Szevasz, azt szeretném kérdezni még hogy ha le is cserélem a meghajtókat, nem fog nagyobbat lökni a végfok?, a teljesítménye vége fele mintha egy kicsit be torzítana a végfok!. Nem értem hogy elég meghajtásnak csak egy BD139-140-es tranyó?, nem szolna szebben és jobban nagyobb meghajtó tranyókkal?.

Minek nagyobb tranzisztor 700mW-ra (57V*12mA)? A 3 párhuzamos 1k ellenálláson 36mA-rel lehet a Zener-rel határolt 12V-ot ejtetni. Erről a 2,2k is gondoskodik. Ez eddig csak az Ohm törvény alkalmazása, minden hókusz-pókusz nélkül.
Ha a BD139/140-et lassúbb tranzisztorra cseréled, nagy valószínűséggel gerjedni fog.
Nyilván mérni kell, ha akár a hangjával, akár a teljesítményével nem vagy megelégedve. Ez egy gondosan megtervezett erősítő. A félvezetők típusától és a passzív alkatrészek értékétől nem látom célszerűnek eltérni. Egyes áramköri részletekre - igény szerint - lehet más eljárást is alkalmazni, de az már egy másik erősítő lenne.

Értem akkor felejtős a dolog! Marad a BD139-140 pár benne.

Amúgy az ötletet innen ebből a végfokból merítettem. És ezen a rajzon miért azok a meghajtók hajtsák meg a fetek-et?. Ja és nálam +-74V-van, tehát akkor 74*12mA az 888mW. Minden esetre azért ki próbálom, nem férek a bőrömbe ha nem próbálom meg!. Ha gerjed akkor ki veszem belőle!.

Ez egy teljesen más topológia, a BD139/140 80V feszültségtűrése ehhez kevés. Nézd meg az alternatívaként ajánlott BF tranzisztorok áram és teljesítmény határadatait!
A VF2-nél miért írod, hogy a fél tápot megkapják a BD-k? Találomra?

Jajj, igazad van el néztem Oda nem megy a fel táp! Bocsánat!

Szét szettem a gépet, mind két tranyo C-án 49V-ot mértem GND-hez képest, a BD139-es B-a és E-én GND-hez képest pedig +12V-ot, a BD 140-es tranyonál meg -12V-ot. Nem értem akkor mi az az 57V?.

Tenned kellene egy szkópot a kimenetre. Ha alacsony nyugalmi árammal járatod, akkor bizony nem vezérelhető ki teljesen. Nekem pl. a 4-4db FET esetén ehhez 120-130mA kellett. És ez is csak akkor igaz, ha IR a FET. Ha valami más keleti gyártmány, akkor akár 300mA is kellhet a fetek gyártási szórása miatt. Vagy az ellenállásokat kell jusztírozni, de az sem szép megoldás.

A különbség a 2,2k-n esik. A beállított nyugalmi áram értékétől függ.

Szevasz, eredeti IR a FET-ek, és mind a két panelnak 130mA-ert állítottam be nyugalmi áramnak. Ha nagyobb nyugalmi áramot állítok be akkor(vezérlő jel nélkül) el kezdenek melegedni a FET-ek, ami már nem egészséges. Először +-65V-rol járattam a panelokat, rá kötöttem egy 4 ohmos hangfalat, a bemenetre meg egy sima DVD-lejátszót, nekem az nem tetszett hogy mikor ki tekertem háromnegyedig a potenciométert el kezdett torzítani az erősítő. Most át tekertem a trafót, és így meg kapja a +-74V-ot, így már valamit javult a torzítás, de most sem az igazi, ezért gondoltam azt hogy le cserélem a két meghajtót erősebbre. A tápegységem nem lehet hibás mert egy toraid van benne ami 850W-os 1mm-es dróttal tekerve (gyári tekercs), a szekunder pedig 2mm-es dróttal van meg tekercselve (én tekertem), a dióda híd 35A/1200V, a puffer kondenzátorok meg 47000µF/100V-ra, elvileg ez így jónak kellene legyen. Állítsak be még nagyobb nyugalmit?, vagy mit csináljak vele hogy ne torzítson be háromnegyed hangerőnél?.

Ennél a végfoknál ez nem úgy működik hogy beállítok valamekkora nyugalmit és kész. A fetek szórása egymáshoz képest is elég nagy, a P az N csatornáshoz képest meg pláne. A 400W-osból csináltam 4 garnitúrát (ez összesen 64db FET), és alig volt belőle néhány egyforma, majdnem mindegyik panelen máshova kellett a potit tekerni hogy jó is legyen, de ne is fűtsön túl sokat üresen. Hogy lehet úgy használatba venni egy végfokot, hogy azt sem tudod mi van a kimenetén? Mondtam hogy tegyél rá egy szkópot, lehet hogy meg fogsz lepődni.

Megyek meg nézem hogy mi történik akkor ha változtatom a nyugalmi áramot, természetesen szkóppal. Az igazat meg vallva csak simán be állítottam a 130mA-ert, és utána nem is piszkáltam a trimmerpotit. Meg hallgattam még csendbe hogy nem e recseg de nem csinálta és azért nem piszkáltam, a fene se gondolta azt hogy köze van a a nyugalmi áramnak ahhoz hogy menyire lehet ki vezérelni ezt a végfokot.

