Üdv mindenkinek!

A találkozó óta szinte semmit sem bütyköltem, mert a munka és a suli elveszi szinte minden időmet, de mostanára eljutottam oda, hogy kezd éledezni a Pinoeer-féle labortápom. A nyák saját tervezés, az első példányt elrontottam, két helyen is félre lett kötve . Ez most új panel, ami egy IC és egy BD tranyó elfüstölése árán végre feléledt. A feszt szépen be lehet állítani, az áramot is, viszont simán felmegy 4,5 A-ig is, amit viszont nem tudok lejjebb szabályozni a trimmerrel, biztos valami nem jól van leosztva vagy valami hasonló, majd megnézem.

Még készülőben van hozzá egy előlapi nyák is, ami majd mér, meg hőérzékel, de azt még be sem ültettem.

Kíváncsian várom építő kritikáitokat.

Üdv,
Ballage

Köszönöm. Igyekeztem minél kisebbre tervezni. Majd egyszer lesz hozzá rendes doboz is, az is teljesen egyedi, helytakarékos lesz, mivel elég kevés helyem van itthon.

A tápod jól néz ki, a trafó is combos a diódahíd meg 6 amperes. A hűtőbordát viszont kevésnek találom. Persze attól függ max. hány ampert akarsz ki venni a tápból. Szerintem 1,5 ampernél 10 perc után már a tranyók túl fognak melegedni. Most tesztelem a tápomat és jóval nagyobb hűtéssel 4 db 2N3055-el 1,5 amper tartós terhelésnél kéri a ventilátort !

Köszönöm. Igen, én is sejtettem, hogy így lesz, ezért terveződött a dobozba ventilátor is, az előlapi panel azt is vezérelni fogja. Csak még össze kéne rakni. A "gyári" 3 A-nél többet nem nagyon akarok kivenni belőle, a trafó is kb. 100W-os, ami nagyjából 4 A-t jelent, de hát inkább legyen túlméretezve, minthogy olvadozzon... Így is kellemesen zúg már a nagyobb terheléseknél. A diódahídra is teszek majd egy kis hűtőfület, mert 3 A-nél kicsit már meleg, biztos ami biztos.

Amúgy nem hiszem, hogy túl sokszor el fogom érni ezt az áramot. Amiket én építgetni akarok, azok még egy ampert sem nagyon fognak felvenni. Ha meg mégis, akkor meg besegít a ventilátor, addig meg a kisebb borda is elég és akkor a doboz is kisebb lehet.

Nálam 3 ampernál kéri a ventillátort, puffer 55 V, ha felmegyek lassan 5,5 A ra akkor a hővédelem is letilt 5 perc múlva. 32 V puffernél pedig bárhogy terhelhetem nem tilt le a hővédelem csak a vennti indul be (4 db tranzisztorral). Én csekélynek érzem a 6 A hidat, én a 2x 5.5 A 50V táphoz két 30 A kockát tettem. Tapasztalt barátomnál a 20A híd már okozott tranzisztorhalált, az is kevésnek bizonyult, ő 10A vett ki a tápjából.

A diódákat általában nem a tartós terhelés teszi tönkre, az inkább csak melegíti, de távolról se annyira mint egy tranyót. A hidak akkor "érzik a legrosszabbul magukat", mikor a bekapcsoláskor fel kell tölteniük az általában elég nagy értékű puffereket. Ezek először szinte rövidzárként működnek, így jó nagy áramot "kérnek", de ez csak pár pillanatig tart. Ekkor szoktak az alulméretezett hidak "agyhalál"-ban kiszenvedni (mégha nem is voltak "hasznosan" megterhelve).

Igen én 22000 mikro F kondihoz tettem 30 A hidat. A gyártók meg sokszor nem a valóságot írják a termékeikre.

eza kapcsolás tenyleg működik ha igen irjál man tapasztalátot rolla kösz

Te pedig írj légy szíves normálisan (nagy kezdőbetűk, írásjelek, tagolás, stb.), mert nagyon nem leszünk így jóban!

A labortápom előlapjának feliratozása csak részben lett sikeres. Ennek ellenére, talán érdemes megnézni, miként képzelem én egy jó tápegység előlapjának elhelyezését, és rajzolatát.
Ebben a témában van két fotó.

Jó az előlap, bár a hiba szerintem javítható lenne. Én öntapadós papírt és átlátszó matt fóliát használtam, persze mindkettőt visszahajtva, így van tartása nem húzható le. Vasalásra nem is gondoltam, ami nekem nem tetszik benne az az óriási + - de nagyon jó mind elrendezésileg mind esztétikailag, kár hogy megfolyt a lakk . Én a másik utat a vízszintes kezelőszerv elrendezést követtem. Mindenesetre nagyon jó még így is hogy megfolyt a lakk miatt a festék. Egy barátommal ma beszélgettünk a labortápról, valójában mi is az, aztán arra jutottunk hogy egy segédezköz, mert szerszámnak nem szerszám műszernek nem műszer.

Nincs ideális méret! Néha még ez is kicsi...
A lényeg, hogy minél inkább ki legyen emelve a polaritás. Ezt szolgálja a csatlakozók színe, a méret, az elhelyezés egyaránt, sőt a kábelek és a csatlakoz-dugók színei is. (Az vesse rám az első követ, aki még nem cserélt fel polaritás.)
Természetesen számos egyéb előlapterv is létezhet, amik minden szempontból kiszolgálhatják a használót. Ez csak egy példa, egy a lehetőségek közül.

Írtam a másik topicba választ, de a megfolyt festéktől eltekintve nekem tetszik!

Szia. Lenne egy észrevételem a labortáp kapcsolási rajzával kapcsolatban. A voltmérő mérési pontjait miért a kimeneti feszültségre tetted és miért nem a visszatérő mérővezetékekre? Hosszú vezetékek és nagy áramok esetén sokat csalhat a voltmérő, és keltheti azt az illúziót hogy a terhelés növelésével emelkedik a kimeneti feszültség.

Értetlenül állok a kérdés előtt.
1. Ha nem használod ki a négyvezetékes lehetőséget, akkor Uki és Us eleve össze van kötve, tehát mindegy melyiken mérsz.
2. Ha kihasználod a távoli pont stabilitását célzó lehetőséget, akkor meg éppen a legcélszűbb a kimenet mérése. (Ettől már csak a tényleges távoli ponton való mérés lenne jobb, de az kivitelezhetetlen.) Éppen abban látom a visszatérő vezeték lényegét, hogy a kimeneten lévő "terhelt" vezetéken eső feszültség mértékével éppen egyenlő módon fog a vezérlés "kopenzálni", azaz a végpont lesz stabil.

Abban igazad van, hogy ez a távoli stabil pont, valóságosan kisebb potenciálon van, mint a mért érték, de ez a hiba nem okoz akkora gondot, mintha a visszatérő vezetéken mérnénk, de az mondjuk éppen nem lenne összekötve a kimeneti ponttal. Ekkor R23-R24 biztosítaná a kapcsolatot, de ezek a 47ohmok megviccelnék a mérési eredményeket. Továbbá a hosszú vezeték, mint antenna, nagy valószínűséggel jelentős zavarokat szedne össze, ami megint-csak zűrzavart okozna.

Értem. Én a visszatérő vezetékeket a banán ajzat tövéből vezettem vissza, mert elég szűkös lett a doboz és nem engedhettem meg magamnak még négy csatlakozót feltenni az előlapra.

Jelenleg nálam is így van. Azt hiszem ezzel csak nagyon minimális kompromisszumot vállalsz. Elég ritka az 5-10 m-es vezetékezés, ahol már valójában értelme lenne a külön mérőszálnak, és szintén ritka mikor komoly jelentősége van a mérőzsinóron eső feszültségnek.
De az elvi lehetőség megvan, a tápegység tudja ezt a funkciót, és mindenki maga eldönti használja-e vagy nem.

Ha neked is van működő példányod a tápegységből, akkor küldj nekem légyszíves néhány fotót, érdekel ki, miként oldja meg a kivitelezést.

Mikor kész lessz teszek fel képeket. Még hátra van a huzalozás és a müszerek kalibrálása.

sziasztok

én ezt a kapcsolást szeretném megépitenni . Aki már megcsinálta írjon mán róla hogy érdemes e meg építeni előre a válaszokat megköszönném.

Evvel nem lesz nehéz dolgod ! Olyan mint a jó anyós :
első rúgásra indul ! Minden igaz a leírásban , és ettől többet nem is lehet mondani róla . Első tápnak tökéletes !

Ha a rajzon megadott trafófeszültséggel, a kimeneten 1,5V mellett ki akarod venni a 3A áramot, akkor jÓkora hűtőbordára tedd az ic-t.

A kérdésem elsősorban Alkotó felé irányúl. Szeretném megépíteni az általad feltett tápegységet. Persze azért nem ilyen egyszerű a dolog, sokkal nagyobb áramra, (más tranzisztorokkal ( 6xTIP35), de a nyák egyes részeit átvenném a te projectedből. Tehát azt kérném, hogy ehhez hozzájárulj! Ugye simán lenyúlhatnám, de ha valahol (ezen az oldalon) visszaköszön, nem szeretnék veled veszekedni! Jobb a békesség. Újra is tervezhetném, de így kb. 20 perc alatt letudhatom ezt a részt, és nem igen tudnám jobban (sőt még így se) megtervezni! Bármilyen jellegű válaszod köszönöm! Leiszt János

Csak bátran, jó munkát kívánok. Azt javaslom, igyekezz a fő irányvonalakat megőrizni.
(A SOKKAL nagyobb áram témát esetleg gondold át, már az alapkialakítás is szinte elképesztő mekkora hőket tud termelni. Ha mindenképpen nagyobb áram kell, esetleg meg kéne próbálni csökkenteni a feszültséget, mert nem látom a reális lehetőséget 300W feletti teljesítmény ésszerű hővé alakítására)

Köszönöm! Előszabályzós lenne a drága, de ahhoz, hogy így legyen megépítem, és utána próba. Valószínűleg többen előre meg tudják mondani, hogyha a bemenő feszültség mondjuk 14V azt, hogy viseli. De amíg téged meg nem kérdeztelek ezt sem akartam feldobni mint téma! A lényeg van tizenegynéhány tápom (szabályozható labor), de egyik sem igazán jó nekem. Van olyan is ami tud 10A-t de csak 30V-ot (fok-gyem- tirisztoros előszabályzóval). Elég sok kerékpár vezérlőt javítok, de ahoz 36 és 48V kell és nem lenne rossz a 20A. Ez lenne a cél. Aztán majd látjuk!

Tényleg bocs, ha esetleg feleslegesen szólnék hozzá tudatlanságomnál fogva, de laikusként (vagy legfeljebb al-amatőr hobbista helyettesként ) ha ennyi szabályozható tápom lenne és ez lenne a feladat, akkor lehet, hogy megpróbálnék összerakni a 2 feszültségre 1-1 stabil fix tápot (esetleg valamiféle zárlatvédelemmel). Vagy ha egyszerre csak az egyik kell, akkor a 2-t egyben és egy kapcsolóval át lehessen kapcsolni (ami akár irányíthatná a trafó szekunder cserét is a stabilizátoron felül, hogy ne kelljen feleslegesen disszipálni, meg amit kell).
Vagy ha a kapcsoló üzem megfelel a követelményeknek, akkor egy PC-táphoz hasonlót, csak nagyobb áramra, az gondolom csak alkatrész kérdés, az elv lehetne ugyanaz.
De mondom, ezek nekem csak azért jutottak eszembe, mert nem értek hozzá, lehet, hogy hülyeség és nem is megoldható.

A probléma, hogy a műhelyemben három 2m hosszú asztal van, ezeken javítok (teljesen más dolgokat) vagy fejlesztek. Az asztalok mögötti álványokon 3 mázsa műszer van, és mindig van ami jó lenne. Ezért szeretnék egy 2x50V-os tápot, ami tudja a 20A-t (nem kell egyszerre a két oldalon) és egy nagyméretű házban. Utálom a kicsi dolgokat (ha bedöglik, csak kinlódik az ember). Más-más az emberek igénye ezt te is tapasztalhatod itt az oldalon. Ha pl. egy co előtoló hajtóművet megcsapágyazok (vagy csigát cserélek, azt szeretem bejáratni, ami kis feszültséggel indul 20V és 48V-ig megy. De ehhez nem akarok kimenni a raktába egy 48/24V-os trafóért.
Érdekelne Proli007 véleménye a működéssel kapcsolatban, mert ő egy kétlábonjáró Tina, és meg tudja mondani az öszintét!

Off. Ja és még a kapcsolóüzemet utálom, a másik fő profilom számítástechnika (hardver) és van is itthon 100db rossz ATX-es tápom. Erre a támára vannak komoly szakemberek, mint Sass Péter, ez nekik való, én kihagyom! Kapcsolóüzem - Pic - Smd nem az én pályám! Nem azt mondom, hogy nem javítom, és nem próbálok meg ilyen áramköröket, de nem a barátaim!

Értem, oké, csak azért írtam le, mert ez jutott eszembe. Ez a 2 példány ezek szerint a 99 "nem jön be" ötlet közül volt sajnos. Illetve ez nem is baj, nem tudom mi lenne, ha csak jó ötlet létezne.
Ahogy a körülményeket is írod, már értem is, hogy miért. Csak nekem az jött át, hogy "ejj, tele vagyok labortáppal, de most pont ez a 2 fesz. kellene 20 Amperrel", amire Te a N+1-edik labortápot tervezed megépíteni.
A lényeg, hogy akkor nem is szóltam egy szót sem.

Semmi gond nincs, ez a lényege a fórumnak! Segítünk egymásnak! Bármilyen hozzászólának van értelme, mert előfordulhat, hogy pont arra nem gondolt az ember! Ha kíváncsi vagy a műhelyemre, írány a honlapom!

Ha jól értelmezem amit irtatok akkor működik. Jövőhét fele veszek hozzá alkatrészt és kipróbálom hogy mit tud .