Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Crystal radio - detektoros rádió
Lapozás: OK   82 / 155
(#) snigebagoly hozzászólása Máj 1, 2012 /
 
Sikerült behozni ma a Bartókot is nem csak a Kossuth-ot Asszem 630kHz-en sugároznak KH-n
(#) Gyantáscin hozzászólása Máj 1, 2012 /
 
Jelentem, elkészültek a leendő két hangolt körös tekercsei.
Találtam két antennaillesztő balun magot, kemény 35 menettel sikerült közel 550 uH induktivitást előállítani.
Kicsit nehéz volt összejátszani, hogy pontosan egyformák legyenek, de most mind a kettő 37 pF-dal rezonál 1116 kHz-en.

550uH.JPG
    
(#) Antennaman válasza Gyantáscin hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Látom, jó kis litze huzalt alkalmaztál. A vasmag valami külföldi gyártmány lehet, mert a KŐPORC úgy darabolta ezeket mint nagymama a gépes tésztát ez meg finom formába préselt kivitel mint a LEGO elemek. Nem mérted véletlen , hogy 10 menetre mekkora az induktivitásuk? Gondolom azóta be is üzemelted a kétkörös vevőt.
Jó hétvégét!
(#) Gyantáscin válasza Antennaman hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Szervusz Gábor!
Igen, ez valami külföldi gyártmány, jó lenne tudni, mit is jelent a lila színjelzés. Annyi biztos, hogy nagyobb a permeabilitása , mint a Kőporc féle N10-es anyagé. Valamikor arra is próbáltam tekerni, de litzéből nem fért rá a szükséges menetszám.
Ennek 440nH körül lehet az Al értéke. 35 menet van rajta, így 37 pF-dal rezonál a miskolci adó 1116 kHz-es frekvenciáján.
A rádió még messze nincs kész, mert egy időre elakadtam az együttfutás problémakörénél, de úgy érzem, megtaláltam a megközelítően jó megoldást. Most már csak idő, meg elszántság kérdése, hogy össze is rakjam
A legjobbakat!
(#) Antennaman válasza Gyantáscin hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Gondolom a 2x500pF "VT" forgóval együtt fut a két kör hangolása. Kösz az infót a vasmagról. Jó barkácsolást!
(#) snigebagoly hozzászólása Máj 5, 2012 /
 
ez földtelepes kivitel?
(#) qbit válasza snigebagoly hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Szia! Igen, az, de ez is már a másik topic témája... Mivel aktív fokozatot tartalmaz (tranyó és a föld-telep)...
(#) snigebagoly hozzászólása Máj 5, 2012 /
 
ja,értem
(#) snigebagoly hozzászólása Máj 6, 2012 /
 
Miért fog a fig:1-es több adót erősebben mint a fig:2-es?
A fig:1-es tekercsének végig le van csiszolva smirglivel egy fél centis csík keresztben,az összes menet,így lényegében a magasantennát menetenként tudom hangolni
A fig-es egy sima forgókondis kivitel. Az első kapcsolással még a Kolozsvári rádiót is sikerült befogni
(#) Gyantáscin válasza snigebagoly hozzászólására (») Máj 6, 2012 /
 
Hát az lehet a helyzet, hogy az 1. ábrán az antenna egy az egyben része a rezgőkörnek, az általa felfogott energia teljes mennyisége a rezgőkörbe kerül. Az antenna képezi a soros rezgőkör kapacitását, valamint az induktivitás egy részét.
A másik rajzon van egy rezgőkör, amihez egy kondenzátoron keresztül kapcsolódik az antenna és itt az energiának csak egy része kerül a rezgőkörbe.
Gondolom, valami sokváltozós parciális differenciál egyenlettel lehetne több okosságot mondani, de így ránézére így gondolom.
(#) detektorosradio hozzászólása Máj 6, 2012 /
 
Jó napot!
Egy (jó) tanács minden rádiózónak: ha valaki belső antenával próbálkozik, akkor ne csak a panellakásokbeli vasbetonnal számoljon, ami nagyon erősen árnyékol(akárcsak a mikrosütő sugárelnyelő rácsa, bár egyesek azt mondják, úgy megy ki rajta a 2000 Mhz, mint lyukas flakonból a víz, lásd)! Az általában padlásszobákba épített gipsztkarton legtöbb esetben alumínium vázra van építve, ami csak úgy nyeli a hullámokat.
Ha valakinek van otthon fémlépcsője, és nem rest kidíszíteni, érdemes rátekerni egy 10-20 métert belső antennaként, néha erősebb, mint egy kinti antenna, mivel a fémlépcső befogja a hullámokat(kezdő vagyok, ki lehet javítani, ha nem írtam helyesen), majd az antennadrót átveszi. Nagyjából mint a ferritantennában. Ezt persze meg lehet csinálni úgy is, hogy egy fém korlátra rátekerjük, de nekem olyanom nincs.
(#) Gyantáscin válasza snigebagoly hozzászólására (») Máj 6, 2012 / 1
 