Még egy kérdés, ez minden erősítőnél igaz hogyha nincs kellő nyugalmi áram beállítva akkor nem lehet ki vezérelni teljesen a végfokot?.

Szevasz, meg csináltam amit mondtál, kapott szkópot kimenet, a tesztelést 50Hz-en végeztem, 8ohmos műterheléssel. Ki próbáltam úgy hogy teljesen ki csavarom a trimmert max-ra 2,5 kiloohm nálam, semmi de semmi különbséget nem láttam a szkóp képernyőjén ugyan akkor kezdi el vágni a szinusz jelt ha fent van max-on a trimmer, ha be állítok neki 130-vagy 150mA-ert, nem is mertem többet, nehogy el durranjanak a FET-ek. 8ohmon 50Hz-es frekinél 46V AC jött ki tisztán a végfokból, már a fölött kezdte vágni az alját tetejét a szinusz jelnek csúnyán!, ez 48-49V-nál következet be. Teszek fel képeket is róla. A műterhelésem mint ahogy a képeken is látszik fel izzott rendesen!

Még valamit el felejtetem, nálam a FET-ek source ellenállása nem 0,56ohm/5W, hanem 0,47ohm/5W-osak, jelent ez valami problémát?, esetleg ez is okozhatja a torzítást?. Sajnos az oda való értékű ellenállásokat nem tudtam be szerezni!.

Ha így felizzik a műterhelés akkor az már bőven nem 8 ohm. Jelentősen megnyúlik és meghamisítja a mérést.

Az ellenállás eltérés nem jelentős, a védelmet csapja be egy kicsit, később korlátoz.
Ezen kísérlet közben meg kéne mérni mekkora a feszültség a végfok betáp pontjain.
Ha ott 71V körül mérsz, akkor minden rendeltetésszerűen működik.

Ha valóban 48-49V körül van a kimeneten, akkor minden rendben van. Ennek a szkóp ernyőfotója rendesen ellentmond (70V körüli csúcsnak kéne lenni), de gondolom nem kalibrált állásban van, mert az osztónak biztosan nincs 35V-os állása. Ha vissza van tekerve mert nem tudsz vele annyit mérni akkor azt kell csinálni, hogy sorba kötsz a műterheléssel mondjuk egy pontos 0,1 ohmot, és az azon megjelenő jelből számolsz. Így egyből látszik az is, ha esetleg a digitmulti valótlan adatot mér.
A poti dolgot nem nagyon értem, mert ha nem folyik elég áram az ellenállásokon akkor mitől fognak a fetek kinyitni? Jelentősen kellene változni a teljesen kivezérelt jelalaknak a poti tekergetésének hatására.

Szevasz, hát nálam nem változik semmit a jelalak a poti tekergetésére, igaz ezt úgy próbáltam hogy teljes kivezérlésig, tehát 46.5V-nál még tokéletes a jelalak, de ha feljebb ha lejjebb tekerem nem látszik semmit a jelalak hogy változna!. Nem tudom hogy valós értéket mutat a digitális műszerem, de ki próbálhatom analóg műszerrel is (az is van), az már gondolom a valós kimeneti áramot mutatná?.

Szevasz! akkor teljes ki vezérlésnél, műterheléssel a BE táp csak 3 voltot kell hogy essen?.

Tudom,de hát nincs nagyobb teljesítményű műterhelésem jelenleg!

A 46,5V szinusz csúcsfeszültsége tápoldalanként 1,41*46,5=65,5V. A 0,47 ohm ellenállásokon, vezetősávokon, nyitásba vezérelt FET-en összességében 5V feszültség esés elfogadható a kivezérlési csúcsnál. Ezek összege kb. 71V.

Egy pillanat, mi volna az az 1,41?, nem teljesen világos ez a ki számolás.

Bocsánat gyök kettőt kellett volna írnom. A váltakozó feszültség effektív és csúcsértéke viszonyának gugli segítségével nézz utána. Illik is, hasznos is tudni.

Szevasz, mennyire látszik a szinusz jelen, az hogy ha nincs be állítva az erősítőnek a nyugalmi áram?. Persze teljes kivezérlésnél, csendbe azt tudom hogy recsegve szól ha nincs kellő nyugalmi áram. Engem azért érdekelne hogy tudjam mire legyek figyelmes a jel alakon!.

Szia!
Menj a Crossover Distortion bekezdéshez.
Keresés.

A VF2 esetében inkább az azt követő fejezet a Gain Matching a lényeg, bár a KD féle verzió más mint az enyém abban ez nem akkora probléma.

Ha a szinusznak mindkét fele teljesen kivezérelhető, akkor jó. Ha nagyon kevés áram folyna a tranyókon, akkor a szinusz egyik fele részben hiányozna, de nálad a szkóp alapján megvan.

Szevasz, ilyesmi féle jelenségre gondoltál?.

Ez éppen az. Látható, hogy a nullátmenet közelében hirtelen lecsökken a feszültség (áram).