Hello!
Megfelel, de miért nem Alkotót kérdezed, ha az Ő segédletét használod?..
üdv! proli007

Nem akartam 2 hozzászólást írni. "Az csak a feszültségosztó pontosságától függ.." re válaszoltam, hogy csak a 4 áramkörös kapcsoló segített, mert 0,1% -os ellenállások használatakor is eltértek a méréshatároknál kijelzett értékek.

Azt szeretném megtudni, hogy mi előnye/hátránya van a 0.5mA, 2mA, 5mA mérőáram használatának egymáshoz képest, és melyiket célszerű a 3.5 digites feszültségmérő mérőáramának választani.
Vagy gyakorlatban nincs közöttük nagy különbség?

0,5-1mA-t javaslok választani. Ha nagyobb, akkor fölöslegesen terhel, ha kisebb, akkor már előfordulhatnak zavarok/bizonytalanságok.

Köszönöm a válaszod!

Nálam a 200V-os méréshatárnál: Rx1=10k, Rx2a=9,99M, Rx2b=nincs.
Úgy néz ki, hogy szerencsém van, mert betonstabil és nem ugrál, annak ellenére, hogy az Im 0 és 3uA között van.

Tegyél mellé mondjuk egy trafót. Mindjárt nem lesz olyan stabil.

Közben elkészült egy önálló osztó modul a 200V-os méréshatárra: Rx1=100R, Rx2a=99,9k, Im=0,3mA.
Ha mégis megkergülne a mostani, akkor ez megy a helyébe.

Ez már nekem is tetszik.

Ha azt írom, hogy u F, akkor az µF lesz, de az u A miért marad uA ?

A választ nem tudom, de a u=mikro már szinte mindenki fejében automatikusan értelmeződik. Tehát szinte mindegy.
Azt tételezem fel, azért alakult így már az elején, mert az angol ÁBC-ben sincs mikro jel, és mivel a kis "U" hasonlít a keresett jelhez, valamint nincs semmi más prefixum amivel keverhető lenne, ezért kézenfekvő volt a megfeleltetés.

Szevasztok!

Keresem az Alkotós dpm 2 paneles nyomtatható paneltervét, pdf, lay vagy bármilyen más nyomtatható változatban. Nincs meg valakinek egész véletlenül?
Én csak jpeg-ben találtam meg. vasaláshoz kellene.
DA 5611-es dupla kijelzőm van.
Előre is köszönöm!

Nekem a kereső azonnal előhozta ezt. Ha nem erre gondoltál, akkor keress meg.
Annyira régi a terv, hogy még a logó is csak egy sima felirat a mostani "egyedi ábra" helyett.

Köszönöm a gyors segítséget, pontosan erre gondoltam!
Nem értem hogy miért nem találtam meg illetve vettem észre?! Talán a hajnal+a meleg +én tehetek róla

Sziasztok!

Kérdezném, hogy a 7107 hogyan viselkedik ha a bemenetére 200mV-nál nagyobb feszültséget kap? Mi történik ha pl. a méréshatár választó kapcsolója rossz helyzetben van a mért feszültséghez képest?

Köszönöm a válaszokat!

Túlcsordul, de nem lesz baja, mert ott van egy 1MR-os soros ellenállás.

Semmi sem történik, de a tápfesz-nél nem lehet nagyobb a bemeneti feszültség.

Köszönöm a gyors válaszokat!

Esetleg érdemes lenne egy a bemenetre párhuzamosan kapcsolt zenerrel (a soros 1Mohm után) védeni az IC-t?

Kérdezném még, hogy tud-e esetleg valaki automatikus méréshatárváltó kapcsolást 7107-hez, vagy az csak 7103-hoz létezik?

Sziasztok!
Sprint Layout-ban a 44LQFP tokozású SMD IC felel meg az ICL7107 Maxim-IC-s SMD-nek?

Nem érdemes, hiszen 2,7V alatt nincs zener (sőt, a 6,2V alattiak sem "igazi" zenerek). Ha mindenáron akarsz valamit odatenni, 2 antiparalel Si dióda +- 700mV körül fogja meg a feszt...

Méréshatárváltót bármihez lehet építeni, így a 7107-hez is, már az Intersil is megtervezte, mikor kiadták az IC-t anno.

Egy több méréshatárral rendelkező fesz. és árammérő építésén gondolkozom. Itt előfordulhat hogy rossz méréshatárban van a választókapcsoló és nagyobb fesz. kerül a bemenetre, akár még a tápfesznél is nagyobb. Ezért gondoltam arra, hogy jó lenne megvédeni a 7107-et. A diódapár jól hangzik de gondolom akkor még egy biztosíték is kellene a bemenet elé. Érdemes lenne öngyógyulósat használni?

Ez az automata méréshatárváltó jól hangzik. Csinált már valaki ilyesmit?

A bemenő fesz többszáz kohm ellenállásosztón keresztül jut be a bemenetre, semmiképp nem vernél ki vele egy biztit, még 1mA-eset sem (ha létezne). Az automata méréshatárváltó is eltűri - természetesen - a "rossz" méréshatárt hiszen épp az a feladata, hogy megkeresse a megfelelőt.
Nem tudok megépített példányról, de a gyári nem lehet rossz, helyesbítést nem közöltek.

Igazad van, az ellenállások lekorlátozzák az áramot, bizti nem kell. De ha marad a kapcsolós méréshatárváltás szerintem a diódapárok bekerülnek.

Viszont egyre jobban tetszik ez az automata méréshatárváltós kapcsolás. De sehol semmit nem találok róla, legalább egy magyar leírás jól jönne.

Sziasztok!

Megépítettem a készülő labortápegységemhez az Alkotó féle panelmérőt 2 példányban. Egyet a feszültség egyet az áram mérésére. Kalibráltam őket (35-36-os lábon 100mV-ot állítottam be), szépen mutatják is a megfelelő értékeket. A panelmérőket 12V-os külön trafókról fogom majd járatni (ilyenek vannak itthon). A beállítás során is egy ilyet használtam. A +5V az 4,99, a -5V az -4,97V.
A beállítás során azt tapasztaltam, hogy már néhány perc után melegszik a stab IC hűtője. És a 7107-es IC-t is melegebbnek éreztem a szobahőmérsékletnél.
Ez normális működésre vall vagy valami esetleg begerjedhet és azért melegszik?
üdv: Laslie

Normális hogy melegedik az a stab ic, hiszen neki 5Vot kell előállítania egy 12V váltóáfeszültségből, ami kb 16.7-8V egyenfeszültség egyszóval majd 10V különbség van az áramfelvétele alkotó dokumentumába jelölt 330-380mA közt mozog így állandó állapotban is
ezek után P=U*I fel ahol az U a stabilizált és a táp feszültség különbsége
{12*gyök(2)-5}V*330mA
alap esetben is 3,95W hőteljesítmény keletkezik
ha a kijelző minden szegmense világít ez megnőhet 4,548W-ra
feltételezve hogy a negatív ágon folyó áram elhanyagolható, akkor a számítás megállja helyét...
Egy szó mint száz, szerelj rá egy kis hűtőbordát ne legyen a melegedéstől káros feszültség instabilitás.

Elkerülte a figyelmedet egy fontos körülmény. NEM 12V-os váltófeszültségről kell járatni a készüléket, hanem AC8V-ról. Ez már önmagában is jelentős hőkülönbséget jelent.
Továbbá van egy másik "apróság" is, ami szintén jelentőséget kap esetedben. A nyáktrafók (gondolom ilyened van) feszültsége kicsit furán van kitalálva. Ráírják a 12V-ot, de ha megméred, akkor ez lehet akár 16-18V is üresjáratban. Aztán ha terheled visszaesik, de ez a feszültség már vígan lealázza a 16V-os elkót a tápban.
Tehát -mégha sokan meg is köveznek majd érte-, felejtsük el örökre a "van egy trafóm, jó lesz az bele" megközelítést. Ez butaság, mert a trafó is egy alkatrész, és mint ilyen olyan kell bele amilyen ki van hozzá találva. Ellenállásból se raksz be 10k helyett 47k-t csak azért, mert az van otthon.

Hm...
Ebben igazad lehet. Akkor veszek 7.5V-os nyáktrafókat (ilyet kapni a legközelebbi boltban).
Egyébként nem nyáktrafók vannak, hanem a szerelhető fajta. Üresjáratban ~13.5V amit leadnak.

Nemcsak a "nyáktrafó" viselkedik így, hanem mindegyik: minél kisebb a teljesítmény, annál nagyobb a különbség az üresjárási és a teljes terhelés alatt leadott szekunder fesz között. Ez alapvetően a szükséges huzal nagyobb ellenállása miatt van: ahhoz, hogy full terhelésnél meglegyen a névleges szekunder fesz, több menetet kell feltekerni.
Ennélfogva gyakran megfelel - ha pl 12V DC-re van szükség és a kis trafót is csak 20-40%ig terheljük - a 9V AC szekunder.

Sziasztok!

Többször is olvastam itt, hogy az Alkotó féle panelműszernek műszerenként külön secunder tekercs kell. Viszont azt nem találom, hogy mi is indokolná ezt. Vagy csak elkerülte a figyelmemet.
Szóval mi indokolja ezt? Miért nem jó, ha ugyanarról a tekercsről kapják a táplálást, még akkor is, ha a terhelhetősége a tekercsnek jócskán meghaladná az igényelt teljesítményt?
pl. 2 db műszer esetén 2x8V 2x500mA es trafó helyett miért nem jó egy 1x8V 1x1A-es trafó?

Mert a több műszer nem ugyanazt méri általában, ezért nem lehet köztük galvanikus kapcsolat.
Ennek a terhelhetőséghez semmi köze.