Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Hello!
Egy lágyvasas műszernek nem lineáris a skálája. De ez DC mérő műszer, teát nem effektívet mér. Valamint a mechanikai tehetetlenségéből fakadóan, "változó jelre" vagy kalimpál, vagy közel átlag értéket mutat. üdv! proli007
R(e) = [(R4xR5)+R3]x(R1xR2)
Az "x" az a replusz és R(e) tényleg = 592 Ohm
Sziasztok,
még régebben hallottam olyat, hogy az izzólámpák élettartamának legnagyobb ellensége maga a bekapcsolás. Az indoklás az volt, hogy mivel nincs garantálva, hogy a szinusz U=0V -nál nyomjuk meg a kapcsolót az izzószál hirtelen kap nagy delejt ahelyett, hogy a fesz szépen "lassan" nulláról indulna. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehetne megvalósítani az izzó lágyindítását? Hallottam triakos megoldást erről tudna valaki egy kapcsolási rajzot adni? Nem használtam még triakot, úgyhogy esetleg egy kis mórickás leírásnak is örülnék. Köszönöm.
Egy nullátmeneti kapcsolóval egyszerűen megoldható a kíméletes izzóbekapcsolás.
Köszönöm, hogy válaszoltál. Engem azért érdekelne, egy sima triakos kapcsolás és a magyarázata, hogy jobban megértsem a működését.
A lényege ennek a megoldásnak az, hogy mindig a szinuszhullán nulla feszültségű része körül kapcsolsz feszültséget a fogyasztódra. Ezzel azt éred el, hogy a szinusz felfutó árama fűti fel a szálat, viszonylag kíméletesen és nem a szinusz csúcsfeszültségét kapcsolod az izzóra, ami hirtelen nagy áramfelvételt okozna.
Hmm...
Ez az elgondolás működőképes toroid trafó lágyindításához?
Nekem egy 8 LED es villogót kelle gyártanom. Nagyjából ott vagyok az Elektronikában. Ismerem az 555-ös IC működését és az Astabill multivibrátort. Kérnék mégis segítséget. Kapcsolási rajzra,valamilyen ötletre lenne szükségem. Fontos lenne hogy változtatható legyen a 8 LED villogási frekije egyszerűen és 9V-os elemről kellene működnie. a *** re kérnék elsősorban választ , pdf-es kapcs rajzot vagy bármi ötletet segítsége. Kész NYákot rendelni honann tanálcsonátok amit már csak be kellene ültetnem?
Azért irtam ide is, mert sűrgős lenne a válasz! remélem ebből nem lesz probléma!
Üdv az alábbi kapcsolás eredő je (azaz az eredő elánellására lennék kíváncsi mert én nem igazán bízom számításaimban kösz
Szia!
Melyik két pont között kell meghatározni az ellenállást?
A bemenő alsó vezeték meg a 70 k ellenállás között kelne
Az ellenállások párhuzamos kapcsolását az Re=(R1+R2)/R1*R2 képlettel számoljuk és ezt a műveletet replusz -nak hívjuk, és "×" jelöljük. Az eredő ellenállást a következőképpen számolhatod ki:
RE = 70 + (40 × (30 + (50 × 60)) A 10, és a 20 ellenállásokat nem kell figyelembe venni, mert rövidre vannak zárva. A sorrend a legbelső zárójelből kifelé. 50, 60 párhuzamosan, sorba 30 stb.
Szia,
R(e) = 93.55k A 10 meg a 20k-s ellenállás a rövidzár miatt nem játszik ebben az esetben.
a 10 meg 20 kohm-os ellenállások nincsenek az áramkörben, velük nem kell foglalkozni. Számítsd ki az 50 és 60 kohm-ok eredőjét. Így kapsz egy ellenállást, aminek az értékét add a 30 kohm-oshoz. Az így kapott értékkel párhuzamosan lesz kötve a 40 kohm. Ekkor már csak egy ellenállás lesz qa 70 kohm-al sorba kötve. Összeadod a két értéket és kész. Tehát a bal oldali csoportot kell egyszerűsíteni, amit hozzáadsz a 70 kohm-hoz.
