Al serleg és ha átvezet és gázos lesz, akkor csak felreped a teteje. Alaplapokon lehet látni ilyet) és gumi lezárás van a végén. Ezek még jó nagy méretűek. Én egy rossz MK 21 magnóból szereltem ki. 1000 μF 16 voltos. pont akkora, hogy belemegy a páka. Ha megvan egy ilyen ritka csodabogár, akkor lássuk el kivezető kábelekkel tegyük bele egy 2 literes PET palackba és engedjük le középtájig. Ekkor kapcsoljuk rá egy trafó szekunderére (Max 24 v, 2-3 amper) . Biztosíték ne legyen az áramkörben. Néha, kb. 30 másodpercenként 10 másodpercre szakitsuk meg az áramkört, a trafó miatt, nehogy leégjen. Ha mindent jól csináltunk, akkor van egy szép sértetlen hengerünk. Hámozzuk le a külső fóliát (ex. 1000 μf/16 V) Mossuk ki előbb denaturált szesszel, majd mosogatószerrel. Ne dobjuk ki az óngombócokat, melyeket a szivacsról szedünk le a nap végén. Gyűjtögessük csak szépen. Pesten vegyszerboltban lehet kapni tisztitott fenyőgyantát. Törjünk le belőle borsónyi darabot, tegyük a hengerbe, töltsünk bele az óngombócokból. A pákát nyomjuk bele, minden teketóriázás nélkül. Persze közben ne fogjuk a hengert. Én bele szoktam tenni a pákatartóba, olyan helyre, ahol nem sok hőt von el. Az ónfürdőben lehet addig, mig intenzív füst jön ki a nyíláson. aztán ki kell venni, le kell ónozni. Szinte jobb, mint újkorában.

Most mindenki meg fog kövezni, de én mindig jó vastagon beónozva rakom el a pákahegyet. Aztán a használt ónt egy mozdulattal letörlöm a következő bekapcsoláskor... Tiz éve így használom a hegyeimet.

Várom az eredményeiteket, ha valaki kipróbálja.
(#) Dudus válasza DuMatyi hozzászólására (») Aug 13, 2008 /
 
A Weller ajánlása is az, hogy vastagon beónozva tegyük el és akkor is tegyünk rá pacát ha hosszab ideig nem használjuk de nem kapcsoljuk ki, mert valamit pepecselünk a PCB-n.
(#) SzervízMacska válasza DuMatyi hozzászólására (») Aug 13, 2008 /
 
Hy!

Nagyon egyetértek az ólommentes cuccról való véleményeddel, azok alapján, amiket olvastam róla. Hozzátenném, hogy nem csak a forrasztóeszközök gyorsabb elhasználódása a probléma, hanem az ólommentes forrasz sokkal ridegebb anyag, tehát könnyebben törik. Pár év múlva szívhatunk majd sokat a repedt forrasztások keresgélésével.

Ezt a fürdetős dolgot még nem ismertem. Elképzelhető, hogy ily módon bizonyos fokig még regenerálható is a hegy. Én a hegyeimet szintén ónozva tárolom - még a pákában is. Komoly gyártók ezt le is írják a karbantartási utasításban. A páka kikapcsolását követően a hegyet a nedves szivacson minden irányban lehúzom, utána a papírkosár fölött teljes felületén körbecinezem, a felesleget néha lerázva. Ehhez is új, gyantás forraszt használok. Ezt mutatja az első kép. A hegyek hálásak érte.

És az esszé végére még 1 tipp: igen hasznos kelléke a mobil munkavégzésnek, javításnak a második képen látható ónadagoló. Minden forr. szaküzletben kapható és újratölthető. Egyrészt a készülékek belsejében, autó műszerfala alatt/mögött végzett forrasztások közben így nem okoz a métereken át kígyózó ón zárlat-veszélyt, másrészt - kis gyakorlással - fél kézzel megoldható a forraszanyag tartása és adagolása sőt, két ujj még a munkadarab megfogására is marad.... Ezt próbálom a képen illusztrálni. Sok sikert a gyakorláshoz! ( Persze elégedett csak az legyen az eredménnyel, aki már készségszintre fejlesztette és napi szinten alkalmazza. )
(#) SzervízMacska válasza SzervízMacska hozzászólására (») Aug 13, 2008 /
 
