Ja, elfelejtettem mondani hogy van néprádió trafóm egész véletlen,majd próbálom erősíteni vele a vételt

Én elsőre a az általam vázolt megoldást választanám.
Az megteheted, hogy teszel rá 3 leágazást 1/3, 1/2, 3/4 menetszámnál és ezek valamelyikéhez csatlakoztatod a diódát. Az antenna és a földelés továbbra is a tekercs két végére csatlakozzon)(
A kérdésedre válaszolva. A kisebb, mozgatható tekercs -antennacsatoló - mindenképpen csökkenti az antennából felvehető energiát, így most ezt kihagynám.

Ha megszólal a rádiód, akkor majd lehet cifrázni

Forgókondival könnyebb állomásra hangolni, de induktivitással sem lehetetlen. A jó vételhez alapvetően két dolog hangolása szükséges, ami a következő három.
A rezgőkör rezonancia pontjának állomásra hangolása, az antenna, és a terhelés (dióda és csatolt részei) optimális csatolása. Ha ezt sikerül elérni, akkor szól a legjobban a detektoros.
A rezonancia pont változtatását el lehet érni a forgókondi kapacitásának változtatásával, a tekercs induktivitásának változtatásával, leágazások kapcsolgatásával, ferrit mag ki- be- tekerésével, húzogatásával.
A csatolás változtatható leágazásokkal, variométerrel, két tekercs közelítésével, távolításával.
A méhsejt tekercselés a nagy menetszámú tekercsek saját önkapacitásának csökkentését célozza, mert ez csökkenti a forgókondenzátorral párhuzamosan kapcsolva az elérhető max. frekvencia átfogást.
A néprádió trafó nem a vételt erősíti, hanem az esetleg kis impedanciás fejhallgatódat illeszti a detektoros vevő kimenetéhez, ezért a veszteséged lesz kisebb.

Azért ezt nézd meg,itt energia növekedést látok nem csökkenést
Link:http://www.youtube.com/watch?v=qqU8S-grJ8U

http://www.youtube.com/watch?v=-B0TORMHRhw&feature=fvwrel

http://www.youtube.com/watch?v=gcui0K7JZXA&feature=related

A kristályost lehet használni erre is?

Nem kell bedőlni mindennek a neten mert a videóból nem derül ki, hogy milyen frekvencián és milyen távolságra az adótól zajlik a kísérlet. Persze, hogy energianövekedés van a rezonancián.

Az a tekercs semmi plusz energiát nem szolgáltat. Ha megnézed, 5:04- nál látszik, hogy rövidre van zárva. A mozgatásával a rezgőkört hangolja pontosan az adott frekvenciára. Ugyanezt a hatást érné el, ha a ferritet kijjebb húzná a tekercsből, mindezt kisebb energiaveszteséggel, mert a rövidrezárt tekercsben az energia egy része hővé alakul.

Üdv végre elkészült a következő rádióm:Bővebben: Link
Ennél már fontos volt a kinézet is.
És ezzel elértem a lehetőségeim határát (Budapest panel harmadik emelet kb. 5-6m. antenna ablak és erkély között.) Nappal nagy hangerővel jön az MR4 ami nem csoda: az ablakból látom az adót, plusz bejön az MR1 is bár az már jóval halkabban. Éjszaka jön még néhány rövidhullámú adó.
Kösz mindenkinek a ötleteket.
Üdv
Gábor

Zsírul néz ki

Szép!
Jó volt hallani, hogy "következő" és nem "utolsó" rádiót mondtál

Vére egy alkotás! Jó volt látni, tetszik, látszik, hogy munkát fektettél bele. Üdv. sz_f

A második linkben hova köti a germánium dioda másik végét????

http://www.youtube.com/watch?v=CRB5sF6Z_Lo - http://www.youtube.com/watch?v=J3ajfqsKSYg - http://www.youtube.com/watch?v=xxFSQmCPaAQ

A diódát a tekercs földeléssel ellentétes végére csatlakoztatta.

Sok csalódást fog okozni az utánépítőknek. Valószínűleg nagyon közel van az adóhoz, ha ilyen alacsony antennával beéri.

Kár, hogy az igénytelenség üt vissza az egész projektböl.
Kezdöden a PVC csö vágott végeinek le nem csiszolt állapotától, a felhasznált facsavarokon át a csuszka kialakitásáig. Ha azt másképp görbiti, akkor elkerüli pl. a menetzárlatot.
Persze az antennát is lehetne egy kicsit igényesebben kihuzni.

Itt sok kolléga gyönyörüen kivitelezett és nem munkaigényesebb vevöket is bemutatott, kár igy és ilyen formában publikálni a dolgot.
Az utánnaépitett szerkezetek még a bemutatottnál is primitivebbek lesznek, s így valoszinü, hogy nemcsak müködésképtelenek lesznek, de elveszik a kedvet is a további kisérletektöl.

Nagyon egyet értek. sz_f

Bocs hogy ilyet publikáltam,nézd el nekem Földi halandó hibámat ,mester

Nézd az ötlet nagyon jo, jol is adod elö, de figyelj oda jövöben a részletekre.
Várjuk a következö projektet, mert biztos vagyok abban, hogy meg tudod szebben is csinálni.
Ne hagyd elvenni a kedved.

Félre értetted,bár az én hibámból.A videón nem én vagyok,a youtube-on láttam,bocs.
Csak érdekességként tettem volna fel

írd be a youtube-ba hogy crystal radio led.Gilbondfac egyszerre 4 ledet hajtat meg vele,mármint a kristályrádióval

Mielőtt teljesen félrecsúszunk. Ahhoz, hogy a detektoros rádióból energiát nyerjünk ki, neki is energiát kell felvenni. Ezt az energiát az adó biztosítja. Az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve, tételezzük fel, hogy az adó teljesítménye egy félgömb felületen oszlik el.
(Persze ez nem teljesen így van, de ha ezzel számolunk, a tizedesvessző nagyjából jó helyen lesz)
Hogy könnyítsek a dolgon, mondok gyakorlati, mért értékeket.
A miskolci 15 kW-os adótól 7,5 km-re, 8m magasan a padláson kifeszített 4x10 m-es antennával 2V körüli egyenfeszültséget tudok kicsiholni a detektorosból 50-60 kohm terhelésen. Ha van kedvetek, utána lehet számolni, hogy az antenna mekkora felületről szedi össze az energiát, meg azt is, hogy egy ismert teljesítményű, adott távolságra lévő adótól nagyjából mi várható.

És még csak annyit tennék hozzá, hogy a térerősség a távolsággal négyzetesen csökken, ideális esetben.

Számolgattam a saját adataimmal és nekem az jött ki, hogy az én alább ismertetett antennám, mintegy 2-2, 5 m2 területről gyűjti be az energiát. Ez az összes hosszt figyelembe véve azt jeleni, hogy az antenna vezetéke egy 5cm széles sáv energiáját gyűjti be.
Ebből nekem az következik, hogy ha valaki helyszűke miatt nem tud megfelelő hosszúságú antennát építeni, megteheti azt, hogy a rendelkezésre álló rövidebb távolságon 10 cm-enként kifeszített huzalokkal állítja elő a nagyobb hosszt.

de ez javítható az antenna (brutális) növelésével?

Hát persze. 20 m magasan kifeszített 50 méteres antenna, az már igen!
Komolyra fordítva a szót. Ne igazán találtam a témában irodalmat. Ennek oka az, hogy a középhullámú, hullámhosszhoz képest rövid antennáknak csak a detektoros rádiók korában volt nagy jelentősége. Az elektroncsöves, tranzisztoros rádiók megjelenésével gyakorlatilag nem volt szükség "igazi" antennára. A rövidhullámú, URH antennáknak komoly irodalma van, mert ott a rövidebb hullámhossz miatt normális méretekkel előállíthatók rezonáns antennák. Ráadásul a rövidhullámú amatőrök (többen az itt fórumozók közül) nagy gyakorlati ismeretanyagot halmoztak föl.

Az antenna által a térből felvett teljesítmény az antenna ún. hatásos magasságától függ. Ez gyakorlatilag az antenna hossza, és a hullámhossz megfelelő szorzata, egy felület. (kiszámítása kissé bonyolult, ezért a "gyakorlatilag" szó) Tehát, az antenna hatásossága a hullámhossz negyedének egésszámú többszörösénél van maximuma. Pl a Kossuth adó antennája 300 m körül van, a jó sugárzási hatásfok érdekében. Vevőantennaként is kb. ilyen hosszúságú antennával érhetnéd el ezen a frekvencián (vagy inkább hullámhosszon) a detektoros vevő kimenetén a maximális feszültséget. A régi időkben ilyen megfontolásból nem frekvenciát, hanem hullámhosszt használtak az állomás megjelölésére.
Tehát nem a "brutális" növelésen van a hangsúly, (bár ez KH -n és méginkább HH -n úgy látszik), hanem az antenna földfeletti magasságán, és a hullámhosszhoz viszonyított tényleges hosszán.

Érdekes dolgokat beszéltek.
Nem akarom 'szennyezni' a topicot,mert nem ide való ,tudom,ez a topic a detektoros rádió HALLGATÁSÁRÓL szól.
De most már nem hagy nyugodni a gondolat,hogy ha egyszerre több adót is fog egy rezgőkör,akkor az EM- hullámok energiája nem adódik vajon össze?(Gondolom nem mert mind más hullámhosszon van)

Visszatérve a detektoros rádióra,nemsoká összeállítom a z első kapcsolást.A házunk jó magas,kb 7-9méter a padlás, a tető a gerincíg még vagy 4méter.
Na a lényeg hogy a szarufára tekercseltem fel 88méter 1.5-ös szigetelt rézhuzalt.
Holnap jön a germanium diode

Amugy van régi 3 lábú germanium tranyóm,azt hogy kell bekötni a rendszerbe?Aki tudja írjon már.

Érdekes hogy mennyi embert vonz még az öreg detektoros....

Ha belegondoluk mennyi elektroszmog van a levegöben (emiatt sokszor nem megy még a detektoros rádio sem, a modernebb rádiok meg csak szenvednek mert az AGC-jük nem tudja mire reagáljon a hasznos ejlre vagy a szemétre (az utobbira sajnos nagyobb sikerrel teszi )

Nos ezt az elektroszmogot kellene valahogyan hasznos energiává alakitani....

Pont a hangolatlan detektorossal lehet. Csakhogy az elektroszmognak nevezett káros, vagy haszontalan sugárzásások szintje (energia tartalma) igen alacsony ám, még széles sávban is. Minden előírás azt célozza, hogy ez minél alacsonyabb legyen. Még akkor is kevéske, ha figyelembe vesszük egy adott helyen a hasznos sugárzásokat is. Aztán még egy apróka probléma, ha nem közel közeltérben van az antenna (energia gyűjtő), több mint10 hullámhossznál akkor már az antennában összegyűjtött energia 60 dB -nél nagyobb csillapítást szenved. Úgyhogy hasznosítható energiát csak nagyteljesítményű adó közvetlen közelében nyerhetsz.

Azért a mérések nem okvetlenül ezt igazolják.

Ime egy spektrum és zajteljesitmény megoszlás 5-65MHz tartományban.
(Az 5-15 MHz-es tartomány a zajok miatt szürövel vágva van.)