Igen, a forrásom egy "forgógép". Egy motorról van szó, állandó mágneses gerjesztéssel, és az innen működő fényszóróizzóról. Az egyenirányítást csak graetz híddal lehet megoldani.
Onnan jött egyébként a kérdésem, hogy valaki végzett egy olyan "kísérletet", hogy közvetlen a tekercsről, vagy annak egyenirányításáról világít jobban az izzó? Azt tapasztalta, hogy egyenirányítva valamivel talán jobb.
Csak arról nem volt szó, hogy az egyenirányításkor+puffereléskor megemelkedő feszültségtől, vagy a kevesebb veszteségtől világított jobban?!
Akkor szerinted így ebben a formában, hogy érdemes használni? Közvetlen terkercsről, vagy egyenirányítva+pufferelve?

azért világított "jobban" egyenirányítva, mert a váltóáram egyenírányítva magasabb értéket ad. már írtam, hogy a váltóáram fesz értékét 1,414- el meg kell szorozni, akkor kapod meg az egyenirányított feszültséget. (pontosabban rosszul írtam az előzőben... ). a pufferelés csak látszólag növeli meg az értéket, mert ha a táplálás nem képes "pótolni" az elfogyasztott áramot, akkor biz' a fesz hamar leesik ~Vx1,414- re.
"...az egyenirányításkor+puffereléskor megemelkedő feszültségtől, vagy a kevesebb veszteségtől világított jobban?! ..."
alapvetően nem a puffereléstől emelkedett meg a fesz, a veszteség pedig gyakorlatilag elhanyagolható...

igad van, hogy a gyakorlati értéke a váltóáram alkalmazásának a transzformálhatóságában van, de kis távolságra, kis fogyasztónál a kétféle fesz formának nincs lényeges hatásfokbeli különbsége.
a nagyobb árammal való meghajtásnak meg határt szab, hogy az áramot a fogyasztó határozza meg. hiába van 10000A leadására képes hálózatod, ha a fogyasztó csak 1A-t vesz fel
persze ez csak a kötözködésd a részemről , mert ha a fogyasztó többet akar "enni", mint amennyit az áramforrás le tud adni, akkor leesik a kapocsfeszültség - de ennek a hatásfokhoz nem sok köze van...
a nagyfrekis sugárzás, mint veszteség pedig viszonylag alacson frekin (és ez akár több száz Hz- t is jelenthet) nem igazán számottevő.

Jó, persze érthető. Veszteségben nem sok különbség van, viszont akkor itt mégis jobb valamivel az egyenirányított fesz, azért, mert az gyök2-vel nagyobb, mint a váltó...
Hmm, lehet elvégzek majd egy kisérletet, de akkor minden próbánál azonos fordulatszámon kell tartani a forgó részeket. Asszem fúrógép lesz a megoldás.

Jav: gyök2-szerese!

igazad van - próba cseresznye

Elvégeztem a tesztet (eredmény csatolva). A főtengely fordulatszámát állandó 2000 RPM-en (ez a motor alapjárata felett van úgy 5-600 fordulattal) tartottam egy fúrógéppel.
A terheletlen állapot a tekercsről feljövő feszültséget jelenti. A terheltnél egy 12V/60W-os és egy 12V/5W-os izzó volt a tekercsre kapcsolva. A fesz esés ugyanezzel a terheléssel az egyik szál két végén értendő.
AC-nál 3.087% a veszteség, DC-nél 3.259%, puffereltnél 3.441% (fesz esés / terhelt * 100). Szóval egyértelműen az AC győzött. :yes:

"...a konkrét kérdésednél a váltóáram alkalmazása esetében kisebb a veszteség, de a különbség gyakorlatilag elhanyagolható..."

Üdv mindenkinek!
Az lenne a kérdésem hogy gyakran látni hogy egy 78xx feszszabályzó kimenetére tesznek valami nagyobb elkót szűrőnek (47-470 µF ilyesmire gondolok), ez rendben is van de utána az elkóval párhuzamosan kötnek egy sima kondit néhány száz nF nagyságrendben, ennek mi a szerepe nem teljesen világos mert úgy tűnik hogy nem oszt nem szoroz semmit. Ilyen megoldás volt pl. a főoldalon lévő forrasztóállomásokban is. Köszönet!

nagyfrekis gerjedés ellen van

hali kellene sos ha nembaj kaptam egy minidrillt és nemtom mire kell használlni stbstb szal tudtok tippeket adni? tudom h bekell dugni a konektorba és brumm---- de a többi része hogymüxik?

Köszönöm a választ de sajnos úgy érzem nem tudok valamit az elkókról. Nem értem mi gerjed és mivel? És továbbra sem értem hogy mi változik, hiszen ha párhuzamosan kötünk két kondit, akkor összeadódnak a kapacitások, történik egyéb is?

Hát fúrni kell vele nyákot és lesz rajta sok lyuk!
Valami tokmányba, pedig be kell fogni minél kisebb fúrókat (0,8-1 mm-ig)

és vágókorongot hollehethozzá kapni vagy cuccokat?

Én pont az ilyen infókat hiányoltam Topi "Elektronikai alapismeretek" cikkeiből, tehát hogy nem lépett túl a könyvekben fellelhető száraz tényeken. Mármint abba az irányba, hogy oké, van kondenzátor, tudjuk, hogy működik egyenáramú ill. váltóáramú kapcsolásban, de emellett ezeket egy csomó anyagból készítik (van papírkondi, kerámiakondi, fóliakondi, elkó, tantál elkó, kihagytam valamit?), és ezek nyilván picit máshogy viselkednek, nyilván mindnek van egy tipikus alkalmazási köre. Szóval az ilyen dolgokról olvasnék szívesen, akár egy újabb cikk formájában. És ki lehetne egészíteni képekkel is. Én pl. a közelmúltig nem tudtam, hogy néz ki a tantál elkó, pedig volt is itthon egy csomó.

Ugyanígy ott vannak a szénréteg és fémréteg-ellenállások, vagy a germánium és szilícium félvezetők közötti különbségek. Az is érdekelne, hogy a trafók vasmagtípusai között mi a különbség.

Tehát egy picit gyakorlatiasabb cikket is lehetne írni, ha valakinek lenne kedve, ideje, meg persze tudása hozzá.

Emellett persze köszönet Topinak, hogy az alapokat így egy helyre gyűjtötte, és nem 28 helyről kell összevadászni őket.

Nem a kondi gerjed! Nandras arra célzott, hogy a stabkocka, működési elvéből adódóan hajlamos gerjedni. A kondi ennek a tüskéit hivatott elnyomni, illetve a bemenő feszültséget szűrni, hogy minél "egyenletesebb" legyen.

Ezt miért nekem írtad? Habár nekem is szerencsésebb lett volna Sztyopa előző hsz-ára válaszolnom.

Mert a Te válasz gombod közelebb volt! Egyébként tényleg Sztyopának szántam!

naszóva'...
Balázs már gyakorlatilag válaszolt a kérdésedre, de akkor kicsit részletesebben:
tudjuk. hogy a kondi egyenáramú körben gyakorlatilag végtelen ellenállású elemként viselkedik (ez persze nem egészen igaz, de a gyakorlatban lehet ilyen elemnek tekinteni), a váltóáramot pedig átengedi.
DE!
a kondinak a váltóáramú körben is van bizonyos ellenállása, mégpedig ennek értéke (nagysága) összefügg a kondi kapacitásával és az áram frekvenciájával.
egy nagykapacitású kondi alacsony frekvencia esetében viszonylag alacsony ellenállást képvisel, de a freki növelésével nőni kezd az ellenállása, ezért egy bizonyos freki esetében már igen nagy értéket vehet fel. (egyszerűen nincs ideje kisülni).
ezért, ha az áramkör hajlamos "gerjedni" (magas frekvencián berezegni), akkor az amúgy szűrésre kiválóan alkalmas kondi ezt a gerjedést nem tudja megakadályozni, így az egész áramkör, vagy annak egyes elemei (jellemzően a tranzisztorok, vagy ebben az esetben a stab kocka) teljesítményfelvétele megugrik, a felesleges munka hő formájában disszipálódik és akár tönkre is mehet.
a stab kockák hajlamosak ilyen gerjedére, ezt pedig a szűrőelkók nem tudják megakadályozni, ezért kell egy viszonylag kisértékű kondit is beiktatni az áramkörbe, ekkor ez a kisértékű kondi a nagyfrekis gerjedést gyakorlatilag rövidrezárja (a kondi kis kapacitásából következően igen gyors a feltöltődési és a kisülési ideje).
a gerjedési freki függvényében ez a gerjedésgátló kondi értéke a ~100 nF- tól a néhány pikofaradig terjed. minél kisebb a kondi értéke, annál nagyobb frekijű gerjedést akadályoz meg.
a konkrét kérdésedben nem érdekes, hogy két igen eltérő értékű kondi van egymással párhuzamosan kötve, itt nem az eredő kapacitásuk számít, hanem az, hogy egy adott frekvencián eltérő módon viselkednek, ezért más és más a funkciójuk.
mindenképpen érdemes ezeket a kondikat beépíteni a kapcsolásba, mert különben igen fura dolgokat képes az áramkör produkálni.
nekem már volt szerencsém ilyen "takarékoskodás" miatt alaposan szívni... :yes:

Köszönöm a választ, sajna nem sikerült megnyugodnom, valamit még nagyon nem értek. Egészen biztos vagyok abban hogy kell az a kondi oda, hiszen tapasztaltad is. De további problémáim vannak. A kondi kapacitív ellenállása a körferekvencia és a kapacitás szorzatának a reciproka, tehát nagy kapacitású kondi nagy frekvenciákon nagyon kicsi ellenállású, tehát ha egy olyan jel jelenik meg a kimeneten ami tartalmaz nagyfrekvenciás komponenseket is, akkor azt leginkább a nagy kondi fogja elnyomni tekintve hogy azokat szinte ellenállás nélkül engedi át, vagyis nem jelenek meg a kimeneten. És ha a kis értékű és a nagy értékű kondi másképp töltődik fel (úgy értem az egyik gyorsabban mint a másik) akkor a kapocsfeszültségeik különböznének amit nem értek hiszen párhuzamosan vannak kötve és gyakorlatilag nem alakulhat ki a megfelelő kapcsaik között feszültségkülönbség. Valahogy így gondolkodtam már az elején is, most kérdés hol a hiba? Arról még nem hallottam hogy a kondiknak nagy frekiken nőne az ellenállása, ezek szerint a fentebbi összefüggés csak bizonyos frekvencia tartományra érvényes, és onnantól meg valami más?

Ezt átgondolnám !!!

A kondenzátor reaktanciája a frekvencia növekedésével csökken! Tehát minnél nagyobb frekvencián vizsgálod annál kisebb lesz.

A stabilizátoroknál a kimeneti kapacitásnak nincs a stabilitásra hatása, sőt a túlzottan nagy kapacitás a kimeneten rontja a stabiulitást bár a tranziens jelenségekre jótékony hatása lehet. A kimenetre 0.1µF kapacitás többnyire elegendő.

A másik tévedésed , hogy csak a kapacitás kis értéke miatt építenek be ilyen kerámia kondenzátorokat. Nem. A kerámiakapacitás eltérő módon viselkedik, mint az alu-elektrolit kondenzátorok és a nagyfrekvenciás szűrést ( ahol már Ő is elég kis! reaktanciát képvisel) tökéletesebben megoldja.

Még annyi, hogy a kapacitást, különösen a kisértékű kerámiát a lehető legközelebb kell rakni a stabkocka lábaihoz. Én SMD -t szoktam direktbe a lábra forrasztani.

Sziasztok!
Nem tudom hol kérdezzem, talán ide illik leginkább. A kérdés a következő: azt hallottam, hogy 2db elkót sorba kötve, azonos polaritású lábaikat összekötve, a másik két lábat használva, egy polaritásmentes kondenzátort kapunk. Igaz ez? Váltóáramra szeretném használni az így kapott kondit, mert a szimpla elkó ugye nem jó. Így jó lenne?
Üdv!

Hi!
Az autórádió hátsó rca kimenetén maximális jel jön ki, vagy a hangerőszabályzó állásától függ?
Kössz

a hangerőszabályzó állásától függ

Kössz!

átgondoltam...jogos - és most égek

nem tudom, hogy milyen pillanatnyi elmezavar hatása alatt írtam a kondi ellenállásával kapcsolatos marhaságot - de megtörtént, spongyát reá...
miután kellő mennyiségű hamut szórtam a fejemre, azt azért meg kel állapítanom, hogy a végkövetkeztetés azért nem volt téves - t.i. a kisértékű kondi a gerjedés blokkolása mián van ottan.
amit a "másik tévedésemről" írtál, azt azért nem egészen veszem magamra, mert semmit nem szóltam arról, hogy milyen (kerámia, alu, esetleg cső) kondit tesznek be a nagyfrekis szűrésre...

ld. a Dudusnak írt önmarcangolásomat
eddig nem is gondoltam bele, hogy mit is csinál pontosan az a fránya kisértékű kondi, elfogadtam tényként, hogy nagyfrekis rövidzár.
a kanyar ott van, hogy valóban az - csak nem azért, amit oly lelkesen magyaráztam.
a gyakorlatban valóban szükség van rá, amint arra már utaltam is, a személyes szívásom árán tanultam meg.
egy LM317- el megépített táp bütykölése során. a táp maga kifogástalanul működött (nem nagy kunszt, mert azt a néhány alkatrészt vakon is össze lehet állítani...) - a gubanc akkor bukott ki, amikor hozzáaplikáltam egy digitális fesz és árammérőt is.
a kimeneten mérve (külső műszerrel) minden rendben volt, de a 7107- el megépített belső műszerek mindenféle hülyeségeket mutattak.
miután meggyőződtem arról, hogy semmit nem kötöttem el, és már ezredszer is átnéztem a teljes áramkört, végső kínomban a kimenetre ráengedtem a szkópot - és voila, megvolt a bűnös:
olyan szép nagyfrekis rezgést látttam, hogy ihaj
amint betettem a kis kondit, ezek a rezgések (gerjedés) egycsapásra eltűntek.
na, innen lehet agyalni, hogy akkor most hogy is van ez most
sztem (és tanulva a saját hülyeségemből, már csak óvatosan vetem fel...) itt a kondik időállandója körül lehet a magyarázat..

és mitől nem jó a váltóáramra az elkó??

Mert akkorát szól, mint egy ágyú! Ugyebár elektrolit kondiról beszélünk. És amikor a polaritás megfordul, egy kémiai reakció indul be, melynek során a fémfegyverzetről az oxidréteg lebomlik, az elektrolit folyadék felmelegszik, és gázok feljődnek, amik szétfeszítik a kondit!