Ezen az oldalon lejjebb megadtam a választ: itt.
A tesla tekercs nem "csak" egy légmagos trafó, miként valaki nemrég írta, hanem rezonáns rendszer is!

A huzal hosszának növelésével növeled a veszteséget is. Ami annyit jelent, hogy a többletfeszültség elvész a megnövekedett sajátkapacitáson (a kapacitás-feszültség összefüggést is ugyanabban a h.sz.-ben olvashatod) másfelől az ohmikus ellenálláson. Ez utóbbi miatt a rezgőkör jósága is csökken, így a tekercs rezonanciafeszültsége is.

Inkább a hossz-átmérő arány "teslás" kialakítására ügyelj, ami teljesítmény függvényében 6:1-től 3:1-ig ajánlott, a nagyobb arány a kisebb teljesítményhez való.

Köszi kezdem kapzisgálni az összefüggéseket!

A toroid méretét a kívánt kapacitás szerint kell megállapítani, mert ezzel lehet a szekunder rezonanciáját hangolni.

Valahol olvastam, de most nem találom hol, hogy a toroid "belső átmérője" (angol terminológiával inner diameter, így hivatkoznak rá, de ez lehet cross section diameter, azaz keresztmetszeti átmérő is) azaz a toroid magassága az körülbelül a szekunder átmérője legyen.
Tehát a belső átmérő nem a toroid által határolt luk!

Túl nagy nem kell, mert egyfelől nagy lesz a kapacitás (a hangolásba számít bele) és emellett a kialakuló térerő meg túl kicsi, hogy átüssön.
A túl kicsi meg azért nem célszerű, mert akkor hamar átüt már kisebb feszültségen is, nem a maximális energia környékén.

Természetesen, ha az adott átmérőhöz számolt toroid nem megfelelő (kicsi vagy nagy), akkor lehet picit variálni.

A "külső átmérőt" meg úgy kapjuk meg a belsőhöz képest, hogy ezt elosztjuk 0,2909-cel. Azaz a belső átmérő 29,09%-a a külsőnek. Ekkor adja a toroid a méretéhez képesti legnagyobb kapacitást.

De vannak matematikai megközelítések, lásd mellékelt doksi (_toroid_ratio.doc).

Hogy mekkora az adott toroid kapacitása? Szintén mellékletben itt (_toroid_calc.pdf).

Utóbbiban a méretek inch-ben vannak.
Egy minimális angoltudás is elkellhet, de netes szótárral szépen megfejthető.

Egyébként mindenkinek javasolt egy szinuszos jelgenerátor (lehet barkács darab, de akkor hitelesíteni kell) és egy nagyimpedanciás voltmérő vagy szkóp, hogy mérni is lehessen a tekercsek paramétereit, mert a szórás miatt igen sokat lehet tökölni a hangolással (a toroidot meg eléggé macerás hangolni, egymásra pakolással szokták, de az plusz munka darabonként...).

Ezekkel az eszközökkel egy csomó "miért kicsi a szikrám" kérdés és találgatásokat tartalmazó válasz megspórolható.
De a számításos méretezésen és a működési elvek megismerésén nem érdemes spórolni, sok fejtörést, meg kidobott pénzt lehet kiváltani egy kis olvasgatással, keresgéléssel.

Mellékelek egy másik doksit (_Tesla_Coil_dipping_resonance_measure.pdf), a tekercsek csatolási tényezőjéről (k) is szól, az oldalsó apróbetűs részben vannak "mágikus értékek" is, érdemes kipróbálni.
A csatolási tényezőről meg tettem föl magyar doksit is, érdemes rákeresni.
A "k" a tekercsek egymáshoz képesti elhelyezkedésétől függ, mérésből számítható érték, nagyban befolyásolja a rendszer hatásfokát és a szikrát, de a nem megfelelő akár "k" meghibásodást is okozhat.

További mérési megoldás a "_TESLA COIL MEASUREMENTS.pdf"-ben.

Azt azért tudni kell, hogy ha változtatunk a toroidon, akkor a megváltozott rezonancia miatt a primer kört is utána kell hangolni!

A tekercsek csatolásából adódó frekvencia karakterisztikáról is írtam, sőt szkópábrát is mellékeltem, a mért frekvenciákkal együtt, és csatoltam videókat is.

Toroid méretek !! :nezze:


Találtam valamit a toroid magasságáról, tapasztalati adatok következnek innen:



Azt mondja, hogy a toroid vastagsága ne legyen nagyobb a szekunder átmérőjénél, illetve általában közepes és kisebb tekercseknél a tekercs átmérőjének 0,6 - 0,8-ad része.
Azután a toroid teljes átmérője a szekunder 2,5 - 4-szerese között legyen. Mások szerint a maximális toroid átmérő legfeljebb a valós tekercselési hossz 80 - 90%-a legyen (ezek szerint kisebb lehet).

Tehát a rendelkezésre álló anyag és a szekunder méreteinek megfelelően, illetve a kívánt rezonancia beállítására a fenti paramétertartomány javasolt a számításokhoz. A 29,09% sincs kőbe vésve, de törekedni kell rá, ha lehet.

A toroid elhelyezési magasságára azt találtam,hogy a toroid vastagságának max. 0,8-szeresére kell tenni a toroid alját a tekercselés felső végétől. Példa: a toroid 100 mm vastag (az előbbiekben megadott képlettel a külső átmérő 100/0,2929 = 343,76 mm), akkor a tekercselés végétől 80mm-re lehet legfeljebb a toroid alja.

Ez azért fontos, hogy a toroid "árnyékolást" adjon a tekercs végére, így a szikra a toroidból fog kicsapni, nem a tekercs utolsó meneteiből, vagy a felmenő vezetékszakaszból. A kialakuló térerő maximumát a tekercsen kívülre helyezi, csökkentve a tekercs felületi terhelését.

Ezért túl magasra nem jó tenni, illetve túl alacsonyra sem, mert akkor már elkezd rövidrezárt menetet játszani és rontja a hatásfokot - nem beszélve arról, hogy közelebb kerülve a primerhez könnyebben átüt rá.
Ezek persze nem a kis Skori-tesláknál igaz, hanem a nagy tekercseknél

Hali mellékeltem pár képet és lenne egy pár kérdésem is...
Ajánlottátok, hogy a fa teteját hogy a tetőkapacitásom megfelelő legyen borítsam be alufóliával, ezt megtettem, és sokat javult az ívem hossza, ám csak akkor, ha valami vezető anyagot tartok köré... az alap ívem kb 5 mm mármint amikor nincs vezető a közelében, ez is látható a képen. Még olyan kérdésem lenne, hogy a primer a szekunder aljától kb jó helyen lehet e? Vagy feljebb vagy lentebb dobjam? Vagy ez még befolyásolhatja az ívem hosszát? Válaszokat előre köszönöm

Nálad az a baj még mindig, hogy túl hosszú a vezeték...
Szed ki a dobozból az egész nyákot, és 3-4 cm es vezetéken vezesd oda a primert.

Köszönöm sokat okosodtam! "Holtáig tanul az ember!"

Az egész tekercses cuccot tedd rá az elektronika dobozára, egy szigetelő lapra, olyan 1-2 centire a doboz fölé. Az a csatlakozó kábel még mindig hosszú!
Milyen talpon áll a tekercs? Ha fém, pláne vas, azonnal felejtős.

Amint írtam is alant, a toroidot méretezzük.
Ha csak hasunkra ütöttünk és barkácsoltunk egyet, akkor viszont méricskélni mindenképpen kell (vagy a primert nagyon hangolhatóra kell készíteni), hogy megállapítsuk a szekunder rezonanciáját a toroiddal és ehhez méretezzük a primert.

Azonfelül a szikrahossz a bevitt teljesítménytől függ (pontosabban: a primerre jutó teljesítménytől, tehát hiába viszek be 100W-ot, ha még a primer előtt eltűnik belőle 80...), azaz mekkora a táp teljesítménye, ezt milyen hatásfokkal közli a primer körrel az elektronika.

A primer elhelyezése a szekunder mentén az alant is említett k-t, a csatolási tényezőt állítja, a primer fel-le helyezésével ki lehet kísérletezni a megfelelőt, ami nem túl laza és nem túl szoros (k = 0,1 - 0,2, de lásd előzőleg linkelt doksijaim, itt és pár hónappal régebben, meg írtam is róla). A túl szoros is gondot okoz, mert duplikálja a rezonanciapontot, ezzel lehetőséget ad arra, hogy maga a szikra is annyira félrehangolja a szekundert, hogy nem tud kibontakozni. Azonfelül egyéb helyeken rezgésbe jövő tekercs rengeteg felesleges rádióhullámot is sugároz, ami szintén a szikra rovására megy, azt parazitaként emészti.

Megint említem, hogy ha valaki csak úgy épít és nem pontos méreteket követ, akkor műszerezettséggel célszerű megtámogatni (a k-t például csak így lehet megállapítani) a műveletet és sok felesleges időt, esetleg kinyírt elektronikát lehet megspórolni.

