Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
Erdekes. Ebben mondjuk van valami, hogy a PC tap kepes leadni tipustol fuggoen 15-20A-eket is -- ezert jobb ha meghekkeli az ember valami aram leoldoval.
Nekem amugy eddig mindig szepen leoldott, elejen nem is ertettem mi van, ugyhogy gyorsan ratettem a power good-ra egy LED-et, hogy lassam megy-e a tap
Itt reagálnék egyszerre mindkét hozzám intézett üzenetedre! Először is köszönöm a tippeket és a jótanácsokat. Ami az áram rohangálását illeti, én is éreztem hogy érdekes a megfogalmazás, de úgy hagytam, had röhögjön rajta aki érti a pojént.
Mivel még kezdő vagyok, a felszerelésem elég szegényes, de azért igyekszek fejlesztgetni és bővíteni a repertoárt, de még egy normális pákám sincs, nemhogy egy szkóp . Más módon tudom tesztelni a kis tápomat? A PC-táp megoldáson már gondolkodtam, de attól féltem, hogy ha elrontok valamit, nehogy a 220 megcsapjon, meg aztán anyumnak sem akarok szívrohamot okozni azzal, hogy egy hálózatról üzemelő táppal műtök, meg villogtatom a ledeket. Egyébként a PIC-em tipusa 18F4550. Igazából fogalmam sincs milyen kapcsolással lehetne egy rövidzárvédelmet összehozni, erre találnék itt példát a HE-n? Egyelőre csak az a lényeg, hogy fel tudjam programozni a PIC-t, és akkor már örülök hogy túlélte a merényletet. Pickit2 klón égetőm van, és ICSP módon szeretném majd programozni az áramköröket, 6 kimeneti lába van a programozónak, amiből 5-nek tudom a funkcióját is, de a 6. nem tudom mire való, az a neve hogy Auxiliary, ezt a gyárihoz írt manual-ból tudom, de azt nem tudtam kihámozni, hogy hova kell csatlakoztatni, jó lenne ha ezt elmondaná valaki. (hasonló a klón felépítése a Szilva és Watt által alkotott égetőhöz) Köszi a segítséget! Üdv!
hello!
Vannak olyan parancsok, amiket nem értek, és 18F-es szériához írtak És am, nem vagyok Perfekt angolból Valójában nem azt szerettem volna kérni, hogy most üljön valaki hozzá, és írja meg, neeem! Csak ha valaki foglalkozott már ilyesmivel... Idézet: „Jobb lenne ha lenne egy stabil labor tapod aminel az aramkorlatozast is be tudod alliitani.” Pont ez ugrott be, sokunk közül nekem is elsőre. Érdemes lenne áramkorlátozást beépíteni abba a tápegységbe, ha még nincs benne!
Szia!
A hatodik lábat programozáskor nem kell sehova kötni. A PicKit2-nek vannak programozáson kívül "extra" funkciói, ilyenkor használatos a hatodik láb. Ezeket az "extra" funkciókat a PK2 saját programjából éred el. Megfelelő áramköri kiegészítéssel, a megfelelő kimenetekből logikai analizátort, és soros kommunikációs portot tudsz csinálni. Ha az építendő/tesztelendő áramköröd áramigénye nem nagyobb 100mA-nél akkor meghajthatod a PK2-vel is. Biztos stabil, közel 5v-ot ad.
Én is arra gondoltam egyből, hogy miért nem a PICKit2-ről táplálod a próba áramkört? Az rövidzárvédett.
Egyébként meg, lehet építeni áramgenerátort, bár ebben a formában már egy komlett tápegység lesz, például uA723 -al, vagy LM317-el. Az adatlapjaikban rengeteg rajz is található a különböző használati módokról(Az - LM317 - 18. oldalán pl.). Idézet: „Vannak olyan parancsok, amiket nem értek, és 18F-es szériához írtak” Adatlapból, vagy a Kónya könyv 2. kiadásából utána lehet nézni. Kitűnő könyveket is tudok mutatni (igaz, angolul). Ha valami ezután sem világos, itt meg lehet kérdezni. Idézet: „nem vagyok Perfekt angolból” Én sem, de ez nem ok arra, hogy bele se fogjunk egy angol szöveg tanulmányozásába. A SZTAKI szótár, az on-line Informatikai szótár, vagy végszükség esetén a translate.google.com szolgáltatása sokat segíthet. Idézet: „Csak ha valaki foglalkozott már ilyesmivel...” Ezt már egy hónapja eljátszottuk... Ne kezdjük elölről! Idézet: „Vannak olyan parancsok, amiket nem értek, és 18F-es szériához írtak” Van egy rossz hírem: meg kell barátkoznod a PIC18F szériával, mert a mintaprogramban szereplő alábbi deklaráció, ami 512 bájtot foglal le (*) a RAM-ban PIC16F sorozatú vezérlővel nem fog menni (a fejlesztés alatt álló új típusokban lesz csak 1K RAM).
A tegnap ajánlott mintapélda vevője egyébként 510-es című állomásnak definiálja magát, fogadja az adatokat, s az RB3 lábon PWM kimenetet generál, melynek kitöltési tényezőjét a kapott DMX512 adatok vezérlik. Egy ellenállás és egy LED segítségével közvetlenül ellenőrizhető a működés. * Én nem értek ehhez a DMX-512 protokolhoz, de felvetem: ha az 512 bájból úgyis csak egyet használunk, akkor minek kiküldeni (és főleg vevőoldalon letárolni!) a többit? Kinek jó ez?
Köszönöm szépen a segítséget Neked is és Wattnak is.
Én is gondoltam a Pickit2-es táplálásra, de azt nem tudtam hogy van benne rövidzárvédelem, és nem akartam tönkretenni. Egyébként a későbbiek folyamán majd szeretnék valami labortápegységszerűt venni/építeni de még nagyon az elején vagyok, hogy ilyen nagy fába vágjam a fejszét. Viszont az érdekes volt, hogy Idézet: , ez azt jelenti hogy a soros komunikációt is ki tudom majd próbálni, úgy hogy a laptopomon nincs sorosport? Csak rá kell csatlakoztatni a Pickit2-re az áramkört és mehet is a próbálkozás? „Megfelelő áramköri kiegészítéssel, a megfelelő kimenetekből logikai analizátort, és soros kommunikációs portot tudsz csinálni.”
A PK2 "csak" vizsgálja a jelfolyamot logikai analizátorként, nem ezzel kell létrehozni a soros jelfolyamot ( ha a soros porti adás-vétel próbálgatása a célod, akkor vegyél vagy építs a laptophoz USB-soros átalakítót és használj valamilyen terminal progit! ) !
A 6. lábat az előző kérdésedre válaszolva pl. memóriák programozásánál is használja a PK2 ( de olvasd el a használati utasítását, abban mindenre választ kapsz ábrákkal!!). Steve
Oké, köszi a segítséget!
Valahogy sejtettem hogy túl egyszerű is lenne az élet, ha nem kellene megépíteni egy soros usb átalakítót. Majd áttanulmányozom részletesebben a használati útmutatót.
Azért a párbeszéd nem bontotta ki az igazság minden részletét.
Soros kommunikációra is alkalmas a PICkit2 (UART Tool), ha beéred annyival, hogy a PICkit2 saját szoftverének ablakában jelenik meg az áramkörödből soros vonalon kiküldött információ. (Tehát arra nem tudok lehetőséget, hogy a PICkit2 által fogadott jelet egy másik PC alkalmazás venné át). A mellékelt ábrák szerinti kapcsolásban egy frekvenciamérést végeztem (egy külső, 25 MHz-es oszcillátor jelét mérve), s az eredményt UART kimeneten írattam ki (CCS C nyelvű programban printf utasítással), melyet a PICkit2 fogadott.
icserny irta:
Idézet: „(Tehát arra nem tudok lehetőséget, hogy a PICkit2 által fogadott jelet egy másik PC alkalmazás venné át).” ...bar ez sem lehetetlen hiszen a pk2 forrasa nyilt igy valoszinuleg ki lehet banyaszni a kommunikacios reszeket a pk2 es a pc kozott. Na mindegy, USB soros atalakito nem egy nagy ordongosseg, letezik hozza chip, csak be kell kotni... Manapsag az elektronika szinte mar csak kockakbol torteno epitkezes es a kockak egymashoz illesztese.
Üdv!
Mint említettem végigolvastam. Az elejére gondolsz ugye, a CCS s fiúk... Egy használható verzió beszerzés alatt van tegnap óta.
Sőt, készen is kapható, bár az ára kicsit húzós. Létezik 5 és 3.3 V-os kivitelben is.
Kép: Hivatkozás Idézet: „Egy használható verzió beszerzés alatt van” Igen, a használhatóság egyik alapvető feltétele, hogy legyen hozzá rendes dokumentáció...
Megint okosabb lettem egy kicsit , köszönöm!
C-t sajnos még nem tudom PIC-ekhez használni, meg máshoz sem mondjuk , régebben ismerkedtem a nyelvvel alapszinten, de az nagyon kevés tudást adott. Gondolkozok rajta, hogy megvegyem a Kónya féle PIC-ekről írt könyvét, de nem tudom, hogy a 18F szériáról mennyire ad átfogó leírást, meg úgy egyáltalán egy kezdőnek érdemes e megvásárolni, mennyire olvasható és érthető. (meglehetősen drága, ahhoz hogy ne boldoguljak vele és csak porosodjon). Azt tudom hogy két részből áll (legalábbis a 3. kiadás) és van benne szó a hardverről is, és a C programozásról is. De legfontosabb kérdésem mégis az lenne, hogy a 18F szériáról mennyit ír? Elég körülményes így az ismerkedés a PIC-ekkel, hogy a létező összes magyar cikk a 16-osokkal foglalkozik, értelmezem az ott leírtakat, majd körüljárom a 18-asokkal kapcsolatos dolgokat is, hogy miket kell megváltoztatni, vagy elhanyagolni az előzőekhez képest. (lásd pl. bank-használat) Elébe mennék annak a kérdésnek is, hogy Idézet: , hát azért nem, mert van két 18F4550esem.„Akkor miért nem 16-os PIC-ekkel kínlódsz?” Azért offoltam ki az üzenet nagy részét, mert az egyéni szocproblémán nem tartozik a fórum témájához.
A Kónya féle könyv 2. kiadásában a 18-as családról kb. 25 oldal van, a leírások nagyok jók benne, de szerintem ez alapján nem lehet megtanulni programozni ( lehet most sokan le fognak hurrogni, és valószínűleg igazuk is lesz, mert tele van tippekkel és trükkökkel, de aki nem tanult assembly programozást a könyv olvasása előtt - pl. én -, annak elég nehéz lesz ezeknek a megértése ); ellenben tényleg részletes, messzemenően kielégítő leírások - működési elvek, felépítések stb. - vannak benne. A 3. kiadáshoz még nem volt szerencsém.
ui.: Még mielőtt félreértene valaki, nem lebeszélni akarlak a könyvről, sőt, nagyon is ajánlom.
Oké, köszi, meglátjuk mi a véleménye a többieknek, (lesz e lehurrogás vagy nem ) Én egyelőre az assemlyvel akarok ismerkedni, mivel itt azt olvastam, hogy azzal érdemes kezdeni, segít kialakítni a hardverközeli gondolkodásmódot és majd később akarok rátérni a C-re, amikor már a ledvillogtatáson, meg időzítéseken, megszakításokon túl vagyok, és értem is hogy mi miért működik, vagy éppen miért nem. Ami miatt egyelőre aktuális lenne a könyv, az a szerkezeti felépítés ismertetése lenne, na meg a működési elv megértése, a 18F-es PICekre konkretizálva.
Szerkezeti felépítéshez vedd elő valamelyik PIC adatlapját. Ha csak az ábrákat (pl. egy-egy modul, vagy éppen az egész PIC felépítése) tanulmányozod, már akkor is rengeteg minden kiderül, világossá válik. Ha még a szöveget is elolvasod az ábrák mellé, akkor már teljesen képben kell, hogy legyél. Igaz, könnyen lehet, hogy többször is el kell olvasni a szöveget, hogy minden a helyére kerüljön. A modulok meg nagyon hasonlóak, ha nem teljesen ugyanolyanok minden, azonos családbeli PIC-ben.
Onnan származik az ötlet. De nem nagyon kellett építeni, mert a PICkit2 Starter Kit-ben kapott Low Pin Count demókártyát használtam.
A PIC18F felépítésével és programozással való ismerkedést itt érdemes kezdeni. De az adatlappal való ismerkedést sem szabad hanyagolni...
Megnéztem ezt az oldalt, de számomra olyan kusza, hogy szinte semmit nem találtam a témával kapcsolatban. Kíváncsi lennék egy kezdő hogy boldogul vele. Biztos jót linkeltél?
Nézz fel az oldalamra is. Van egy linkgyüjtemény, amin el tudsz indulni. Próbáltam leírni mi kell egy kezdőnek a kezdéshez. Vannak példák is egyszerű feladatokra 18F-hez. stb...
Én is megnéztem, "Lectures" alatt vannak az anyagok pdf formátumban.
Idézet: „C-t sajnos még nem tudom PIC-ekhez használni, meg máshoz sem mondjuk , régebben ismerkedtem a nyelvvel alapszinten, de az nagyon kevés tudást adott.” Tenyleg nem izelgetes vegett, de ha igy fogalmazod meg, akkor az az erzesem tamad, hogy nem is szeretned megtanulni -- ami renben van, lehet pl Assembly-ben is PIC-ezni, sot nagyon sokan itt igy csinaljuk. De ha ez valoban igy van akkor ne emlegesd, hogy nem tudod, hanem azt emlegesd amit tudsz vagy tudni szeretnel
Köszönöm a segítséget mindenkinek, szépen sorban átnézegetem majd őket.
PIC18 témakörben
A books.google.com gyűjteményben is megtalálható a PIC microcontroller: an introduction to software and hardware interfacing c. könyv jelentős része. Az 1. fejezet, a 2. fejezet és a 3. fejezet pedig mintaként letölthető.
Bocs a rossz szövegért, szóval az 1., 2. és 3. fejezet tölthető le az előzőleg becsatolt linkeken....
|
Bejelentkezés
Hirdetés |