Ez a Fig 1. Rádió nem hagyott nyugodni, a frissen késült egyik tekercsemmel kipróbáltam a mellékelt "primitivisszimusz" kapcsolást. Meglepő érzékenység és szelektivitás! Miután a hely adó elment aludni, 9 állomást tudtam vele fogni!
Érdekesség még, hogy az összesodort vezeték kondenzátor rövidrezárása esetén a hangerő érdemben nem változott, csupán a szelektivitás romlott.
(#) Gyantáscin válasza Gyantáscin hozzászólására (») Máj 7, 2012 /
 
Mielőtt bárki félreértené, az imént bemutatott "rádió" nem jobb, mint egy rendesen elkészített detektoros, hanem önmagához képest meglepően jó.
A jó szelektivitást a ferritmagos litze tekercsen túl az is eredményezheti, hogy a diódák egy nagyon kis kapacitáson keresztül kapcsolódnak a rezgőkör melegpontjához, így alig terhelik azt.
Mivel a soros rezgőkörben az antenna-föld kapacitás sorbakapcsolódik a forgóval, ma reggel az antenna és föld közé bekötöttem egy 1 nF-os kondenzátort, így sikerült még Soltot is megcsípni, bár nagyon vérszegényen.
Nem tévedés, a hallagató tényleg a "levegőben lóg" ahogy a rajzon látható. A rádiófrekvenciás áramkör a hallgató vezetékének szórt kapacitásán keresztül záródik.
(#) satlokk válasza Gyantáscin hozzászólására (») Máj 7, 2012 /
 
Kiváncsvá tettél,ha lesz időm kipróbálom.Üdv!
(#) hatvanasjocó válasza Gyantáscin hozzászólására (») Máj 7, 2012 /
 
Ez lényegében feszültségduplázó detektálás. Javaslom kipróbálni a mellékelt képen lévő módosítást ami a szórt kapacitások helyett konkrét szűrőtagokkal látja el a kapcsolást.
(#) qbit válasza hatvanasjocó hozzászólására (») Máj 7, 2012 / 1
 
Na igen, de akkor visszajutottunk az eredeti detektoros kapcsoláshoz, mivel az általad javasolt kapacitások a két összecsavart drótszállal soros kapacitást alkotnak. De a rajzon lévő "lebegő" detektornál az egész "térkapacitása" számít. Ugyanis kapacitása egyetlen vezetőfelületnek is van. Ezért volt a kapacitás mértékegysége az 1890-es években eredetileg a centiméter (mivel 1pF térkapacitása van kb. 10cm átmérőjű fémgömbnek ha jól emlékszem)... Utána lehet nézni. Ezért nehéz hagyományos áramköri filozófiával átgondolni a lebegő-detektoros működést.
(#) Gyantáscin válasza qbit hozzászólására (») Máj 7, 2012 /
 
Bevalom férfiasan, régebben olvastam a cikkedet, tulajdonképpen az inspirált arra, hogy némi módosítással kipróbáljam a "Fig-1"-et.
(#) hatvanasjocó válasza qbit hozzászólására (») Máj 7, 2012 /
 
Idézet:
„két összecsavart drótszállal soros kapacitást alkotnak”
Arról elfelejtkezel, hogy az összesodort vezeték mint kondenzátor és a szűrőkondik között ott vannak a diódák, ezért nem soros kapacitások hanem a diódák után az egyenirányított nagyfrekvencia nagyfrekvenciás összetevőjét zárják testre(földre).Minden egyenirányító része a szűrőkondenzátor és a munkaellenállás(fülhallgató). Persze a hallgató zsinórja is képvisel a környezethez(emberi test, föld) valamekkora kapacitást de ez közel sincs a klasszikus C értékhez (1-2 nF). A középhullámú sáv magasabb frekvenciás végén az a pár pF amit az összetekert vezetékek adnak az elég lehet csatolásnak és a demodulátor terhelését is csökkenti, ezzel javítja a szelektivitást(a hangerő rovására). Lényegében szó sincs "lebegő detektorról" hiszen ott van a környezeti kapacitás még ha kevesebb is mint a szokásos érték. Ide is megfelel a "hagyományos" áramköri filozófia. Kísérletnek ez is megfelel, én is csak javasoltam a kiegészítést egy kísérletnek.
(#) qbit válasza hatvanasjocó hozzászólására (») Máj 8, 2012 / 1
 
Nem felejtettem el. Sőt! A két antiparallel dióda és a fejhallgató, meg a kondenzátorok (amiket javasoltál) felfoghatók egyetlen kétpólusnak (feketet doboz módszer). Ezért aztán az (a kétpólus) a forgókondival és a drótkondival soros rendszert alkot, aminek a sorrendje mellékes az esetünkben. És mivel a két általad javasolt kondi egyesíthető és kiemelhető a kétpólusból, ezért az is a soros rendszer részét képezheti... A méréseimből azt láttam, hogy a környezet kapacitása nem is annyira, mint inkább az antenna és a fejhallgató (és trafó, ha van) térkapacitása számít a hangerő szempontjából. Ezt kisérletileg is igazoltam magamnak. Amit a cikkemben viszont nem írtam, hogy erősen függött (keretantennánál is) a hangerő a levegő páratartalmától és minőségétől. És, hogy mennyire más világ az "egy vezetékes" rendszer, mint a hagyományos zárt áramköri, arra bizonyíték lehet pl. ez a videó.. Nagy kapacitív csatolásról ott sem lehet szó (amint a kicsi gömböket láthatod), de az eltolási áram viszont jelentős lehet (a 30MHz-es frekvencia miatt). Ezt csak szemléltető példának írtam, nem tartozik szorosan a témához.
(#) qbit válasza qbit hozzászólására (») Máj 8, 2012 / 1
 
(#) snigebagoly hozzászólása Máj 8, 2012 /
 
Akit érdekel,itt van rengeteg detektoros kapcsi,sok rajzzal,fesz.duplázással,a végén már egész komoly elrendezésekkel,csak full angol az oldal :

Bővebben: Link
(#) (Felhasználó 20218) válasza snigebagoly hozzászólására (») Máj 8, 2012 /
 
Nagyon korrektül össze van szedve, este lesz egy kis időm, átnyálazom.
(#) Gyantáscin válasza snigebagoly hozzászólására (») Máj 8, 2012 /
 
Nagyon érdekes hely
(#) Gyantáscin hozzászólása Máj 8, 2012 /
 
Azt hiszem, feladom a két hangolt körös projektet. Ma reggel a primitivisszimuszt kipróbáltam úgy, hogy meglévő két tekercsemet sorbakötöttem, így a Kossuth egész jól bejött.
Nagyon tetszik ez a laza kapacitív csatolású megoldás, így a mellékelt megoldást fogom megépíteni szépen, dobozban.
A két tekercs soros-párhuzamos kapcsolásával illetve csak az egyik beiktatásával bőségesen átfogható a teljes kh sáv.
Az URH forgó segítségével pedig egzakt módon kézben tartható a rezgőkör terhelése.

Legujabb.jpg
    
(#) qbit válasza Gyantáscin hozzászólására (») Máj 8, 2012 / 1
 
Jó lesz ez, csak a két tekercset variométerként csináljad, hogy az induktívitást is szabályozhassad... És akkor talán nem kell ennyi kapcsoló... Különben is a bal oldali kapcsolóval könnyen rövidre zárhatod a két tekercset, abban az esetben meg nem mindegy, hogy van-e köztük csatolás, vagy nincsen. Persze egy csomó más paraméter is befolyásolja az egészet, azért javasoltam amit írtam...
(#) Gyantáscin válasza qbit hozzászólására (») Máj 8, 2012 /
 
Ha már beszuszakoltam a litzét a balun magokba, nem akarom veszni hagyni
Egyelőre kipróbálom így, azután - tekintve, hogy elég nyughatatlan nyugdíjas vagyok - biztos fogok kísérletezni más megoldásokkal is.
(#) qbit válasza Gyantáscin hozzászólására (») Máj 9, 2012 / 1
 
Azok a kétlyukú vasak, amiket Te is használsz érzékenyek az erős mágnesekre! Hangolhatók is mágnesekkel (csökken az induktivitás), de nem biztos, hogy jót tesz a mágnes a vasaknak... Esetleg le kell mágnesezni őket, hogy a maximumot kihozhassad belőlük.
(#) snigebagoly hozzászólása Máj 9, 2012 /
 
Konzerves(fém) dobozra vagy sörös dobozra(alu) lehet tekercselni,lehet csévetestként használni?
(#) hatvanasjocó válasza snigebagoly hozzászólására (») Máj 9, 2012 /
 
Hogy értsd, a fémdobozok rövidrezárt menetként viselkednek így teljesen lerontják a tekercs jósági tényezőjét.
Következő: »»   82 / 155
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem