Fórum témák
» Több friss téma |
A térerősség mérésnél a lényeg nem az RF mérőn van, abból van nagyon sok, és sokféle, hitelesíteni sem nehéz. A leglényegesebb a hiteles antenna, ill a mérési módszer. Amit linkeltem, az piil. a csúcs kategória, és komplett mérőhely, nem csak egy display. Ha megnézed a linken szereplő összeállítást, annak a kijelzése is spektrumanalizátor szerű, de nem vonalas, hanem folytonos. a vonalas kijelzés az elég amatőr kivitel, sokmindent eltakar.
Teljesen igazad van, de a kérdező kíváncsiságát is kell, lehet elégíteni. Én speciel, az ilyen katalógusokból (adatlapokból) tanultam rengeteget, mert többnyire az ilyen helyeken rengeteg információ van, hogy hogyan kell használni, és mi micsoda. Ezek az ismeretek tankönyvekben már nem szerepelnek, így csak ilyen helyekről szerezhetők meg. Persze nem az a cél, hogy egy ilyen mérőhelyet megszerezzünk, nem is nagyon lehetne, az ára, és a kihasználhatatlansága miatt nem is érné meg. De a tudomány ott van az adatlapjában, a használati ajánlásában, a kiegészítő eszközökben.
Ajánlatom természetesen nem tapasztalattal rendelkezőknek szántam, kezdő szintre értendő. Esetleges félreértésekért elnézést!
Tisztelettel, sz_f
Az általam belinkelt müszernek is van teljes spektrum analizátora, de a vonalak sokkal gyorsabb és pontosabb infokat adnak, föleg akkor, ha mindenütt betartják a rasztert, azaz csak ott vannak az adók ahol azoknak lennie kell (pl. 9 kHz-es raszterben).
Bßarmikor át lehet kapcsolni spektrumra is, ha olyan helyen kell vizsgálodni ahol fütyülnek a szabványokra (vagy mást használnak).
Elnézést kérek a fórumtársaktól! Most vettem észre, hogy nem a detektoros rádió topicban vagyunk. Az e-mailes értesítőm szerint a Crystal detektoros rádió topic linkje volt megadva, mégis rákattintva mindig ide irányít. Ebben az esetben értem, hogy miért van szó az éterbeni RF spektrumok méréséről. Ezt jóvá téve építek is egy kezdőknek való térerő mérőkét gyakorolni. Üdv.
Nem egészen. Egyébként melyik, milyen raszterre gondolsz? Az minden sávban, felhasználás függő, van ahol 100 HZ, és van ahol 100 MHz. Sajnos pl. az impulzus modulált rendszerek spektruma, valamint az intermodulációs spektrumok gyakorlatilag folyamatos spektrumot alkotnak. A spektrum vonallal való ábrázolás csak elméletben igaz, ha elhanyagoljuk zaj, illetve a jitter jelenségeket. Dehát ezek sajnos vannak, és mindenütt jelen is vannak. Ezt nevezzük a szakmában elektroszmog -nak, amit mások próbálnak más értelemmel felruházni.
Például egy GMSK jel burkolója gauss görbe, amit ki is töltenek rendesen, és van sávszélesség is, amit egyetlen spektrumvonallal nem lehet helyettesíteni.
Kedves kolléga! Neked az "Készüljünk az amatőr vizsgára" felkészítő tankönyv kell. Ebben nagyon sok a kérdéseidhez hasonló dolog le van érthetően és jól magyarázva írva.
El kellene döntened, hogy mit akarsz mérni. Amennyiben meglevö legális adokat pl. középhullámon azok frekvenciája 9 kHz-enként lesz.
Pl Kossuth 540 kHz Deutschlandfunk 549 kHz Svajci ado 558 kHz Spanyol 585 kHz Stb. azaz elméletileg mindeg 9 kHz-es lépésbe 531 kHz-töl kezdve lehet egy élö ado frekvencia. Azaz, ha ezekre vagy kiváncsi illetve a térerejükre nem kell semilyen spektrum analizátor. (A müszer ezt a háttérben amugy is analizálja neked, csak legfeljebb nem mutatja). Eddig itt középhulláról volt szó, és ott ez a rend - máshol más, de ezt a müszer amugy is tudja, és nem hagy tévedni (ami a spektrum analizátorral könnyen elöfordul). Ahhoz, hogy ilyen vonalas képet kapj a müszernek minden egyes frekvenciára rá kell állni (attöl függ milyen a belsö felépitése PLL vagy más szintészissal), azaz a zajra nem fog ráállni, és a jittert stb. meg igyekszik követni. De persze aki ért hozzá az egy´böl átkapcsolhat a spekrum analizátorba és vizsgálhatja a jelet, de azért kiváncsi lennék hogy mi mást (többet) lehet kiolvasni egy spektrum mérésböl amit a vonalas mérés nem mutat egyböl. Nekem pillanatnyilag csak kábeljeleim vannak, ezért a képen pl. digitális meg analog TV jelek keverékét látod a spektrumon - ugyanazzal a végeredménnyel, mint a korábbi vonalas képen. (Csak nagyságrenddel kevesebb áttekintéssel). (a TV csatornákon mifelénk 7 ill 8 MHz-es a raszter, kivéve a soproni TV2 adót, amit senki sem tud, miért pont olyan frekvencián ad)
Amugy a kollégának megtaláltam az un koppenhágai egyezményt is (1950-böl), ahol nagyon sok akkor kiadott frekvencia megvan és a hullámhosszok és az engedélyezett teljesitmény is látható.
Koppenhágai Egyezmény
Ahogy észrevehetted, áttértünk az RF mérések topikba. Nem feltétlen a középhullámú térerősség mérésekről beszéltem, ahogy te sem onnan hoztál példát. Az, hogy ma már spektrum analizátoron láthatod a mérni kívánt jeleket, az nagy vívmány, az én időmben még az országban csak 1 - 2 berendezés volt erre képes.
A középhullámú sávban amatőr szinten elegendő pontosságot ad egy hitelesített detektoros vevő által szolgáltatott RF jel szintjével arányos demodulált jelnek az egyenszintje. Azért többet lehet megtudni egy ilyen folyamatos spektrumos kijelzésből, pont egy szélessávú jel esetében, ahol igen könnyen interferenciát okoz. Például egy másodlagos szolgálat keretében működtetett vezetéknélküli mikrofon, vagy egy éppen szabad frekvenciát kereső adóépítgető. például az URH FM sávban a csatornaosztás 100 kHz, de az egyes adók által elfoglalt sávszélesség 180, illetve 300 KHz. [quote](a TV csatornákon mifelénk 7 ill 8 MHz-es a raszter, kivéve a soproni TV2 adót, amit senki sem tud, miért pont olyan frekvencián ad)[OFF] TV csatornákat nem szokás, különösen nem gerincadó csatornáját) csak úgy kijelölni. A csatornák kiosztása nemzetközi egyezményeken alapul, amelyet hosszas tervezési fázis, és egyezkedés előzi meg. Úgyhogy elég sokan tudnak róla.
Ez volt az eredeti kérdés:
"Van olyan készülék, amivel lehet mérni egy adott térben lévő rádióhullámokat?kHz,vagy Mhz-ben.És kiszámolná a hullámhosszt is méterben???" Ebböl kiindulva látható, hogy KH és RH tartományról van szó, és nyilvánvaló hogy hivatalos adokról érdeködik a kolléga, ahol nagyon is rend szerint vannak a frekvenciák stb. kiosztva lásd: Genfi egyezmény (A TV csatornákon is ugyanez a helyzet, csak ott még vannak bizonyos maradványok a korábbi dicsö korokból - OIRT - CCIR - amik nem használták ugyanazt a rasztert).
Ha már itt tartunk. Térerősség mérésről volt szó, nem volt nevesítve sáv.
Idézet: „(A TV csatornákon is ugyanez a helyzet, csak ott még vannak bizonyos maradványok a korábbi dicsö korokból - OIRT - CCIR - amik nem használták ugyanazt a rasztert).” Más csatornakiosztása, sávfelhasználása volt az OIRT -nek, és az EBU -nak, és mindkettő a CCIR ajánlásai alapján készült.
Egy kis tájékozódás a műsorszórás hálózati problémáiról.
Bővebben: Link És KH méréseiről a csatolmányban.
Ezért van a mai napig a soproni adon a TV2 frekvenciája az OIRT D/K szabvany szerint, a többi csatorna (M1, RTL-K) ugyanarról az adotoronyból meg a CCIR B/G szabvány szerint.
Na ennyit a pillanatnyi helyzetröl...
Nagyon valószínű, hogy már nem érte volna meg a TV2 csatornájának új frekvenciát egyeztetni három országgal, meg még az átállás műszaki megoldása sem két fillér. Különösen a digitális átállás tükrében, aminek a határideje 2012 volt.
Hát ez a baj, digitális átállás nincs (a mai napig), az analog csatorna meg szörnyü minöségü immár vagy 16 éve, összehesonlitva a másik kettövel....(meg ráadásul csak a többnormás TV-k képesek venni az adást).
Szeretnem megkerdezni, hogy az LMX2322 CSP16 valtozatat mekkora tapfesszel taplalod ? Elbirja az 5V-ot? (nagyon jo lenne ha legalabb a pumpa tapja elbirna az 5V-ot, az adatlap max 4.3V-ot ir.)
Sorba kell kötni vele két diódát, és egyből ott a 4 volt. Egy 10 nano sem árt.
Szerintem nem a tápfeszültség előállításával van a gondja, hanem a kis kimeneti hangolófeszültség tartománnyal.
Esetleg egy műveleti erősítő 2 AU-val megoldaná a kérdést, ha minden más jó.
Sziasztok: Azt szeretném kérdezni, hogy egy GDO-ba bármilyen fajta LC oszcillátort építhetek? Avagy van egy ajánlott típus arra? S melyek azok a jellemzők melyek a GDO üzemre különösen alkalmassá tesznek egy oszcillátort?
Olyan oszcillátor típust válassz, ami széles sávban stabilan rezeg, és nem érzékeny külső behatásokra.
Bővebben: Link
Szia Medve!
Épp valamelyik nap került a kezembe a 20 éve vásárolt és azóta is kifogástalanul működő, házi készítésű GDO-m rajza. Az oszcillátor része, a BFR91 és környező alkatrészek, légszereléssel a csatlakozó aljzat és a forgókondi közé vannak forrasztva. A többi alkatrésznek van egy kis nyák. 400kHz-200MHz-ig működik, nagyon stabil, remek kis műszer.
Köszönöm válaszotokat, Feri, vicces, hogy épp ezt találtam szimpatikusnak, és áll építés alatt, az RT évkönyv 2007-es száma alapján. De ez megerősít abban, hogy a műszerben valóban bízhatok. Hanem van egy dolog ami mindig feltűnik nekem, mégpedig az alsó határfrekvencia. Itt ez épp necces, hiszen az AM KF köröket épp csak(?) be lehet hangolni. Mi korlátozza vajon az alsó határfrekvenciát?
(20 éve ez a konstrukció már létezett??? S a RT pedig 2007-ben változtatás nélkül közli. Ezen viszont már nem lepődöm meg )
Az még hagyján 2007es RTben közlik ... de tízen évvel ezelőtt 1 időben építgették ist ezt egy páran és még kis aprópénzért árulták is. Lapozzál fel régebbi RT-k apróhírdetéseit.Ezt lehetett megvenni X (nemtommennyi) ezer forintért.
Valamivel nekik is ki kell tölteni a könyv oldalait,és persze igaz a mondás nincs új a nap alatt.
Megnéztem a jelzett évkönyvet, a cikk szerzőjétől vásároltam anno a műszert.
Ahogy Kera_Will is írta, valamelyik elektronikai folyóiratban olvastam a hirdetését. Megmértem pontosan frekimérővel, az alsó határ 408kHz a hozzá adott tekerccsel. Szerintem berezegne lejjebb is nagyobb induktivitással, ha arra van igény.
Ha a szerző saját konstrukciója, akkor minden rendben. Ha lesz kedvem lehet kipróbálom varicapokkal hangolni, koncentráltabb alkatrész, az átfogása is nagyobb lehet. Átfogás? A pontosabb hangolás érdekében próbáltad már pl 10,7 MHz környékére lerövidíteni a kapacitás átfogását? A frekvenciaméréshez honnan, s mily módon csatoltad ki a jelet?
Üdv: Zsolt
A frekvenciamérő bemenetére tettem egy pár menetes tekercset, majd induktív csatolásba hoztam a GDO tekercsével.
A GDO-nak azért megvannak a korlátai, a csatolás, illetve az amplitudó változtatásával kismértékben elhangolódik az oszcillátor frekvenciája, így nincs sok értelme precízebben hangolni. Azért még így is lehet pl. NBFM vevőkhöz használni szignál gyanánt, a bemenő körök végleges beállításához.
Sziasztok!
Fejembe vetem, hogy jól jönne nekem egy GDO rezgőkörök, rövidhullámú antennák hangolásakor. Találtam is egy könnyen utánépíthető darabot:Bővebben: Link. Sajnos az említett mosfetet nem tudom beszerezni, viszont helyette szerintem megfelelő lenne BF981, ami könnyebben hozzáférhető. Ezzel kapcsolatban kérném először is a véleményt, másodsorban pedig várom a javaslatokat, ötleteket, milyen GDO-t lenne érdemes építenem, esetleg jól bevált kapcsolásokat is szívesen várok. Válaszotokat előre is köszönöm! Máté. |
Bejelentkezés
Hirdetés |