Fórum témák
» Több friss téma |
Elnézést, nem csak mint ferrittekercset, hanem mint ferritantennát akarom használni, conrados rádióhoz.
Ha a 25-cm.-ként igaz, akkor jó az antennának, de ilyen vastag huzal nagyon veszteséges lesz, bizony azt litzével kellene tekerni.
Jó napot!
Elfelejtettem, hogy van két eredeti ferritantenám. Vagyis az egyik még úgy van, ahogy volt a régi zsebrádióban, de a másikénak eltörtem a ferritmagját (eddig megközelítőleg 3 rudat törtem el), és sokkal (2mm) vastagabb, mint amilyenem van. Úgy egyáltalán nem jó, ha nincs olyan közel hozzá? Vagy működőképes úgy is? De ha ez kilőve, akkor marad a másik. Hogyan lehet megállapítani, hogy melyik a leágazás? Egyébként a litze miért jobb, mint az egyszerű drót?
Ha van két frerrit antennád, akkor azok akár 1:1 ben is jók, mivel eredetileg is erre készültek.
Ha mindenképpen az újabb ferrit rudat akarod használni, akkor az egyikről tekerd le a drótot, és ugyanazt tekerd fel az általad favorizáltra. Mindenképpen kell egy kis csévetestet tenned a menetek alá, amiben a ferritrúdnak csúsztathatónak kell lennie, ezzel hangolhatod azt a kört, amibe teszed. A hangolás után kis viaszcseppel rögzítheted. A meneteket cérnával, és szintén kis viaszcseppel. A leágazást ezekután oda készíted, ahová akarod, de ha volt az eredetin, akkor célszerű ott is hagyni. Litze huzal egy speciális, sok vékony, és egymástól elszigetelt szálból készült huzal, amelynek sokkal kisebb az ellenállása nagyfrekvencián, mint a tömör rézvezetéké. A frekvencia növekedésével fellép egy skin (bőr) hatásnak nevezett jelenség, hogy az áram a vezetékből kiszorul annak fellületére, és minél nagyobb a frekvencia, annál kisebb a behatolási mélység, ezáltal a keresztmetszet csökkenése miatt megnő a huzal ellenállása, ami növeli a veszteséget, és csökkenti a tekercs, ezzel együtt a rezgőkör jóságát. Ha sok vékony szálat párhuzamosan kapcsolsz, ezzel megnöveled a vezető keresztmetszetét, az ellenállása csökken, és a kisebb veszteségek miatt a rezgőkör jósága, és ezzel a szelektivitása megnő. A beforrasztásnál és a végek megtisztításánál fontos, hogy mindegyik elemi szál teljes palástján be legyen forrasztva. Ez egy kicsit trükkös dolog, de meg lehet tanulni. Még magasabb frekvenciákon ezért használnak vékony ezüst bevonatot, ott a réz huzal gyakorlatilag csak az ezüst vezetőt tartja, a nagyfrekvenciás áram vezetésében nemigen vesz részt.
Sziasztok!
Rádióépítéssel kapcsolatosan szeretném a segítségeteket kérni, mégpedig milyen könyve(ke)t (vagy pdf) ajánlotok? Olyan érdekelne, ami általános tudást ad, nemcsupán kapcsolásokat. Elmagyarázza pl. hogy mi az a vfo ? Oszcillátor, ahogy nézem a kapcsolását, de minek is az pontosan? Értitek, itt a baj, hogy az építőkockák nincsenek a helyén a fejemben. Szóval valami általánosabb könyv érdekelne, amivel akár saját kútfőböl is idővel összelegózhatok egy egyszerű vevőt. Ami engem kifejezetten érdekel az a távírózás, cw üzemmód lesz. Egyelőre venni azadásokat, majd később engedéllyel akár bekapcsolódni. Kapcsolásokat találok a neten, de szeretném érteni is őket. Szóval egy jó rádiós könyve(ke)t keresek, ha tudtok segíteni. Ti miből tanultatok?
Üdv!
Elméletei kérdésekben hasznos lehet a HAM Wiki. Én annó a legalapabb alapokat "V.G. Boriszov - Rádióamatőrök iskolája" című könyvéből sajátítottam el. Mivel ez az ötevenes évek végén jelent meg, ezért elsősorban detektros és elektroncsöves műsorvevőkkel foglakozik, de nagyon szép rajzokkal van illusztrálva (off: idén a BURABU-n meg is tudtam venni... ) és szájbarágós. A korszerűbb kapcsolástechnikájú készülékekhez, szintén detekotrostól, a szerb MikroElektronika cég Radio Receivers című könyvét ajánlom (angolul, online ingyen olvasható). Ebben kapásból találtam is egy AM/SSB/CW vételre alkalmas kapcsolást (3.9-b), ami egy nagyon egyszerű audionkapcsolás.
A 4shared oldalon letölthető innen szakirodalom-hegyek vannak, csemegézz, főleg az Elektronika mappában.
Ott van a "Mi a rádió", "Most már értem a rádiót" és ugyanez a televízióval is. Alul vannak a számozott fülek, kattintgass Innen meg régi újságok tölthetők le (pl. Rádiótechnika), amiben a témába vágó cikksorozatok is vannak!
Köszönöm a válaszotokat! Hasznosak!
Anno én, még mikor az FM ről az emberkék tudatában sehol sem volt de már lehetett fogni Záhonyban az FM adást,nálam akkor kezdődött igaziból minden.Előtte már a detektoroson építésén tulvoltam.Ekkor mikor az egyik fiatal -tanult szakmája a TV-R műszerész,mutatott egy FM adást és meghallottam a tiszta adást,akkor teljesen rabja lettem az FM nek.Ekkor vásároltam egy SANYO FM rádiót, sztereó pilót kimenettel de dekóder nélkül és ehhez készítettem egy dekódert CA 3090 q val az akkori nagy etalon IC vel. Ami meg is szólalt sztereóban de zajosan mivel csak teleszkóp antenna volt hozzá és én meg nem lőttem hozzá hogy miért is van ez.Na ,hát valahogy igy kezdődött az egész rádiós hobby ami a mai napig megvan.
Mert akkoriban URH adásnak hívták, és nem terjedt el ez a hülye angolszász eredetű (főleg amerikai) FM -ezés. Egyébként is korrektebb megnevezés egy adott sávú műsorszórásnak hívni, mint a moduláció módja szerint megkülönböztetni. Vajon hogy fogják hívni a digitális műsorszórást? Gondolok itt a közép, és rövid hullámú digitális műsorszórásra, aminek a minősége megközelítheti az URH műsorszórásét. Annak milyen modulációja is van QPSK? MSK?
Meg GMSK, a mostanában használt katonai rádióké.
Rengeteg modulációs mód van, nem is beszélve az összetett modulációkról és mindíg a céljának legmegfelelőbbet használják. Egyébként az EGSM -ben is GMSK -t (Gaussian Mininimal Shift Keying) használnak.
Ma rákapcsoltam a detektorosomra egy 220V-os hangfalat,és hangosan szól a Kossuth,bár kicsit zúg.Tudom így elveszti detektoros mivoltát,csak kipróbáltam.De akkor is olyan jó érzés,hogy pillanatok alatt lehet építeni egy rádiót passzív alkatrészekből.Hasznos tudás ez....
Ebben a kapcsolásomban nagyon fontos dologra jöttem rá,a szelektivitás terén,bár tudom,hogy tartalmaz egy aktív tagot,de a kezdők részére fontos,ha jó szelektivitást akarnak.Egy kis híddal kell összekötni az illesztő trafó egyik kijövöjét az antennával.Nekem semmiféle szűrő kondi nem segített csak is ez a kis híd.
(valaki tudna segíteni az aktív alkatrészekből álló detektoros fórumból,hogy hova kell kötni a tápot ha erősítő tranyót használok)
Üdv!
Detektorost megépítettem. Conrad-os Fm vevő után megrendeltem a középhullámú vevő építőkészletét is. Tényleg tanulságos lépésenként felépíteni, megérteni az egyes alkatrészek működését. Én, hogy tényleg magaménak érezhessem a rádiót, a dobozt két rajztáblából és egy törött vágódeszkából elkészítettem. Nagyon kezdetleges, nem szép, de az enyém és praktikusabb mint a Conrados dobozba berakni. Éjjel kb. 13 adót fogok vele, abból kb. 8-at jó minőségbe. Köszönöm a figyelmet.
Jó hallani,hogy manapság valaki örömét leli valamiben ráadásul még hasznos,elfoglaltság! Gratulálok! Csak igy tovább.
Nagyon Jó lett ez így is, Gratula!
Én kettő ilyen középhullámú kitet vettem a Conrad-ból, az egyiket a Párom kapta névnapra és Ő is szerelte össze.
Hát ez meg mi ?!
