Fórum témák
» Több friss téma |
Megfordítottam a szekundert, de most akettes számú hiba jelentkezik. Ha megfordítom a visszacsatolás tekercsét is, akkor jó lesz szerintetek?
Ha jól értem amit mondasz, akkor a segédtáp illetve az optocsatolóból álló részt el is hagyhatom.Helyette, a soros ellenálláson eső feszültséget figyelve(mondjuk egy komparátorral)vezérelem a TOP IC-t?
Ez is lehetséges lenne, de akkor nem lenne izolált a hálózattól a kimented, amit biztonság szempontjából én nem ajánlok.
Hanem hagyd meg az optót, de az optó diódáját a LEDekel soros ellenállásra rakd. Nézd meg az optód adatlapját, hogy mekkora az infradióda nyitófeszültsége (kb 1V). Akkora soros ellenállás kell a LEDekhez, hogy a rajta eső feszültség ekkora legyen. Perzse berekahatzs egy ellenállást és egy trimmert is, így akár az áram is állítható lesz.
Igen, bocsi rosszul fogalmaztam, a T3 tekercsre gondoltam, és akkor a dióda jó lesz, és hogyha elhagyom a fetet, akkor az IR215x 3-as lábát hova kössem?
Üdv: Szabi
T3 az egy zavarszűrő, azt egy rossz pc tápból vagy akár tvből is ki lehet szedni. Tekercselni nem is érdemes, végső soron enélkül is működik a táp, de azért nem szabad kispórolni.
AZ ic 3as lábán marad a C1 kondenzátor, a 2es és a 3as láb között pedig a P1-R5.
És még egy kérdés, hogy a segédtáp leágazást hány voltra tekerjem?
Szabi
Sprofan valószínűleg a készenléti táp trafóját használta fel, ami valóban légréses, flyback trafó. Hagyományos, félhidas PC táp főtrafója a légrés hiánya miatt sem jó záróüzemre, de még csak egyszerű, együtemű nyitóüzemre sem (amit TOP IC-vel meg lehetne valósítani), mivel a primer menetszám kb. 150...160V feszültségre van méretezve a félhíd feszültségosztó hatása miatt.
[OFF]Azonban ha jó sok PC tápot sikerül összekukáznod, bővülnek a lehetőségek  Az én PC táp kacatjaim között sok a hagyományos félhidas, azonban szedtem már szét 3-4 flyback üzeműt is (régebbi, 100...150W-os tápok), valamint találtam egy olyat is, ami nyitóüzemben, 1 db FET-tel üzemel, energiavisszatápláló tekerccsel, ill. van pár olyan, nem túl régi PC táp panelem, ami nyitóüzemű, ún. "diagonál félhíd" elrendezésű, azaz együtemű (nem push-pull), 2 FET kapcsolja a tekercset (lent és fent) szimultán, és a mágneses energiát kikapcsolt állapotban két dióda vezeti vissza a pufferbe.
Üdv!
A kérdésem a FET választásra terjedne ki, mégpedig a Drain-Source áraméra. Hogyan méretezzük és választunk FET-et? Tegyük fel, hogy van 100W átvinni kívánt teljesítményem a primer oldalon (veszteségeket hanyagoljuk el) pufferelt hálózati feszültség mellett. Félhidas topológia. Hogyan határozom meg, hogy melyik az a legkisebb FET amely megfelel a célnak? Ugyanakkor számítanak a FET-eknél a csúcsáram értékek? Nem hiszem, hogy helyes értéket kapok ha csupán paraszt logikával, egyszerűen DC értékekkel számolok. Idézet: „....még csak egyszerű, együtemű nyitóüzemre sem (amit TOP IC-vel meg lehetne valósítani), mivel a primer menetszám kb. 150...160V feszültségre van méretezve....” Ez csak frekvencia kérdése... Eredetileg kb. 50% kitöltésű jellel megy a PCtáp félhídja, tehát 25kHz-en kb. 70...75V-ra van méretezve... Ez persze jó 60kHz-en 150..160V-ra, és 120...150kHz-en 300V-ra is...(próbáltam már PCtáp trafót teljes híddal hajtani)
Nem szokták a legkisebbre méretezni. A további zempontok:
-Minimális elektromos paraméterek. -Ár (melyik típust lehet olcsón beszerezni ami jó a tápba) -Üzembiztosság (érdemes túlméretezni) -Tokozás (mekkora hely van) -Hatásfok és egyéb igények (a fet további paraméterei, pl. gate töltés, kapcsolási sebesség, stb...)