A képeket elfelejtettem csatolni, íme:
(#) san398 válasza vtsoftware hozzászólására (») Nov 3, 2008 /
 
Szerintem 3.-4. alkalomra elég jól sikerült!Mindenképp szerezz be fluxot, (pl. ilyen fluxot watt ezt ajánlotta neki bevált, más típus is biztos jó) álom lesz ezután a forrasztás vele.Szükséged lehet még ilyenre a felesleges ón eltávolítására.
(#) Gery válasza san398 hozzászólására (») Nov 3, 2008 /
 
Szia!
Amit 2.nak linkeltél auz hogy is működik pontosan,? Mert nem bírom kinézni. Ez miben más? Ez nem jobb?
(#) totti91 válasza Gery hozzászólására (») Nov 3, 2008 /
 
amit te linkeltél az nem olyan finom működésű és míg azzal a lappal finoman az smd lábai közül tudod kiszívni az ónt ezzel leszívod szinte az összeset amit már rápakoltál
funkciójában más.. san398-é finom a tiéd viszont durvább dolgokra való..a tiéd kiforrasztásnál szokták használni nem pedig beforrasztásnál
(#) MolnarG válasza vtsoftware hozzászólására (») Nov 3, 2008 /
 
Hali!
Az SMD chipek beforrasztásának van egy trükkje:
1.) Bepozíciónálod a chipet a megfelelő helyre
2.) Két lábat (átlóba) leforrasztasz, hogy odafogja a panelhoz
3.) Kegyetlenül végigónozod az összes lábat, hogy összefolyjon közöttük
4.) Fogod a már előzőleg említett ónszívó szalagot és szépen végigtolod a lábakon, ez a fölösleges ónt szépen leszedi, de a lábak és a PAD -ek megmarad a kapcsolat.

Példaként itt az én első (és eddig az egyetlen ) ezzel a technológiával forrasztott panelem. (A panelt úgy ástam elő azért ilyen poros, retkes)
(#) Báddzsó válasza MolnarG hozzászólására (») Nov 3, 2008 /
 
Idézet:
„3.) Kegyetlenül végigónozod az összes lábat, hogy összefolyjon közöttük”

ezt nem szabad, könnyen túlhevülhet az ic, folyasztószert kell használni, és szépen pici ónnal végigtolni a pákát a lábakon, szépen odafut a lábakhoz, és jó lesz.
(#) MolnarG válasza Báddzsó hozzászólására (») Nov 3, 2008 /
 
Persze nem úgy gondoltam, hogy 350°C -on rajtafelejted a forrasztót. 200-250°C on szerintem nyugodt lélekkel lehet a módszert alkalmazni. Az én ADuC -om többször is át lett forrasztva és semmi baja. Ha meg egyesével próbálod leforrasztani a lábakat megvakulsz mire végzel 44 lábbal vagy esetleg többel.
(#) Istike88 válasza MolnarG hozzászólására (») Nov 3, 2008 /
 
Üdv!

Én ugyan még nem próbáltam smd-t forrasztani de egy olyan elképzelésem van, hogy mondjuk van egy ic és a hozzá kimart nyáklap. és a pad-eket végig ónozom vékonyan, majd ráhelyezem pontosan az ic-t és sorra végig megyek a lábain úgy hogy épp hogy hozzáérintem a pákát és közbe enyhén szorítom az ic-t. és így nem lesz agyon ónozva.
ez csak egy eszmefuttatás

üdv
(#) MolnarG válasza vtsoftware hozzászólására (») Nov 3, 2008 /
 
Tyűha QFN. Szerintem azt csak forrpaszta+beültetőgép+reflow-forrasztással lehetne. Házilag nemigen, legfeljebb ha létezik hozzá foglalat. Vagy még azt tudom elképzelni, hogy nagyon vékony vezetékeket forrasztasz a chipre és azokat meg a panelra, de ez nem túl esztétikus...
(#) vtsoftware válasza MolnarG hozzászólására (») Nov 3, 2008 /
 
Hmm... egy kicsit átmentünk forrasztásba, de nem hagy nyugodni Bocsánat.
Egyébként QFN-t nem lehetne esetleg úgy panelra forrasztani ahogy "cockero" leírta?
Azt el tudnám képzelni...
(#) MolnarG hozzászólása Nov 3, 2008 /
 
vtsoftware:
Én azt mondom, hogy ha van több ilyen IC-d és nem sajnálod én próbálgatnám, hogy megy. Ha jól értelemezem akkor ilyen tokról beszélünk. Bár nekem még mindig az a véleményem, hogy QFN, BGA tokokat az említett módszerrel forrasztják. Otthonra nem választanám ezt a tokot.
(#) vtsoftware válasza MolnarG hozzászólására (») Nov 4, 2008 /
 
Igen erre gondoltam.
BGA-t tényleg kizárt dolog hogy "otthoni módszerekkel forrasztani.
De én valahogy bízok a QFN-ben, meg szeretnék is bízni benne mert van pár IC amit csak QFN tokozásban gyártanak.

Egyébként ha már itt tartunk.
Próbáltam én már a QFN-re az ónt rá-olvasztani de lepergett róla.
Ez mitől lehet és hogy lehet orvosolni? Ónfolyasztóval?

És az ónfolyasztó tulajdonképpen "mit csinál"?
(#) MolnarG válasza vtsoftware hozzászólására (») Nov 4, 2008 /
 
Idézet:
„És az ónfolyasztó tulajdonképpen "mit csinál"?”


Idézet:
„A folyasztószerre két okból van szükség. Minden fém, kivéve az arany és a platina,
rendelkezik egy felületi réteggel, amely oxidokból, szulfidokból és egyéb szennyeződésből
áll. A kötést biztosító ötvöző réteg kialakulásához ezt a réteget el kell távolítani. Ennek
megoldása a folyasztószer egyik feladata. A másik feladata a hőátadás javítása. A
forrasztáshoz ugyanis a munkadarabokat és a forraszt a forrasztási hőmérsékletre fel kell
melegíteni, amely mintegy 40 Cş -al magasabb, mint a forrasz olvadási hőmérséklete. Mivel a
folyasztószer olvadáspontja alacsonyabb, mint a forraszé, ezért először az folyik szét a
felületeken. A szétfolyt folyasztószer kitölti a felületi érdességek miatti völgyeket, megnöveli
a hőátadó kontakt felületet.”
(#) vtsoftware válasza MolnarG hozzászólására (») Nov 4, 2008 /
 
Ennél világosabb választ nem is kaphattam volna.
Akkor elég hasznos dolog ez a folyasztó... na mostmár minél hamarabb kipróbálom. :yes:
Köszönöm szépen
(#) titi válasza MolnarG hozzászólására (») Nov 4, 2008 /
 
Idézet:
„QFN, BGA tokokat az említett módszerrel forrasztják. Otthonra nem választanám ezt a tokot.”

Egy jó hőléggel meg mikroszkóppal szerintem otthon is megoldható, a gondot inkább a nyáklap legyártása okozná...inkább emiatt nem lenne kivitelezhető...ehez már többrétegű kell...
Melóhelyen gyakran cserélünk BGA-t, na persze nem 60-80 lábast, de 25-36 lábig megoldható... persze nem árt egy stabil kéz...
(#) MolnarG válasza titi hozzászólására (») Nov 4, 2008 /
 
Idézet:
„Egy jó hőléggel meg mikroszkóppal”
hát igen ezek azok az eszközök amik az otthon forrasztgatók 99% nem birtokol szerintem. Bár kíváncsi lennék közvélemény kutatásból kapott statisztikai adatokra. Én otthonra inkább a DIPet választom, meg egyelőre nem is tudok annyira precíz rajzolatú nyákot gyártani, hogy SM alkatrészeket ültessek be. Mondjuk 1206 -os alkatrészeket használok már, de azok elég nagyok szerintem a kézi forrasztáshoz.
(#) niedziela válasza vicsys hozzászólására (») Nov 8, 2008 /
 
Idézet:
„195 és 210 fok közötti pákával gyönyörűen megy”


Milyen ón-t és milyen pákát használsz ezen a hőfokon ?

Üdv!
Következő: »»   14 / 81
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem