nem kell elnézést kérni..
tervezésnél az egyik legnehezebb dolog az alkatrészek kiválasztása, nagyon sok alketrészt fejből kéne ismerni, de ha nemis fejből egy marhanagy katalúgusból, amiben röviden a főbb paraméterei megtalálhatók.. nah ilyen persze nekem sincs .. tehát marad a internetes boltok készlete..
őő megmondom őszintén, hogy énse szeretek olyannal építeni ami beszerezhetetlen, ezért nemes egyszerűséggel a RET/HQ keresőjével kerestem
mer az tuti van...

4420 at meg MAXIM tól ingyen berendelem
egyébként 600 HUF ért láttam v.melyik netáruházban..asszem

csá

Egy 600HUF értékű elemből érdemes mintát rendelni ?
:nemtudom:

Dudus: ezt neked kell eldöntened

Kurtyka: azt a tápot direkt azért ajánlottam mert megépíthető szkóp nélkül. A pc-táp trafók nem szabványosak, azt hogy honnan jön le 12V azt a pc-táp paneljén kell megnézned. Folytasd, a kisérletezésből tanul az ember...

gulyi88: IR2110: 100A-es hegesztőmben ez hajt meg batang nagy igb-ket. Teljes hidas felépítésű, 2db IR van benne, és a hegesztő 28V-on tudja elvileg a 100A-t, vagyis 2,8kW De pl gyári erősítő tápjában is lehet vele találkozni.

Push-Pull: a trafó tekerésén nagyon sok múlik, ez alatt nem a menetszámok megválasztását értem, hanem a tekercselés módját. A két primer tekercs között törekedni kell a 100%-os csatolás kialakítására, lehetőleg bifilláris tekercselésel (összefogod a két huzalt). Ha az nem sikerül akkor hatalmas feszültségtuskék jelennek meg és a fet-et dobhatod a kukába... valamint, nem elég a snubber ezeknél, hanem aktív zener-t kell rakni (egy fet-el, vagy tranyával felépített teljesítmény zener), vagypedig az is egy megoldás hogy ha megnő a feszültség a feteken, pl 800V főlé, akkor kicsit kinyitod őket. Ehez csak egy ellenálás, egy kondi meg egy zener kell.
Valamint, a pp-nél az az elképzelésed is híbás hogy ilyen erősségű meghajtó kellene, minnél gyorsabb a kikapcsolási idő, annál nagyobb önindukciós fesz. keletkezik majd, és nem fogsz neki örülni...

Egyébként jobb lenne 1200V-os igbt-t használni hozzá.

a snubberhelyére kell az aktív zenner?
valahogy így gondoltad?

a kapcsolási idő hát az meg. azért a freki 7 -- 9% án belül kéne maradjon nem?
torroidra nincs valami rekercseléstrüköd ?
a pri és szec et mennyire kell csatolniű
mármint a torroidon nem tom rétegesre tekerni...
vagy inkább EE/EI magot használjak?
kösz az infókat...
csá

Aktív zener: kb jó a rajzod, de úgy kellene, hogy a fet d-ról egy diódával töltesz bele egy kondiba, amit a aktív zener állandó fesz.-en tart. Ez a megoldás kb 10 szer gyorsabb mint amit rajzoltál. (dióda kb 8A 1200V RHRP8120)
A kapcsolási időt is jól képzelted el, csak a fet ilyen mértékű meghajtásától óvakod ebben az elrendezésben.
A pri. szek. csatolástól függ majd az átvihető telj. jó lenne rétegesre tekercselni. De ebben az esetben meg túl nagy lesz a trafó-kapacítás, ami bezavarhat, ebben az esetben is komprumisszumot kel majd kötni...
A toroid jobb, kisebb a szórása mint egy EI magnak.

csá

a meghajtásom sztem jó :
max4420-> 2,2 ohm -> GATE ->100 ohm test..
én kb 3-4A körüli csúcsra méreteztem ..

értem az aktív zenneres-kondis cuccot
a kondi impulzusszerű visselkedése a lényeg, elég agresszíven rárúgna a túlfeszültségre , télleg gyorsan reagálna..
a zenner meg utána ráérne kisütni a konit a beállított értékre..
kösz kiváló ötlet le is rajzolom mielött elveszne..
THX

kondira kb mekkora nagyságrendű kéne?
n*10µF vagy n*100uF...

Nah majd holnap kiboncolom a belét még 1x a tápnak!!!Amúgy remélem jó lesz, és igazad van csak a a saját hibáimból tanulok!! :yes: Jah amúgy kaptam 1 szünetmentes tápot elvileg az akksi rossz, de még nem bontottam szét. Szerintetek érdemes akksit cserélni benne vagy inkább bontsam szét??Amúgy mire számítsak mik lesznek benne??

gyááh nincs is akkora kondi
1KV 100µF tuti agyonvágna

gulyi88: n*10nF bőven elég, az már levezeti a tüske energiáját.
1kV 100µF nagyobb lenne mint a tápegység

a gate ellenálás növelésével majd lassíthatod a fetet ha szükséges, ezt ki kell kisérletezni, de szkóp az mindenképp kell hozzá.

kurtyka: szünetmentes táp: egy lemezelt trafó, 4-6db fet (ált IRFZ44), egy PIC van még benne, pár relé, meg még néhány dolog. Többet ér ha kicseréled az aksit.
De kis átalakítással tökéletes invertert lehet belőle csínálni campingezéshez, a tv, rádió, hajszárító, laptop-tőltő elmegy róla.

Volt már a kezemben 1kV-os 100ľF-os kondi (Orosz) méretei kb.: 9cm*9cm*13cm a kivezetései üveg átvezetések. A probléma hogy ezeket nem igazán 20kHz és fölé találták ki.

Itt egy kép egy 240A/5V-os tápegység erősáramú részéről. UC3825 IC-vel vannak meghajtva a MOSFET-ek (vezérlőegység külön panel) - IC - MOSFET - csatolótrafó - jelformáló - teljesítmény MOSFET - útvonalon keresztül.

Vagyis a "trafós meghajtás" tökéletesen működik.

Helló!

Építeni szeretnék egy monó 1500W-os erősítőt. De az a nagy bajom, hogy a trafó és az egyenírányítás nagyon drága . Szóval szükségem lenne egy olyan kapcsolóüzemű tápra/regulátorra ami kb. 2000w-os és +-90V -ot ad le. :yes: Ha valaki tud ebben segíten annak előre is köszi.

Ja igen, és ha van vkinek egy ugyan ilyen csak +-70V-os, az is érdekel. :yes: :yes:

Vannak a topikban fenn kapcsolási rajzok, méretezés, stb. minden ami kell.

Hát ez nem lesz ilyen könnyű...

NEkem is azt javasolták vegyek inkább toroidot...
Azóta 3 trafót vettem

Fél éve én is kb. igy indultam neki, most már majdnem kész az első 50W körüli, teljesen egyszerű, stabilizálatlan kapcstát vezérlése.

Egyszerre 3 félével próbálkozok...
-Skori féle
-IR2155 alapkapcsolása
-És egy Skoriéhoz nagyo hasonló, de tranzisztoros

Már bontottam pár vasat is..., majd arról még szeretnék érdeklődni hogy milyen jellemzőket kell figyelembevenni vas választásakor.

Pl. AL szából mire lehet következtetni?
(PC-s induktivitásmérővel megálapítottam az AL számokat de ez csak összezavarta bennem a képet)

Na lefotózom, aztán teszek fel pár vasat

1.
egy régi monitor kapcsolóüzemű tápjából való, középen kb. 1mm-es légréssel

2.
pénztárgép alaplapjára rádugott vezetékek vannak rátekerve (2-3 menet, kijelző, nyomtató...)

3.
régi pénztárgép valami dc-dc trafó, konkrétan nem tudom mire van, mert van benne "rendes" trafó is. Ez légréses féle, nem nagyon látszik, de egy kis bakelitlemez van az E és I elem között.

4.
na ez fogalmamsincs honnan van

5.
ez kompakt fénycsőből szedtem

Kép: Hivatkozás


A most következő darabok egy PC tápból valóak.

6.
Itt megsérült kicsit a széle, mert mikor még 10 perc mikrozás után sem jött szét kicsit sikerült erősebben megfogni… de 12 perc után már „könnyedén” szétjött.
Mennyire baj ez a sérülés? (nagyon pici, alig venni észre)

7.
Légréses (kb. 0,5 mm)

8.
Légrés nélküli

9,10.
Kimeneten voltak

11,12.
Hát ez is benne volt

13.
Ez az egyik kis trafóba volt „beleépítve”

Kép: Hivatkozás


Érdeklődnék melyik mire lehet jó?
És melyik vas lenne alkalmas kb. 50w-os táp készítéséhez?

AL értékeket honnan vetted?

rádobtam pát menetet, és induktivitást mértem, majd skori féle excel táblázattal kiszámoltam.

Képlet:
AL=1000*induktivitás(uH)/menet^2

A képletek jók.

Énszerintem teljasítményátvitelre a két nagy vas használható. Bár az utóbbinak kicsit kevéslem az Al számát.
Az a,úgy biztos hogy ha van légrás akkor kissebb az Al és akkor nagyobb gerjesztést elbír a vas. Mivel nagy teljesítménynél a fluxusvonalak a vasmagon kívülesnek.
Ezek a légréses vasak jólbírják akár a kimeneti rödidzárat is. Ugyhogy ha nagyobb lenne kicsivel az Ae akkor még hegesztőtrafónak is jó lenne. Viszont a légréses vasakat nagyon jól kell szigetelni mivel a környzetben nagy elektromos zajt keltenek.

Éppen ezért énszerontem a légrésess EE vassal próbálkozhatsz nyugodtan szerintem 300W legalább.

Megépítettem a TOP249-es tápot, de a legkisebb terhelésre is belép a védelem. A terhelés nélküli áramfelvétel is nagyon magas. Lehet, hogy a vas nem bírja a 132 kHz-et? A vas egy 40x20-as A=1,8cm2 ferrit(AL=60).
Próbáltam a "bias" tekercs végeit is felcserélni, de a helyzet változatlan. Érdekes módon úgy is elindul.
Terhelés nélkül ha az Uki kicsit leesik, akkor szépen ad egy pár 500 nsec-es impulzust, és tartja a 46 V-ot. Mielőtt tekerek egy E42-es trafót, megkérdezem, hátha egészen másutt van a gond.

Sziasztok!

Rég írtam ide, és azóta gyakorlatban sem csináltam sok mindent. Holnap megyek beszerezni az alkatrészeket, végül egy félhidas IR-es tápot fogok építeni Potyo rajza alapján, ahhoz nagyon hasonlóan.

Viszont az eredeti rajzom azóta sem hagy nyugodni, most egy másik okból, ugyan nem táp építése miatt, de újra előkerült. Átrajzoltam tranyósra, így mi a véleményetek róla? Hogy majd mivel vezérlem azzal egyenlőre ne foglalkozzunk, csak azt kérdezem, működőképes lenne-e ebben a formában. Csak NPN tranyók vannak benne, akár PC tápból bontottak is lehetnek. A két vezérlőtranyó bázisára adnám ellenütemben a vezérlőjelet.

Lehetőleg még ma szeretném megtudni mit gondoltok erről, ha nem találjátok jónak, légyszi javaslatot is adjatok mit változtassak rajta, ne csak annyit hogy ez így nem jó.

Előre is köszi, Tom

a két tranyó bázisát nem kötheted össze, mert köztük közel tápfesz különbség van, vagy az egyik nem nyit ki,vagy a másikon van 320V B-E fesz, azmeg ugyen enm ok.kell egy szinteltoló a bázisok közé.

Igaz, köszönöm tényleg ezt elvelejtettem, túl is egyszerű volt a PNP tranyók kiküszöbölése.. Akkor még agyalok rajta hogy is lehetne megoldani..

csövi sztem nemjó ha a felső tranyó npn!!!!
gondolkozzunk csak..
tranyót ugye BE -n vezéreljük UBE kb 0,7 voltakkor vezet ...
nah ha most a felső oldali tranyót akarjuk vezetéssre kéésztetni akkor mennyi is a Ubázis-föld??
ööh ott van az induktivitás
(amin kb 320-2*0,8 volt =318,4V lesz,)
és az alsó tranyó CE je ami kb 0,8 volt

tehát a felső tranyó UE= 319,2V amit az UB nak 0,7 volttal meg kell haladnia legalább,
vagyis ~kb 320 volt az UB

nah a lényeg annyi, hogy így a felső kapcsolóelemnek (tranyó UCE) nem lehetne semmi szaturációs (telítési) fesze mer uye akkor azt várhatod, hogy bekapcsoljon

az lenne a legjobb, ha a felső feteket egy teljesen külön, galvanikusan elválasztott rendszerről hajtanád és így juttatnál a BE diódára nyitóirányú feszt (0,7V) , akkor jó lenne !!!

vagy használsz PNP tanyót
nekem ígyis-úgyis a földelt emmitteres kapcsolás tecciik jobban !

sztem csá
.....
átfirkáltam, h sztem, hogy kéne
elválasztott jelet lehet trafóval,
vagy optó+ egy külön pár voltos táppal is (azaz 2 külön táp+opto kell mer 2 felső tranyó van)

csá

Én tudom mi a baja a tápodnak.

1000% hogy a vasmag rossz.
Ha Al=60 akkor ugye azt a PC-tápból bontott sárga torroidot használod, na az tuti nemjó teljesítményátvitelre. Mivel kevés az Al je és nem porvasból van.

Próbálj valami mást pl az EI33 vasat boncsd szét amit a PC tápban találsz.
Úgy biztos jólesz.


Híjj én annak idején menyit szívtam azzal a sárga torroiddal. Alig mnet át rajta 10 W és meleg volt mint a p.csa.

ehh ez így nem teljesen eggyértemű

itt a főtranyót meghajtó kis tranyóra gondoltam..

csá

Köszi, nem pc-tápból van, de valóban az lehet a gond. Holnap veszek egy e42-est, és ...

Annak a két diódának a bázis és az emitter között mi lenne a szerepe?

Valamit félrehallottál. A légréstől nem változik a zárlattűrés. A szórási induktivitástól függ a zárlati áram, de azt nem a légrés befolyásolja, hanem a tekercselés módja. A mágneses zavarok ellen meg nem szigetelni, hanem árnyékolni kell.

tul képp két by299 re gondoltam, csak a UBE feszt tartaná 1V alatt...
magyarul tök8, hogy milyen a bemenőjel, mert a 2 diódán a feszt tuti kinyitja a tranyót..

Nem látom értelmét. A bipoláris tranzisztort árammal kell vezérelni. A két dióda mondjuk védelmi célt szolgálhatna, de itt nem fog. Ha a bázison a feszültség eléri a kb. 1.2V-ot, hogy a diódák kinyissanak, akkor a tranzisztornak már rég meszeltek.