Szerintem mi értjük, Te nem érted! A Kossuth műsorát sugározzák középhullámon, és ultrarövid hullámon is. Sőt, ez utóbbin az ország egyes részein más-más frekvencián. Amit Te mérsz az mp3 lejátszóval, az az urh adó frekvenciája. Amit meg a detektorossal fogsz, az a középhullámú adó. Nem ezt az adót méri az mp3-ad, azzal a középhullámú adás frekvenciáját sosem fogod mérni!

írtem

Ezért mondtam hogy tanulmányozd a frekvencia táblázatokat a müsorszóró rádió sávban.
Akkor a teljes skálát inkább HH - URH ig.
Hosszú Hullámtól - Ultra Rövid Hullámig.

Ismétlem, neked is: kHz, és MHz, és nem másképp. A Hz mint említettem, H.R. Hertz tiszteletére lett elnevezve!

mp3-asod nem méri a frekit mivel az nem freki mérő.

Amennyiben van benne rádió, és frekv.kijelzés, akkor méri bizony, persze nem 8 digit pontossággal(lehet, hogy itt ez már OFF?-akkor bocsánat!).

Ok, akkor egy pont oda. Sajnos ez a topik egy ideje már megint nem a detektoros rádióról szól, sajnos. Köszönet a helyre igazításért. Üdv. sz_f

Sokszor van gond a detektoros rádió szelektivitásával.
A mellékelt képen látható kapcsolásokban a rezonanciagörbe aszimetrikus. Attól függően, hogy a zavaró adó frekvenciája a venni kívánt adótól kisebb, vagy nagyobb, lehet választani a két elvi rajz között.
Nálam az első változat vált be, így a 4-5 V-ot produkáló helyi adó mellett zavarmantesen tudom fogni Soltot a maga szerény 50-100 mV-jával.

Kera Will kapta fel ennyire dolgot,meg a többiek is

Nem kell ezt mellre szívni. Ha megnézed a profiljukat, mind rutinos öreg rókák, nekik ez teljesen magától értetődő.
Ha komolyan érdekel a téma, előbb-utóbb Te is így leszel vele.

Üdv!
Ha jól látom az első változatnál fezsültségkétszerező demodulátor van, ugye?

Igen, az. Lehet mondhatni, "muszájból" mert, mivel a feszültséget a forgó két sarkáról veszem le, az egyenáramú kör nem tud másképp záródni. A földpontra csatlakozó dióda helyett lehetne akár egy 10-100 kohm-os ellenállás is, de a rendelkezésre álló csekélyke energia egy részét kár lenne ellenálláson elfűteni. Így legalább a rádiófrekvencia mindkét félperiódusa a hallgatót táplálja.

Lehet fókuszálva erősíteni a KH- hullámokat ???

Lehet irányított antennával, de a hullámhossz miatt irdatlan nagy lesz. Lásd rombusz antenna, közép, és rövid hullámon alkalmazzák, többnyire kiválasztott célterület felé való műsorszórásra. A jászberényi rádióállomáson volt ilyen, míg volt.

Bentongue bácsi a detektoros rádiókról szóló cikksorozatában (12. cikk) elmélkedik arról, hogy a detektorosoknál többnyire használt L antennáknak irányítottsága van. A az antenna vízszintes része a szórt kapacitásokkal, a levezetővel illetve a földdel, egy egymenetes keretantennaként is felfogható. Az elektromágneses tér mágneses összetevője ebben feszültséget indukál, ami vagy hozzáadódik a villamos tér által gerjesztett feszültséghez, vagy levonódik abból attól függően, hogy az adó az antenna szabad végének, vagy a levezetéshez kapcsolódó végének irányába esik. (Ezen az elven működnek a ferritanetenna-botantenna kombinációt alkalmazó iránymérő vevők.)
Ha a fenti eszmefuttatás igaz, előállhat az a szerencsétlen helyzet, hogy éppen a venni kívánt adót nem tudja fogni az ember, annak ellenére, hogy kellő magasságú és hosszúságú antennája van.

Nyugdíjasként végre volt egy szabadnapom, gyorsan bedobozoltam kísérleteim eredőjét.
BAT46 ide, OA1182 oda, a legjobb eredményt az NDK gyártmányú OA261 diódákból kiválogatott legkisebb záróirányú áramot mutató páros adta. (12V 2-3 mikroamper). Nem valami esztétikus, mert ezek nem fértek be a 3,5 mm-es stereo jackdugóba
A kapcsolási rajzon a bekalickázott tekercsek azt próbálják szemléltetni, hogy antennaillesztő balun magra vannak tekerve.
A hangolókondenzátor egyik fele az antenna kapacitását van hivatva kiegészíteni a kellő frekvenciaátfogás érdekében. (Érdemben nem csökkenti a hangerőt.) Ezt szolgálja az egyik tekercset rövidrezáró kapcsoló is. Bőséges átfedés van a két sávrész között. Érdekes, hogy ugyanaz az adó a nagyobb induktivitás esetén jóval nagyobb hangerőt produkál.
A diódák csatolása egy URH-s zsebrádió forgójával történik, a két fél sorba van kötve (a forgórész a "levegőben lóg") Ez egy 5-10 pF-os fix kondenzátorral helyettesíthető.
Sajnos a hangolókondenzátor kissé "elhúzza" a hullámcsapdát, így a helyi adó frekvenciájának közelében elég keserves egy távolabbi adót elcsípni.
A vételkészséget azzal szemléltetném, hogy középhullámon azokat az adókat veszi, amelyeket egy olcsóbb KH zsebrádió a ferritantennájával.

