Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Crystal radio - detektoros rádió
Lapozás: OK   86 / 155
(#) tomi52 válasza gronee hozzászólására (») Júl 2, 2012 /
 
Szerintem mi értjük, Te nem érted! A Kossuth műsorát sugározzák középhullámon, és ultrarövid hullámon is. Sőt, ez utóbbin az ország egyes részein más-más frekvencián. Amit Te mérsz az mp3 lejátszóval, az az urh adó frekvenciája. Amit meg a detektorossal fogsz, az a középhullámú adó. Nem ezt az adót méri az mp3-ad, azzal a középhullámú adás frekvenciáját sosem fogod mérni!
(#) gronee válasza tomi52 hozzászólására (») Júl 2, 2012 1 /
 
írtem
(#) Kera_Will válasza gronee hozzászólására (») Júl 2, 2012 /
 
Ezért mondtam hogy tanulmányozd a frekvencia táblázatokat a müsorszóró rádió sávban.
Akkor a teljes skálát inkább HH - URH ig.
Hosszú Hullámtól - Ultra Rövid Hullámig.
(#) pucuka válasza gronee hozzászólására (») Júl 2, 2012 /
 
Ismétlem, neked is: kHz, és MHz, és nem másképp. A Hz mint említettem, H.R. Hertz tiszteletére lett elnevezve!
(#) sz_ferko válasza gronee hozzászólására (») Júl 2, 2012 /
 
mp3-asod nem méri a frekit mivel az nem freki mérő.
(#) gkari válasza sz_ferko hozzászólására (») Júl 2, 2012 /
 
Amennyiben van benne rádió, és frekv.kijelzés, akkor méri bizony, persze nem 8 digit pontossággal(lehet, hogy itt ez már OFF?-akkor bocsánat!).
(#) sz_ferko válasza gkari hozzászólására (») Júl 2, 2012 /
 
Ok, akkor egy pont oda. Sajnos ez a topik egy ideje már megint nem a detektoros rádióról szól, sajnos. Köszönet a helyre igazításért. Üdv. sz_f
(#) Gyantáscin hozzászólása Júl 3, 2012 /
 
Sokszor van gond a detektoros rádió szelektivitásával.
A mellékelt képen látható kapcsolásokban a rezonanciagörbe aszimetrikus. Attól függően, hogy a zavaró adó frekvenciája a venni kívánt adótól kisebb, vagy nagyobb, lehet választani a két elvi rajz között.
Nálam az első változat vált be, így a 4-5 V-ot produkáló helyi adó mellett zavarmantesen tudom fogni Soltot a maga szerény 50-100 mV-jával.
(#) gronee válasza sz_ferko hozzászólására (») Júl 3, 2012 1 /
 
Kera Will kapta fel ennyire dolgot,meg a többiek is
(#) Gyantáscin válasza gronee hozzászólására (») Júl 3, 2012 /
 
Nem kell ezt mellre szívni. Ha megnézed a profiljukat, mind rutinos öreg rókák, nekik ez teljesen magától értetődő.
Ha komolyan érdekel a téma, előbb-utóbb Te is így leszel vele.
(#) Vales válasza Gyantáscin hozzászólására (») Júl 3, 2012 /
 
Üdv!
Ha jól látom az első változatnál fezsültségkétszerező demodulátor van, ugye?
(#) Gyantáscin válasza Vales hozzászólására (») Júl 3, 2012 /
 
Igen, az. Lehet mondhatni, "muszájból" mert, mivel a feszültséget a forgó két sarkáról veszem le, az egyenáramú kör nem tud másképp záródni. A földpontra csatlakozó dióda helyett lehetne akár egy 10-100 kohm-os ellenállás is, de a rendelkezésre álló csekélyke energia egy részét kár lenne ellenálláson elfűteni. Így legalább a rádiófrekvencia mindkét félperiódusa a hallgatót táplálja.
(#) gronee hozzászólása Júl 13, 2012 1 /
 
Lehet fókuszálva erősíteni a KH- hullámokat ???
(#) pucuka válasza gronee hozzászólására (») Júl 13, 2012 /
 
Lehet irányított antennával, de a hullámhossz miatt irdatlan nagy lesz. Lásd rombusz antenna, közép, és rövid hullámon alkalmazzák, többnyire kiválasztott célterület felé való műsorszórásra. A jászberényi rádióállomáson volt ilyen, míg volt.
(#) Gyantáscin válasza gronee hozzászólására (») Júl 14, 2012 / 1
 
Bentongue bácsi a detektoros rádiókról szóló cikksorozatában (12. cikk) elmélkedik arról, hogy a detektorosoknál többnyire használt L antennáknak irányítottsága van. A az antenna vízszintes része a szórt kapacitásokkal, a levezetővel illetve a földdel, egy egymenetes keretantennaként is felfogható. Az elektromágneses tér mágneses összetevője ebben feszültséget indukál, ami vagy hozzáadódik a villamos tér által gerjesztett feszültséghez, vagy levonódik abból attól függően, hogy az adó az antenna szabad végének, vagy a levezetéshez kapcsolódó végének irányába esik. (Ezen az elven működnek a ferritanetenna-botantenna kombinációt alkalmazó iránymérő vevők.)
Ha a fenti eszmefuttatás igaz, előállhat az a szerencsétlen helyzet, hogy éppen a venni kívánt adót nem tudja fogni az ember, annak ellenére, hogy kellő magasságú és hosszúságú antennája van.
(#) Gyantáscin hozzászólása Júl 15, 2012 /
 
Nyugdíjasként végre volt egy szabadnapom, gyorsan bedobozoltam kísérleteim eredőjét.
BAT46 ide, OA1182 oda, a legjobb eredményt az NDK gyártmányú OA261 diódákból kiválogatott legkisebb záróirányú áramot mutató páros adta. (12V 2-3 mikroamper). Nem valami esztétikus, mert ezek nem fértek be a 3,5 mm-es stereo jackdugóba
A kapcsolási rajzon a bekalickázott tekercsek azt próbálják szemléltetni, hogy antennaillesztő balun magra vannak tekerve.
A hangolókondenzátor egyik fele az antenna kapacitását van hivatva kiegészíteni a kellő frekvenciaátfogás érdekében. (Érdemben nem csökkenti a hangerőt.) Ezt szolgálja az egyik tekercset rövidrezáró kapcsoló is. Bőséges átfedés van a két sávrész között. Érdekes, hogy ugyanaz az adó a nagyobb induktivitás esetén jóval nagyobb hangerőt produkál.
A diódák csatolása egy URH-s zsebrádió forgójával történik, a két fél sorba van kötve (a forgórész a "levegőben lóg") Ez egy 5-10 pF-os fix kondenzátorral helyettesíthető.
Sajnos a hangolókondenzátor kissé "elhúzza" a hullámcsapdát, így a helyi adó frekvenciájának közelében elég keserves egy távolabbi adót elcsípni.
A vételkészséget azzal szemléltetném, hogy középhullámon azokat az adókat veszi, amelyeket egy olcsóbb KH zsebrádió a ferritantennájával.
(#) pucuka válasza Gyantáscin hozzászólására (») Júl 15, 2012 /
 
Minden vízszintesen kifeszített antennának irányultsága van. Ha rezonáns lenne, még nyeresége is lenne. De mivel a szükségesnél általában mindíg rövidebb, ezért leginkább vesztesége van, egy hangolt dipólhoz képest. Ha körsugárzó kellene, akkor függőlegesen kellene felállítani a "drótot", ahogy az adóantennáknál is teszik. Csak az a gáz, hogy azt a néhányszáz méter hosszú "drótot" elég nehéz függőlegesre állítani.
(#) satlokk válasza Gyantáscin hozzászólására (») Júl 15, 2012 /
 
Azért nem minden az esztétika!.
(#) gronee hozzászólása Aug 25, 2012 1 /
 
Építettem egy kis kristály rádiót,kis rádióból kioperált forgókondival. És meglepően jól szólt tekercs nélkül is,ezt nem teljesen értettem.Olyan jól szólt mint egy másik, tekercsel ellátott detektorosom. Úgy tudtam a tekercsben alakul vissza a hanggá a rádióhullám,hogy ott választódik le a nagyfrekis hordozó hullámról a hangfreki.De lehet nem jól tudom.
(#) pucuka válasza gronee hozzászólására (») Aug 25, 2012 /
 
