Igen,pontosan az volt. Nem használtam becsatoló kondit,pedig ezeknél a műveleti erősítős cuccoknál nemártana! Illetve árt,de a hangszedőt megvédi!

Jó, hogy mondod! Én is hiányoltam, ahogy a rajzot nézegettem és naná, hogy be is teszek egy 1 µF-ot... Még majd méregetem, és úgy gondolom, ha jól méretezem, szerintem az első szimulációs verziót illetően az a mély-felfutás meg is szüntethető....

Aludtam egyet a dologra és arra jutottam, hogy nem kell a DC-szervó, tehát inkább jobb lenne, ha azt a 240 ohm-ot közvetlenül testelem és inkább a bemenetnél használok becsatoló kondit, leginkább hangszedő-védelmi okokból is és oda pedig nem kell akkora óriási érték. Viszont így érthetően érzékenyebb a kettős táp szimmetriájára, tehát arra fokozottabban kell ügyelni, mert elbillenhet egyik vagy másik irányba és akkor határol, torzít.

Ha a műv. er. mindkét bemenetén ua. a feszültség, akkor nem szabadna kiakadni a tápra a kimenetnek, hacsak az offset fesz. nincs jól beállítva. De én is inkább kondival csatolnám a bemenetre a hangszedőt.

Bár a rajzon nagyon nagynak találom a műveleti erősítő DC erősítését közvetlenül a neminvertáló bemenetre vonatkoztatva (>75dB).

Visszavonom.... Kell a DC-szervóhoz a kondi, mert bizonytalan az egész, csak még egy ésszerű értéken molyolok... Viszont egy jó inverz RIAA után is nézelődöm, mert amit találtam az elég irreális. Azt hittem, hogy a korrektorral van baj, de nem mert a HFM1 mérésekor is ugyanazt a rossz karakterisztikát adta: 1 kHz alatt meredeken esik és 15 kHz felett is.... Most megcsinálom azt, amelyikkel ezt a Hiragát is szimulálták (előző képek valamelyike)

Mégsem csinálom meg, nem szeretnék ezekkel a lehetetlen értékekkel vacakolni, nincs türelmem hozzá.... Összehasonlítottam a HFM1-gyel a karakterisztikát és tök ugyanolyan, kivéve, hogy a Hiraga kb. 3x nagyobbat erősít. Tehát szerintem kell az elejére 1 µF becsatoló és a DC-szervóhoz pedig most épp egy 47 µF elkó van benne, viszont ide inkább legalább bipolár lenne jó, mivel nemcsak egy irányba tud a fesz mászkálni, de 47 µF / 35 V már nagyon böszme nagy és nincs is kéznél. (Arról a kapcsolásról van szó, amely a képen látszik.) Ha valakinek van valami hozzáfűzni valója vagy kijavítani valója, ne tartogassa magában (látszik, hogy először csinálok ilyesmit az életben....).

Szerintem ezt így senki nem építette meg. Én EZT építettem meg. Próbából került bele a Hiraga visszacsatolás és elég jól működött. Sokáig használtam, aztán átépítettem a KD-s TL074-re.

Értem. Ezt a rajzot is láttam már és le is mentettem annak idején a gépemre, viszont itt is ugyanaz a gond megvan, a kimeneti nullszint bizonytalankodik, ha nincs kondi. Azt hiszem, maradok ennél a MOD_3 kapcsolásnál, mert amibe be kell építenem, nagyon kicsi a hely és ezt a tápjával együtt össze tudtam hozni egy 60 x 30-as panelen, de még azért jól átszámolgatom és átméregetem. Azért nyugtassatok meg: ugye, ennek azért jobb hangja van, mint pl. egy nagy Orion erősítőben lévő, már akkor is elavult uA739-essel megcsinált RIAA-nak???

Nem találom a KD-féle TL074-gyel épíett RIAA-t. Tudsz küldeni egy linket vagy képet? Köszi.

Még egy kérdés: van-e valakinek véleménye (hangzásilag) a Leach-féle RIAA-ról? - Ahogy nézem, frappáns és jó kapcsolás és jók az adatai is, de a hangja a leglényegesebb.

Még, jó, hogy archíválom a dolgokat, mert a kondi az enyémben is megvolt a kimeneten. EZEN a képen létszik is. Aki megépítette ITT nyilatkozott róla.
A KD-s RIAA-t küldöm mailre.

Nézz körül Youtube-on. Esetleg nézd meg az ActidAmp nevezetű korrektorokat. ActidAmp MK II,ActidAmp MK III,ActidAmp MK IV. Youtube-on találsz róluk videót is. Ezek nagyjából követik a riaa görbét. De a Hiragával is érdemes ám foglalkozni. Én most igyekszem feljavítani egy picit a paramétereit a csövesnek.:Bővebben: Link
A visszacsatolásba belekerült legújabb értékeket még nem próbáltam ki. De az egyel előbbi verzió is egész jó már,igaz,ott nem ilyen nyíl egyenes az átvitel AntiRiaa korrektorral,és a mélyeket is is jobban vágja sajnos. Én most ezekben a módosításokban bízom nagyon!

Szeretnék venni egy PPR01 korrektort. Kérdésem, hogy a tápfeszültséget meg lehet-e oldani egyszerűen két kapcsoló üzemű telefontöltővel?

Elvileg minden megoldható, de én nagyon messziről elkerülném a kapcsolóüzemű tápokat kisjelű, nagyérzékenységű, magas minőségi követelményeket támasztó hangfrekvenciás alkalmazásban. Sima áteresztő adapter is kapható olcsón, egy kis stabilizátoros panellal megoldható a tápellátás.

Persze mivel hogy ez dupla tápos, úgy ezt a problémát is meg kell oldani, tehát egyszerűbb lenne megvenni hozzá az ajánlott stab. kitet is.

Köszi a tippeket és grat. a csöves RIAA-hoz!

A célom ezekkel a minél egyszerűbb kapcsolású RIAA-korrektorokkal, hogy van néhány erősítőm és receiverem, amelyeknek a RIAA-ja nem igazán áll a helyzet magaslatán, pl. az Orion SE 260 és a BEAG AET-250, stb... és szeretnék ezekbe egy-egy egyszerű, frappáns korrektort belebarkácsolni. A Hiraga abszolút tetszik, a módosítással tuti, hogy jobb lett, a szimuláció mindenképp ezt mutatja, viszont úgy gondolom, hogy néhány kondira a biztonságos működés érdekében mindenképp szükség van, amelyekről feljebb írtam. Egy hátránya van, hogy az LT1028-as nem túl olcsó, én 2400 Ft-ért vettem darabját.

Közben megkaptam Moszkvai fórumtárstól a KD-féle TL074-essel készült korrektort is, amelyet ezúton is köszönök neki. Ez állítólag jobb, mint a Hiraga. Nézegettem a kapcsolást és ez sem sokkal bonyolultabb és még ez a FET-es bemenetű TL074 még tizedébe sem kerül, mint az LT1028-as, viszont feltűnt, hogy a korrekciós tagok a két fokozat közt vannak és nem a visszacsatolásban. Átfogó visszacsatolás nincs is, csak helyiek, amelyek a két fokozat erősítését külön-külön meghatározzák. Most csak egy kicsit hangosan gondolkodnék arról és javítsatok ki, ha nincs igazam, hogy a visszacsatolás nélküli kapcsolásoknak azért megvan az a hátránya, hogy nagyobb kivezérlés mellett a torzítás fel tud szökni, ezért is nem nagyon szokványos ez a fajta tervezés, de gyorsan hozzá is teszem, hogy ettől még biztosan tudhat nagyon jól szólni (persze, nagyon nem mindegy, hogy mivel hallgatjuk, mert így jól át is vághatjuk magunkat!) és ahogy nézegetek ilyen-olyan pl. végfok-kapcsolásokat, most inkább az átfogó vcs. nélküli kapcsolások a divatosak. Azt viszont gondolom, hogy KD-félének a jel-zaj-aránya sokkal jobb lehet, mint azoknak, amelyeknél a vcs-láncnak része a korrekció. Jó lenne ezt a KD-féle kapcsolást meg is mérni, nagyon kíváncsi lennék az adataira. (Majd egyszer, ha nagyon sok időm lesz....)

Üdv!

Én megcsináltam ezt a korrektort és... nem szeretnék ünneprontó lenni, de nekem olyan nagyon nem jött be a hangja, kb. az Orion SE 260 korrektorának a szintjén van, kissé sávhatárolt és dinamikátlan. De kétségtelen, hogy egyszerű és olcsó, az árát mindenképp megéri, még a saját tápjával együtt is, de magas igényeket nem szabad hozzá fűzni.....

Te jó éj! Képes voltál megvenni azt az IC-t? Én termékmintaként rendeltem a Linear Tech.-től! Ha tudom,akkor előbb szólok! Ami a TL074-est illeti. Igen,passzív riaa korrektorról beszélünk. Először erősít,utána vág,majd újra erősít. Én is összeraktam,szerintem kevesebb a zaja mint a HFM1-nek,és sokkal szebben is szól. Nekem ott áll lent a műhelyben,feleslegessé vált. Ha kell,szívesen felajánlom neked!

Azt szeretném kérdezni hogy a Disco Boy tápegysége alkalmas-e dupla tápfeszültségre?

A hangminőség nem számít különösen.

Nem, mert csak 1 x 11,5 V feszt ad.

Köszönöm a válaszokat.
Ma szétszedtem egy DVD lejátszót és kivettem a tápegységet. A tápegység dupla, (+-12V) de kapcsoló üzemű.
Ez szerintem alkalmas lehet a korrektor működtetéséhez. Remélem nem fogja zavarni.

Azért tedd be egy fém dobozba (elektromágnesesen árnyékold!) a szórt mágneses tér miatt! Nem tudom az erősítőd mit tud, az enyém még 100kHz-ig egyenes átvitelt produkál 8 Ohm-on... Nehogy a táp zaját is küldje a hangszórókra, amit nem hallasz, de a hangszórókat kikészíti.

Riaa korrektorról beszél az emberünk. Egyébként,az a 100KHz rajta lesz magán a tápfeszültségen is,lehetetlen leszűrni onnan. Kis jelű áramköröknél nem használnék kapcs. tápot.

Szia! A táp zaját CLC szőrővel hatékonyan tudod csillapítani.

Magam is osztottam ezt a véleményt. Ki, sosem próbáltam, hiszen valaki valahol leírta, hogy "zajos", tehát jó nem lehet. De... pl. egy PC-ben van-e analóg tápegység a hangkártya vagy a A/D-D/A részére? Szerintem nincs. Ennek ellenére, korrektül kezeli még a mikrofonok kis szintű jelét is. Persze normális kártyáról beszélek, nem a gagyiról. De láttam már (képen) olyan egyéb profi hangtechnikai kütyüt, ami kapcsi tápot használt. Talán érdemes lenne újragondolni ezt a "városi legendát"... Vagy legalább kipróbálni. Persze a megfelelő szűrésről nem elfeledkezni! :yes:

Hát nem tudom. Iskolában elsajátított tudásom szerint: A visszacsatolás erősen frekvencia függő,mint ezt DuMatyi is emlegette anno nagyon sokszor. Szerintem egy állandó 50-100Khz-es jel nem sok jót tükrözne,kapacitív ellenállások szempontjaiból.

Nincs komoly erősítőm, eleinte egy Disco Boy-hoz szeretném használni, meg esetleg digitalizálásra.

Bocsáss meg, tegnap is elolvastam a leveled, és mai is. De sajnos továbbra sem értem miről szól. Ez a karácsony, meg a sok beigli, teljesen lelassította a gondolkodásom...

Így szokott ez lenni,én azért igyekeztem nem kiütni magam. Megpróbálom röviden és érthetően megfogalmazni. Szóval mint tudjuk,a kapacitív elemek (kondenzátorok) másként viselkednek egyenáramú rendszerben és másként váltakozó áramú rendszerekben. A kondenzátor váltakozó áramú rendszerben úgy viselkedik,hogy minél nagyobb frekvenciájú jelet kapcsolunk rá a kapacitív ellenállása (Xc) lecsökken. A kondenzátor váltakozó áramú rendszerben feltöltődik majd kisül,és ezt csinálja addig,míg az áramkört meg nem szakítjuk. Riaa korrektoroknál hangfrekvenciáról beszélünk,tehát nem egy állandó nagyságú(feszültségű) és nem egy állandó értékű szinusz jelről. Viszont,ha Te megküldöd a kapcsolóüzemű tápodból egy 50-100Khz-es jellel,az már állandó szinusz,így már a kondenzátorodnak is csökkentetted az ellenállását,és a korrekció nem lesz olyan,amilyennek lennie kéne. Ha csak nem olyan nagyon jól szűrt a tápod. Az 50-100Hz még nem okoz olyan nagyon nagy változást,viszont magasabb frekvencia már igen. Biztosan láttál már végfokot,aminek a végén ott van egy soros RC tag (többnyire 10Ohm és 100nF) Ha a kimenetre 1Mhz körüli frekvencia kerül,XC ellenállása 0 lesz(tehát vezetővé válik),az ellenálláson elkezd egy elég nagy áram folyni,és az ellenállás elég. Evvel jelzi,hogy nagy frekvencián GERJED a végfokod. Hasonló hatást gyakorol a frekvencia az induktivitásokra is,Ohmos ellenállásra ezek nem jellemzőek. (Remélem a moderátorok nem haragszanak majd meg rám a kis kitérésért.)

Biztosan nem. Sokat segítettél mindnyájunknak a táma megismerésében.
A szimuláció szerint, kapcsoló üzemű táp esetén, mennyit tér el a görbe az ideális RIAA-tól? Az egyszerűség kedvééert indulj ki 100kHz frekvencián működő és egy borzasztóan nagy (gyakorlatilag szűretlen) 50mV-os zavarjelet kiadó tápból... Célszerű lenne ha valamilyen félvezetős kapcsolást szimulálnál. Persze, ha van konkrét (nem szimulált) mérési eredményed, azzal is sokat segítenél a csatinak!
Várom az eredményeket!

Tavaly,9. év elején mértük a HFM-et bent a suliban,eredeti tápjával stb. Hiába volt előtte az az áteresztő tranzisztoros tápegység,az 50Hz-es brumm akkor is kint volt a kimeneten /mondjuk csak pár mV vagy uV/ de a mérésbe eléggé bele zavart az is,és hallható is volt. Így gondolom,hogy a 100Khz-cel sem lesz más,csak azt nem hallod brummként. Szimulálni nem tudom,hogy hogyan tudnám lehet,hogy az nem sokat mutatna.