Hi!

A Black Light az UV-fény egyik angol megfelelője (UV A-ra alkalmazzák). Fekete "fénypor" nincs, nem is lenne sok értelme... Ezek általában porozatlan fénycsövek megfelelő színszűrővel.

"Elég csúnya dolgokat írnak az UVA-ról is, ha rákerestek a net-en. Hogy mi a pontos igazság azt majd a tudósok kiderítik, mindenesetre az egészség a legfontosabb szal NE NÉZELŐDJÖN senki se a LED-be!"

Az UV A-tól nem kell nagyon félni, a szemfenéken kívül nem károsíthat más szövetet. Viszont belenézni valóban nem illik, ez minden UV forrásra igaz!

Ez a fénycső egyébként tökéletesen alkalmas a levilágításra.

Én is, de volt rá példa, hogy nagyobb felületeken (pl. thermal pad) világosabb lett a nyomtatás, és ott nem takart rendesen a tinta. A maratás után ennek megfelelően ott "lyukak" lettek a fólián.
Próbáltam úgy is, hogy két azonos filmet raktam egymásra, hogy jobban fedjen, de ez sem jó, mert írtó nehéz úgy belőni a két fóliát, hogy tökéletesen fedjék egymást.

Te egy filmet használsz, vagy van valami trükk a tökéletes fedésre?

Tintással nem lehet többször ugyanarra a fóliára nyomtatni egymás után? Laserel ez működik. Az egyik barátom úgy csinálta hogy először párszor "kinyomtat" egy üres oldalt a fóliára hogy az megnyúljon. Aztán utánna már nem nyúlik. Ezt követően többször ugyanazt az áramkört rányomtatja és egész jól sikerül.

Lehetni lehet, de nem biztos, hogy pontosan ugyanoda megy a második réteg. Ha pedig "szellemképes" lesz a film, akkor a dolog értelmét vesztette. Próbáltam, de hiába teszem ugyanabba a pozcióba a fóliát, 10-ből 9-szer nem pont oda megy a második réteg.

Különösebb trükköm nincs, jó nyomtató kell hozzá! :yes:
A mellékelt képeken jól látszik, hogy szinte hibátlan a film.
Beállítom papír típusnak az írásvetítő fóliát, és átkapcsolom legjobb minőségre.
Előfordult, hogy fogyóban volt a fekete patronból a festék, akkor viszont lényegesen rosszabb minőségű lett a nyomtatás.

Ha észreveszed, hogy hiba van a filmen egy jobb fajta fekete alkoholos filccel még ki lehet javítani a fólia másik oldalán.

Hát, a nyomtatóval nincs gond (Canon MP-160), talán inkább a fóliával. Ettől függetlenül tegnap napfénynél exponáltam két panelt, 4 perc elég volt nekik, szinte tökéletes lett a mintázat. (Néhány vezetősáv meg van szakadva, de ez inkább a lakk miatt lehet).
Később teszek fel róla fotót is.

hello tudom nem ide tartozik de nem találtam más témát.nah az eggyik haverom azzal okoskodik hogy lehet építeni egy olyan kapcsolást amit ha a tv re kötünk a koaxon akkor a tv uv fényt ad ki...ennek van valami esélye?

Szia!

Milyen típusú fóliát használsz? Én eddig laser-hez valóra illetve általános célú írásvetítő fóliára nyomtattam, ami tényleg jól sikerült csak aza baj hogy nem marad rajta a festék. Ha kicsit is megdörzsizem jön le róla. Persze fotózni lehet vele ha az ember nem piszkálja, de olyan egyszer használatosnak tűnik a mutatvány. Mindenfelé a neten találtam tintasugarashoz fóliát de horror áron van, 50 lapos csomag 10k felett.

A korábbi észrevételem visszavonm hogy laser-rel lehet többször ugyanoda nyomtatni, igen lehet de csak nagy durung áramköröknél. Pl auto motor gyújtás elektronikánál jó vastag vezetősávokkal. Ott nem számít fél- egy mm.

Lui

Sziasztok!
Srácok,szerintem a legegyszerűbb,legolcsóbb és nekem legjobban bevált megoldás:
- levilágítás kb. A2 es méret 400-500Ft (Grafikai studiók,mini nyomdák megcsinálják TIFF BMP fájlból egy óra alatt;garantáltan átlátszatlan a fekete)
- rossz scanner házába épített 8W-os UV fénycső (műkörmösök használják) 4db Kb.800FT darabja,megvilágítás 7-8 perc
-csak gyárilag fotoérzékeny NYÁKot használok az egyenletes vastagság miatt.
Röviden ennyi.
Persze az UV led jó alternatíva lenne,ha nem lenne még mindig olyan drága. Laser

Bocs,még egy dolog:
A lézernyomtatóval kinyomtatott és a levilágított film között óriási a különbség! Tapasztalatok:
-lézernyomtatós film: nem tökéletes a fekete fedése,hosszabb idejű megvilágításnál könnyen alámar a vasklorid,valamint aránylag könnyen sérül a film felületén a tintaréteg.
-levilágítós film:teljesen azaz tök fekete,sokkal ellenálóbb a festékréteg.Kipróbáltam túlvilágítani a NYÁKot - szinte semmi különbség még a legvékonyabb vonalaknál sem.Nem kell megvenni az aranyárban mért lézernyomtatós fóliát.(Én is vettem ,mert nem tudtam a levilágításról)
Szóval aki még nem ezt használja,csak egyszer hasonlítsa össze a tintasugaras valamint a lézernyomtatóssal. Megdöbbentő a különbség.
Ui: sajnos nincs minden városban lehetőség a levilágításra. Laser

Ahogy olvasom itt az okosságokat, úgy látom az UV-A fényt kibocsájtó cső is jó levilágításra (eddig úgy tudtam csak az UV-C jó )

Akkor a kérdésem, hogy UV-B cső jó lenne-e levilágításra. Mert én pénzvizsgáló UV-B csövét használnám, csak nem tudom hogy menyire jó erre a célra, feleslegesen meg nem akarok venni.

A fólia amit használok tintasugaras nyomtatóhoz:
DATALINE 57163
Kb. 3500Ft egy csomag amiben 50db van.
Tehát 70Ft egy darab A/4-es fólia, aminek én mindig az aljára nyomtatok és levágom.
Átlagosan 3-4 nyákrajz felmegy egy lapra,
így 20-30 Ft + tinta egy film ára.
Ezután mehet a gyárilag érzékenyített nyák a ledek alá!
Nekem ez jött be! :yes:

Régi munkahelyen használtunk levilágított filmet, tényleg nagyon jó minőség, és tökéletesen fekete, csak kicsit drága.

Szia!

Köszi a választ, azt hiszem jobban csináltad mint én mert én vettem APLI-tól 20 lapos csomagot, ahol az egységár 150 Ft/lap-ra jött ki.

Hol lehet olyet kapni? A neten találtam a depo-ban, de ott regisztrálni kell plusz postaköltség.

Lui

Végigolvastam a témát... sokat tanultam!!!

Tehát pontosabban:

- fólia nyomtatás
- nyákpucolás
- P20
- szárítás
- UV - fotózás
- vasklorid - maratás

és kész?

valaki légyszíves javítson ki ha tévedek, ha ez tényleg így megy, akkor én nagyon boldog leszek!!!

az eddigi tákolmányaim mind! próbapanelra kerültek...

Irodatechnikás boltokban kell megnézni.
Nekem kollégám hozta, mi hárman vettünk egy csomaggal próbára.

- P20
- szárítás
- UV - fotózás
- előhívás előhívó löttyel
- vasklorid - maratás

És ezután már valóban kész :yes:

Ezt én tanítom (próbálom tanítani), és összeszedtem egy kicsit részletesebben a lépéseket:

Nyomtatott áramkör készítés lépései


Fotoeljárás, egyoldalas panel


1. Fóliás lemezt méretre leszab. (Ügyelni: technológiai keret, gazdaságosság)
2. Zsírtalanít és fémtisztára csiszol. – ellenőriz: vízpróbával
3. Vizes öblítés, szárítás
4. Fotólakk felvitele - (pihentetés 2 percig)
5. Szárítás (~5perc) – szobahőmérsékletre visszahűtés
6. Megvilágítás UV fényben. - (Ügyelni: Oldalhelyesség!)
7. Előhívás Nátrium-hidroxid vizes oldatában - (Lúgos oldat – mérgező!)
8. Vizes öblítés, szárítás
9. Rajzolat ellenőrzése, szükség esetén retusálás
10. Maratás H2O2 és HCl vizes oldatában. (előtte furat a függesztő huzalnak) (Klórgáz szabadul fel – szellőztetés!)
11. Vizes öblítés, szárítás
12. Panel körvonal mentén körbevágása, élek sorjázása. (Ügyelni: derékszög, egyenesség!)
13. Fotólakk lemosása Acetonnal - (Tűz- és robbanásveszélyes!)
14. Fúrás
15. Forrasztólakk felvitele
16. Szárítás
17. Szakadásvizsgálat
18. Alkatrészek beültetése

A 12-től 18-as pontig a sorrend változhat a körülményeknek megfelelően. az időértékek az eszközök és a hőmérséklet függvényében változhatnak.

Köszönöm a segítséget!!!

na de most akkor vasklorid-oldat (gyorsmarató) avagy h2o2+hcl????

Ahoy!

Két kérdés hogy okuljunk.

Mivel szabod méretre a lemezt? Lemezvágóolló, dekopírfűrész, szalagfűrész?

Mivel szárítod? Mikró vagy sütő?

Lui

Mindegy. A vaskloridos nem olyan veszélyes, a hiperolos meg gyorsabb. A vaskloridos oldat nem "romlik meg", míg a hiperolos egy idő után lebomlik, használhatatlan lesz.

