Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Huh,nagyon koszonom,amugy akitol vettem mar csinalt par csovest, itt egy link Bővebben: Link
Nem jelent semmit. Ha kihagyta az ellenállásokat, az mindenképp hiányosság.
Megnéztem a linket. Az olcsó alkatrészek használata, valamint a ck és önmetsző csavarok miatt nem szimpi, de ez magánvélemény.
Meg volna egy utolso kerdesem ,az miert van ha bekapcsolom az erositot az em 84 es vu meterek skalaja nem egyforman van,vagyis egyik lejebb van mint a masik,jel nelkul es jellel is ugyan ez van.
Látod, ezt igy "távgyógyitással" nem tudom megmondani.
Szórhatnak a hangolásjelzők paraméterei. Magyarul nem egyformák.
De az nem folyasolja be az erosito mukodeset (vagyis hang minoseget)?Vagy esetleg a hangsugarzok impedanciaja nem egyforma?
Nem hinném.De látatlanban nem tudom megmondani a hiba okát
Egyetértek Lukival. Az amúgy nagyon ötletes és szép elrendezésű erősítőket minőségben hazavágja az olcsó kiegészítők (csavar, gombok, csatlakozók) használata. Ettől lényegesen szebb csavart lehet kapni már nem egészen talán 3,2Ft-al többért is...
Jobban megnézve a fotót a belvilágról, az igazi nagy probléma már a hálózati csatlakozónál fennáll:
nincs földelővezeték, a sasszi nincs földelve!! Lásd a pirossal jelölt részt. Ez igy nem megfelelő, sőt,életveszélyes. Csodálkozom hogy nem tűnt fel eddig senkinek. Nem leszólni akarom az erősítőt, hanem próbálok építő jellegű kritikát adni, főleg ha életvédelmi szempontoknak nem felel meg.
Nem is kell a sasszit földelni. A készülék házát kellene a védőföldre kötni, ha fémből, vagy vezető anyagból lenne. A sasszit viszont nem kell, és nem is szabad a védőföldre fémesen kötni, mert több berendezés összekötése esetén földhurok keletkezik. Az üzembiztos leválasztás a hálózati trafó feladata.
Kösz a szerkesztést.
Azt hiszem megoldódott a probléma. Egy barátom tanácsára kicseréltem a potmétert 50K-ról 10K-ra (25K-ra akartam, de az pont nem volt a boltban), és természetesen ez már fémtokos, plusz minden jel árnyékolt kábelen utazik már. Most a potméter bármelyik állásában szépen szól a szerkezet!
Beszéltem már erről egy szakemberrel. Hiába fa dobozos-pontosabban keretes- egy csöves erősitő, az I. év. osztályba tartozik, mivel szabadon megérinthető fém részt, részeket tartalmaz.
Idézet: „I. érintésvédelmi osztály (röviden: I. év. osztály) I. év. osztályba kell sorolni azt a gyártmányt, amelyben az áramütés elleni védelem nemcsak az alapszigetelésen alapul, hanem járulékos biztonsági óvintézkedést is alkalmaznak olyan módon, hogy a gyártmány testje el van látva olyan szerkezettel, amelyhez a villamos hálózat védővezetője csatlakoztatható úgy, hogy a megérinthető, villamosan vezető részek még az üzemi szigetelés meghibásodása esetén sem kerülhetnek tartósan veszélyes feszültség alá.” Szóval kell földelni. Más a helyzet pl: egy régi csöves rádió esetén, ott már nem kell földelni a sasszit, hiszen zárt dobozban van, nem megérinthető.
Nem feltétlenül kell földelni egy fémházas készüléket. Ha veszel egy fémházas erősítőt, az sem védőérintkezős dugóval van forgalomba hozva. Viszont kettős szigetelésű........Az emlegetett készülék viszont egyik előírásnak sem felel meg.
[OFF]Ezért is macera, ha egy kettős szigetelésű erősítővel "összehozunk" egy védőföldeléses házú számítógépet. Ezzel a - jelvezetéken keresztül - földeltté tesszük a kettős szigetelésű berendezésünket. Szóval, vannak azért bajok, pedig ezt minden további nélkül megtehetjük, mert a kereskedelem ehhez árul kábeleket.
Persze arról már nem szól az idézeted, hogy mindkét ágban el kell helyezni olvadóbetétet, mert hiba esetén nem tudhatjuk, melyik éren jön a fázis (ez nálunk nincs szabványosítva - nem is lehet, ha kétféleképpen is bedugható a dugaljba, nem beszélve arról, ha mondjuk hosszabbítóba/elosztóba dugjuk), ha védőföldes a készüléked. :yes:
A nagy értekezések mellett azonban csak ki kellene emelni Luki fórumtárs figyelmeztetését, mert erre a készülékre vonatkozó megállapításai helytállóak. Valóban bajba kerülhet a felhasználó, ha a transzformátor üzemi szigetelése sérül.
