Ez bizony jó ötlet-adok hozzá egy kis adalékot is.

Hyhy!

Ez megér egy próbát.

Az 1V-s kimenetet elvileg úgy tudom megoldani, hogy 20-21dB az erősítésem, ebből kiszámolom, mekkora jelet adhatok a bemenetre.

A kimeneten mi legyen? 8 ohm műterhelés, és arról menjek a line-inre?


gkari: ez hasznos lesz, köszi!

Azt javasolnám tegyél műterhelést az erősítő kimenetére, a bemenetre a hangkártya kimenetéről adjál jelet. (az RMAA bal alsó gombjára katt) Mérd meg egy multiméterrel a kimeneten a feszültséget, legyen a teljes kivezérelhetőség közelében.
Készíts egy feszültség osztót ,amiről le tudod venni a max 1V-ot,ez menne a vonal bemenetre a hangkártyán.

Hogy a trafó szór-e, kiderítheted,ha árnyékolod vagy ideiglenesen elforgatod, máshová teszed.
Fűtéstől jövő brummot a fűtőkör rövid kikapcsolásával nézném meg. A tápegység szűrés is lehet,hogy kevés van brumm az egyen feszültségen?
Árnyékolás a bemeneten?
Vezetékek elhelyezése, fűtés, hálózati, nincs közel a bemenet(ek)- hez?

A szűréssel nincs gond, akkor 100hz lenne gondolom.
Plusz infó: az elején a késleltetéskor, amikor nincs anódfesz, a brumm akkor is ott van.
Továbbá most ugye triódaként van kötve a GU50. Pentódaként a brumm hangosabb volt, még fele ekkora anódáram mellett is.
A bemenetekhez közel van sajnos, de amennyire lehet természetesen elhúztam őket és kerültem a párhuzamos futást.

Hát már én is gondolkoztam ezen, (ha egyszer kész lesz az erősítőm, és zajos lesz) és oda jutottam, hogy árnyékolt kábel. És talán az antennakábel lenne a legjobb, mert az árnyékolás viszonylag messze van a vezetéktől (minimális kapacitás).
Lehet hogy 2 db 25 cm-es elég is lenne az esetedben.
(csak egy tipp, nem vagyok szaki)

Utólag lehet valamilyen módon árnyékolni?

Jahogy a kimenőtrafón, a csévetesten szórja meg a vezetéket !!!!???
Azt hittem csak egy kábelt, ami megy a kimenőcsatlakozóhoz.

Esetleg ha "becsomagolnád" a trafókat 1-2 réteg alufóliába ?
Azt meg persze a földre kötni.
Gyorsan megvan, és egyszerű.
(Ha meg nem működik, akkor sem került sokba. )

A hangfrekvenciás erősítőkben az árnyékolt kábel kapacitásának hatását úgy tudod csökkenteni, ha a kábelt minél kisebb belső ellenállású (impedanciájú) generátorral hajtod meg. Pl. erre való a katódkövető. Ez rövid hosszaknál használható. Az antenna kábelnek sincs sokkal kisebb kapacitása, mint egy mikrofon kábelnek, csak ott a hullámimpedanciával megegyező lezárások között üzemeltetik, ezesetben a reaktív részek kompenzálódnak, és csak a kábel csillapítása számít. Egyébként hangfrekvenciás áramköröknél is használható a megoldás, használják is, pl hosszú mikrofonkábelek esetén 600 ohmos lezárások között szimmetrikus, és 150 ohmos lezárások között asszimetrikus esetben.

Az alufólia nem árnyékolja a mágneses szórást. Igazából azt nagyon nehéz hatékonyan árnyékolni.

Ezzel a Hig End történettel csak az a bajom, hogy valakik megmondják, mi a tuti, ha elfogadom, örülnek, ha nem, akkor nem értek hozzá. Technikailag viszont nem tudják soha alátámasztani az elméletüket. Ez olyasmi, mint a verselemzés, vagy egy festmény. Szubjektív a végtelenségig. Nem hinném, hogy valaha bárki is meg tudná magyarázni nekünk, hol kezdődik.......

Nem ott, hanem ahogy a foglalattól és az anódfesz forrszemétől fut a csévetestig.
Azért játszok még egy kicsit a fűtéssel is, ott is van még egy kevés. Megemelhetem a katód fölé a fűtést úgy, hogy leosztom az anódfeszt?

Ez elég valószerűtlenül hangzik. Ezek rövid vezetékek, ráadásul még egy menet sincs. Az sem mellékes, hogy az anódkörben meglehetősen magasak a jelszintek.

Kb 30cm hosszan fut a vezeték.
Kivettem az összes csövet, bekapcsoltam, igaz, hogy majdnem teljesen eltűnt, de ott van némi zaj (ez már tényleg elhanyagolható). Ha az előfokcsövet veszem ki (ecc83), akkor teljesen ott a zaj, és 50hz, nem 100. Lehet én goldoltam rosszul és még mindig a fűtést kellene piszkálni?
Próbáltam az egyik ágát testre húzni, próbáltam fóliakondival testre húzni, most pedig a katódhoz van kötve. Talán a kondival teshez kötés volt a legjobb eddig.
Próbáljak esetleg dc fűtést csinálni?

Amíg nincs benne a végcső (vagy nem fűtött fel), a vezeték anód felőli vége szakadás. A hálózati trafó viszont elég messziről meg tudja szórni a kimenőt. Inkább ebben az irányban vizsgálódj.

A kimenők a fémlemez tetején vannak, a toroid pedig az alján (készüléken belül), ami ráadásul fémburokban ül és ki is van öntve (azt hiszem tegnap írtam).
Nekem csak az a furcsa hogy különbség van anódfesz nélküli állapot (még nem húzott be a késleltető relé) és a kivett végcsövek között. Utóbbi esetben előforduló zajjal már kibékülnék, az előbbi meg ugye ami el szeretnék tünteni.

Azért érdekes, amit megfigyeltél, mert mindkét esetben tökéletes csendnek kéne uralkodnia az elmélet szerint. Ha ilyen esetben (kiemelt végcsőnél) brumm van, nem valószínű, hogy ez nem a trafó megszórásából ered. Feszültség nélkül a végcső szintén nem nagyon mutathatna életjeleket. Próbáld a végcső vezérlőrácsát földre zárni (ha katódellenállásos), és megfigyelni a jelenséget. Ekkor csak táperedetű (100Hz), és megszórásos brumm (50Hz) elképzelhető.

A vezérlőrács 220k-val van lehúzva földre, a katód 470ohm, így áll be az általam kívánt áram.
A zaj a szkóp szerint is 50hz. Mivel nálunk nem túl jó a hálózat (torz szinusz, zavar, stb) néha felhangosodik a hálózati trafó. Ugyanilyen ütemben hangosodik a zaj is.
Az mire utalhat, hogy pentóda üzemben jóval hangosabb ugyanez a zaj, mint most (trióda)?

Pentóda üzemmódban nagyobb teljesítményt ad le ?? :nemtudom:

Valószínűleg annak tulajdonítható, hogy trióda üzemben a lecsökkent belső ellenállás "kisöntöli" a trafó primertekercsét, míg erre pentódaüzemben nem képes. Ha lezárod a vezérlőrácsot, akkor a cső nem kaphat vezérlést, így ténylegesen csak maga a végfokozat vizsgálható.

Nyilván, de ha tudjuk hogy ezt az 50hz-et is erősíti, talán utalhat valamire.

Akár ki is próbálhatom közvetlenül testre húzott vezérlőráccsal?

Persze, semmilyen munkaponti adat nem változik jelentősen. Viszont kizárhatod, hogy a végfokozatban keletkezik a zaj (ha erre megszűnik).

Kipróbáltam, a zaj nem szűnt meg.
Megmértem az anódfeszt is, a 100hz 15mV pp nagyságú, de maga a dc szint az kb 100mV-okat ugrál.

Akkor teljesen biztos, hogy nem az előfokból származik. Ha végcső nélkül is hallani, akkor az minden bizonnyal mégis rászórás.
Próbáld lekötni végcső nélkül a kimenőt a tápról, és a primeren váltófeszültséget mérni (ott sokkal nagyobb, mint a szekunderen), ha ez az áttétel szerint csökkentve zavaró a kimeneten, akkor ez sajnos ez rászórás (mivel már mással nincs kapcsolata a trafónak).

Végcső nélkül is hallani valamit, de az elenyésző, az bőven elviselhető.
Egy valami viszont nagyon gyanús, üzem közben, minden féle jel nélkül, a végcsövek bennt, úgy mértem 100mV pp-t a primeren. Namármost az áttételem 25:1, mégis 20mV pp van a szekunderen. Akkor a szekunder vezetékeket szórja meg, nem is a primert?

Igazad van, csak arra próbáltam rávilágítani, amit a Gábor is, leírt, hogy nem túl korrekt a tápellátás a két szembefordított trafóval. Ha már high-end a cél, az feltételez egy minimális műszaki szinvonalat, nem a fiókból buherálást, arra áldozni kell. Amúgy a lampizatornak vannak jó tuningjai, de ez nem egy remekmű. 6N2P(ECC83)-hoz illene vagy 300 volt tápfesz, pláne SRPP-ben. Vagy inkább egy ECC88 ezzel a tápfesszel. A by-passként alkamazott tantálkondi sem igazán a minőség csúcsa (szerintem)

Nekem nincsenek saját mérési adataim 6N2P-re (ECC83 valamilyen rokona). Abból indulnék ki, amit a régi Magyari könyvben látok, sima anódkövető kapcsolásban. Az ECC83 250V-os táp alatt nem nyerő semmilyen adatát tekintve és inkább az említett 350-400V-on látok jó beállításokat (kisebb feszültség esetén jelentősen nő a torzítása). SRPP amúgy is nagyobb tápfeszigényű. GG nálam lévő erősítőjében talán 400V-ról jár a 12AX7-ese és az én meghajtásomban is ekörüli a GU50SE eleje (mindkettő SRPP).

Én ugyan így jártam a PCL86 PP-mel. Nem túl nagy, de azért füllel hallható brumm volt a kimeneten. Mindent elkövettem, hogy eltüntessem, de nem sikerült. Végül úgy jöttem rá, hogy az anódfeszültség szűretlensége volt a ludas, hogy játszadoztam a nyugalmi árammal. Érdekes módon kisebb nyugalmi áramnál kisebb brumm volt. Bepakoltam még pár elkót, meg kicsit átalakítottam a táprészt és szinte teljesen megszűnt a brumm (csak fejhallgatóval és nagy csendben hallható valamennyire).