Jobbulást!
Vár a Darrieus-H, no meg mi is.

És esetleg egy, vagy két sorba-kötött 12 V, 60 W-s gk. reflektor izzóval?

Köszi,igyekezni fogok,nem szeretek dolgokat félbe hagyni.

Azzal nem próbáltam,de majd kifogom.Megnézem mit bír.
De egy 12v 5w-os izzót kipróbáltam,mikor kiszedtem a kerékből és csak a motort tettem be a villa közé.Kézzel mozdítottam rajta és marhára világított,jó semmi az az 5w......nem jelent komoly terhelést.Majd kísérletezgetek ha lesz időm.

És a teljesen kiforduló farok miért nem maradhat kifordulva?
Egyik fórumtárs már megcsinálta ha jól emlékszem.
A farok töve körül egy félkör van ami a kifordulás legutolsó részén emelkedik.
Mondjuk ezen fut egy kis csapágy ami támasztja a farok tövét.
Ha akkora a szél hogy átlendíti az emelkedőn is akkor a csapágy belecsúszna egy kis gödörbe ami rögzíti.
Így a farok kint marad a lapátok mellett.
Nem áll le teljesen, a generátor így is dolgozik csak nem tud szélirányba fordulni.
Egy a hátránya, hogy a vihar elmúltával manuálisan kell a farkat visszabillenteni a mélyedésből.
A skiccen lilával karikáztam hogy mire gondoltam.
Ez a HP féle farokrendszer kiegészítése lehet.

HAWT építésben kívülállóként:
A farok rögzítését jó ötletnek tartom. Kizárja a farok csapkodását, az oszlop rángatását a vihar lökéseikor. (Bár nem tudom, hogy e nélkül ez mekkora gond a gyakorlatban.)
A rögzítés a süllyesztékes görgős íven túl még az átbillenős ajtó támasz elvén, vagy a rugó átbillenésével is megoldható lenne.
Az ajtótámasz szerűnél akár elektromágnessel oldható kézzel, vagy szélmérőről vezérelve. Ehhez egy plusz csúszógyűrű kellene.

Véleményem szerint ennek a rendszernek az a legnagyobb előnye, hogy nem kell hozzányúlni, teljesen automatikus, és jól beszabályozható.
A rögzítésnek nem látom értelmét, mivel ha nagy a szél a lapát magától a helyén marad, viszont ha csak egy széllökés csukja fel, akkor lehet, hogy egy egész napi termelés elveszik ha rögzül abban a helyzetében és nem veszem észre. Márpedig szerintem az a legfontosabb, hogy ha van szél akkor azt ki is használjuk, vagy is kis szélnél induljon, és nagy szélben se kelljen teljesen lefékezni.

Biztonságosan mennyi lehetne egy 6m átmérőjű rotor legnagyobb percenkénti fordulatszáma?

Lehet, hogy igazad van. Bár én még látni se láttam, nem-hogy nem raktam össze.
Tömeg, rugó, aerodinamikai tehetetlenségek vannak. Nem tudom a gyakorlatban, hogy működik, "csapkod"-e a szél irány- és sebesség-lökéseitől?
Jó lenne olvasni valós, őszinte tapasztalatokról is mielőtt túl elmélkedjük, túl bonyolítjuk.

Bocs, nem tudom kihagyni :

Hajókapitány leszól a gépházba: -Mennyi?
Gépház: -Mi mennyi?
Kapitány: -Húsz?
Gépház: -Mi 20?
Kapitány: -Akkor rendben.

Ebben a szerkezetben nincs rugó, a farok tömegével lehet beszabályozni.
Üzem közben így néz ki:
http://www.youtube.com/watch?v=TIcKzkZyIqY

Profil kialakítástól függően kb. 600 as percenkénti fordulatnál éri el a lapátvég a kritikus hangsebbességet, e fölé nem nagyon tudod pörgetni maximum atomerőművel.
300-as fordulatnál a lapátvég sebessége 110m/s körül van, ez kicsit zajos.
Ami reálisan kihozható belőle az max. 220-240 ford/perc kb. 7-es gyorsjárással.
Ebben az esetben ha 10 kilós lapátokkal számolunk, a lapáttövekre ható centrifugális erő kb. 2500N, az oszlop tetején ható hátrafeszítő erő 1500N ( a lapáttöveken ennek harmada ha 3 lapátosról van szó).
Max. teljesítmény kb. 6.5 kW 10m/s szélnél.

Vizualizálva az előzőeket, ha a lapátodat tőben vízszintesen felfogatva elbír egy cementes zsákot, amit a lapát felénél felakasztasz akkor kibírja a 10 m/s -os szelet.
Ez az erő a széllel négyzetesen nő, vagyis 14 méteres szélhez, két cementes zsák kell.
Ebből a videóból sokat lehet tanulni, egy nagyon profi mégis amatőr gép van rajta, meg egy kis törésteszt.
http://www.youtube.com/watch?v=TLoI1mqXvrY

Nem tudom. Úgy tűnik, hogy "túl lengi magát"; a farok, mint csillapítatlan fizikai inga miatt. Nem biztos, hogy ez kedvező a kivehető teljesítményre nézve. Bár a videón nehéz saccolni a szél viselkedését (legalább egy faág belóghatna, egy felakasztott sál, mint szélzászló meg szinte már ideális lenne erre a célra).
Szerintem rugós feszítés esetén az inga hatás kizárható. A generátor 3/4-nyi terheltsége előtt nem illene megcsuklani a faroknak, pláne nem csukladozni.
Ezek inkább csak kérdések. Aki csinált, használ ilyet az tudna a tapasztaltakról beszámolni.

Mondhattad volna, hogy az utolsó egy percet nézzem meg. A tábori unalmas emlék videóból nem sokat tanultam.
Az elv rendben, csak az előbb is említett csillapítatlan inga hatás nem tetszik. Ez biztosan az én tudatlan túlaggódásom.

Megtaláltam egy régi táblázatom a ferde csapos viharvédelemről. Én így fordítottam le "magyarra" az általad feltett számolást.
Több sajnálatos szélkerék törés is volt mostanában, érdemes lett volna az okokat kideríteni. Én egyről írtam is a 1176399-es hozzászólásomban, a tanulságait igyekszem a készülő gépemnél alkalmazni.
A centrifugális erőnél én belevettem, hogy a szélkerék felpöröghet üresben üzemzavar miatt (pl. áttételnél szíjszakadás), így elképesztő nagy centrifugális erők is létrejöhetnek. Én ehhez állítom be a viharvédelmet és a lapát megfogást.

Még két megtalált régebbi dolog:
A neten több rossz információ kering szélgépes témával kapcsolatban is:
--- A szélgép típusok hatásfokát mutató ábrákon több helyen fel van cserélve a görbék felirata, az "American multiblade" és a "Savonius". Ezen szépen el is vitatkoznak. Nekem úgy tűnik, hogy a most felrakott ábra a jó. Hivatkozás: http://www.turbinesinfo.com/innovative-wind-turbines/
--- A kerékpár sebességmérő fordulatszámlálóvá átalakításakor, ha minden fordulatnál egy impulzust küld a jeladó, a beírandó átmérő 530,5 mm, vagy az ebből számolt kerület. A neten ettől elég eltérő értékek keringenek, pedig kiszámolásuk vagy számolással az ellenőrzésük egyszerű.

Ki? Milyen invertert használ gyárit esetleg építettet ha igen milyen kapcsolás alapján?

Üdv mindenkinek!
Az mitől van, hogy az akku pakkom egyik kettes csomagjában lévő egyik aksiban 12V, a másikban meg 10,6V-van. A másik csomagban meg 11,7V van aksinként?
Lehet hogy kezdenek megfeküdni? Ez a múlt hét vége óta van így. Akkor kicsit megdolgoztattam őket.
Egész nap ment róluk a sarokköszörű. (Kerítés léceket csiszoltam) Nap végére le is merültek.
Azóta már több alkalommal is volt szél rendesen, de az akkuk csak nem akarnak töltődni rendesen. Három nap alatt már fel szoktak töltődni ilyen szélben.
Vagy lehet hogy a generátor teljesítménye csökkent le?
Arra is gondoltam, hogy esetleg el szállt az egyik egyenirányító. De mivel az az oszlop tetején van, nem tudom hogyan ellenőrizhetném le.

Töltsd őket fel egyenként egy akkutöltővel. Bár attól tartok az az akku amelyik10,6V-os már kuka. Aztán megint mehet a helyére. Gondolom különféle mértékben vannak elhasználódva, így nem egyformán veszik és adják le a töltést. Egy olyan rendszer volna optimális, ami külön figyeli a töltést az akkukon.

