Lehet akkor összekevertem, mert ezt emlékezetből írtam most, de az IC2 6-os lábán tuti az 1,8V. A másik ami eszembe jutott, egy LED-et pl simán megtudtam vele hajtani. De volt olyan is, hogy össze vissza mozgott a feszültség. Holnap veszek új IC-ket meglátjuk azzal mi a helyzet, lehet tényleg elszálltak (ugyanis egy kondit fordítva kötöttem be, nem tudom mennyire befolyásolhatta)

Nem tudom mekkora feszültséget kapnak. Elvileg a kapcsolás működőképes, a NYÁK tervet sem én készítettem. Feltételezem ha rossz lenne, akkor a cikket már javították volna, vagy figyelmeztették volna az olvasókat a hibára.

Sziasztok!
Ha van egy trafóm, ami 31V-os "üresen", akkor amire válaszoltam hsz-ben szereplő kapcsolás 50V verziójával nyugodtan használhatom?
A max kimenőfesz a trafó fesz*1,41 lesz?

A szekunder feszültséget Gyökkettővel szorozd,úgy pontosabb. Majd a kapot értékből vonj ki 4V-ot,mert ennyi esik az áteresztő fokozaton. Durván 40V-ot kapsz belőle. Ehhez akár nagyon jól hozzáigazítható a tápegség is.

Tehát akkor módosítani kell az 50V-os verzión is?
Nekem amúgy elég lenne a 30V-os verzió is, de ugye oda sem lehet csak úgy beépíteni?

Nem kell rajta módosítani,működni fog. Egyébként a 30V-os verzióra is odanyomhatod,csak nagyon fog melegedni. Viszont a zénerek előtétjét akkor az 50V-os verzió szerint kell beültetni.

Hello!
Érdekes, hogy egy táp élesztésénél, a legperverzebb terhelésekkel tudtok előállni. Led-motor-ventilátor.. Egy sima ellenállás maximum izzó nem lenne célravezetőbb?
De elsőként a végfokozatot kellene kipróbálni, terhelhető-e. Kivenni a Q1-et, az IC2-őt, ha foglalatba van, és rövidre zárni a 6-os-7-es lábát. Ekkor a végfoknak teljes "kokszon" kell működni. Vagy is a maradék feszültségét kivéve, kiadja a teljes tápfeszt. Így kellene megpróbálni terhelni a kimentet, a maximális árammal. Vagy is ha 30V jön ki belőle, és 2A lesz a táp kimenő árama, akkor egy 15ohm/60W-os ellenállásra lenne szükség. De megfelelő lehet Három sorba kötött 12V/20W-os gépkocsi vagy halogén izzó is. Ez ugyan 1,66A lesz, de tájékoztatásnak bőven megfelel.
Ha ekkor is van kimenő feszültség, akkor folytatható tovább az élesztés.
De ha ebben az áramkörben a kimenő feszültség össze-vissza változik, akkor abban kontakt hibák/forrasztási hibák vannak. Így viszont minden lesz belőle csak nem egy labortáp, leginkább egy alkatrész gyilkos, ha valami áramkört kötsz majd rá. Itt első az üzembiztonság..
üdv! proli007

Megpróbálom amit említettél. A vezetősávokról meg a kontaktról annyit, hogy teljesen átcineztem az egészet, mindent átmelegítettem, a kisebb vezetősávokat is teljesen becineztem (persze zárlatmentesen). A terheléshez a LED-et csak kíváncsiságból tettem rá, elsőnek egy 21W-os 12V-os izzóval próbálkoztam, eredménytelenül.

Működik a táp. Az még a probléma hogy a sönt ellenálláson lévő árammérő mutat tarhelés nélkül is kimenő áramot. Gondolom a kimeneti 1k-s osztó áramát. Tehát az a probléma hogy terhelés nélkül a műszer nem nullát mutat. Ha viszont külön söntöt teszek a műszernek akkor nem lesz stabil a kimenő fesz mert a műszer söntjén eső feszültséggel csalok. 3A-nél akár 0,5-1V lehet a sönttől függően.

Ahogy mondani szoktam, ez egy ilyen bicaj.
-- gondolom 1mA-s a kijelzesed --
Ha nagyon zavar hogy a nulla nem nulla, akkor valts mereshatart es legyen a kijelzes pontosaga 10mA.
magyarul a muszert allitsd 20A-s Max meresre.
--ahogy azt Alkoto is irta egyszer nekunk --

Igen 1mA-es a kijelzés (4A-es méréshatár). Attila86-féle PIC-es panelműszer van rajta. Én is arra jutottam, hogy 10mA-es kijelzésre (40A méréshatár) váltok.

Ghoost frappánsan összefoglalta a lehetőségeket. Valószínűleg lehetne "torzítani" annyit a műszeren, hogy nullát mutasson, de ez nem lenne szép dolog.
Sokkal inkább azt javaslom mérlegelni, mekkora gondot jelet a lelkednek, hogy már alapból mutat 1mA-t a kijelző, hiszen a söntön akkor is folyik egy kis áram, ha a tápon nincs külső terhelés. Arányban van-e az ezzel járó bosszúság a várható mérési pontossággal.
Sokféle felhasználási igény lehetséges, ezért nem lehet biztosat mondani, de ha szavazni kellene, akkor én a pontosabb kijelzésre, és az ezzel járó parányi "hibára" voksolok. (Egyébként a "hiba" akkor is megvan ha durvábbra állítod a méréshatárt, csak nem fogod látni, és éppen ez ilyen "láthatatlan" helyzet az, amit szerintem az amatőr igyekszik elkerülni.)

Szia!

Én is ezt a tápot építettem meg, annyi változtatással, hogy BD139-et tettem BC141 helyére az egyszerűbb hűtőborda miatt; és R11 értéke 27 Kohm lett.
Továbbá, mivel több helyen is írták, hogy a TL081-nek +-15V a tápfeszültség maximuma, így én egy kisebb, 20V/2,5A-es trafóról hajtom. Így a maximális (terheletlenül) kivehető feszültség 26V, a rövidzárlati áram: 3,2A .

Nálam a tiedhez hasonló problémák csak érintkezési hibákból adódtak, egyébként könnyen életre kelt.

Egyébként a két áteresztő tranzisztor 12V/1A-es terhelés mellett is eszméletlenül tud melegedni, így egy aktív hűtés (persze hőfokfüggő szabályozással) egyátalán nem túlzás ennek a tápnak!

Remélem segítettem, kérdezz nyugodtan!

Jo, csak azert kerdeztem, mert az elso uzenetedben azt irtad, hogy jol hozzaigazithato a tap a 40V-hoz. Akkor ezt hogyan ertetted?

Igen, ezt én is végiggondoltam csak az a baj hogy nem 1 mA-t mutat hanem 10-20mA között. Majd még rágódom ezen. Köszönöm a hozzászólásokat.

Szia!
Próbáld meg azt, hogy az 1k-s ellenállás végét a sönt elé kötöd. Nem túl szép látvány a panel hátuljára forrasztott ellenállás, de a célnak megfelel.
Üdv: Pioneer

Igen, meg még arra is gondoltam hogy a 24V-os zénert is a sönt elé kötni. Annyival is kevesebb áram folyna rajta de lehet hogy nem működne már akkor jól a táp.

A hűtés szerintem elég jó lesz, ventilátoros bordán van (nem mintha eddig kellett volna levegővel is hűteni).
Kisebb feszültségről nem tudom, hogy tudom-e járatni, lehet inkább keresek egy másik ugyanilyen kiosztású IC-t ami bírja a feszültséget. Az említett ellenállást lehet kicserélem és meglátjuk jó lesz-e.

Nem piszkáltam. tudomásul veszem hogy mutat valamit alapból az árammérő. Majd mindig levonom. Jól bírja a két BD249 a 3A-t. Rövidzárban hajtottam egy jó ideig 3 Amperen. 90W-ot disszipáltak el. A méretes borda is felmelegedett. Mondjuk nem sokszor lesz ilyen hogy pár volton kell a 3A de egy labortápnak akár rövidzárban akár 1V-on tudnia kell folyamatosan a max áramot.

Nekem csak egyhez volt trafóm. Nem használom sokat a labortápot amúgy sem. Néha amikor kísérleti csöveshez kell fűtőfeszültség.

Sziasztok!
Gondolkodom egy labortáp építésén, és örömmel láttam Alkotó kapcsolási rajzát. Meg is építeném, de egy kérdés felmerült bennem. A 2N3055 helyett betehetek-e BD245C tranzisztorokat? Ugyanis találtam itthon ezekből 5 db-ot. Adatlapja szerint elvileg bírnia kell a terhelést, mert ezek is 100V 10A-esek. Kell-e ehhez változtatni valamit a kapcsoláson vagy változtatás nélkül behelyettesíthetők? Természetesen a nyák rajzon módosítanom kell, de ez nem gond. Ezt meg tudom csinálni, de nem vagyok profi elektrotechnikus, csak amatőrködöm.

Közben megtaláltam a választ.
Bővebben: Link

Én is így szeretném majd megcsinálni. A két trafó már megvan, két megközelítőleg egyforma 33V-os 1-2 mm híján azonos EI vasmagos trafó lesz a táp transzformátora.
Amúgy van valami előnye/hátránya a két trafósnak az egy trafó de két szekunder tekercses trafóval szemben?
Gondolom, a vasveszteség két trafó esetében kétszeres.
Vagy nem? esetleg még valami?

Sziasztok!

Este már alakítottam volna a labortápnak a nyákot, de elkeveredtem a sok kapcsolásban, amit az oldalon találok, ha a mellékletes hsz-eket listázom ki.
Úgy tudom, a 2.7.2-es verzió a legújabb, ez a legjobb is?
Igaz arról már abszolút fogalmam sincs, hogy ehhez pionner vagy Alkotó, vagy mindkét illető neve fűződik szorosan (csak azért fontos, mert jobban tudnék keresni a fórumban, ha tudnám, hogy is van ez). Talán úgy értelmezem, hogy pioneer egy régi elektronikai leírásban szereplő tápot módosított, amit Alkotó időnként módosítgat?
Na nem tudom, de ha kérhetnék egy nyákrajzot, azt nagyon megköszönném (lehetőleg olyat, ami nem vasalásoshoz készült).
Egyébként a verziók között van lényeges különbség?
Találtam itt egy olyan pakkot is, amiben elég sok minden volt, de sok mindent nem tudtam értelmezni:
pl minek van egy PDF dokumentumban ugyanaz a panelműszer nyákterve 3-szor, alkatrésztervvel együtt? A táp nyákja pedig egy példányban, külön az alkatrésztervvel. (bocsesz, ha mindenkinek világos, de nálam már káosz lett)
A nyák egyébként lézeres technikával fog készülni, ha kész vagyok, közszemlére bocsájtom, hogy közösen kielemezzük.

Sajna lejárt a szerkesztés (elég rövid idő, egyéb oldalon a szerkesztés, ha benne vagyok épp, akkor 15p).
Szóval amiket találtam:
Bővebben: Link
Bővebben: LinkBővebben: LinkBővebben: Link
2*33V-os trafóval fogom megvalósítani, tehát 2*40V/3A lesz a táp, ehhez ugye az 50V-os verziót választom darabonként, 3db 2N3055-el.
És még ami fontos lenne. Mivel lézer esetében a fókusz elég sokat csalhat a méreten. tudnátok egy pontos méretet küldeni, amihez viszonyíthatok? Vagy legyen ez a lábtávolság? Szerintem széltől szélig mérettel pontosabb képet adna.

- A kapcsolást csak Pioneer tervezi, én itt-ott próbáltam egy-egy paneltervvel segíteni a kivitelezést.
- Az első linken lévő (Alkotó-s) terv illik a 3db TO3-tokos áteresztőhöz.
- Ha valamilyen filmen több példányban szerepel panelterv, akkor annak általában gazdasági/célszerűségi/gyártást könnyítő oka van. Illetve azért van rajta az alkatrészoldali felirat is, mert így azt is a panelre lehet "tenni".
- Az említett tervre pontosan felírtam a tényleges méretet, és utána a technológia területet is (árképzéshez).
- Nem tudom mi az a lézeres technológia, de ha az én tervem megfelel, arról szinte bármilyen nézetet tudok adni, csak mond meg mit tudsz felhasználni. És ha nem kézzel fúrod, akkor a furathelyeket jelölő "pontocskák" sem kellenek, mert a CNC úgyis előre fúrja (kell hozzá a vezérlő furatleíró fájl, de ilyet is tudok adni)

Szia!
Nagyon szépen köszönöm a válaszod, sok mindent megvilágítottál benne!
Ó, azért CNC-vel nem fogok babrálni, a furatokat hagyományos módon fogom elintézni.
Lézerrel marjuk le a festékréteget. Ezután maratás hagyományos módon.
Mielőtt felreppenne a kérdés, azért jobb ez így, mert a gép adott, a nyák és az elkészítés így "olcsóbb", az idő szintén kevesebb.
Viszont ha lenne olyan formátumod, amit CAD-el le tudok kezelni, azt nagyon megköszönném! pl. .dvg, .dxf, .vlf... (vektorfájlok)
Esetleg van valami bevált megoldás, mellyel veszteségmentesen fordíthatok az itt általában megtalálható pdf.-ből, cad-el kezelhető formátumba?

Szerintem nincs ilyen konverzió. Olyan esetekben lehet "átjárni" a különböző formátumokat, ha azok egymással közel azonos "jellegűek". De itt erről szó nincs, hiszen a nyákterv az egy sima "kép", a CAD fajlok pedig inkább "útvonalak".
Ez a módszer, amit alkalmazni akarsz csak nagyon áttételesen alkalmas nyákgyártásra. Szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy sokkal előbb célt érsz, ha "optikai" módszerrel készítesz panelt, és csak a filmhez használsz számítástechnikai segítséget. A CNC-t meg fogd be inkább furkálni. (Kész, fúrt, feliratozott panel ügyben én is tudok segíteni.)

Szia. Mondjuk ebben is igazad van.
Alkoto:
Egyszoval nem hasznalok CNC marot, de ezt nem is irtam.
Szoval a lezerhez kellene CAD -ben felismerheto formatum.
Elvileg mar sikerult .bmp-t felhasznalni a progiban, de nekem most nem jott ossze. Majd ma kapok kis segitseget, meglatjuk ugy milyen lesz. De a legtisztabb, ha a sajat formatumat hasznaltam volna, csak ugye ez nem lehetseges, ahogy mar emlitetted.

BMP-t tudok generálni, az képformátum. Akár ésszerűtlenül nagy felbontásban is, csak ez nem használ a fájlméretnek.