Sziasztok. Szükségem lenne egy 5V, 1A-es tápegységre. Láttam ilyeneket ebayen, de 2000-ért elég drágának találom. Tudnátok adni egy rajzot?

Szia, tny255 vagy erősebb (tny278) jó lehet ide a gyári rajzokkal, a trafót készen a lomex-ben lehet venni, de nem lesz olcsóbb mint amennyiért a ebay-n készen megveszed, kivéve ha minden van a fiókban. Helyedben inkább egy combosabb telefon töltőt próbálnák szerezni vagy átalakítani.

eBay

Üdv!
Van egy ilyen csodás PFC!
Csöppet zárlatos a lelkem.
Ez egy minebea 500W 50V táp PFC-je. Biztosíték elszállt, NTC is megsínylette a zárlatot, de csodával határos módon csak ledurrant az oldala és még működik.
Részekre bontás után kiderült az a PFC-ben van a hiba, mert a full-bridge invertert lecsatolva is zárlatos. Van egy segédtápja, egy VIPer20A-val, azt még nem tudtam tesztelni, viszont ha a segédtápot kívülről adom neki a GATE-eken van jel.FET-ek jónak tűnnek. Ami gyanús az a kettő közti minimális eltolás. Persze lehet, hogy a vezérlés később állít rajta, nem tudom az az IC hogy működik. Ábrán látható. A vezérlő panelen 2db Fujitsu FA3624P ez valami SMPS ic, és hozzájuk 1-1 HEF4046BP PLL IC is tartozik.
Valaki látott már ilyet? Merre keressem a hibát?

Szia! Első körben azt javaslom, hogy félvezetőt csak analóg multiméterrel mérj, digitálissal érhetnek meglepetések. Esr mérőd van-e? Elképzelhető, hogy a pufferkondenzátor kiszáradt, emiatt nem tud feltöltődni és az ic zárlatba vezérli a fetet, többször jártam már így.

ESR mérőm van, de a pufferkondikat már kicseréltem, biztos ami biztos. Analóg multim épp nincs. Jövő héten folytatódik a méricskélés. Érdekes viszont, hogy pufferkondik nélkül mintha nem ment volna zárlatba, de ezt majd még ténylegesen letesztelem.

Szia! Van egy kettős szabályozható kimenetű tápegységem, egy méretes 50hz trafóval. A trafót szeretném kiváltani az általad tervezett tápegységgel. Viszont arra gondoltam, mivel van vagy 8db UCC2808-as ic-ém, hogy erre cserélném a TL494-et. Valahol írtad, hogy kísérleteztél ezzel. Esetleg rajzot tudnál mellékelni?

Szia!Én egy méretes 50Hz -es trafót nem váltanák kis egy kapcsoló üzemű tápegységgel, egyetelen előnye lenne csak könyebb lenne, de sokkal több hátránya.

Helló! Ha megnézed a két rajzot tulajdonképpen ugyanaz. A különbség annyi hogy a hegesztő árammódban szabályoz és keménykapcsolóként működik, ez meg a soros kondival (10uH körüli főtrafó szórás + a soros 440nF) rezonál, meg van neki egy söntös túláram figyelése az egyik optóval, meg egy szekunder feszültség figyelése a másik optóval aminek a működését már leírtam, gyakorlatilag azt egészíti ki. Ha pl. zárlat van és nem jön meg bekapcsolás után, vagy eltűnik menet közben a szekunder fesz, akkor a 270k-n keresztül feltöltődik a 220u kondi, a tranyó rákapcsolja a referenciafeszt a DTC lábra, így a vezérlés leáll, és úgy is marad végleg, amíg egy újbóli ki-be kapcsolással ki nem sül a 220uF.
Ha minden rendben van és van szekunder fesz akkor nyilván ez nem történik meg, mert a szekunder fesz kinyitja az optót és az söntöli a kondit, ami így nem tud feltöltődni.
Megcsinálhatod egy az egyben a hegesztőt is, csak nem kell combos IGBT bele hanem elég valami gyengébb is, meg teszel egy soros kondit a trafóval, akkorát hogy rezonáljon, vagyis terheléskor szinuszos áram folyjon. Hogy az áramszabályozás mihez kezd a szinuszos árammal azt sosem próbáltam ki, szabályozni nyilván nem fog, de elvileg ha zárlat vagy túláram van akkor meg kell hogy védje a feteket vagy az IGBT-ket.
Annyi különbség van még, hogy a feteknek adhatsz kisebb feszt is, nem kell 14-15V-ról hajtani mint az IGBT-t, elég a 8-10V is.

Nem csak az a bajom a trafóval, hogy nehéz. Az is probléma, hogy ennek ellenére alul van méretezve mivel ez egy 1-15A -ig szabályozható táp 2-szer, és pl:10A-nél már jelentősen lecsökken a feszültség.

Igen persze a hegesztő az ok-és, nincs tipped ahhoz mondjuk 30A-ig tartaná az 50V-ot és csak utána szabályozna le. Tehát bizonyos terhelésig állandó feszültséget szolgáltatna?

Oké, ahogy gondolod.

De van. Ha rezonáns kell akkor valami LLC-s félhíd pl. IRS27951-el TEA-val vagy hasonló, az a rezonáns működés mellett aránylag stabilan tartja a feszt is PFM-mel, tehát az üzemi frekit változtatja a terhelés függvényében.
Ha nem szükséges a rezonáns működés akkor a másik amin már gondolkodom egy ideje, hogy építek egy normális univerzálisan használható pwm tápot, amolyan rendes kapcsolóüzemű labortápot, ami mondjuk állítható lesz 0-tól 50V-ig, az árama pedig 0-20A-ig. Hasonlóm van már 494-gyel (átalakított PC táp) de az nem az igazi, mert az nem árammódú. Fejben már összeállt a dolog, de hogy mikor lesz belőle valami azt meg nem mondom. Az biztos hogy a korrekt áramszabályozáshoz (áramgenerátoros üzemmód) árammódú vezérlés kell, ezért vagy az UCC3808-al vagy az UC3844-gyel lesz megcsinálva, optós fesszabályozással és áramváltós áramszabályozással.

A méretes 50Hz-es trafó nem csak nagyobb, nehezebb meg drágább, de a feszültsége sem stabil, meg az árama sem szabályozható, szóval csak hátránya van egy kapcsolóüzemű táphoz képest.
Egyetlen előnye van, hogy megfelelően méretezett olvadóbiztosítók mellett nem tud tönkremenni, szóval egy ember életét kiszolgálja. Aztán én pl. nem szívesen nézegetnék az asztalomon egy olyan szörnyet, el sem férne.

Én idegenkedek a kapcsoló üzemű táptól, nagyon veszélyesnek és egészségtelennek tartom a magas frekvencia miatt. Én éjszakára minden ilyen üzemű adaptert lekapcsolok ne érjen felesleges nagyfrekvenciás jel. Ami folyamatos üzemet igényel mint pl a ruter, inkább lecserélem hagyományos 50Hz és kistrafós régi tápra. Igaz 3-4 szer akkora de engem a méret nem zavar, nem is látom olyan helyen van. A másik a kapcsoló üzemű táp javítása elég nehéz, egy komolyabb tápnál rajz hiányában szinte lehetetlen, körülményes műszerezettséget igényel és veszélyes.
Ennek ellenére fogok majd építeni egyet, csak próbaként szinte minden alkatrészem megvan hozzá, majd télen ha sok időm lesz.

Ez a hozzászólás nevetséges. Az 50Hz-es trafós megoldás a routereknél és minden másnál ami folyamat megy megduplázza a fogyasztást, ami folyamatos üzemben ezer forintos többlet is lehet havonta. Amúgy az esetek 95%-ban egyszerűen multiméterrel javítom a kapcsolóüzemű tápokat rajz nélkül, legrosszabb esetben kell a sima analóg szkóphoz nyúlnom. Ami a nagyfrekveniás zavart illeti, nem véletlenül vannak szabványok és minősítések amiknek meg kell felelniük az ilyen tápoknak, ha az EU-ba kerülnek. Ha már ennyire félsz a kapcsolóüzemű tápoktól, akkor ne építsd, hanem vegyél gyárit és ne kínai eBay-es szörnyűséget.

Venni nem akarok, sőt használni se, ha el lehet kerülni. Az egyik ismerősöm ide adott egy LINN tápot több héten küszködtem vele, és a segítségetekkel talán sikerült megállapítani, ami biztosan rossz benne (2db smd IC) , de javítani nem tudom , se szemem sem kézügyességem, felszereltségem sincs hozzá. Ja és az 1000 Ft az túlzás a teljes havi fogyasztása a ruternek kb 430Ft és még bőven számoltam.Ezzel szemben egy hagyományos táp javítása egyszerűbb, bizti csere, vagy dióda vagy hid esetleg puffer kondi csere, de a kapcsoló üzemü tápokban nagyságrendekkel gyakoribb a primer il.l a sekunder oldali kondik hibája a magas frekvencia miatt.

Az építéstől én is félek. Viszont vannak már több évtizede működő számítógépes, dugasz, és egyéb tápjaim. A gyáriak közt akadnak bevált példányok. A múltkor egy kompakt fénycsőből kitermelt tápról szerettem volna egy 3 Wattos akkus villanyborotva motort meghajtani. Készítettem hozzá trafót is, ha jól rémlik, Skory oldaláról néztem 50 menet/ 1 menet volt, vagy valami ilyesmi, 4 db SB 360 shottky diódából graetz, és a motor. Próbakor a motor először felpörgött, majd szétrobbantak a tápban a tranzisztorok. Ezek után én is visszatértem a hagyományos trafóhoz. Igaz egy borotválkozás nem tart annyi ideig, hogy érdekeljen a fogyasztása, csak az elfért volna a borotva nyelében, a trafó viszont nem.

Amúgy ezket ki mondta, hogy még a routert is kikell húzni estére a nagyfrekik miatt?
Elég veszélyes élni így a földön, teli vagy wifi, rádió és egyéb tv stb antennák, hálózatok nagyfrekvencáival amik álthaladnak rajtad is miközben alszol. Hidd el, nem fog rákot okozni semmi ilyen készülék.

Én azt mondtam, hogy akkor 1000Ft ha a többit is beleszámolom amit feltehetően cseréltél még. Azt érvként felhozni, hogy nem tudod javítani elég vicces, pláne, hogy a hagyományos trafókból mennyire "egyszerű" kibontani a hőbiztosítékot a tekercsek alól mondjuk..

Honnan tudod, hogy nem,hosszú távon majd később lehet hogy kiderül, hogy mégis káros, de akkor már késő lesz barátom.Tudod nyugodtabban alszom, hogyha ezek a kütyük nem mennek a szobámba.

Wifi van a szobában ugye? Na az biztos, hogy sokkal károsabb, de annál meg van határozva a maximális teljesítmény. Ez már bőven paranoia kategória.

Nem tudom hány mW vagy W -t a teljesítménye , ha kirakom az ablakon, akkor kb :30m a távolsága. Paranoia lehet, hogy az, a korral jár, de jobb megelőzni a bajokat. Ja és a vezeték nélküli részt le tudom róla kapcsolni, jelenleg is vezetékkel vagyok összekötve a géppel, így gyorsabb és biztonságosabb.

Akkor gondolom TV-t sem nézel, nem használsz számítógépet, kompakt fénycsövet, mobiltelefont és a töltőjét, mikrohullámú sütőt, mosógépet, és egyéb háztartási gépeket sem - mivel szinte mindegyikben használnak nagyfrekvenciát és/vagy kapcsolóüzemű tápot.

Gondolom én meg kezdhetek aggódni a routerem 1W-os wifije miatt.

Félreértettetek, mindegyiket használom, de amikor nem, akkor lekapcsolom. Feleslegesen nem megy, nem károsítja az egészséget, nem fogyaszt, és tovább tart mert nincs használatban.Mindössze annyit kell tenni, hogy egy kapcsolót átbillentek a másik állásba, és akkor még készenlétbe sem megy a tv, a mindig tv beltéri, az erősitő stb. Igaz ehhez fel kell állni az ágyból. Anyámnak pacemaker van beépítve, na ne mondjátok, hogy az nem veszélyes rá.

Sziasztok!
Van egy rossz laptop töltőm. Egyik napról a másikra elromlott. Kicseréltem benne a kondikat, félvezetőket, de semmi. Ellenálláson nincs égésnyom. Az ic benne egy UC3845-ös. 6.66V tápfeszültség van rajta. Ez lehet baj?

Dehogy veszélyes. Fogd már fel, hogy be vannak vizsgálva és egyáltalán nem veszélyesek, a mobiltelefonod veszélyesebb 5 perc használat után, mint a lakásban lévő kapcsolóüzemű tápegységek összesen.

Igen, valószínűleg hibás az IC, vagy a zener ami a tápfeszt korlátozza, ha van zener persze. Doksi szerint 16V-tól indul és 8.5V alatt ál le.

Erre elmondok egy történetet: megvan vagy, megvolt határozva pl egy üzemben hogy légköbméterenként hány azbeszt szemcse lehet a levegőben, ne tudd meg milyen sok az ami még elfogadott.Ebből azonban 1 db elég vagy elég volt ahhoz hogy rákos sejtet hozzon létre , ha éppen az immunrendszered nincs a tetőfokán vagy le van gyengülve. Ezt alaklmazva
Ki mondja meg ebben az esetben (nagyfrekvencia) mi a káros a szervezetre, és hosszú távon be lett-e bizonyitva. A mai anyagi világban az a legfontosabb, hogy minél olcsóbban, minél kevesebb anyaggal dolgozzanak, ami magát az embert illeti ....... azt nem írom inkább le mit gondolok.

A kettő össze sem hasonlítható. Hagyjuk már ezt, butaság az utolsó szóig az egész. Ha nem használod a mobiltelefon töltőjét, akkor húzd ki, de csak azért mert jelentősen növeli az élettartamát és a kapcsitápok nem szeretnek terhelés nélkül járni. A mai televíziók annyira keveset esznek készenlétben, hogy áramtalanítás után még 1 percig világít a készenléti led, a tápban pedig van 100-120uf puffer, az ilyen alacsony terhelést talán nem is tudja mérni az óra. A Tv tápegysége többrétegnyi lemez alatt van általában, legalábbis előrefelé biztosan, azt álandóan kapcsolgatni az égvilágon semmi értelme.

És ne mond nekem, hogy félreértünk miközben te mondtad, hogy a router tápját kicserélted, mert szerinted veszélyes.