Szia!
Igencsak túl hajtottad őket. Rutin ellenőrzés - savszint, kontaktok, akku sarok, sorkapocs, vezetékek.
Formázó töltés javíthat a helyzeten, ha nem végleges az "átfordulás" az esetleges mélykisütés miatt.
Akuk egyenként a kapacitás (Aó) ~20 %-val kisütve az alsó határfesz-ig. Töltés 2-2,5 ó-n át a kapacitás 20 %-val, majd 10 órán át a kapacitás 10 %-val. Ezt megismételni. Ha semmit nem javít, akkor meghaltak.
Ha az akkuk egyidősek, akkor a fesz. eltérés nem az egyenirányító hibájára utal.
Egyébként ólom, vagy lúgos? Lúgosnál még átmosás.

Köszönöm a válaszokat. Az aksik savas ólom akkuk.
Megpróbálom akkor egyenként feltölteni őket. Sajnos töltőm az nincs, de ha mondjuk rá kötöm a generátorra akkor ugy 0.5, 1, 2 A-val töltené. Széltől függően. 95Ah-s az amelyik olyan nagyon kimerült. A tübbiek 100Ah illetve 110Ah-sak.

Kérlek, elégítsd ki a kíváncsiságom.
Mennyi ideje használod ezt a három, különböző kapacitású akkut , így sorba kötve?

Nem a három van sorba kötve. Félre értetted. Kettő kettő van sorba kötve és ugy vannak párhozamosan rá kötve az inverterre, illetve a generátorra.
Egy 95Ah van sorban egy másik 95Ah-al. A másik pakkban pedig egy 100Ah-s és egy 110Ah-s van sorban.
Ezeket kb. 3éve használom. Persze karbantartva őketz ha kell.

Nem tanácsos különböző kapacitású aksikat soros és párhuzamos kötéssel összekötni.
Ugyanis eltérő a belső ellenállásuk és terhelve a kapocsfeszültségük is különböző.

Egyet értek, de tudod a szükség nagy úr. Abból főzök, ami van.

Szia!
ezekből elég lenne a 10,6V-t mutatóval foglalkozni--cella zárlat ? szakadás?

Ha sok cella van sorba kötve (pl;220V-s akku ,akkor gyakori a kapacitás csökkenések miatti feszültség eltérés .)
találkoztam már nemegy esettel ahol 40 és 205Ah közötti értékek voltak,az ilyen is üzemeltethető tovább is -egyedül a legkisebb Ah-s akku határozza meg a kisütés szintjét......

A 10,6 V nagyon alsó hang. Esetleg utolsó szalmaszálként próbáld meg az egyenkénti újratöltés előtt a betonhoz kocogtatni az éleiket. (Nehogy elrepedjenek - érzéssel, de határozottan!)

A szükség nagy úr. Én így kötöttem volna:

Így kötöttem őket. Kivéve, hogy nincsenek diódák. Mért is kell az oda? A generátorról már egyen fesz jön le. Az inverter és az akkuk közé nem értem mért kellene?
Ezt a kocogtatás kipróbálom, köszi. Ez sejtésem szerint a cella zárlat ellen lenne.

Igen, az ütögetés, rázogatás a salak szétterítésére, akár a cementálódott szulfit réteg megrepesztésére egy kétségbeesett módszer. Az akku drága, én is igyekszem az elhasználódottakat trükkökkel életben tartani.

Ezek a diódák nem egyenirányítási céllal, hanem a töltő és terhelő áramok szétválasztására vannak eltérő kapacitású akkuk esetén - diódás áram összegzés. A kisebb kap-ú akku-pack kapocsfesz-e töltéskor gyorsabban emelkedik. Amikor ez magasabb a nagyobb kap-úénál, a diódája lezár és zárva marad addig, amíg be nem éri a másik pack fesz-e. Terhelésnél fordítva, a fesz. csökkenés különbsége vezérli a "ferdéket?. Így megakadályozza, hogy a kisebb kapacitású pack túltöltődjön, illetve túl-süljön. Persze illene kiegészíteni egy egyszerű, az egész telepet figyelő túltöltés - túlsütés elleni védelemmel. (Anyagárban 2-3000 Ft, és nem 20-30000-ért új akku.)