Ha elég közel laksz egy nagyteljesítményű adóhoz, akkor lehetséges. Sőt, sokszor elég egy erősítőben egy földhurok is. Dehát nem ez a lényege a detektoros rádiónak.
(#) hatvanasjocó válasza gronee hozzászólására (») Aug 25, 2012 /
 
Nem jól tudod. Nem a tekercs, hanem a kristálydetektor vagy dióda az az alkatrész ami a nagyfrekvenciáról "leválasztja" a hangfrekvenciát. "Kristályrádió" tekercs nélkül ? ez sem elég a rádióhoz. Javaslom, hogy a hozzászólásodhoz mellékelj kapcsolási rajzot is. Az sem derül ki a szavaidból, hogy használsz- e diódát vagy detektort? Nagyon sok jól megépített és működő detektoros rádió leírást találhatsz a régebbi hozzászólásokban. Ez már ki van találva cca. 90-100 éve, új dolgot már te sem tudsz kitalálni.Komolyabb sikerélményed lehet ha a már bevált kapcsolásokat próbálod megépíteni és főképp utánakötött erősítő nélkül mert azokhoz csatlakoztatva néha egy drótdarabbal is megszólal.(csak az nem rádió)
(#) gronee hozzászólása Aug 26, 2012 /
 
Nem mondtam,hogy új dolgot találtam fel,egy bevált kapcsolás alapján készítettem el a detektorosom,és nagyon messze lakok a Kossuth adójától,de mégis jól hallható induktivitás nélkül is,ezt nem értem sehogy se...
(#) gkari válasza gronee hozzászólására (») Aug 26, 2012 /
 
Biztos, hogy van ott induktivitás, pl. maga az antenna-a levezetővel, sőt a hallgató is-amennyiben mágneses. Az én első detektorosom egy db. 2000ohmos hallgató volt-"villanyantenná"-val, a dióda a füles két pólusa közé forrasztva. Esténként (még Lakihegyről) hangos volt a "Kossuth".
(#) Gyantáscin válasza gronee hozzászólására (») Aug 26, 2012 /
 
Ugyan rajzod már le a rádiódat, és -ha nem titok- áruld el, hogy hol laksz?
(#) gronee hozzászólása Aug 26, 2012 1 /
 
Nem tudok rajzot küldeni,nincs kártya olvasóm most,de egyszerű,Hajdú-Biharban lakom. A detektorosom áll egy antennából ,hozzá csatlakozó tekercsel,a tekercs másik végén van a dióda ami az antenna felé néz,ezen van a hallgató illesztő tekercsel majd földelődik.Valamint a tekercsel párhuzamosan van egy forgó kondi. Az antennám jó hosszú,gondolom ezért nincs szükség tekercsre.
(#) debiansix válasza gronee hozzászólására (») Aug 26, 2012 /
 
Szia, a leirtak szerint hasznalsz tekercset is.
(#) pucuka válasza gronee hozzászólására (») Aug 26, 2012 /
 
Akkor kezd el tanulni, hogy mi is az a rezgőkör, és mire jó.
Bővebben: Link
(#) gronee válasza debiansix hozzászólására (») Aug 29, 2012 /
 
De ez a kapcsolás tekercs nélkül is megy.ugyanolyan jól,de rájöttem hogy a hosszú antennám miatt jó.Megnéztem csak sima hallgatóval,meg egy tűs diódával,így is ugyanolyan a hangerő,csak romlik a szelektivitás.
(#) pucuka válasza gronee hozzászólására (») Aug 29, 2012 1 / 1
 
Ha nincs benne rezgőkör, (tekercs, párhuzamos kondenzátor) akkor mitől lenne szelektív? Mi az ami romlik?
(#) Gyantáscin válasza gronee hozzászólására (») Szept 2, 2012 /
 
Vannak ilyen - a kezdők számára "csodálatos" jelenségek - amelyekre azután az ismeretek bővülésével mindig van logikus, fizikailag értelmezhető magyarázat.
A detektoros rádió egyszerű szerkezetnek tűnik, de nagyon sok tényező befolyásolja a működését.
Következő: »»   86 / 155
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem