Sziasztok!
Az lcm-nél a C7-hez csak tantál kondi jó? Nincs itthon csak elkó 2,2µF-ban.

Úgy látom a C7 a tápban van,jó oda az elkó.

Sziasztok!

Az LCM3 előlapján lévő diagramot el tudja nekem magyarázni valaki? Amit nem értek, az az, hogy honnan jöttek elő ezek az értékek, amiket a vonalak érintenek? Pl. A zöld vonal 10V-os 1mF-os kondi esetén ~45miliohm-ot jelöl, míg ezen az oldalon a táblázatban 19miliohm szerepel. Ez az eltérés az összes értéknél fennáll, ezért szeretném tudni, hogyan kellene értelmeznem a diagramot.

Másik kérdésem, hogy melyik a letölthető firmware fájlok közül magyar nyelvű (Most az 1.25-ös változat fut benne és ez bizony angol)?

A 0,19 ohm az még véletlenül sem 19 milliohm
Nyilván az a 190 mohm egy régebbi műszeren szerepel, és az akkori kor kondenzátoraira vonatkozik.
Ma már egyre elterjedtebbek a LOWESR kondik, amiknél jóval kisebb értékek adódnak.

Ez így van, sajnos néha kihagy a billentyűzetem, egy nulla lemaradt
Szóval a lényeg, hogy ezek az értékek más adatlapból lettek kitermelve, mint ami a másik műszerre van felvésve.

A másik kérdésem még mindig adott, melyik firmware magyar nyelvű a letölthetőek közül? (A Skori féle kiegészítéssel megépített változatom van.)

Sziasztok!

Lehet sokadjára kérdezem én is, de nem volt lelki erőm átolvasni a teljes fórumot, hogy hátha valahol tárgyaltátok már.
Szóval: megépítettem a műszert (már régebben) és azt csinálja, hogy bekapcsolás után fura értékeket ír ki.
Pl. F0 = 99.3 KHz, Fcal = 19.73 áHz majd miután kalibrálom, a Cx összevissza ingadozik kb -10 és +10 pF tartományban. Annyit sikerült kiderítenem, hogy a kristály és a kondijai is csinálhatnak ilyet. Cseréltem őket, de ugyan az a helyzet. Hogyan lehetne jobban behatárolni a hibát?
A segítséget előre is köszönöm.

Ez egy nagyon jó ötlet!

Igen, de, ha már a lomiban volt, ott lehet kapni smd fazékmagos 100uH-s tekercset is, valaki nemrég linkelte a cikkszámot. Akkor nem kell tekercselni. Az nem jó?

Szia!
Ilyet akkor csinál a műszer, ha a bekapcsoláskor már van valami csatlakoztatva a bemenetére. Az indítás és kalibrálás menetét már sokszor leírtuk, kövesd pontosan az ott leírtakat.

Szia!
Először is köszönöm a válaszodat, másodszor meg természetesen a "gyári" leírást követtem.
Pl. ezt. Így a bekapcsolás, kalibrálás metódusán is többször átmentem. Az a baj hogy már rögtön a bekapcsoláskor sem stimmel a dolog. Mint írtam, pl az irreálisan alacsony Fcal ami áHz-ra végződik. Annyit kiderítettem, hogy ez általában oszcillátor hibára utal. De miután mindent cseréltem az oszcillátor körben, sem javult a helyzet. Erős fénnyel alaposan átnéztem a nyákot is és szerintem az is rendben. Egy valami nincs még kiszűrve, az pedig a PIC.
Tehát az a kérdésem, hogy vannak-e olyan referencia feszültségek, esetleg frekvenciák (nem biztos hogy tudom mérni), amiknek mindenképpen meg kell lenniük a nyákon.
A válaszokat ismételten előre is köszönöm.

U.I. Ha az segít, tölthetek fel képeket a (nem) működésről.

Szia!
Jó felbontású képek segíthetnek a hiba keresésében.

Az alap kapcsolási rajzon sajnos nincs feltüntetve a D4 védő dióda. Az EL bemenet és föld közé tett zener tipusáról valaki mondana infót? Eddig nem tartottam lényegesnek, de most kénytelen leszek berakni mióta induktivitás állásban nem mér, illetve kalibráció is sikertelen. Gondolom a PIC-em bánja....

A 93-00-41, vagy a 93-03-42-re gondolsz? Tulajdonképpen azzal a megkötéssel jó lehet, hogy 15% tűrésű. Egy tekercselt induktivitás tűrése viszont csak a rendelkezésre álló műszer pontosságától és a türelmedtől függ.

Visszanéztem a 140-edik oldalig, de nem találtam meg, hogy melyik az. Valahol arrafele volt írva. Én vettem is belőle. Azt mondják, hogy a 15% nem annyira érdekes, mint a kis ellenállás.
Aki beépítette, meg volt elégedve az Uesr értékkel.

Szia!

Először is bocsánat a késői reagálásért.
Naszóval csatolok négy képet. Szerintem mindegyik magáért beszél. Ha kiolvastok belőle valamit ami segít, azt megköszönöm. A c mérés most kifejezetten szélsőséges. De mint írtam, a kalibráció sem sikerül.

Köszönöm a segítséget.

Szia!
Először takarítsad le a fólia oldalról a forrasztás után a gyantanyomokat. A fényképezésnél ne használd a vakut, mert így nem látható jól a képen a forrasztás.
Üdv.: Feri

Hát nem tudom, de gyanakodnék a kapcsolók minőségére. Ezek olcsók, gyenge minőségűek, másnak már volt ebből gondja. Ezért nem készült még el az enyém, mert nem találtam jó kapcsolót, csak 3ezerért (ami nekem tetszik).

Sziasztok!
p_istván a #1312892 hozzászólásában (115. lap 2012. okt. 17) említi az LCM3 MEGA8 klónját.
Megépítette valaki? Van ezzel kapcsolatban tapasztalat?

Szia szilcso
Ha jól látom az eredeti kapcsoláson szereplő Zener diódát is beépítetted. Ezt a szerzők a késöbbiekben kihagyták. Tervezett funkcióját nem teljesítette, viszont beleszólt a helyes működésbe.

Én is ezt a 2-300 forintos kapcsolót használom és nekem semmi bajom nem volt még vele eddig.

Kipróbáltam egy SMD tekercset az LCM3 mérőkészülékben és meglepően jó eredményeket produkált a készülék. Erről az alkatrészről van szó.
Bekapcsoláskori értékek:
503,3 kHz - 361,4 kHz
C-kalibrálásnál: 0,240 k ohm - R-kalibrálásnál: Uesr0= 220,8 mV - Fesr= 94,6 kHz

Több fajta tekercset is vettem próbaképpen. Ennek nem sok esélyt adtam, hogy jó lesz, de most nem számított, kisérletezős kedvem volt így hát vettem belőle. Az, amit esélyesebbnek tartottam, Sokkal gyengébben muzsikált. Az ESR érték 65mV körülire jött, s ez nekem nem tetszett. A többi tekercset még nem próbáltam ki. Talán majd ha megint kedvem lesz a próbálgatáshoz megnézem, milyen eredményeket produkálnak.

jano36 hozzászólása más témában elgondolkoztatott, s megnéztem az LCM3 rajzát. Melyik diódát nem kellene benne hagyni a panelban? Én ezt a műszert még az indulásakor KIT-ben vettem, s valószínűleg minden hozzáadott alkatrészt bele is tettem. Kíváncsi vagyok, milyen változást okozhat, ha kiszedem a kérdéses zénert. Csak azt nem tudom, melyik az.

Ezen a képen nem látok zénert, pedig ez van a cikkben, mint kapcsol... rajz.

Sajnos az eredeti kapcsolást törölték. Hozzászólásom tárgytalan. Az eredeti rajzban az LC és GND bemenetre párhuzamosan volt kötve egy 5V1es zener, túlfeszültség elleni védelemként.
Köszi, a kapcsolási rajzot. Nálam a tudomány áldozata lett. Egy korábbi hozzászólásomban, már írtam erről a 6.5x6.5ös vasmagról. A lomexben vettem. Az 1.35ös szoftverrel használandó.

Próbáltam SMD tekercseket venni én is az LCM3-hoz, ilyen négyszögletes kivetelűt. Viszont beépítés előtt megmértem, többféle műszerrel. A multiméterek pontosan 100uH-nek mérték, míg az LCM3 83uH-nek. Az ok. feltehetőleg az eltérő mérőfrekvencia volt. A fazékvasmagos tekercset viszont mind a multiméterek mind az LCM3 100uH-nek mérte, azaz ez utóbbi nem volt frekvenciafüggő. A tanulság számomra az volt, hogy lehet, hogy az SMD tekercs is lehet nagy jóságú, de szinte biztos, hogy nem lesz olyan pontos vele a mérés az LCM3-ba beépítve, mint egy fazékmagos frekvenciafüggetlen tekercssel.
Ha van lehetőséged rá, érdemes lenne megmérni az adott tekercset különböző frekvencián és más-más mérési elvű műszerrel is. Ha mindegyik műszer pontosnak méri akkor akár jó is lehetne, de ha nem akkor.....

Szia!
Nem írtad, melyiket vetted! Ugyanis a Bourns SSR1208 esetében SFR=13MHz, addig az ABC SS1208-nál 4MHz, tehát az alacsony frekvenciás mag! Ott pedig magasabb frekvencián már jelentősen csökkenhet az induktivitás. Sajnos sok esetben nem adják meg a gyártók az SFR értéket. Ebben az esetben a teszt frekvenciából lehet a mag tulajdonságaira következtetni. ( Bourns: 796kHz, ABC: 1kHz!!) (persze mindez a 100uH-re értendő!)

Jártam már így DC-DC konverternél. 34063-al tökéletesen működött az induktivitás. Amikor viszont egy modernebb IC-hez használtam ugyanazt a fajta induktivitást, akkor nagyon nem akart kijönni belőle teljesítmény. A feszültséget is éppen hogy csak be bírtam állítani. Akkor még nem volt LCM3-am és egy pár kHz-es Wigan-hidas műszerrel tudtam csak megmérni. Azzal viszont tökéletesnek látszott, a kapcsolás ellenben 500kHz-en működött. Miután kicseréltem az induktivitást, tökéletesen működött.

Ha az üzemi 500 kHz -es frekvencián mérted volna, mindjárt kiderült volna. Legalább tízféle anyagyból készítenek ferritmagokat, 1, és néhányszáz MHz határfrekvenciával. Teljesítmény átalakítóknak felesleges túl nagy frekvencián járniuk, csak a veszteségek nőnek, ezért ott az alacsonyabb határfrekvenciájú, nagyobb u -jű (hogy kevesebb menet legyen) viszonylag magas telítési indukciójú magokat használnak. Az 1 MHz körüli határfrekvenciájú vasanyagnak 500 kHz -en olyan magas a vesztesége, hogy talán el sem indul a rezgés, vagy ahogy tapasztaltad, nem lesz teljesítmény. Az ilyen magoknál 100 kHz fölé nemigen szabad menni.

Bocsi, de ez nem pont fordítva van? Hiszen a 34063-nak 100-470uH induktivitásra van szüksége a maga 50kHz működési frekvenciája mellett egy step-up üzemmódban. Addig pl. a MPS MP1527-nek igen hasonló kimenő adatok esetén (Vin=5V; Vout=12V Iout=0,5A) 4,7uH az induktivitása, igaz 1,3MHz működési frekvencia mellett. Én inkább azt mondanám, hogyha egy 500kHz határfrekvenciájú magot próbálsz 1MHz-n működtetni, akkor lesznek óriási veszteségek. Nem véletlenül csökken az induktivitás a frekvencia emelésével egy adott tekercs esetében.
Egyébként minél alacsonyabb a frekvencia, annál nagyobb energiát kell az induktivitásnak tárolnia a folyamat során. Értelem szerűen annál nagyobb értékű induktivitás kell és annál nagyobbak lesznek az áramimpulzusok is.
De valaki biztosan megerősíti, vagy megcáfolja.

Szedjél elő valamilyen ferritmagos katalógust, pl. EPCOS, és látni fogod, a ferritek veszteségi görbéjét. Ha a nagyjából 1 MHz -es határfrekvenciájú magra tekert induktivitást megpróbálod 500 kHz -el kapcsolgatni, már az első harmonikus is jelentős veszteségek okozója. Ha csak 50 kHz -el kapcsolgatod, akkot ilyen gond nincs, mert belefér a 10. harmonikus is, ami viszont már meglehetősen kis teljesítményű. Tehát oda kell figyelni a tekercs vasmajának anyag választására is. Az induktivitás értéke, (több más alkatrésszel együtt) csak a kapcsolgatás frekvenciáját befolyásolja.

No a fenti beszélgetés sor kicsit megnyitotta a csipámat, hogy miért nem hozta az LCM3-ban a nagyobb és általam jobbnak remélt tekercs a jobb kalibrációs értékeket. De el is bizonytalanodtam, hogy a tekercs kiválasztása a mérés pontosságát milyen irányban befolyásolhatja. A magasabb Uesr0 érték azt az érzést keltette bennem, hogy ezzel jobb is lett a műszer. Persze pár alkatrészt lemérve valóban jobbak a mérési eredmények - közelebb vannak a feltüntetett névleges értékekhez. Egyelőre még továbbra is úgy gondolok a műszerre, hogy a tekercs kicserélésével jobb is lett, de azért ha lesz rá lehetőségem, ellenőrizni fogom valami módon a tekercs viselkedését többféle frekvencián.

Két műszerem van itthon, amivel tudok mérni. Az egyik az LCM3, a másik az AVR-es alkatrészteszter. Két testvérét mértem meg a beépített tekercsnek. Az egyiknél a mérési eredmények: AVR - 0,1mH, LCM3 - 103uH. A másiknál: AVR - 0,11mH, LCM3 - 112 uH. Bár lényeges eltérés nem látható a mérésekben, a további ellenőrzést nem fogom kihagyni ha lesz rá módom.
Sajnos nem jegyeztem fel minden adatot, de úgy rémlik, hogy az általad említett 100 - 83-hoz hasonló viszonyt mintha én is tapasztaltam volna a másik tekreccsel.