Én jobb szeretek kísérletezni, biztiket durrgatni, mint számolni. A puding próbája az evés, az a biztos.
Csak a legszükségesebb esetekben számolok, én ilyen vagyok, nem tehetek róla, ón szag függő vagyok.
Ez akkora probléma?

Sziasztok!
Vizsgálom cimopata cikke alapján készített rezonáns tápot. Változtatások: a trafó, PC-ből bontott 5.3 uH induktivitással bíró trafó. A rezonáns kondi szintén Pc-ből bontott 1µF/250V. A rezonáns kondi a két darabból álló szűrőkondi közepére csatlakozik. A frekvencia 70Khz körül van.
Ha a rezonáns kondit szétbontom és két 47nF-ra cserélve a tápra kötöm, a trafóval sorba kötök egy 50uH induktivitást, a szkópkép nem változik. A terhelés 55W. A tápot járatva, a trafó huzamosabb időn múlva kb 40-50 fok lehet. Az szkópképek nem nagyon tetszenek. Az első ábra az osztott kondis, a második PC kondis. A nagyobb jel az alsó fet vezérlője, a kisebb jel a source-drain közös pont.
Kérek segítséget a változtatásokhoz, hogy hátradőlhessek.

Ez a kép nem fog változni, hanem az áram képe fog változni, ha az adott terheléshez jobb rezonáns kört használni.

Ami ezen a két ábrán látható az, hogy amikor a FETet bekapcsolod, akkor megy át a feszütlésg. Tehát a FETek feszültség alatt kapcsolnak be és ki is. A berezgéseket ezek a gyors kapcsolások (és a parazita induktivitások) okozzák.
Mekkora a mágnesező induktivitásod? Ennek megfelelő beállításáaval elérhető a ZVS, amivel az elbőbi tüskék megszűnnek.

Így gyakorlatilag ahogy esik úgy puffan. Ezért van az, hogy egyszer azt mondod ZVS, aztán ebből semmi nem látszik. Jah aztán azt mondod hogy ZCS-re mentél (persze a ZCS nyoma sem nagyon látszik). Aztán persze ezért mi szidunk, mert a munkádban semmi következetesség sincsen. Te meg jösz azzal, hogy miért fikázunk.

Kísérletezgetésnek is vannak fokozatai. Szeirntem a kísérlete az, amikor konkrétan részletesen megtervezek valamit, majd kipróbálom, hogy amit terveztem az úgy is sikerült -e.

Továbbra sem értem mi a nagy szám abban, hogy amit cimopata cikkében, meg skori oldalán leírt (hogyan működik a rezonáns táp áramkorlátozása), azt te már most cikként hangoztatod, pedig a táp még közel sincs kész.

Talán ha lenne valami újdonság, nem csak egy paraméter átszámolása (vagy inkább esetben durrogtatás alapú cserégletése addig, amíg nem működik). Na akkor mi sem szidnánk tovább.

Felőlem szidjatok, ha valaki nem akar tápot építeni, nem fog...

Nyitott kapcsoknál mért induktivitás: 7.5mH
Rövidrezárt szekundernél: 5.3uH
a mért induktivitás.

A 7.5mH-ben lévő energia kevés, hogy a FETek kapacitását a holtidő alatt áttöltse, emiatt a FEtek bekapcsolásakor nagy tranziens keletkezik, és veszteség.
Légrés alkalmazásával le lehet vinni az előbbi 7.5mH-t 1-2mH-re ahol ZVS elérhető.

Én leginkább a trafó kifőzését és áttekerését javasolnám, így laza csatolásban tekerve a szórt induktivitás és a mágnesező induktivitás is beállítható lehetne.

Sziasztok! Ha egy PC-táp trafót szétszedek, és osztott csévével, de az eredeti menetszámokkal újratekerek, akkor kb. mekkora szórási induktivitást lehet elérni? Kb. mekkora frekvenciáig használható komolyabb melegedés nélkül ez a vas?

50-80uH. Nálam az EI33 100éves mag tudott 59uH-t elválasztáshoz műanyag lapot használtam. Ha jól emlékszek 60KHz-en ment a tápom.

Nem a nagyobb induktivitásban van nagyobb energia ? 1/2LIxI persze az áramtól is függ, hogy is van ez ?

A képleted helyes, és azonos áramra vonatkozik. Azonban fix váltóáramú feszültség (ez jön a félhíd felöl) esetén a nagyobb induktivitás kisebb mágnesező áramot hoz létre.
Ez a mágnesező áram tölti át a holtidő alatt a félhíd kapacitását.

Ha fele akkor a mágnesező induktivitásod, akkor kétszer akkor mágnesező áram folyik. Az előbbi képlet alapján pedig ez kétszer akkor energia (mert az áram négyzetes tag, míg az induktivitás az első fokon van).

Freki az 95-100kHz között alakult ki, a FET-ek IRF740, én próbálok a Lorylaci, Cimopata és a többiek szavára hallgatni, hátha úgy hamarabb kész lesz.

Csak a plusz soros induktivitás 40uH körüli, meg a soros kondik 2 darab 47nF benne. Az túl nagy, emez meg túl kicsi, persze működik így is, csak nem szeretném kipukkantani, valami rövid zár miatt.

Köszönöm, így már érthető, de hogy is számolható, akkor, hogy mennyi mágnesező áram folyik konkrétan, adott adatokkal számolva ? Úgy még jobban látnám.

Ezekből a magyarázatokból egyébként sokkal jobban meg lehet érteni az egész fizikát, mint a könyvekből. Meg így gyakorlatban kísérletezve ezekkel.

Most nézem az utolsó mondatod tartalmazza, hogy az áram négyzetes, így az energia nő, persze logikus is.

A képlet amit keresel:
dI/dt=dU/L

ahol: dt= az a periódus idő fele - holtidő
dU=a primer feszültség (150-160V félhíd esetén)
L= mágnesező induktivitás
dI= áramváltozás, ennek fele a mángensező raám csúcsértéke

Amikor a FET kikapcsol, akkor éppen dI/2 áram folyik, ez az I_mag, azaz mágnesező áram. Ez az áram tölti át a kapacitást, aminek áttöltéséhez:
Q=C*U (ideális kapacitásra), ide C=2*Coss+Crss közelítés jó (U pedig 300-320V).

Ezek után meg Q=I*t_DT (ahol t_DT a holtidő, I pedig az az áram, ami a FET kikapcsolásakor folyik). IR21531 eseté a holtidő 600ns, IR2153 esetén 1200ns

A következő egyenlőtlenségenek kell teljesülnie:
I_mag
A lényeg, hogy I_mag*t_DT > C*U

A MOSFETek adatlapjaiban szokott lenni Coss mellett olyan is, hogy Cosseq, vagy más equivalens töltés. Mivel a félvezető kapacitás nem lineáris, ezért megadnak eg yoylna kapacitás értéket, amilyne értékű ideális kapacitással a MOSFET helyettesíthető.

Vili?

Elteszem a naplómba ezt is, már gyűjtögetem egy ideje ezeket, ahol így megvilágosulnak a dolgok miértjei, kösz.

Üdv mindenkinek.
Csinált már valaki hidat két IR2153-al?Valahol egy fórumon olvastam hogy PSM-et is lehet csinálni.Hogy lehetne megoldani azt hogy egy IR2153 vezéreljen egy másikat?

A gugli neked is működik.

Ezt találtam én is.De nekem ez valahogy nem akar működni.Közös tápot adok a két ic-nek a labtápról.A szkóppal rámértem a gatekre és a slave ic kimenetén semmi jel nincs.

Sziasztok!
Van egy jókora EI magos hálózati trafóm, ami eléggé zúg terheléstől függően. Az lenne a kérdésem, hogy lehetne-e hozzá csinálni valami olyan áramkört, ami a hallható frekvencia felett működteti.

Nem lehet. A kapcsolóüzemű nagyfrekvenciás trafók egy teljesen más világ.
Bocs, hogy nem tudtam segíteni.

Szia!
Sajnos nem lehet ilyet csinálni. A lemezelt vasmagos hálózati trafók 50-60 Hz-re vannak tervezve, ezért azon a frekvencián működnek jól.

Vidd el egy tekercselőhöz, ott valószínűleg ki tudják önteni azzal, amivel a motorokat is szokták, elméletileg kevésbé fog zúgni. Ha a vastest zúg, húzd meg az összefogó csavarokat.

Köszi. Tudom, hogy az kapcolóüzemű tápoknál ferritet használnak, de azért egy kérdést megért.
Kiönteni szerintem felesleges, tudtommal csak a vákumos impregnálás szünteti teljesen meg a rezgést.

Nem biztos, hogy olyan sok pénzért csinálják, egy kérdést megérhet. Már ha nagyon zavaró a zúgása...

A vas is elmegy pár kHz-ig de ugyanott vagyunk még jobban zavaró lesz a hang, viszont 20kHz (idősek 12kHz) felett már nem használható ahol nem hallanánk.

Szia.
Nekem laptop táp ciripel picit, gondolom valamelyik fojtón a vezeték. Szétszedtem, és sziloplaszttal rögzítettem a tekercseken a vezetéket, meg amit még tudtam. Jobb lett, de nem tökéletes. Le kell cserélnem, mert teljes csendben zavaró.
De neked kapcs. üzemű táptrafó zúg, vagy normál 50Hz-es? Mert ha utóbbi, akkor rossz topicban vagy!

Bővebben: Link
Közben kaptam rá választ.

Jót tettél vele, hogy még annyit se tudjon hűlni a szilótól mint eddig. Ha nem volt üzemszerű a ciripelés hanem csak egy ideje csinálja, akkor az intő jel a javítására, megelőzve a nagyobb bajt. Fojtón nem hallottam még huzalt ciripelni.

Az a 10W terhelés nem hiszem, hogy megárt neki. Öreg egy táp (kb. 8 éves), sokáig nem is volt használva. Nem sok dolog van benne a muzsikálhat. Nem is ciripelés, hanem 10kHz-es, vagy afölötti sípolás. De elárulom a valószínű okát: PWM jel rángatja 32kHz-en, ezt hallom vissza a tápból, a terheléstől függő frekvencián.

Nem a 32Khz-et hallod, hanem a terhelés frekvenciáját.