Üdv! Lenne egy kérdésem. Csinálok egy tda 7375-ös erősítőt és hozzá egy LM1036-os hangszínszabályzót.
Az lenne a kérdés, hogy mehet-e mind a kettő egy tápról, vagy külön-külön táp kell hozzájuk?
Az erősítő 12V-os és 3A-t eszik, a hangszín pedig szintén 12 V-ot és 0,5A-t.

Szia!
Mehet de én fesz stab ic-t tennék az lm-hez.

kösz szépen

Hi zoka!
Örülök, hogy tisztul a kép. Még csak annyit tennék hozzá, hogy a kondiba a töltést pótoljuk, nem az áramot. Q(töltés, „coulomb”-ba) = I x t. Pl. 5 A esetén, a vezető keresztmetszetén 5 „coulomb” folyik át másodpercenként. Vagyis ha pl. Q töltést veszel ki a kondiból 10 időegység alatt, akkor ezt kell pótolni, mondjuk 1 időegység alatt (a szinusz csúcsa körül). De mivel a pótlásra rendelkezésre álló idő 10 szer kisebb, ezért az áram 10 szer nagyobb kell hogy legyen. Ezért van az, hogy pl. az 1N4007-re 1 A egyenirányított áram van megadva, a csúcs áram pedig 30 A. Tudnám még cifrázni, csak nem a karok családregényt írni. Ferenczi Ödön korai műveit érdemes becserkészni. (Hogy a töltés egységét hogy kell helyesen írni, sajna már elfelejtettem, sorry.)

Helyesbítve.

Ugyanolyan értékű műterheléssel állitsd be a kimeneti DC 0 szintet ahány ohmos a hallgató -+30% nem gond. A hallgatóval is beállíthatnád, csak kockázatos. Műterheléses beállítás után megnézheted hallgatóval is a kimeneti DC-t.
Szurkolok a sikeredért!

A 32 ohm majdnem benne van a +/-30%-ban 47ohmos ellenálláshoz képest 47-el ~1-2mV, 32-vel ~80-100mV.
Az azért nagy különbség sajna
Köszi a szurkolást, rám is fér, már-már kezdem feladni.
Küldtem mailt.

Szia!

Mit kell feladni?
Ha ilyen kicsi egyenfesz van a kimeneten nem kell vele törődni.
Be kell építeni stabilan egy lehetőleg mágnesesen árnyékoló fém dobozba, és lehet próbálgatni a hangját.

A gerjedés a bibi, nem is a DC. Meg az alapzaja, ami összefügghet a gerjedéssel, és ami az érdekes még, hogy ha a testpontra kötött hűtőbordán végighúzok egy fémet, úgy recseg, mintha hegesztenék. A testpontnak nem kéne "immunisnak" lennie ilyen dolgokra?

Valami földelési probléma van nálad. Milyen tápod van? Tudnád szemléltetni egy-két fotóval a cuccodat? Jó lenne látni hogy mit hová kötöttél.

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy LM1036-os hangszínszabályzónak és TL064/TL062 sub-alul áteresztő szűrőnek elég e ez a transzformátor?

Természetesen bőven élég neki ! a2X9 voltosra gondoltál ? vagy a2X12 Voltosra . milyen egyen irányitást akarsz neki , ha stab kockásat akkor a 2X15 ami kell neked .

Csak sima dióda+kondi egyenirányítsára gondoltam, ahhoz elég a 9V vagy inkább a 12V-osat válasszam?

A 15 Voltosat ajánlanám , és minden félekép stabil tápfeszről járatnám ! ez a + 2 darab stabilizátor 7812-7912 , már nem nagy költség .

Persze töltést pótolunk azt értem, de attól még, hogy rendelkezésre áll a szükséges feszültség, nagyon is fontos az áram. Nem mindegy, hogy 1 vagy 10A tud tölteni. Persze egy gombelemmel is fel lehet tölteni egy kondit, de egy azonos feszültségű ceruza aksival gyorsabb.
Tehát ilyen értelemben fontos az áram.



Értem, mit mondasz, de ha 1 időegység = 10ms vagy is = 1 töltéssel, akkor ha valamit 10 időegység alatt veszek ki, az alatt 10 töltés is történik, tehát lényegében csak ahogy korábban írtad: A terhelés áram igényét 10 ms ideig, a következő pótlásig, a puffer elkó teljesíti
Tehát ilyen értelemben nincs értelme 10 időegységről beszélni.
Ha a kondi töltésére egyetlen időegység lenne (10ms), és további töltést nem kapna, akkor természetesen, ha 300mA-t vennénk ki 100ms alatt, akkor annak az egyetlen töltésnek valóban 10x erősebbnek kellene lenni vagyis 3A.

Sziasztok.

Ma elkezdtem bedobozolni az erősitőmet. Egy PC táp dobozában lesz. 105Wattos 12Voltos trafórol fog menni és 10000µF puffer lesz neki. Most kiprobáltam hogy szól e, de van neki egy halkan búgo alapzaja. Gondolom a táp miatt lehet. A trafó nem toroid hanem egy sima trafó amit lámpábol szedtem ki. Esetleg emiatt a trafó miatt búg?

Köszi! A 7812-7912 tegyek hűtőbordát vagy ilyen kis áramfelvételnél nem szükséges?

Csövi.
Valaki tudna segíteni, mert a TDA1562q B osztályos kapcsolási rajzára volna szükségem, mivel nem a H osztályosat szeretném megépíteni. Segítségeteket előre is köszönöm.

Készítettem néhány képet. Persze ez még nem a végleges helye az erősítőnek, még csak asztalon próbáltam ki igazából. A hűtőbordára kötött tranyó csak azért van ott, mert úgy bírtam csak leföldelni a hűtőt, rajta keresztül
De már előtte gerjedt a cucc, szóval ettől, és a kábelezésétől biztos nem lett roszabb. Sajnos későn vettem észre, hogy ISO800-on készültek a képek, de ekkora méretben nem zavaró szvsz. Ha szükség van jobb képre, elkészítem normális minőségben, és teljes felbontásban és elküldöm, ha kell.

Hi zoka!
Csatoltam egy kis ábrát. Itt látható, a kisütési, töltési idő, az Urippli értelmezése. Az említett 1 / 10 időegységek alatt én egy arányt értettem, nem konkrét időtartamokat. Tehát az ábra szerint, kicsit pontosítva: a kisütésöltési idő mondjuk 9 ms, a töltési 1 ms. Tehát azt a töltést amit 9 ms kivettél a pufferből azt 1 ms alatt kell pótolnod. Q = I x t alapon. Ez esetben a töltési áram 9 -szer akkora mint a kisütési. A fenti okoskodás, még mindig csak közelítés. De jó irányba tévedünk. Ha teljes matematikai preciz megoldást akarsz, akkor -akármilyen egyszerűnek tűnik is a feladat- jönnek a Bessel függvények, aminek ez esetben, emlékeim szerint csak grafikus megoldása van.

A 2. képmellékleten(873) a végtranzisztorok legalábbis az egyik(vagy mindkettő) közel van a bemenethez.(kapacitív + visszacsatolást jelenthet). A jobboldali hűtőbordán függőlegesen jól látszanak a végtranzisztorok, de a tetején is van még egy 3. teljesítmény tranzisztor?! Annak mi a szerepe, miért van ott?(talán valakinek a hőkompenzációs ötlete? Akkor viszont az egyik oldalon legalábbis eggyel több tranyó van). Egyik hűtőbordát a másikkal is összekötötted? A bordát csak egy helyen testeljük, ha testeljük. Testelés nélkül gerjed -e?
Az én elrendezésem kb. a kapcs. rajz topológiáját követi. A bemenet és a kimenet elég távol vannak egymástól.
Lapose mágneses árnyékolása is jó lehet, mert a hallgatótól nem köszön vissza jel a bemenetre és a trafó mágneses tere se "szórja" be az áramkört, bár ezek brumm problémánál szoktak fontosak lenni.

Mint írtam, azzal a tranzisztorral kapcsolódik rá a test a bordára, és a másik bordáról vittem át a testet. Ráforrasztani nem tudtam a kábelt, mert nincs réz kivezetése a bordának, mint a másikon.
A bemenet szinte a lehető legtávolabb van a végtranzisztortól, a fehér szögletes kondenzátor egyik lába az.
Testelés nélkül is gerjed.

szevasz tanci! Ez megfelel Bővebben: Link

Sziasztok!
Nekem abban kellene segítség, hogy a hangkártyám kimenetére szeretnék egy olyan erősítőt, amire rálehetne kötni egy összesen 440 W-os 5.1-es hangfalszettet. (Mélynyomó 140W, 5x hangfal 60W) sokan azt mondták, hogy egy ilyen erősítő árából hamarabb vennék egy intenzív hangfalat, de ha már van egy ilyen hangfalam nem akarom veszendőbe hagyni. Előre is köszi a segítséget

Mi az az intenzív hangfal?

Aktív hangdobozra gondol.

Az intenzív hangfal automatikusan a hálózatról kapja a feszt és alapból van benne egy erősítő.

Aktív, nem intenzív.

Ha nem tudod minek mi a szabályos elnevezése, úgy nehéz lesz a műszaki emberekkel társalogni. :no:
Az általad "intenzív hangfal"-ként elnevezett eszköz az aktív hangdoboz, ill. hangsugárzó.

jah igen az bocsi csak ezt a hangfalas témát nem nagyon értem még . De akkor nincs véletlen erre egy megoldásotok?

A hangfal, és a hangdoboz között, lényeges a különbség!
Egy elektrosztatikus Martin Logan vagy egy Quad ESL valóban hangfal, de a többi bizony doboz!")
Mindkettőnek ugyanaz a célja, mármint az akusztikai rövidzárnak nevezett jelenség kiküszöbölése. De a hangfal egy olyan hanglesugárzást javító eszköz, ami egy "sík lap "(fal) közepébe helyezett hangszóró. Aminek a legalsó lesugározható frekvenciája a középpontól a szélekig lévő távolsággal egyenlő. Számokkal (hullámhossz=Hangsebesség/frekvencia) ha 50Hz-et szeretnénk lesugározni akkor annak a hullámhossza 340m/s osztva 50Hz-el=6,8m!
Tehát ekkora"falba" kell helyeznünk a hangszórót. És ez alatt az 50Hz alatt nincs lesugárzott hang. Ezért mély frekiken a méretből adódóan senki nem csinál hangfalat.
Ezért nincs olyan sem hogy "hangfaltartó állvány". (20Hz-re már egy 17m-es körsík közepébe kellene rakni a hsz-ót)
Ezért született meg a hangdoboz. Itt a "falat"ráhajtogatták a hangszóróra . Elzárták az elejét a hátuljától. És ezzel jó alaposan megnehezítették ennek a hangsugárzásjavító eszköznek a számolását, mert itt már rengeteg együttható lépet be a képletbe. Ráadásul doboz típusonként változik a számolás.
Remélem sikerült azért valahogy érthetően elmagyaráznom a különbséget.

Készíts egyszerű végfokat egy többcsatornás IC-vel, és egy hidaltal pedig egy szub meghajtót.