Vagy valami vagy megy valahová ?! Szóval minek szelektivitását javítod ? Milyen állomásokat akarsz elnyomni? Ahogy nézem jelenleg a bemeneti rezgőkör nem áll másból mint a tekercsedből és a saját önkapacitásából. Ezután jön 2db sorba kapcsolt dióda . Első a dióda a második a tranzisztor feltételezett BE (bázis-emitter) diódája. Plusz 1 harmadik ami a feltételezett BC (bázis collektor). (Megjegyzem így sohasem jelöljük a tranzisztor bekötését az elvi rajzokon.Azt hiszem illene megismerni a szabványos áramköri elemek jelölését, mert így nem ér semmit se a rajzod !) A 2 diódán keresztül el is értük a földet. A forgókondenzátor nem szelektál nagyfrekvenciát a bemenő körben. Mivel átugraszottad a 2 dióda közös pontjára. Ezzel a tranzisztor BE dióda müködését söntölöd adott frekvencia környezetében. (kilehet számolni 1/2pi*R*C alapján R az az ellenálás amit a forgó kondi "lát" maga körül). A diódával párhuzamos transzformátor és fejhallgató elvileg azt szolgálná , hogy viszonylag nagy impedanciásan terheljük a detektort. A transzformátor "lebegő hideg" pontját leginkább a forgó kondenzátor helyzete lebegteti. Ezáltal részben földelt is meg nem is adott frekvencia környezetében kis ellenállást mutat a kodenzátor a vele sorba / párhuzamosan kötött elemek ezt olykor előnyként/hátrányként könyvelik el. A tranzisztor másik 2 rétege feltélezett BC diódája párhuzamosan kapcsolódik a detektorral. Ennek se sok értelme van. Elképzelhető még az is hogy végülis nem is ez az amit összeraktál ami a rajzodon van. Ez a gyanúm azért mert a tranzisztort se tudod helyesen ábrázolni.
(#1253519) számú jún 28.-kai hozzászólásom óta még mindig nem sikerült (lassan 2 hónap alatt) az alapvető alkatrészjelöléseket megismerned és tudatosan használnod .
Amíg enélkül próbálsz meg bármit is dokumentálni és mások tudomására adni. Addig félre fognak érteni és nem tudod miért van az, hogy ilyen válaszokat kapsz. Bocsi félvezetőket nem csatoltam a képen. De annyira vehetnéd már a fáradtságot hogy utána nézel. Igaz látom, ott a rajzoltad a tranzisztort is a képeden jobb sarokban sőt még a tipusát is odaírtad. De a rádió rajzban miért 3 lábú kockát rajzoltál? NO COMMENT !
De én ezt építettem meg.Faműves vagyok nem elektronikus,csak nagyon érdekel az amatőr rádiózás.köszönöm a nyers őszinteséged.
Amúgy a románt akarom elnyomni ami végre sikerült a kis híddal.Semmi más nem segített,pedig írtak itt sokan mindenféle szűrőkondit,de semmi se vált be. Ez a kis híd meg teljesen elnyomja a románt és csak a Kossuth hallatszik végre. URH-n a Kossuth 89.9Mhz nálam,ami meg elnyomta román adó idáig az meg 90.1Mhz. Tehát 'két tized' volt,szóval szinte egy sávon vannak,ami roppant zavaró volt,és nem tudtam kiszűrni sehogy se,egész idáig. És igazad van a kapcsolási tudásom terén,tényleg nulla vagyok,de folyamatosan kísérletezek,tanulgatok,ahogy időm engedi,jövőhét csütörtökön jelentkezek,elektronikai műszerész tanfolyamra,remélem sikerül.
Még mindig és újra kevered a szezont a fazonnal !!!
Mi köze van az URH rádiósávnak a te középhullámú detektoros rádiódhoz ? Idézet: „URH-n a Kossuth 89.9Mhz nálam,ami meg elnyomta román adó idáig az meg 90.1Mhz. Tehát 'két tized' volt,szóval szinte egy sávon vannak,ami roppant zavaró volt,és nem tudtam kiszűrni sehogy se,egész idáig.” Hiába, erről is vagy 2 hónapja próbáltunk már felhomályosítani de mégse sikerült megértened , hogy ugyanaz a rádió adó többféle frekvencián is adja ugyanazt a műsort. No meg azt se sikerült felfognod , hogy amit te építesz rádiót az csak 100ad - 200ad résznyi frekvencián müködik ahhoz képest amit emlegetsz 100 MHzes tartományokban amit valamilyen FM vevővel tudsz indikálni. Ez a frekvencia "mérésed" olyan mintha neked mestergerendát kéne faragni és te ennek ellenére csak 1 fogpiszkálót adnál ki a kezedből.Mert a te "jó műszered" szerint akkora az, nem lehet másképp. Mi lenne ha elővennél 1 jó öreg SOKOL rádiót és azon tekergetnéd a forgókondit. Érdekes módon azzal is azokat az adókat vennéd amiket a detektorossal.Mivel hogy a SOKOL rádiók és még számos zsebrádió KÖZÉP és HOSSZÚ HULLÁMú vételre lett tervezve. Hosszúhullám kb.: 150-300KHz ,Középhullám kb.: 500-1700KHz frekvenciák között van AM Amplitudó Modulált közszolgálati rádióadás. Sok sikert a tanfolyamhoz! Szerintem ne dobd el az eddigi rajzaidat, dokumentációkat amiket létrehoztál.Tedd félre. Amikor már jobban előre haladtál az elektronika területén akkor próbáld meg újra elemezni őket a már meg szerzett ismeretek birtokában. Biztos tanulságos lesz számodra! Idézet: „Ez a kis híd meg teljesen elnyomja a románt” Jó neked híd , de az csak 1 vezeték és semmi más . Nálunk az elektronikában a HÍDnak mást nevezünk. A hídak nagyon hasznos áramköri rendszerek mert összehasonlító méréseket lehet velük végezni. Egyik széleskörben használt a wheastone-híd. De jobban ne menjünk bele.
Olvastam a blogod. Részben amiatt kaptam kedvet a "rádiózás"-hoz.
Ez pedig az Fm vevő kit tda 7088 ic-vel, saját dobozba. Most is ezen hallgatom a Petőfit.
Üdv!
Ez is nagyon jó lett! Egyébként megfelelő az érzékenysége ennek a készüléknek is?
Hello!
Köszönöm! Szerintem teljesen jó. Gyári készülékekkel összehasonlítva sem marad le, mert ugyanazokat az adókat lehet venni ezzel is. Bár hozzáteszem, hogy a kit-hez adott teleszkópantenna szerintem túl rövid, kevesebb adó jött be vele. Meződön lakom itt veszi a Neo, Class, Kossuth, Petőfi, Bartók adókat. Kiegészítő antennával egy külföldi adó és az Enjoy is fogható. Mondjuk hangminőség nem a legjobb, sem a hangerő, de ezért kárpótol a hosszú elem-élettartam. A hozzászólás módosítva: Szept 6, 2012
Sziasztok! Nekem az első saját építésű FM vevőm 100 Khz-es KF-el működött. Valamikori régi Rádiótechnikában találtam a leírást, 3 db AF 106 tranzisztorral. Sokáig ezt hallgattam a munkahelyen, amíg az a gondolat nem jött elő, hogy nekem sztereó kell! Akkor még nem volt épkézláb autórádióm, csak egy pár félg-meddig belezett roncs, kifűrészeltem belőlük a nekem kellő "modulokat", és azokból raktam össze az utódot. Azután meg azt gondoltam ki, hogy kell nekem egy kis rádió, amit odahaza az ágyban tudok fülhallgatóval sztereóban természetesen hallgatni, jól jött egy kis rádiós walkman roncs, mert sztereo dekódert, és főleg 3 voltra nem tudom, honnan vettem volna máshonnan. A HF erősítő másik végén volt a panelen, próbáltam, de nem tetszett a hangja, ezért én terveztem magamnak olyat, hogy rendelkezik fiziológiai hangerő szabályzással, magas és mély emeléssel, teljesen tápfesz. szimmetrikus "A" osztályú komplementer párokkal hajtom meg a "B" osztályú "emitterkövető" komplementer véget, A sietség, meg a kevés hely miatt nem készült hozzá panel, csak egymáshoz vannak forrasztva-ragasztva az alkatrészek. Ilyen lett: Ha valakit érdekel, készíthetek kapcsolási rajzot róla, de egyenlőre az csak a fejemben létezik. Amúgy szép a hangja.
Itt a 100 KHz-es KF-es FM vevőből ami megmaradt. Hiányzik belőle a KF modul, ami FM05(Maros) BH-7 áramköre volt, a végfok azt hiszem, TBA 810 volt hozzá. Jellegzetessége ennek a vevőnek, hogy a KF.-ben nincsen tekercs, csak nagyon sok tranzisztor és minden adó 2x jön be rajta egymás mellett. Hátránya, hogy nem lehet csinálni hozzá sem AGC.-t, sem AFC.-t, sztereo dekóder is kérdéses, hogy működne-e róla? Itt van a fejhallgató erősítőm kapcsolási rajza. Elég sokat agyaltam, kísérleteztem rajta. A fiziológiai hangerő az a két kondi a potin, egyszerű, és mégis működik. Könnyen belátható, minél lejjebb van a csúszka, a test felé 10 µF és a bemenet-csúszka közti 10 nf mély, illetve magas hang emelő hatása annál jobban érvényesül, ráadott hangerőnél viszont megszűnik.Az a sok RC a negatív visszacsatoló ágban állítja be a frekvenciamenetet. Kis fülhallgatóval hallgatom, de rendes fejhallgatón a hangzása csuda jó.
Elkészült a tranzisztoros AM vevőm.Itt a link: http://www.zen22142.zen.co.uk/Circuits/rf/amrec.html
És egy kép a cuccról: A hozzászólás módosítva: Szept 6, 2012
|
Bejelentkezés
Hirdetés |