Köszönöm szépen a választ!

Én még pluszban behúznám gázcsőbe, hogy véletlenül se sérülhessen meg.
Én MT-t szoktam gázcsőbe húzva. (Gondolva egy esetleges beleásásra, mert nem biztos, hogy a későbbiekben tudni fogja valaki, hogy ott kábel van.

Ha a szabványos mélységbe van fektetve és a jelzőszalag meg a műanyag lemez felette van, akkor elég nehéz nem észrevenni!

Sziasztok! Kényes kérés. OPV 15 Belső hőmérséklet érzékelő+EBH 300 Fain-Cool
bekötési rajzot vagy valami infót szeretnék. Megy a vita itt tervezők és szakemberek között. Köszönöm!

Szerintem egy tervezőnek tudnia kell(ene) a tervezési paramétereket.
A guglin keress rá biztos hogy találsz vagy a kereskedőtől lehet kuncsorogni.

Szerintem ha Bandi a szabályos módszert írta le, és a kivitelezés is ennek megfelelő lesz, akkor baj esetén úgysem engem fognak lenyakazni. Egyébként betonjárda mellett fog futni a kábel (lehet, hogy kicsit be is teszem alá), és szárazon olyan kemény a föld, hogy egy ásónyomnyit se szívesen ás le az ember, nem hogy 80 centit! Kb. vért fogok izzadni, mire végigásom az árkot. (Lehet, be fogok szerezni egy elektromos bontókalapácsot a projekthez.) Ui. max. géppel lehet itt gyorsan olyan mélyre ásni úgy, hogy ne vegye észre az ember a kábeljelző szalagot, meg hogy a sötétbarna föld helyett homok van.

A szalagot úgy rakd le, hogy bizonyos távolságonként vissza-visszafektetsz valamennyit a már lerakott darabra (átlapolás? mittudomén hogy lehetne hívni), így nagyobb az esélye annak, hogy a távoli jövőben a gép, mikor a kábel fölött markol, nem csak elszakítja a szalagot, hanem kihúzza, oszt a gépkezelőnek esetleg feltűnik.

Szerintem kérd el Rockersráctól a "Vigyázz erősáramú kábel" feliratú jelölő szalagot amit a múltkor adtam neki a kerti világitáshoz és mégsem használta fel de ugyanakkor vissza sem adta (hátha neked odaadja).

Sziasztok! Először is, köszönöm szépen az
EKA típusú lámpa hozzászólásait. A hozzáértő tisztelt publikumtól várok segítséget egy egyfázisú, 0,03A hibaáramú, 25A-os XBS (pontos típusa: DZL176-63) FI relé bekötésével kapcsolatban. Szokták mondani, hogy egyértelműen rá van rajzolva. De inkább megkérdezem a
hozzáértőket, mint hogy rosszul szereljem be. (Most jöhetne a szöveg, hogy szakemberre bízd stb... persze persze ... anyagi okai vannak.)
A kérdés tehát, hogy az adott Fi relén látszik hogy hová kell a fázist és a nullát, de az nem egyértelmű, hogy ha normálisan beépítési irányból (szemből) nézzük ezt a relét, mint ahogy be lesz építve, akkor az alsó két kapocs a bemenet (vagyis ami a fogyasztásmérőtől érkezik) és a tetején lévő két kapocs az elmenő (védett) pl. a lakás felé menő vezetékek helye, vagy pont fordítva?
Ez a relé a Mixvill honlapján van fent képpel együtt, ez a kisebbik, egyfázisú változat.
Nagy tisztelettel várnám a hozzászólsokat, aki tényleg biztosan tudja értelmezni, hogy a bemenet az alsó vagy a felső két kapocs, az ne kíméljen.
Nagyon köszönöm a válaszokat!!
A reléről kép:
http://www.mixvill.hu/1/products/81

Elvileg fentről megy lefelé, de tökmindegy. Ha fel van kapcsolva, akkor az érintkezők úgyis összekötik az alját a tetejével. Ha hiba van, az csak bekapcsolt állapotban jelentkezik. A kioldás után megint mindegy, hogy hol nem jön ki a villany.

Rajz alapjan fentrol lefele.
Ha leoldott a FI rele, akkor a teszt kapcsolo aramkorere igy nem juthat delej, ergo nagyobb biztonsagban van a teszt kapcsolot nyomogato ember, meg a teszt aramkor is.

De ha le van oldva akkor minek nyomkodni?

Gondolom ily esetben egyikunk sem nyomkodna, de egy bites user mindenre kepes.

Köszi zoli,közben megoldódott a kérdés.

Sziasztok! Köszönöm a FI reléhez való hozzászólásokat. Sikerült beszerelnem ma, a régi Bakony Művekes alig kapcsolható kismegszakítók helyett is fain újak kerültek be. És lőn csoda! Nem működik a FI relé. Már a fő kismegszakító bekapcsolásakor azonnal leold. Pedig direkt kettőt tettem be, két külön körre bontva a lakást, hogy ne legyen nagy áramszünet, ha pl. a fűnyíró odakint nem működik megfelelően. És mégis hiába! Na most addig agyaltam, hogy lehet, hogy rájöttem a megoldásra. De a hozzáértők segítségét kérném. Eddig mindent felejtsetek el amit mondtam. A kérdés a következő: Mi van akkor, ha adott egy egyfázisú FI relé rendes bekötéssel. És mi van akkor ha veszek egy fázist (egy másikat, de lehet ugyanaz is, a téma szempontjából mindegy, lényeg hogy egy fáist ami nem a védett körbe tartozik), majd ettől a fázisról járatok pl. egy villanykörtét éppen. A "szükséges" (keletkező) nullát az izzó kapcsolásához, pont véletlenül az alább szépen szabályosan felépített FI relé kör védett körébe teszem bele. A FI relé ugyebár azt "figyeli" (áramösszegzőjében) hogy a rajta áthaladó fázis és nulla áramösszege egyenlő e. De mi van ha a nullán több visszáram megy (a másik kör izzója miatt) mint amennyi a FI relé fázisán beérkezik a védett körbe? Akkor is leold a relé vagy ez ebből a szempontból mindegy? Ugyanis van még egy villanyóra, még egy lakás, és ha felkapcsolom azt a villanyórát, ami ELVILEG totálisan másik áramkör, akkor old le a védett kör FI reléje de azonnal. Elképzelhető, hogy spórolás okán nem az óraszekrényben lett a nullavezető a két lakás között elágaztatva, hanem valahol a falban egy kötődobozban, és emiatt a fenti jelenség áll elő ?? Aki érti (mert lassan már én sem) az ne kíméljen, nagy tisztelettel várnám a hozzászólásokat!! Köszönöm nagyon nagyon szépen. (Összesen 4 óra van, 2 bojler és 2 lakás, a 2 lakásnak (mind egyfázisú) de az oszlopról 3 vezeték érkezik, vélhetően a terhelés eloszlás miatt a bojlereknek egy fázis meg egy másik fázis a lakásoknak, illetve a közös nulla. De hogy a pecsétzárt órák mögött ez hogy oszlik szét ezt a nagy ÉMÁSZ tudja csak ... De gyanúm szerint a lakásban elágazó nullával lesz gond ha megerősítitek.

Abban hibáztál, hogy katyvasz módon vezetékezett nulla esetén egyetlen FI-t szabad csak felszerelni, vagy ha szétbontod a lakást körökre a FI szempontjából, akkor át kell bogarászni a vezetékezést és rendbe rakni. Azonban néha ez rengeteg munka és sokszor nem is megoldható jelentősebb bontás nélkül. Tedd át az egész házat egy FI-re. A mérő alatti kötéseknek semmi hatása a FI-re, nem amiatt old le.

-ha jól értelmeztem amit írtál.

Ahogy én sejtem a mérőkhöz lejön 2 fázis és egy pen vezető. Az egyik fázisról táplálják a nappali (állandó) míg a másik fázisról a vezérelt órákat. Ha ez igaz akkor itt lehet trükközés miatt problémád.
A 2 áramkör össze van kötve valahol
A vezérelt óra állandó üzemű és arról olyan fogyasztó is működik aminek a 0 vezetője a másik áramkörben van.

Ebből kifolyólag elég nehéz a probléma megoldása.

De az biztos hogy neked a FI relé mögötti részt kell ellenőrizned mert ami előtte van az működés szempontjából mindegy.

Próbaképp egyesével visszakötve a kismegszakító áramkörökét és 0-kat kiszűrhető hogy mi a ludas.

Szerintem.

Sajna a régi hálózatokat ,mivel közel s távol nem volt FI relé ,úgy szerelték ,hogy minek a nullát vinni bárhova ,ha van a közelben.Ezért arról sem vagyok meggyőződve hogy csak egy helyen van összekötve,és nem össze vissza minden arról a nulláról megy ami a közelben van.Valóban jól látod ha a FI relén ha nem csak a saját fázisának a nullája megy keresztül leold.(egyébként a fázis /0 ki /be gond nélkül cserélgethető rajta ,tehát nem is tud különbséget tenni fázis és nulla között)
Marad a lakás pontos szétválogatása (ami leginkább újra vezetékezést jelent)
Nem tudom mennyire szabályos ,a te esetedben ,ha egy szekrényben van a két óra ,egy háromfázisú FI relé talán megoldás lehet (egyik fázis egyik óra másik fázis másik óra,közös nulla a nulla.) Elméletben így a lakás ,igaz egy közös FI relével de védve van.
UI :A bolylerek remélem már nincsenek belekeveredve,azoknak elvileg régen is külön szálat húztak.Ha annak a nullájáról is van leágazás akkor már tényleg csak a kalapács segít.

Ez a nullakeverés, ha az az ok, balesetveszélyes, csak meg kéne szüntetni... Jön egy iparos, lekapcsolja a kismegszakítót, hozzányúl a nullához, a másik lakásban felkapcsolják az előszobavilágítást, az iparos meg felordít...
Bár én idáig nem vagyok biztos benne, mi a helyzet nálatok, a leírásodból. Hol van két FI relé? Az egyik lakásban, vagy lakásonként egy-egy? És ha 4 óra van, akkor a FI relé az a nappali áramköröket védi, az éjszakai meg mellőzve van? Vagy lakásonként van egy FI relé még a közösben, és utána megy szét nappali és éjszakai mérésre?

Köszönöm az eddigi segítő hozzászólásokat. Igazából egy családi házunk van, ahol az alsó szinten nagymamámék laknak, nekik van egy egyfázisú mérőjük és egy villanybojlerük. Mi a fenti szinten lakunk, szintén egy bojler és egy egyfázisú mérő. A bojlerek igen, külön szálon vannak elhúzva a mérőtől mind nulla mind fázis mind földelés szempontjából. Azonban, a ház tájolása miatt, a felső szintre vezető lépcső mellett a falban vezet el a vezeték nagymamámhoz, és (ha úgy van ahogy előttem szóló kedves "proba" írta, hogy nem vitték el a nullát, akkor a nagymamámékhoz vezető nulla-fázis páros nullájáról kapja a lépcsőfeljárónk világítása is a nullát, (a fázist nyilván nem) és még ki tudja hogy hol ismétlődik meg ugyanez? Azért akartam kettő FI relét használni, mert valamenyire külön van választva a lakás, tehát a felső lakrész órájára van kötve a garázs és a kinti világítás stb. is. Ezeket külön akartam FI relére tenni mert nem akartam, hogy ha egy kinti barkácsolás miatt old a relé akkor a felső szinten is áramszünet legyen. Biztosítékkal is így van szétválasztva a fő kismegszakítón túlmenően. Szóval igen, a megoldás az lehetne, hogy a leges legelejére az egész rendszernek ahol bejön a két fázis, oda betenni az egy egy relét és már meg is oldódna a probléma. De az ÉMÁSZ (aki ismeri) tudja, hogy nem úgy működik ahogy azt logikusan az itt leírtak után elvárnánk. Talán azt valahogy meg tudom oldani, hogy a felső lakrészről lejövő főkábelre teszek FI relét. Ez még úgy ahogy kivitelezhető lesz ha egy darabon saját kábelt tuszakolok a csőbe a kapcsolószekrényig a legelső bizonyíthatóan nulla szempontjából tovább nem ágazó dobozból. De akkor mi lesz a többi lakrésszel? 1987-ben építkeztünk, vidéken. Akkor egy nagyüzem osztályvezető villanyszerelője csinálta az egész ház villamos kialakítását, mivel építkeztünk ,ezért 0-ról dolgozott, elvben bármit csinálhatott volna, akkor még nem került semmi ilyen sokba, kábelt is húzhatott volna amennyi jól esett neki. Kár, hogy akkor én még szaladgálós kisgyerek voltam Köszönöm a további hozzászólásokat !

Ja, és a nullakeverésre egy válasszal még tartozom: A mérőszekrényben egyértelmű táblával jeleztem már korábban, hogy villanyszerelés előtt mindkét lakás főmegszakítóját áramtalanítani kell függetlenül a munkavégzés helyétől, pont emiatt gondoltam rá. A bojlereknél szerencsére külön cső megy teljesen a bojlerig, vagyis ha azzal dolgozik az ember valamit akkor ott már tényleg elég csak azt áramtalanítani. (Tapasztalat szerint ennek ellenére minden lekapcsolásra kerül olyankor is Abból baj nem lehet alapon... )

Amit még érdemes kipróbálni,egy nyugodalmas időben minden fogyasztót ,berendezést kihúzni! ,kikapcsolni. Ekkor elvileg mindkét FI relé fent marad,ha nem akkor sürgős keresés,mert szigetelésre is rossz a ház.Ezután a fogyasztók egyesével felkapcsolva,dugaljak próbalámpával kipróbálva, közben a FI figyelése módszerrel nagyjából kitalálható, hol van nulla keveredés.

Tisztelt Fórum! Köszönöm a segítő szándékú hozzászólásait mindenkinek. Legalább egy kört, a lakásért megpróbálom külön nullára tenni a FI reléig. Egy érdekességet megosztanék veltek. Nem tudom, kinek van meg otthon, egy az Ipari Szakkönyvtár könyvsorozatból Hámory Albert - Villanyszerelés (műsz.kiad. 1979.) kék fehér borítós. Kb. egy hónapja akadt a kezembe ez a könyv. A Tisztelt Olvasó a kiadás éve miatt most lehet, hogy megütközik és legyint, hogy elavult, nagyon régi irodalom a témában. Azonban olyan nyelvezettel, annyira összeszedett, nagy tudásanyag van benne KÖZÉRTHETŐ nyelven megfogalmazva 780 (!) oldalon, amilyen mértékűt manapság nem találni. Konkrét típusok, alkalmazásmódok, gyakorlati tanácsok is vannak benne egyszerű ábráktól a bonyolultakig. Ezt azért írtam le, mert ha valaki annyira kezdő mint én, akkor ez a könyv biztosan segítségére lesz ha máskülönben csak az Internetes dolgokra támaszkodhatna az illető. Ezúton is köszönet érte a szerzőnek ha él még. A megdöbbentő, hogy mindenféle védelmi kapcsolás is benne foglaltatik, még a FI relé is, 1979-ben! Elgondolkodtató, hogy manapság a ma kapható alkatrészekkel miért nem íródik egy ugyanilyen nagyszerű irodalom? Vannak vékony könyvek, bele is ugrottam már én is 4 - 5 ezerért, és jól megállapítottam hogy kár volt megvenni. De ez a könyv ... és még ingyen volt ráadásul. Igazoljatok vissza ha egyetértetek, hogy Internetről összeszedett anyagok mellé ez a könyv jó választás.

Nekem is megvan de 2 könyvbe szedve és 66 os kiadású.
Valamint van egy 1900! oldalas gyűjtemény.
Sajnos egyet kell értsek veled abban hogy a mai könyvek rövidek semmit nem tartalmaznak, illetve bizonyos könyvek megírását gyártók támogatják, ebből kifolyólag az ő készülékeikre készül a tankönyv.
De minden nevesebb gyártónál vannak szakmai fórumok nyílt napok amikor konkrét alkalmazási példákon keresztül mutatják be a készülékek működését.
Ezenfelül vannak szakmai szervezetek ahová kijárnak ezek a cégek.
Pl. EMOSZ

Hivatkozik is a szerző állandóan a könyvben, hogy a korábbi kiadásoktól eltérően .... a korábbi kiadásoknál a szabványtól eltérően ... az új szabvány elfogadásától kezdődően ... a legújabb előírások szerint már kötelező a ... Valami szabványváltás lehetett 1979-ben? Mert benne van a könyvben egy külön kis papíron, hogy ez a könyv már tartalmazza a szabványváltozás átdolgozott anyagát. Gondolom, az eredeti 1966-os kiadásban még nem volt benne FI relé vagy a nyomógombos nem a felkapcsolófüles kismegszakítók voltak stb. Ebben gyakorlatilag azok vannak benne amik ma is kaphatók. Egy előnye van, minden pontján a hazai terméket preferálja, a külföldit jelzi, hogy jobb és drágább, de leírja hogy miért célszerű a magyart választani. De egy nagyon jó mondat: " ... a tőkés országokban kapható 10mA hibaáramú áramvédelmi berendezés is ... " Nesze neked Marx Tőke !

Már az 1979-ben kiadott szabványok nagy része sincs sehol.
Én nem idealizálnám a kort. Nekem még van egy NDK-s FI relém, amikor én azt vettem, 1981ben, akkor a VILLÉRt-ben a kérdésre, hogy van-e, azt mondták: e negyedévben négyet kaptunk... 800 Ft volt, és kerestem 3500 körül. Később már volt maszek kereskedés, a Rozivill (meg a Lövőház u., meg a Visegrádi u.), őnáluk mindig volt.

Azért volt élet a FI relé előtti korban is. A 60 -as évek első feléig még nem volt FI relé, de volt egy szerkezet, amit EV relének neveztek. (ezt örökölte a FI relé is) Ez úgy működött, hogy egy segédföldhöz képest mérte a nulla vezető feszültségét és ha az meghaladt egy bizonyos értéket (24 V), akkor lekapcsolta a fogyasztót a hálózatról. Jó nagy, és bonyolult volt, meglehetősen körülményesen lehetett használni, a segédföld miatt, de azért működött. Főleg mobil alkalmazásoknál használták, gondolom jó drága is lehetett.

320 Ft volt 1961-ben, mikor 2,5-es vezetékre a forrasztható kábelsaruból 100 db volt 30 Ft.
Az F-U relé érdekes jószág volt, egy csomó hátránnyal, de mobil alkalmazásoknál szerintem is hasznos volt. De városban nem, és akkor jött a városiasodás...

Nos igen. Például híradó katonaként jó sokat kellett a segédföldet letekernem
Igazán én csak ott láttam használatban meg aggregátoros környezetben...

Meg elrepült felette egy madár, és máris lehetett nyomkodni.