Minden vízszintesen kifeszített antennának irányultsága van. Ha rezonáns lenne, még nyeresége is lenne. De mivel a szükségesnél általában mindíg rövidebb, ezért leginkább vesztesége van, egy hangolt dipólhoz képest. Ha körsugárzó kellene, akkor függőlegesen kellene felállítani a "drótot", ahogy az adóantennáknál is teszik. Csak az a gáz, hogy azt a néhányszáz méter hosszú "drótot" elég nehéz függőlegesre állítani.

Azért nem minden az esztétika!.

Építettem egy kis kristály rádiót,kis rádióból kioperált forgókondival. És meglepően jól szólt tekercs nélkül is,ezt nem teljesen értettem.Olyan jól szólt mint egy másik, tekercsel ellátott detektorosom. Úgy tudtam a tekercsben alakul vissza a hanggá a rádióhullám,hogy ott választódik le a nagyfrekis hordozó hullámról a hangfreki.De lehet nem jól tudom.

Ha elég közel laksz egy nagyteljesítményű adóhoz, akkor lehetséges. Sőt, sokszor elég egy erősítőben egy földhurok is. Dehát nem ez a lényege a detektoros rádiónak.

Nem jól tudod. Nem a tekercs, hanem a kristálydetektor vagy dióda az az alkatrész ami a nagyfrekvenciáról "leválasztja" a hangfrekvenciát. "Kristályrádió" tekercs nélkül ? ez sem elég a rádióhoz. Javaslom, hogy a hozzászólásodhoz mellékelj kapcsolási rajzot is. Az sem derül ki a szavaidból, hogy használsz- e diódát vagy detektort? Nagyon sok jól megépített és működő detektoros rádió leírást találhatsz a régebbi hozzászólásokban. Ez már ki van találva cca. 90-100 éve, új dolgot már te sem tudsz kitalálni.Komolyabb sikerélményed lehet ha a már bevált kapcsolásokat próbálod megépíteni és főképp utánakötött erősítő nélkül mert azokhoz csatlakoztatva néha egy drótdarabbal is megszólal.(csak az nem rádió)

Nem mondtam,hogy új dolgot találtam fel,egy bevált kapcsolás alapján készítettem el a detektorosom,és nagyon messze lakok a Kossuth adójától,de mégis jól hallható induktivitás nélkül is,ezt nem értem sehogy se...

Biztos, hogy van ott induktivitás, pl. maga az antenna-a levezetővel, sőt a hallgató is-amennyiben mágneses. Az én első detektorosom egy db. 2000ohmos hallgató volt-"villanyantenná"-val, a dióda a füles két pólusa közé forrasztva. Esténként (még Lakihegyről) hangos volt a "Kossuth".

Ugyan rajzod már le a rádiódat, és -ha nem titok- áruld el, hogy hol laksz?

Nem tudok rajzot küldeni,nincs kártya olvasóm most,de egyszerű,Hajdú-Biharban lakom. A detektorosom áll egy antennából ,hozzá csatlakozó tekercsel,a tekercs másik végén van a dióda ami az antenna felé néz,ezen van a hallgató illesztő tekercsel majd földelődik.Valamint a tekercsel párhuzamosan van egy forgó kondi. Az antennám jó hosszú,gondolom ezért nincs szükség tekercsre.

Szia, a leirtak szerint hasznalsz tekercset is.

Akkor kezd el tanulni, hogy mi is az a rezgőkör, és mire jó.
Bővebben: Link

De ez a kapcsolás tekercs nélkül is megy.ugyanolyan jól,de rájöttem hogy a hosszú antennám miatt jó.Megnéztem csak sima hallgatóval,meg egy tűs diódával,így is ugyanolyan a hangerő,csak romlik a szelektivitás.

Ha nincs benne rezgőkör, (tekercs, párhuzamos kondenzátor) akkor mitől lenne szelektív? Mi az ami romlik?

Vannak ilyen - a kezdők számára "csodálatos" jelenségek - amelyekre azután az ismeretek bővülésével mindig van logikus, fizikailag értelmezhető magyarázat.
A detektoros rádió egyszerű szerkezetnek tűnik, de nagyon sok tényező befolyásolja a működését.