Mikróba nem tenném! :guluszem1:
Ha már szárítás, akkor vagy sütő, vagy hőlégfúvó. (Nekem utóbbi bevált.) Lehet még hajszárító, vagy grillsütő hősugárzója.

Ahoy!

Gyorsnak inkább a hidrogénperoxid sósav víz elegyét nevezném azaz a második, de azzal maratsz amid van.

Kicsit bővebben:

http://avr.tavir.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=35

Tudok egy boltot ahol kapsz mindent ami kell. Priviben elküldöm ha érdekel.

Lui

A lemez leszabására általában karos lemezollót használok. Üvegszálas (FR4) NYÁK esetén szobahőmérsékleten, míg paírbakelit hordozójú NYÁK esetén 40-50 Celsiusra felmelegítve (különben törik, így pedig viszi, mint a vajat!). Melegítésre, és a fotolakk szárítására is fűtőszálakkal és ventillátorral ellátott , egyedi készítésű mini kemencét használok. Mikroval tilos, hiszen a fém rész (rézfólia ) tönkreteszi.

Pedig mintha vki a korábbi hozzászólásokban a mikrót emlegette volna. Hőlégfúvóm nincs bár nem drága beszerezni. Mindenesetre most már abba kellene hagynom a beszerzést mert két hete csak beszerzek.

Most már van, p20, forrasztógyanta, próbapanel, uv fénycső plusz foglalat, plexi üveg 3mm 20*25 és 20*15-ös, tintasugaras fóliám (drágán APLI , NAOH-m egy kiló!! hidrogénperoxidom és 30%-os sósavam, plusz szétnyomtattam az agyam tintással lézerrel oda vissza mindenféle beállítással, többször egymás után, mindenféle fóliával. Még egy kis aceton és nyithatok egy vegyszerkereskedést..

Azt nem tudom mivel vágjak méretre...

Lui

Szakközépben mi is karos lemezollót használtunk, de sajna nekem olyan nincsen, faternak van egy kicsi de messze tőlem. Lehet leugrom a haveromhoz a használt szerszám boltba, ott szokott lenni ha el nem adja..

A mikrót még a zöld mázú bögre is megviseli, mert abban is vmi rézcuccosos adalék van (asszem az adja a színét). Csak úgy rémlett hogy vki mikrohullámot emlegetett itt. Nincs kedvem visszaolvasni.. Hagyjuk a mikro témát..

Lui

Javaslom a lombfűrészt, vagy a fémfűrészt.
Igaz, kicsit lassabb, és kell hozzá némi kézügyesség, hogy szép, egyenes legyen a vágás, de nem igényel nagy beruházást.

Egy apró megjegyzés: a P20 maximális szárítási hőmérséklete 70 fok C. Ha olyan helyen szárad, ahol magasabb a hőmérséklet, tönkremehet a fotolakk. A legbiztonságosabb szobahőmérsékleten szárítani (pormentes helyen) 24 órán keresztül. Ha nincs forrasztólakk, csak nehezebben forrasztható védőlakk (pl. Akrilan) a közelben, akkor azt beforrasztás után kell felvinni.

Peroxid vs. FeCl3:

A peroxidos marató gyorsabb, tisztább, viszont csak jól szellőző helyen használható, és ahogy Frankye is mondotta volt: megromlik. Soha nem szabad az elkészített peroxidos maratót légmentesen lezárni a lassan fejlődő gázok miatt.

A vas-klorid lassabb, összekenhet mindent ("rozsdafoltok"), viszont használható zárt térben és elvileg örök életű tárolás szempontjából. Ha nincs vegyszerbolt a környéken, akkor könnyen lehet készíteni vasszög sósavas oldásával vas(II)-klorid, majd a keletkezett oldat levegőztetésével vas(III)-kloridot.

Nátrium-hidroxid erősen maró és higroszkópos anyag, csak jól záró edényben szabad tárolni. Célszerű 50-100 g-ot kivenni az edényből és külön tárolni, hogy ne az egész mennyiség tapadjon össze a nyitogatástól. Csak jól záró edényben szabad tárolni az oldatot, megköti a levegő CO2 tartalmát Na2CO3-ot képezve.

Az aceton (és semmilyen más keton, tehát az acetonmentes körömlakklemosó sem) semmiképpen sem érintkezhet a peroxidos maratóval, robbanékony anyag képződhet!

Mindkettő van. Ha véletlen nekiállnék velük fűrészelni majd küldöm a képet a kettéfűrészelt asztalomról..

Napot!

Köszi az infót srácok!

Mondhatsz boltot Lui, bár nemtom mennyire vagy ismerős pécsen

Mondjuk én is be tudom szerezni a szükséges miújságokat, de azért THX!!!

Üdv: Zsolt

UI: ha nekiállok nyákot gyártani, majd tolok képet az első munkámról...