Ide nem kell nagy labor, egy pár megás szkóp, vagy nagyimpedanciás voltérő (NEM digitális, inkább csővoltmérő, vagy azt utánzó FET-es, de analóg) és egy hiteles jelgenerátor. A mérési módot mellékeltem, ha netán valaki csak most ismerkedik ezekkel.
Ezekkel a műszerekkel lehet induktivitást meghatározni (etalon kondenzátorokkal rezonáltatva és számolva), kölcsönös indukciót mérni, sajátkapacitást meghatározni stb.

Ejha köszönöm a részletes és kielégítő választ! A trafóm 26 VA-es és 18 V ot ad ki, persze ez kevesebb lesz amint az elektronika indul....

Nagyon szívesen.

Hát a 26VA az eléggé tavasziszellő ide.
2-300W, na azzal már szépen muzsikál. Persze a meghajtó elektronikának bírnia kell

Itt egy jó kis link: Tesla Coil Design, Construction and Operation Guide.
Igaz, nem a kis félvezetős tekercsekről szól, de sok megszívlelendő tanács és infó van benne magáról a működésről és a viszonyokról.
Nemkülönben a felhasználható alkatrészekről (MMC-hez kondik!), kialakításokról, meg a számolásokról!

Aztán ki tudja, rákapsz és hipp-hopp építesz egy 5kW-ost, ahhoz meg ez már kell

Szervusz!

Kívánságműsor az élet
Anno a 4G11T csőről kerestél infót, és nekem sikerült szereznem egy könyvet épp ma, ami a Tungsram adócsövekről és egyenirányítókról szól (már rég szerettem volna egy ilyet, és lőn).

Benne van a tied is, kiszkenneltem.
Elég részletes és angol, tehát érteni fogod.

Használd egészséggel

Oké, kösz. Majd a rezonáns 3F mot tápomat rászabadítom a csőre egyszer.

Szívesen.
Ha a rövidítések, jelölések nem világosak, szólj, felteszem azt az oldalt is, amin leírják, mi micsoda.

Valaki akinek van 24v os skori mini teslája, és úgy néz ki ahogy itt:http://skory.gylcomp.hu/tesla/mini_tesla2_brd.html

Az tudna csinálni róla egy képet? Én is összeraktam, de nem működik, és valószínű hogy valamit nem jól raktam bele.

Megnéztem hangszóróval a ic 3 as lábán, és nem adta a zümmögést. Hol keressem a hibát? Ic-t kicseréltem, úgy se volt jó.

Azt figyelted, hogy az elemértékes Eagle file-ban két közeli alkatrésznél a felirat úgy van, hogy mindig a távolabbi felirat tartozik az alkatrészhez? Ha nem figyelted, akkor nagy valószínűséggel az alkatrészek felét rossz helyre raktad (Csinálok majd egy Sprint Layout-osat.)

Milyen elemértékes eagli file? Ezt most nem értem.

Én úgy csináltam hogy sprint layoutban megcsináltam a nyáktervet, ugyan olyanra mint a képen. és a beültetésnél a kapcsolási rajzot néztem, meg a képen a jelzéseket.

Ja, értem, pedig van Eagle file is értékekkel, de nehéz kitalálni melyik felirat melyik alkatrészhez tartozik

Azt hol találom meg? Mert nagyon kíváncsi vagyok mit ronthattam el.

Parancsolj! Hátha segít! Ez működik!

A zöld tantál kondi mellett az milyen dióda?
Ha nincs benne az L4 c4 úgy is működik? az icnek akkor is nyomni kellene a zümmögést nem?

Az ic feletti dióda sorról tudnál csinálni képet oldal nézetben?

Szimplán az a bajom, hogy debrecenben nincs Conrad.

Rendeld meg.

Oh most jut eszembe. a buz11-eseknél azt írja, hogy az egyik N csatornás kell legyen, de olyat nem találtam se a lomexben, sem a hestore-ben, így 2 sima buz11-et vettem bele. Lehetséges, hogy e miatt nem működik?

Ami benne van most nekem buz11 azon az van írva hogy buz11 és felette 1A37AH

Itt minden megvan !

Mit építettél?
A BUZ11 az N-csatornás MOSFET, nincs P-csatornás BUZ11.
Mondjuk minek ide P-csatornás, az sokkal lassabb...

De mellékelek egy segítséget, igaz, 2003-as, de ezt dobta a gép (guglibarátom és a Datasheetarchive jóvoltából)

Jó bogarászást!