Én bekötöttem a védőföldelést a kézzel érinthető fémrészekre. Az erősítő földjét meg egy 10 ohmos ellenállással kötöttem össze, úgy ahogy az Audio Research is teszi.
http://www.arcdb.ws/VT60/ARC_VT60_schematic2.gif
Én is tapasztaltam már, hogy nem jön le az oldal.
Indulj el innen: www.arcdb.ws Majd keresd meg mondjuk a VT60-as csöves erősítő táp rajzát, de amint látom Pioneer hsz-ében itt a rajz.
Ez érdekes először nekem is rossz volt. Mindegy, mert kimásoltam a képet. Parancsoljatok.
Természetesen a szóban forgó erősitőről beszéltem, és az ezzel hasonló felépitésű csöves cuccokról.
Az hogy te milyet találsz ki neki, az a Te dolgod, ettől még az érintésvédelmi szabványok/szabályok nem iródnak felül
Részben igazad van.Egy gyári erősitő, fémházas kivitele ellenére lehet kettős szigetelésű.
Ha jobban megnézed benne a hálózati trafót, rögtön látszik a kettős, egymásba kapcsolódó csévetest, elválasztólemezzel, hőbiztositékkal, profi impregnálással. Néha még szigetelőbakra is teszik a hálózatit. Namost a nagyrészt sufniban készült csövesek nem rendelkeznek ilyen trafóval.Elválasztott primer/szekundert sem nagyon látni, impregnálásról nem is hallottak páran, a pénztárgépszalag szigetelőpapírról nem is beszélek már... Személy szerint adok a biztonságra és az érintésvédelemre.Ha másnak ez nem fontos, az az Ő dolga.Tovább nem is szaporitanám a szót.
Hipersil dilemma.
Érdekelne vélemény kimenőtrafók dolgában. Valahol egy magyar fórumon a "nagyok" némiképp leszólták a hipersil kimenőket, valamely Never End Hi-Endendend Csillagos Ég erősítő kapcsán. Mert bizony a lemezelt az igazi - mondották vala. Elképzelhető, hogy a sokkal jobb (50Hz-re, hálózati célra készült) vasak nem igazán jók kimenőnek? Ha jó mégis a hipersil, akkor érdemes a rosszabb gerjesztési adatokkal rendelkezőt választani? Mindent elhiszek, ha okos mondja... Az SMXXA és SMXXB 2-3x-os eltéréssel rendelkezik gerjesztés tárgyában. Ilyeneket be tudok szerezni... Lehet, hogy jobb a "rosszabb?" Van jelentősége egy GU50-es SE építés szempontjából vajh?
Az lenne a legideálisabb ha zseb telepet tudnánk leutánozni. Az már másodlagos hogy ki hogy éri el bár a cső látványosabb a greatz meg takarékosabb.
A Német VAC hipersil magok bőven jók kimenőtrafónak.
A régebbi EI magok közül a sziliciumtartalmúak sem rosszak. GU-50 SE-hez bármelyik elsőrangú. A lényeg a profi tekercselésen(is) függ.
Köszönöm a segítséget! Sejtésem szerint (sajnos) a GU végén még nem jön ki az a finomság, ami megérné a cizellált körítést, de nyilván nem lehet trehány egyik eleme sem. A vasak minőségéről mi a véleményed? Lehet előnyösebb a "lustább" vas, illetve tehet-e jót az áramkörnek a kisebb vas adataival tekercselt nagyobb q-s kimenő?
Szia,lehet igazad van de ha szeretnek egy csoves erositot es nem tudok epiteni vagy nincs 1000 eurom akkor?
Szerintem megéri a GU-50SE mind a minőségi alkatrészeket, mind a jó kimenőt.
A saját épitésű GU-50SE-m hiperszil kimenőkkel épült, de hallottam toroidos, és EI maggal szerelt kimenőtrafóst is. Nagyon nagy különbséget nem hallottam közöttük. Talán a toroidosnak egy picit jobbak voltak a magasai. Ha nagyon jó akarsz lenni, használj SM85B-t kimenőnek, ennyi bőven elég. A táp elkészitésére is figyelj, sokat számit milyen, és mi jön ki belőle.
Ha a végén nem jön ki a finomság, akkor lehet, hogy az elején van a probléma...
A GU50 is bőven tudja azt, amit egy másik hobbicsöves másik csővel. Másképp szólhat, de nem rosszabbul (max nem tetszik). Csak hogy megvédjem kicsit (és nem is lihegném túl).
Gondolom, valami ilyesmiről beszélsz (persze sarkítva). Azért is emeltem ki, ne bújhasson meg az érintésvédelemről szóló mondandód, mert a barkácsolásnál (is) mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a baleseteket elkerüljük.
Egyébként ezért nagy felelősség készüléket gyártani, forgalmazni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |