Üdv mindenkinek!

Tudna nekem valaki küldeni egy nyomtatható kapcsolási rajzot (layout) FT232B smd ic-hez? Sajnos nem igazán megy még a tervezés az Eagle-vel és sehogyse tudom összerakni, itt a fórumon is kerestem, de nem bukkantam rá . A pdf-ben szereplő legegyszerűbb usb-s tápos megodlás tökéletes lenne számomra. (Vasalós technikával szeretném elkészíteni a panelt)

Válaszotokat előre is köszönöm!
Üdv, Fizzy

Szia!
Válogass innen: Bővebben: Link

Szia!

Köszönöm a gyors és rendkívül frappáns válaszodat, természetesen én is ismerem a google-t... de nekem maga a már nyomtatható változat kellene, amit rá tudok vasalni a nyáklapra.

A kérésem így továbbra is él.

Válaszotokat ismét előre is köszönöm!

Csináld meg így: Bővebben: Link. Minek nyomtatgatnál?

A viccet félre téve itt van Eagle formátumú terv ehhez az IC-hez: Bővebben: Link. Ugyan ez az RL tokozásúhoz való, de talán ezt a típust is be tudod szerezni. Bővebben: Link

Üdv!

Megépítettem egy FT232-es átalakítót, és próbaképpen rákötöttem egy három ellenállásból álló AVR égetőt. pony programmer

Az a problémám, hogy gyalázatosan lassan ír-olvas. Mit kell beállítani, vagy mi lehet a probléma? Az eszközkezelőben állítgattam a baud-rate értékét, de semmit nem változik a sebesség. Ha sikerülne elfogadható sebességet elérni, összedobnék hozzá egy 2313, vagy mega8-cal működő ISP-t.

A kommunikáció sebessége nem csak a BaudRate-től függ, az csak egy felső korlát. A ludas a prgoram lesz...

A soros portnak 9 kivezetése van (vagy 25), azt most nem is tudom, hogy ebből 7 a jel, vagy hány. Az USB gyakorlatilag egyetlen jelet kezel, azt is időosztásos rendszerben, és két irányban. Az adatok csomagokban (kvantáltan) áramlanak, s a vezérlő vonalakat is egy-egy adatcsomag küldésével lehet beállítani.

Ebből adódik, hogy semmilyen USB-UART átalakítóval nem lehetséges olyan időzítési viszonyokat előállítani, mint az alaplapi soros port kimenetein. Vagy le kell lassítani az égetést, ahol az adatok "kvantáltsága" már nem zavaró, vagy pedig külső áramkörrel kell megoldani az időzítéseket (ezeknél gyakorlatilag egy mikrovezérlő vezérli az égetést, az USB-ről csak az adatokat/parancsokat veszi).

1. A baudrate értékének beállítását rendes helyen az alkalmazások végzik a soros port inicializálásakor.
2. A baudrate csak az egy bájton belüli bitidőt szabja meg, ez semmilyen hatással nincs az USB kommunikáció sebességére, s arra, hogy az RTS, DTR stb vonalak kezelése milyen sebességgel történik.

Nekem be sem ugrott, hogy mire is van használva!

Köszi a válaszokat!
Ha jól értem, egy mikrovezérlős égetővel kiegészítve az átalakítót, "normális" sebességet kaphatok. Egyébként is ez a terv, a fent említett csak próba volt.

A mikrovezérlős égető áramköröknek szerintem nincs szüksége erre az átalakítóra (közvetlenül kapcsolódnak az USB-re). A megépített átalakítódat viszont jól használhatod kommunikációra, vagy bootloaderes programbetöltéshez (lásd Arduino és társai...).

Ha megírod hozzá a programokat, amik vezérlik az égetést, akkor igen, jól fog működni. Ha arra gondoltál, hogy van ilyen program, akkor nincs. Én sem álltam neki, mert akkor ott van a PICKit2.

Teljesen egyetértek de "szegény ember vízzel főz" elgondolásból a fiókban található alkatrészekkel akarom megoldani amit lehet... Ezért is gondoltam, hogy olcsó mikrovezérlőkkel (16F628 - tiny2313) modul rendszerben megoldható lenne PIC és AVR égetése, mindemellett sok másra is felhasználható az FT232-es átalakító.
Watt:
Bár programozás ellen be vagyok oltva, de találtam jó néhány oldalt, ahol égetőszoftvert is ajánlanak a kapcsolások mellé. Igaz, hogy ezek nem minden esetben működnek, de majd vallatom őket. Annyit viszont nem foglalkozok mikrovezérlős áramkörökkel, hogy megérje beruházni egy komolyabb pörkölő megépítésébe.
Bár előfordullhat, hogy előbb-utóbb az lesz a vége...

A legolcsóbb megépíteni azt, ami már ki van fejlesztve, s kész program van hozzá. A legdrágább az, amit te állsz neki kifejleszteni, s amihez nincs készen program.
Ezért emlegettem az Arduino-t, mert ha tudsz szerezni egy bootloaderrel ellátott Atmega168-at ((lásd pl. itt), akkor a meglevő USB-UART átalakítóddal összekötve máris kész a fejlesztőrendszer, nem kell égető.

PIC16F628 mikrovezérlővel megvalósított égetőt itt láttam, de nem hiszem, hogy érdemesebb volna azt építeni a PICkit2 helyett.

Köszi a linket, de én elsősorban ezekre gondoltam:
PIC AVR
Véleményed szerint működhetnek?

Ezt én nem tudhatom.

Nagy darabszámban használnék a közeljövőben MCP2200-t.
Tudom hogy CDC - VCP amiként bejelentkezik, de mint tudjuk ennek ellenére lehetnek gondok.

PL2303 is CDC mégis gondok vannak vele. FT232RL is CDC mégis némely gépre problémás a driver.

MCP2200-val milyen driver tapasztalatotok van? Nem a Win7 és XP SP2 kérdésem van, hanem inkább: Windows 2k, XP 64bit, Vista/Win7 64 bit.
Mac OSX, Debian, Ubuntu stb...
Mert mindegyik fentebb említetten a háromszor annyiba kerülő FT232RL kiválóan működik. Mi a helyzet az MCP2200-val?

- Az MCP2200 (és az összes többi Microchip USB CDC eszköz) egyik hátránya az, hogy a Windows beépített meghajtóját (usbser.sys) használja. A magukra valamit adó gyártók saját meghajtót fejlesztettek ki, ennek minden előnyével és hátrányával.

- A Microchip fórumán olvastam a közelmúltban, hogy az MCP2200-nál teljesítménygondok vannak: 256 kbit körül lefullad a firmware, és nagyobb bitrátánál szüneteket hagy a karakterek között, tehát az adatátviteli sebesség nem növelhető. Ha ez a sebesség elegendő, akkor nem gond...

- A Microchip eszközöknél a modemvezérlő vagy hardveres adatfolyam-vezérlő bitek kezelése elég szegényes (csak RTS és CTS van). Ráadásul a Windows usbser.sys meghajtója az RTS-t sem kezeli rendesen (ha jól tudom, csak a DTR jel kiadásakor jelenik meg a kimeneten az előzőleg beállított RTS).

- Az MCP2200 alternatívája lehet a PIC14K50 mikrovezérlő (megjegyzem az MCP2200 is nagy valószínűséggel egy előreprogramozott PIC14K50 lehet) , melynek firmware-je egyéni igényekhez igazítható. Én pl. most egy tristate RTS kimenetet készülök összehozni egy másik mikrovezérlő MCLR bemenetének vezérlésére. Mások azzal szórakoznak, hogy egy PIC két soros portot vezérljen, vagy hogy az FTDI szoftver meghajtóját használja (ez utóbbi gyártmányoknál, üzleti célra illegális, tehát nem járható út).

Sziasztok! én is gondolkodtam már ilyen átalakító építésében, de annyi különbséggel, hogy nekem párhuzamos portra kéne átalakítani. Nézegettem HESTORE-n ilyen kis áramköröket, de azoknak eléggé horror áruk van. Viszont rábukkantam, hogy készen lehet venni ilyen kábelt jóval olcsóbban. Na, a problémám itt jön... Az ilyen kész kábelekben tudjátok esetleg, hogy milyen chip van? Az lenne a jó, hogy ha FT chip lenne, mert nekem fejlesztéshez kellene, és találtam is olyan DLL-t a neten, amivel az FT sorozat chipjeit lehet elérni.

Nem akarlak elkeseríteni, de ez itt nem az USB->LPT topic...

Lehet hogy érdemesebb inkább megvenni. Egyébként a PonyProg meg hasonlók nem biztos hogy mennek vele, inkább nyomtatókra használhatók.

Nekem nem is ponyprog-hoz kéne, hanem van 1-2 projektem amiket gépről lehet használni, de LPT már kevés gépben van, ezért korszerübb megoldásnak gondoltam az USB csatlakozót. Csak kiírnom kéne rá értékeket, esetleg beolvasni.

Hello!

Igazából én sem értem hogy a PonyProg-hoz miért nem csinálnak legalább egy nyamvadt USB-HID kezelést, mindjárt meg lenne oldva a probléma, nem kéne ennyit sz*rak*dni az LPT-vel.

Már gondoltam arra is, hogy írok valami PonyProg alternatívot ami USB HID eszközt használ. USB HID lehet pl. az AVR-CDC, USBASP, de akár egy MCP2200 is.
Persze akkor az összes IC meg EEPROM típuscsaládra ismernem kéne az átviteli protokollt, és valami nagyon egyszerű illesztő áramkört kell készíteni hozzájuk. Ez egy jó kis projekt lehetne...

Másik megoldás, ha valami jó kis emulátor lenne LPT portra, ami CDC eszközt használ. Ez lehet hogy bonyolultabb lenne...

Érdekes a felvetésed és tényleg jó lenne egy ilyen projektet csinálni hobbi célból...

Erre van a PICKit2. Ha nem lenne én már rég készítettem volna egy ilyen programozót, de minek! Egyébként csak mikrovezérlővel lehet normálisat USB-s vonalon keresztül, azaz az átalakítók nem képesek kellő diszkrét vonal meghajtási sebességre, csak adatátvitelre. De erről rengeteget írtunk már itt is...

Nyilvánvalóan a legegyszerűbb megoldás az FT232RL áramkör használata, mivel szinte külső alkatrészt nem igényel és a Microsoft által certifikálva van, tehát az oprendszerei felismerik és automatikusan telepítik is hozzá a meghajtót (nem kell külön letölteni telepíteni).

Kinek válaszoltál és mire?

Sziasztok !

Egy olyan kérdésem lenne, hogy van olyan hűtésvezérlő elektronika amely rs 485-ös kommunikációt használ. Ezeket az elektronikákat elméletileg számítógépen keresztül is lehetne programozni illetve távfelügyeletbe kötni. Tudna valaki olyan kapcsolást ami tudja ezt az rs 485 - usb kommunikációt? Jó lenne teljes doksi. Gondolok itt a kapcs. rajzra és nyáktervre.
Köszönettel. Erről lenne szó.

Szerintem készen is kapsz USB - RS-485 konvertert. Akár galvanikus elválasztással is...

Bővebben: Link

Üdvözlet a fórum tagjainak! Előjáróban elmondanám, hogy sajnos ez a része az elektronikának igencsak távol áll tőlem, alapismereteim vannak csak az elektronikáról. Nos a kérdés: Az újabb Suzuki motorkerékpárok gyújtás- és injektor vezérlé elektronikája egy könnyen írható típus, a gyártmánya jelen esetben lényegtelen. Ami fontos, hogy egy FTDI FT232RL típusú chipre épülő kicsi kis kapcsolással történik az ECU flashelése. Az én 2004-es évjáratú motorom SH/7054F típusú ECU-ját minden gond és probléma nélkül tudtam írni egy kínai gyártmányú FT232RL-re épülő kis áramkörrel, ami az usb-ből TTL jelet átalakító alapkapcsolás VCC, GND, TX, RX valamint DTR kivezetésekkel rendelkezik (bár ez utóbbi, mintha a GND-vel közös fólián lenne). Most viszont egy újabb modellnél belebotlottam egy újabb fajta kapcsolásba, ami felhasználná a CTS# illetve RTS# kimeneteit a chipnek, ami viszont nincsen kivezetve az általam birtokolt panelon. ( FTDI átalakító ) A konkrét kérésem az lenne, hogy ezen kimenetek valamiképpen mellőzhetőek-e, vagy muszály vennem egy olyan panelt, amin ez is ki van vezetve. Sajnos a forrasztási képességeim nem nagyon teszik lehetővé, hogy egy 28 lábú SSOP tok kimenetére még forrasszak 1-2 vezetéket, ráadásul még útban van egy szép nagy kondi is, pont ahol a cts# kimenete van az IC-nek. Mellékelem a kapcsolási rajzot is, és elnézést kérek, ha hosszúra nyúlt a mondandóm! Köszönöm a segítséget előre is!! István