Esetleg nem tudnál egy konkrét példát mondani? Nem precíz számításokra gondolok hanem körülbelüli értékekre.
Azt én is tudom nem szokták alulméretezni, éppen ezért is tettem fel a kérdést. Ilyen szempontokat is mint ár, hely hanyagoljunk el. A FET meghajtónk is tegyük fel annyira tökéletes, hogy elhanyagolódnak a Gate kapacitásai. Pl jelen példámnál maradva ha én paraszt logikával számolok akkor aránylag kis áramot kell csak kapcsolgatnia a FET-nek ekkora teljesítménynél, fél-hídban. Viszont a nyakamat teszem rá, hogy ha én a kapott értékre keresek FET-et akkor annak füst lesz a vége.
Ezt az oldalt találtam csak ahol le van vezetve egy másik topológiájú táp. Ezt próbálom értelmezni most, de attól még örülnék ha valaki kicsit kifejtené nekem a kérdésem. Előre is köszi.
Akkor milyen trafót ajánlanátok?
ETD29 vagy ETD49 az szerintetek jó lenne? Illetve ehhez milyen Al [nH] értékű lenne az ideális? pl ezek közül:Bővebben: Link Illetve mivel volna érdemes ezt megtekerni? Litze huzallal?Vagy valami lakkozott réz huzalból? Illetve hol érdemes ezeket beszerezni? Köszi szépen előre is a segítséget
Ha záróüzemű táp továbbra is a cél, akkor az Al értéket úgyis neked kell beállítanod utólag légréssel (nem szorítod a részeket teljesen össze, rést hagyva közöttük), mivel a katalógus Al rés nélküli esetre vonatkozik. A légrés méretezése, ill. ezzel a primer oldali mágnesező induktivitás kívánt értéke az átviendő teljesítmény és a frekvencia, valamint a vasmagra adott primer feszültség és max. kitöltési tényező mellett megengedhető minimális menetszám függvénye, ami némi számolást igényel. Ha alapból rés nélküli magot réssel raksz össze, az a légrés körül szórt mágneses teret okoz, célszerű réz szalaggal körbetekerni a trafót, amit aztán a vezérlés GND-re kötni (de igaz ez akkor is, ha csak a közepében van rés). Lehet választani esetleg kompromisszumok árán a kisebb légrésű (pár tized mm) magokból is, azonban a számolgatás a kiválasztás előtt itt sem elkerülhető (az Al csökkenését ilyenkor a gyárilag bevitt légrés okozza, ezt mutatják a katalógusok is).
A tekercselést több, véknyabb szálból összesodort vagy párhuzamosan vezetett zománcozott huzalból célszerű (vagy készen vett, zománcozott litze-huzalból, csak ez úgy tudom drága). A primer és a szekunder tekercset egymáshoz szorosan csatolva kell megtekerni (pl. a primer kettéosztva, egyik fele belül, másik kivül, közötte a szekunder, persze jól szigetelve). A primer oldali szórási induktivitásnak a lehető legkisebbnek kell lennie ahhoz, hogy az általa okozott túllövést egy RCD snubber (vagy egy dióda+szupresszor páros) kis disszipáció mellett meg tudja fogni. Kb. ezek a legfontosabb dolgok, amire figyelni kell egy flyback trafónál. (Ha esetleg valamit kihagytam, vagy rosszul írtam, többiek, légyszives javítsatok). Flyback táp méretezéséhez a Fairchild-féle AN4137 segédlet és a hozzá tartozó excell tábla nagy segítséget, és részletes magyarázatot nyújt (persze angolul). Ekkold: 100kHz felett hogy viselkedett a PC táp EI magja? (ha jól emlékszem, úgy 38-40 menet lehet rajta a primer).
A PC tápokban 25-30%-al vannak terhelve, ha tartósat akarsz akkor nem nagyon mész feljebb (max. 50%), mert a melegedést is bele kell kalkulálni. Számolhatsz úgy is ( mivel 400V-os kell), hogy ha az IRF710 mondjuk majdnem jó (2A), akkor veszel 720-at, ami másfélszer annyit tud de alig drágább 20-30Ft-al.
Akkor egy példa, félhidas szabályozott pwm táp, (PCtáphoz hasonlóan) 50% körüli üzemi kitöltéssel.
A FET-en kialakuló legnagyobb feszültség a hálózati fesz csúcsértéke, + a tűrések, és az esetleges zavarok. Ez alapján 400V-os vagy nagyobb feszültségű FET kell. A FET árama: el kell bírnia a legnagyobb előforduló áramot. Az 50% kitöltés miatt a félhidat terhelő áram (középérték) kb. 100W/150V/50%= 1,33A Ez az érték növekszik kissé pl a hálózati fesz növekedése esetén, tehát 10% ráhagyással: 1,46A A hullámforma nem szabályos négyszög, függ a DC oldali egyenirányítóban levő tekercstől. Ha az áram hullámossága kicsi, akkor nincs gond. Ha viszonylag nagy az áram hullámossága (pl. 50%), akkor jó közelítéssel ennyivel nagyobb lesz a csúcsérték is: 1,46A -> 2,2A Ehez hozzájön még a trafó mágnesező árama, ha nincs légrés akkor max 0,1..0,2A -> 2,4A Számítani kell némi tranziensre, lengésre is, +10% -> 2,62A Egy ilyen rel. kis áramú 400V-os FETnek a vezetési ellenállása, 2...3ohm. Ezen a vezetési veszteség 2,62^2*3 = 20,5W ami a két fetre eloszlik. Ehez jön még a kapcsolási veszteség.... az eredmény katasztrofális, rossz hatásfok, melegedés (de ha hűtve van, akkor legalább nem száll el). Ezért aztán figyelembe vesszük az Rdson-t is. Kisebb vezetési ellenálláshoz pedig nagyobb áramű FET tartozik. Hoppá, megdőlt a méretezési szempontunk (az áramterhelhetőség alapján való méretezés). IRF710 2A 3,6ohm IRF720 3,6A 1,8ohm IRF730 4,5A 1ohm IRF740 10A 0,55ohm Persze egy rezonáns táp esetén más jöhet ki, mert ott minimum a határáramra kell méretezni, de a hatásfok szempontjából megint csak a kisebb Rdson a célszerű....
A FET kapacitásai több 10 vagy 100kHz frekvencián, erősen induktív elem kapcsolásakor (mint amilyen a trafó) tapasztalataim szerint semmiképpen sem hanyagolhatóak el, akármennyire is tökéletes a meghajtás. A FET kimeneti kapacitása különösen ilyen dolog.
Üresjárásban is langyosodott 100...120kHz körül, de nem tűnt rendellenesnek vagy kezelhetetlennek a melegedése.
Hosszasan nem járattam így, csak azért érdekelt a dolog mert így elvileg 2x 48V-ot lehetne kivenni a szekunder oldalon áttekercselés nélkül (és mint kiderült nem csak elvileg, hanem gyakorlatilag is). Raktam rá kb. 100W terhelést is, azzal sem volt gond. Pontos adatokat sajna nem tudok mondani - mivel ezt több évvel ezelőtt próbáltam ki.
Most látom, hogy kicsit (kicsit nagyon) csaltam a számolásnál
 , de azért a lényeg így is látható.
Ehhez meg még szerintem hozzájön, hogy ha nincs a vezérlő kapcsolásba lágyindítás építve, tehát max kitöltéssel indít, böszme nagyok lesznek induláskor a FET-ek csúcsáramai. Szimulációs tapasztalataim alapján nem árt szerintem, ha minimum 20A, esetleg több a FET maximális megengedett csúcsárama (remélhetőleg nemsokára mérési tapasztalataim is lesznek ezügyben). Persze ha a vezérlő IC vagy maga a kapcsolás úgymond "current mode controller", azaz van lehetőség primer oldali áramkorlátozásra, akkor az megfogja az indítási áramot is. De mondjuk pl. egy TL494 önmagában véve nem ilyen, ha csak ki nem egészítjük.
Először is nagyon hálás vagyok a példáért. Köszönöm.
Viszont még lenne egy elemibb kérdésem amit a két FET-re való veszteségelosztásról juttattál eszembe és tisztázni szeretném. Soha nem tudtam egész pontosan, hogy melyik értékek azok amik a két FET-re összesen vonatkoznak és melyek azok amik nem. Kezdem megint példával mert számomra úgy világosabb és szerintem ti is könnyebben átlátjátok a problémám. 1) Szóval félhíd esetén kb stabil 150V van a tekercsemen amit kapcsolgatni szándékoznék a FET-ekkel. Na mármost ha a FET-ek nem nyitanak egymásra akkor nekem csak 150V lehet egy időben a drain es source között. Akkor miért kell minimum 400V-os FET? 2) Ugyan ez lenne a kérdésem az átvinni kívánt teljesítményről is. Jelenleg FET-enként számoltuk a 100W átvinni kívánt teljesítményt de ugyanakkor ez is két FET-re oszlik le, vagy nem? És ez minden topológiára igaz? Pl push-pull esetén is nem két FET-re oszlana le logikusan az átvinni kívánt teljesítmény?
Kijavítom magam: jobban utánanéztem, és kis kitöltéssel sem lesznek kisebb csúcsáramok.. szóval ezt rosszul írtam, elnézést.
1) Tegyük fel a felső fet nyitva van, ekkor az alsó FET drainje ott van a + tápon (ami +320V), a soure a negatív tápn (0V). Persze ezen kívül még vannak berezégsek is. Az másik dolog hogy a trafóra mekkora feszültség esik.
2) Az átvitt teljesítmény és a FET vesztesége közötti kapcsolat nem ilyen egyszerű. Neked először alap elektró fogalmakat kellene tisztázni, mint péládul mi is az a párhuzamos és mi is az a soros kapcsolás. Ezeknél hogyan osszlik meg az áram és a feszültség az áramköri elemek között. Majd ez váltóáramra. Lényegében ebből az alap középiskolás dologból megválaszolódna a kérdésed.
1) Világos és most esik le amit mondasz.
2) Az nem világos, hogy az átvinni kívánt teljesítmény adott de a FET-ek ezt felváltva "kezelik". DC-nél pofon egyszerűek ezek a kapcsolások de váltóáramra valóban nem értem.
Egyszer az egyik fet, egyszer a másik FET van bekapcsolva. Így ha a trafón átfolyó áram I, akkor a FETenként átfolyó effektív áram I/gyök(2). A FETek vezetési veszteséke Pcon=I_FET^2*Rdson, szóval Pcon=I^2/2*Rdson.
Ha nem lenne két FET, hanem ez mind egy soros ellenálláson folyna, amelynek ellenállása legyen annyi mint a FET Rdsonja, akkor annak vesztesége Pc=I^2*Rdsonja. Szóva a FETenkénti vezetési veszteség fele annak, mintha az soros ellenállás lenne. Az összes vezetési veszteség meg ugyanannyi. Persze ez nem vonatkozik péládul egy asszimetrikus félhíd esetére.
Idézet: „Így ha a trafón átfolyó áram I, akkor a FETenként átfolyó effektív áram I/gyök(2)” Na ez volt számomra a legújabb dolog. Köszönök szépen mindent.
Sziasztok!
A képen látható tápban a pirossal jelölt alkatrészelet kicserélhetem smd-re? Ellenállások és kondenzátorok esetén 1206-os tokozásúra gondoltam, ez ellenállás esetén 1/4W-osat jelent, az eredeti tápban ezek az ellenállások két raszteres kivitelűek. Szóval a két raszteres ellenállás helyettesíthető 1206-os smd ellenállással? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
