Fórum témák
» Több friss téma |
A PNP tranyó nem kapcsol elég gyorsan, mert az áramváltó szekunderén sem elég gyors a feszültség. Nekem nem nagyon volt problémám az együtt vezetéssel, vagy nem emlékszem rá... pedig még 58W-os csövet is hajtottam 12 V-ról.
Igen, valami másmilyen gyújtókör kell, mert iszonyú áramok vannak induláskor. ( nem fenékig tejfel, illetve kis teljesítményekre jó, de felette más kell ) Persze, lehet tirisztor, egy-egy diódán keresztül lehúzza a gate-eket. De lehet tranyó is. Az a soros kondi nekem el szokott szállni, ha egyenirányítani kezd a cső... Nekem úgy tűnt, hogy az egyenirányított égés esetén kezdte felpumpálni a a kondi feszültséget. De aztán nem foglalkoztam vele. Nem kell tökéletesnek lennie... így aztán kihagytam, ha elromlott egy ilyen elektronika, hát a szervíznek is kell valamiből élnie. Egyébként, ez nagyon ritka, mondjuk néhány % 10 év alatt. A csövek minőségével sokkal több probléma van, pedig elég drágák. Meg az üzemeltetés helyén a túlfeszültségekkel, mert abból aztán van rendesen...
Kezdek arra jutni, hogy esetleg mégiscsak jobb lenne 300V DC-t előállítani, és arra tenni egy teszőleges meghajtó elektornikát (ahogy pl. ros-co rajzán is van, de akkor már akár stabilizált is lehet) - ugyanis a 300V-on elhelyezett kondi könnyedén tárolhat elegendő energiát az indításhoz.
Vagy esetleg van jobb ötleted? Pl. az 58W-os cső gyujtása hogyan volt megoldva?
Nincs jobb ötletem, ez az egész fénycsőelektronika lerágott csont, nem érdemes vele foglalkozni. A benne rejlő üzleti lehetőségeket már régen kiaknáztuk. Elsősorban a nem hálózatról működő inverterekre gondolok. Amennyi még kell a piacra, azt meg mások megcsinálják. Elég sokan csinálnak ilyeneket, köztük van pic-es is... de másolták egy időben a mienket is. Már nem akkora üzlet, hogy megérje vele foglalkozni. A hálózatiak meg annyira olcsók, hogy ugyanaz a helyzet, mint az erősítőkkel... ezek addig voltak jók terméknek, míg egyedi kütyük voltak. Mi még a rendszerváltás előtt kezdtük... többségében még azokat használják. Javítgatjuk, ha kell. Most már van LED. A piaci szegmenst kell megkeresni, hogy hol lehet vele egyedi berendezésként megjelenni, akkor megéri vele foglalkozni, különben meg marad a hobbiszint. Ami nagyon szép és jó, csak én nem tudok belőle megélni...A másik, hogy egy jó minőségű cső irreálisan drága. Igaz, ha nem törik el, akkor tényleg nagyon sokáig megy...
Az 58W-os is ugyanígy gyújtott, csak ugye sokkal nagyobb árammal... Ha jól emlékszem, IRF 540, vagy 054 volt benne, kettő párhuzamosan. De erre azért nem esküszöm meg. Miért baj a nagy induló áram? A 12 V úgyis akksiból jön, azt ki kell bírnia. Én egy 7W-os lámpát használtam éveken keresztül horgászáshoz, meg pincébe járni és egy 7Ah-s akksi volt hozzá. 58W-hoz nyilván nagyobb akksi kell. Egyébként, a 12V-os verziókból sosem csináltunk üzletszerűen, mert nem érte meg. Az, hogy évente kell 20 db ( talán ) azért nem érdemes megmozdulni. Az a baj, ha 300 V DC-ről megy, akkor a rezgőkörnek nem lehet kiemelése, hiszen a cső égési feszültsége ennél jóval kisebb. Vagyis, induktív jellegű lenne az áam, nem ZCS. Esetleg lehet boost konverter, felnyomni valami optimálisra a 12 V-ot, talán kedvezőbb lesz gyújtás szempontjából. ( A hatásfokok meg ugye szorzódnak, úgyhogy felejtős... )
Sziasztok!
Rezonáns tápot építenék, kb 10V/A teljesítményre. Képen látható, számomra ismeretlen vasmag mérete ideális lenne (0,36mm^, légrés nincs), cséve osztása is előnyös. Mag anyag már kérdése lehet. Tudom így nehéz erre választ adni. Esetleg valaki tudna ajánlani erre a célra megfelelő toroid magot.
Sziasztok!
Talán ide illik leginkább a kérdés: Éjszakai fényt szeretnék készíteni LEDből és 230V-ról üzemeljen. Egy drasztikus megoldás hogy ellenálláson vezetem át, de úgy tudom a leggazdaságosabb ha kondin keresztül állítom be a jó feszt... A dióda pár (4-5) mA-t vesz fel és 3,5 V on jó fényt ad. Tudtok segíteni?
Most akkor nem akarsz tápegységet építeni?
Az ellenálláson sok a disszipáció. A kondin nem, de az eszköz nem lesz leválasztva, így balesetveszélyes lesz! Amit én ajánlok, legegyszerűbb megoldást, hogy fogsz egy régi mobiltöltöt (százasokért dobálják őket), a ledeket párhuzamba kötöd, majd kiszámolod a töltő feszütlségéhez szükséges ejtő ellenállást és kész. Ez biztonságos is lesz, jó hatásfokú és olcsó
10W teljesíményre szerintem nem kifizetődő a rezonáns táp, de ha azt szeretnél építnei feltételen, akkor a választot mag jó lesz.
Tekintettel arra, hogy kis teljesímény elég, és ismeretlen a magod, a szoksáosnál (70-100kHz) alacsonyabb frekvenciára méretezz (monduk 40-50 kHz), í]y biztos bírni fogja jelentős melegedés nélkül. Az osztott cséve jó dolog, emrt í]y könyebb lesz elérned a kellő soros (szórt) induktivitást, valamint biztonságosabb is lesz a trafó. Ekkora telejsíméynre elég lesz,ha a primert 1 szál vékony (mondjuk 0,2mm) huzallal megtekered. A szekunder már attó függ még mekkora szekunder feszültség kell.
Köszönöm!
Már megtekertem, primer 3x0,2mm, szek.2x 0,2mm vezetékkel, (22/100) menet. Már leválasztott 70V DC-ből, 140V DC-t szeretnék összehozni. Ez nagymértékben egyszerűsíti a kivitelezését.
Tudom, hogy lerágott csont, de csak hobbi célból kell, és pl. a germicid fénycsövet (ma még) nem lehet leddel kiváltani. Az áramimpulzus meg azért gond, mert jó lenne esetleg kicsi Li cellá(k)ról is járatni, a rövid üzemidő ellenére.
Ebben a témában elég sok infót találhatsz erről.
Ha jól látom, ez egy zavarszűrő trafó vasmagja, és úgy tudom, ezek nagy permeabilitásúak. Azonban az előttem sem világos, mekkorák a veszteségei kapcsüzemű trafóként. Ezek használatára én is gondoltam, pl. kicsi, 20-30W-os önrezgő rezonáns tápok esetében. Várom a fejleményeket, hogy 50k körül hogyan válik be trafóként.
Már elkészült és jól üzemel 50KHz-en nem melegszik. Ekkora teljesítményre egyszerű megcsinálni. Szórt induktivitás 30uH lett, többre számítottam, az osztott cséve nem sokat hozott, primer/ szek tekercsek aránya miatt. így soros induktivitást is kapott.
Van szkópod? Nézegesd végig vele, adj segédtápot az ic-knek, hogy megvannak e a jelek. Meg kapcsolási rajz se ártana.
Szkópom sajna nincsen ezért áll meg itt a tudományom. Mulit van. Nem érek vele sokat. Kapcsi rajz? Mingyárt csak megkeresem, merre is van körülbelül.
Nem értem miér áll meg 84% nál a feltöltés?
Üdv!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a mellékelt magok között mi a különbség? Nem a színekre gondolok Esetleg a szín is hordoz magával információt, ha igen mit? Mindegyik megfelel kapcsolóüzemű tápnak? TX42/26-3E25 TF41X15X27 TN25/15-3E25
CD4047BE IC-nek melyek a kimeneti lábai ahol meg tudom mérni működik -e?
A multin van frekvenciamérő? Már az is segítene.
Helló! Az ismertetőjük (rákatt) megmondja: mire jó, melyik. Az EPCOS honlapján pedig alapos tájékoztatás lehet kapni: anyag, felhasználhatóság, stb. Amelyiknél impulzus trafót is ír, az jó lesz. De még írhatnak a dörzsöltebbek. (a színnek van jelentése, nem tudom fejből)
Ez így elég reménytelen akkor.Kapcsolási rajz azért jöhet.Egyébként ha leveszed a kapcsolási frekvenciát pár kHzre akkor egy hangszóró, meg sorba egy kiloOHmos ellenállással ránézve a gate-ekre legalább meg tudod nézni eljut e oda a vezérlőjel. Persze ilyenkor nem 230ról, hanem segédtápról az icknek. ha a fetekre is rákötöd a 12vot akkor a félhídat is tudod ellenőrizni hangszóróval.
Kb. mennyire gerjeszted? Egész pontosan a feszültségre és a menetszámra lennék kíváncsi, a keresztmetszet saccra úgy 20..25mm2-re rémlik. Ha beválnak ezek a zavarszűrő magok trafóként, akkor szétfőzök én is egyet, és kipróbálom vele a 12/280V-os rezonáns ellenütemű ötletem. Úgy rémlik, 7-8uH a fajlagos induktivitásuk, ami a pár menetes 12V-os primerek esetén nem hátrány, kisebb lenne a mágnesező áram, közelebb kerülne a dolog a ZCS-hez, bár még mindig nem érné el.
A zavarszűrő vasmagok jelentős része használható trafóként, legrosszabb esetben kicsit alacsonyabb indukcióval, mint egy direkt ilyen célra készült vasmag esetében.
Az a vasmag amit pl. a 12/200V-ra összedobott rezonáns konverterben használtam, fogalmam sincs milyen célra készült eredetileg, ugyanis a műanyag borítás tekercselt lemezmagot rejt (0,02mm-es lemezből van, ami üvegszerüen törékeny), az AL értéke 70000 körüli, és simán használható 50...70kHz-es frekin. Gyakorlatilag egy próbát szinte bármilyen vasmaggal meg lehet ejteni, a nyugalmi teljesítményfelvétel megmutatja a vas veszteségét (adott V/menet és frekvencia mellett) Korábban én is leteszteltem néhány zavarszűrőből bontott vasmagot, kb. 50%-volt alkalmas minden további nélkül teljesítmény trafónak, a maradék egy része némi kompromisszummal még használható volt, a többi relatíve nagy veszteséget produkált. Tehát az esélyek jók Az AL értékük különfélék, 1000....7000 közöt mindenféle volt. Amúgy a sima push-pull is használható rezonáns kivitelben, de előfordulhatnak csúnyább lengések, és esetleg kellhet némi snubber - tanulságos kísérletezni vele.
Ez 0,36 cm2 , 0,15T vel számoltam, primer tekercset 35V-ra tekertem, szekunder 140V. DC70V amivel táplálom.
Egyelőre az LTSpice-val próbálkoztam ezzel a dologgal, és valóban kellett neki a snubber, de jó holtidővel szépen mutatta a ZVS tulajdonságait, bár a mágnesező áram miatt a ZCS-t primer oldalon nem teljesen hozza.
... 0,02mm-es lemezből van, ami üvegszerüen törékeny), az AL értéke 70000 ...
Amorf vas lehetett. Nagyon finom és nagyon drága anyagok. Nem is értem, hogyan tehették be zavarszűrőnek.
Én nem hálózati zavarszűrőben találkoztam velük, hanem egy Delta szervertáp szekunder oldalán. Először én is azt hittem, hogy ferrit, mígnem rájöttem, hogy műanyag borítású lemezelt magok. Igaz, azok elég kicsik. De lehet kipróbálok egy olyat is.
Áramtüskék ellen haszálják, tulajdonképpen telítődő fojtónak. De lehet belőle mágneses erősítőt is csinálni, meg kapcsolóként használni táp szekunder oldalára, akkor telítődő fojtóként működik, tulajdonképpen helyettesíti a FET-et. De annak idején csináltunk belőle transzduktort, ami megcsinálta egy 3 f-ú teljes híd tirisztorainak a gyújtójelet, ráadásul a túláram ellen is védett. Egy darab 723-as ic, meg egy darab BD241 vezérelte és kész volt egy komplett akksitöltő, mondjuk 250V/ 250A-re. Akkoriban permenorm 5000Z anyagú Vacuumschmelze lemezeket használtunk, de ezek még nem amorph anyagok voltak. Most már vannak sokkal jobbak és persze még drágábbak. Közös tulajdonságuk, hogy nagyon kicsi a hiszterézisterület és nagyon szép négyszögletes ez a görbe. Ideális kapcsolóvas. Érdemes körülnézni a Vacuumschmelze honlapján az applikációk között, vannak érdekes dolgok.
Idézet: „..De lehet belőle mágneses erősítőt is csinálni, meg kapcsolóként használni táp szekunder oldalára, akkor telítődő fojtóként működik, tulajdonképpen helyettesíti a FET-et..” Jut eszembe, sima ATX PC tápok szekunder oldalán is láttam ilyet, az 5V-os tekercs van rajta keresztül leágaztatva a 3,3V-ra, és egy dióda követi. Ott is telítődéses folytóként üzemelne? Vagy csak az áramcsúcsok vannak vele megfogva? |
Bejelentkezés
Hirdetés |