Köszönöm a sok válaszát csak azért kérdeztem meg mert az elekrto technika tanár nagyon mosolygott mikor rajzolta köszönöm mindenkinek
-Google "LED villogó"
- A sok találat között megtalálod ezt például. Ezen sok led van, az alsó PNP trazisztoros részt lehagyod, a LED-LED-ellenállás hármasokból kihagyod ami nem kell. Vannak számoló programok is az astabilhoz, Az egyik ellenállást helyettesíted potival, frekvenciahatárokat ki lehet számolni.
Sziasztok!
Dekorációként szeretnék zenére villogó ledeket. Tip31-es megoldást szemeztem ki, de BC547-el is működik. Viszont kellene valami erősítő féle, hogy ne kelljen maxon nyomatni a kiáramló jelerősséget. Sajnos az 5.1 mélynyomóján van a potim, a mélynyomú meg elég hülye helyen van.. Szóval azon hangerőt tekergetni nem okés. Olyan erősítőre lenne szükségem, ami a gyenge jelemet felerősíti. Viszont ha hangosabban hallgatom a zenét, és a kiáramlő jel nagyobb, ne károsodjanak az alkatrészek. (egyébként, 2 db nagyobb fényerejű [esetleg fehér] ledet szeretnék hajtani... tápfesznek 5V elég lesz-e? USB-ről frankó lenne megoldani.) Remélem érthető voltam és nem írtam nagy badarságot. Köszönöm a segítséget!
Sziasztok! Elektrolit kondenzátorokról kérdeznék. Erősítőm végfok áramkörében szeretném a régi 15 éves kondikat kihányni és újat venni bele. Helyileg CapXon illetve Nic márkájú kapható. Kinek van tapasztalata, melyik a megbízhatóbb hosszabb távon, illetve probléma mentesebb? Köszi
Sziasztok,
azt szeretném kérdezni, hogy az elektrolit kondinak mi az előnye a többivel szemben. Mert az, hogy polaritása van sőt ha rosszul kötöm be akkor eldurran az elég nagy hátrány. köszönöm!
Az elektrolit kondi egyetlen előnye, hogy kis méretben, és súlyban meglehetősen nagy kapacitást lehet megvalósítani. Szűrésnél, rövid idejű energia tárolásnál jól jön a nagy kapacitás, amit másképp nem nagyon lehet elérni.
Sziasztok
Két tranzisztort szabad párhuzamosan kötni, hogy nagyobb áramot bírjanak?
Helló!
Szerintem lehet, erősítőknél szokták is igy kapcsolni.De azért nézd át még ezt.
Szia!
Lehet... Érdemes egy kis értékű emitter ellenállást tenni mindegyik tranzisztornak külön-külön. A tranzisztorok nem egészen egyformák, mindig van egy, ami jobb, mit a másik (a többi), ez azt jelenti, hogy kisebb bázis-emitter feszültségre nagyobb kollektor áramot visz. Ennek a tranzisztornak nagyobb lesz a disszipációja, jobban melegszik, mint a többi. A melegedés a paraméterének javulását eredményezi, ennek következménye a még nagyobb kollektor áram és a még nagyobb melegedés. Végül - eltúlozva - ez a tranzisztor akkora áramot fog vinni, amihez tartozó disszipáció hatására tönkremegy. Ha szerencsénk van szakadás lesz. A megmaradó egy (több) tranzisztor lesz kénytelen vinni a terhelést, amit nem fog(nak) elbírni. De mindig van közöttük egy jobb példány... Az emitter ellenállások hatására a jobb példánynak csökken a bázis-emitter feszültsége, ennek hatására a kollektor árama, a disszipációja - a többiek is kénytelenek "dolgozni". MOS - FET -ek egyszerűen párhuzamosíthatók, ott ez a jelenség nem jön elő...
Hali! A nyákon szokott lenni olyan réteg, ami megakadályozza hogy az egész felülete vezessen?
Köszi .az
Miért nem tudom feltolteni a kondenzátorokat??
így:
Azt tudom, hogy hogyan tudok nyákot csinálni ( neten találtam egy fúrós módszert. nem kell hozzá semmilyen vegyszer, csak forrasztólakk... ) csak azt nem, hogy miért nem vezetett a felület. De akkor gondolom ha a filmbeli módszerrel lemosom a nyákot, akkor már jó lesz. Egyébként miért csak a kicsiken volt ilyen kék védőfólia?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |