valaki tud 13,5-15 Volt körüli 40-80 Amper terhelhetőségű tápot?

Milyen tapasztalataid vannak kapcsitáp témában?
Mert ez nem kis feladat.

Inverteres hegesztő topikban amiket építenek kis átalakítással akár használható lenne esetleg olvasgasd ott az utolsó oldalakat, mindig bedobják az aktuális kapcsolást.

annyi, hogy össze bírom rakni, tudok nyákrajzot készíteni kapcs. rajzból, és tudom éleszteni, de nem vagyok egy agytröszt az elektronikában. Maradjunk annyuban, hogy vannak nálam sokkal okosabbak is ...
Épp a fentiek miatt elég egy kapcs. rajz, főleg ami működik is.
Baromi drága az ilyen táp, és gondoltam hátha meg tudom csinálni "házilag" trafó nélkül.

A kapcsitápba is kell trafó. És kapcsüzemnél nem csak egy nyák terv kell hanem egy működőképes nyákterv kell. Itt nem elég hogy minden össze legyen kötve. Elég sok kritériumot be kell tartani hogy jól működjön, ezért mondják, hogy kapcsolóüzemű dolgoknál nem elég egy kapcsolás.

De ha elég kitartást érzel magadban akkor semmi akadálya, tudom javasolni a hegesztős topikban levő tápokat, annyi különbséggel hogy a kimenetet meg kell pufferelni és kell rá egy visszacsatolás.

Trafó nélkül nincs kapcsolóüzemű táp.
Ráadásul a "mezei" táptrafók nem is jók bele. Kezdőként az egyetlen értelmes opció valami bontott trafó újrahasznosítása egy kapcsolóüzemű tápból (tipikusan PC tápokat szoktak bontani).

További nehezítő tényező, hogy a kapcsolási rajz nem tartalmaz elég információt a nyákrajzhoz! Azaz nem mindegy az alkatrészek elrendezése, meg az sem, hogy melyik vezeték merre megy. Ez megfelelő elméleti tudás nélkül csak sokadik alkalomra fog "jól" sikerülni, addig pedig az alkatrészek egy részét el fogod pusztítani. És megfelelő szerszámozottság is fog kelleni (pl. LC mérő és oszcilloszkóp kötelező felszerelés, de egy állítható terhelés is nagyon kell, mert ha az "igazi" fogyasztót kötöd terhelésnek oda, és a táp hülyeséget csinál, akkor könnyen mehet a levesbe az is).

Itt egy rajz ez egy átalakított hegesztő, de ehhez is elengedhetetlen a témában való jártasság!
Táp

Lehet ennél egyszerűbben is, le is írtam neki privátban hogy hogyan. A jelekből ítélve az nem volt elég, ezért azt gondolom (mint ahogy az általában lenni is szokott) hogy a kész rajz sem volna elég, nyákterv is kellene, meg információ mindenre kiterjedően, a működést illetően. Kérdések, válaszok, oldalakon keresztül.

Na ezek után( a linkelt képek alapján) merje bárki is azt mondani, hogy számít a nyák elrendezés és a vezetők egymáshoz való viszonya

Phejj, de szépen van tekerve a trafó! Ínycsiklandó. Nemsemmi gányolás.

Te meg szenvedsz, hogy szép legyen és mégse megy ..

Na ez az!

Amúgy a kimeneti diódáktól függhet -e, hogy maga az egész táp terhelésnek van kitéve? Úgyértem nem lehetséges, hogy túl nagy az üresjárati fogyasztása?

Ha " lassú" diódát tettél bele akkor az zárlatot generálhat mivel nem képes ilyen gyorsan átkapcsolni.

Igen? Pedig elvileg Scotthy. De mindjárt utánna nézek.

Én jártam már úgy Scotthyval hogy bekapcsolás után (villanypásztor) 2 zárlatos lett. kicseréltem más típusra ami elvileg még kisebb értékekkel rendelkezett azok meg bírják.

HFA15TB60 fantázianévre hallgat és a Lomexbe vettem, mellesleg nem Schotty. Csak sima egyenirányító. Viszont a PDF-jébe az van írva hogy Ultrafast

Én lekötnék a trafó kimenetéről mindent és úgy nézném meg először hogy jó e kondi meg greatz nélkül. Terhelésnek égőt raknék.

Kéne hozzá 4 db új teszt FET. Még azóta se vettem újakat.

20CTQ150 Scotthy, ezt néztem ki magamnak. Elsősorban azért is mert TO220-as.

20A nem kevés?

Az alapkérdés az, hogy mekkora feszültséget kell elviselnie annak a diódának. Pl. nem értem, hogy miért raktál be 600V-os diódát, ha most elég a 150V-os is.
A második kérdés persze az, hogy mekkora áramok szaladgálnak ott.

Szerintem nem. Maximális teljesítménye sacc/kb 1-1.2kW

Túlméretezés szempontjából. Amúgy meg 10-15A áram folyik 100V-on.

Az a baj, hogy a sarki boltban csak mezei Schottkykat kapsz, azokból pedig max. 200V-os létezik. Felette csak ezek az ultrafast meg hyperfast diódák vannak, amik azért lassabbak. Úgy általában ha valahova Schottky van tervezve, akkor nagyon meg kell gondolni, hogy jó-e a helyére egy nem Schottky. Létezik ugyan szilícium-karbid Schottky 200V felett, de egyrészt aranyárban (érdemes a Farnellen megnézni az árakat), másrészt emiatt aztán beszerezni is nehéz.
A másik gond a feszültségtűrés emelésével, hogy nő a diódán a feszültségesés.
Mind a kettő paraméter (sebesség és feszültségesés) a veszteség szempontjából kritikus, ergó nem lehet büntetlenül túlméretezni, mert leromlik a hatásfok és nem tudod majd hűteni se.
Áram szempontjából túlméretezni viszont jó dolog, mivel ugyanakkora áram esetén a nagyobb áramra tervezett modellek általában alacsonyabb feszültségesést tudnak. De a záróirányú szivárgási áramot is érdemes figyelni.

Ha a 100V a megjelenő csúcs (nem a névleges kimenő feszültség), akkor oda egy 150 vagy 200V-os Schottky kényelmesen elég (és sokkal gyorsabb is lesz, mint a mostani ultrafast). Ha a 100V a névleges kimenő feszültség, akkor meg kéne nézni oszcilloszkóppal a csúcsokat, és ahhoz képest túlméretezni valamicskét. A kinézett diódád amúgy nincs a Lomexnek, úgyhogy inkább mást kéne nézni (az MBR20200CT pl. egy jó cucc).

Éleszteni szeretnék egy lorylaci utánépített tápot.
Etd 39-el
20 uH a szórt induktivitás,de csak 95 uH a teljes ezt egy kicsit kevésnek gondolom /75/20=3,75/ez 2 réteg sárga M3 légréssel, 1-el 213 uH/193/20=9,65/ ez meg túl sok.
A terhelhetőség szempontjából merre mozduljak a légréssel?
14 menet a primer.
3c90-es a vas.

Én azt hiányolom néhány esetben kimarad a kezdő magyarázatoknál az ebonitrúd.
/Bocs/

Ha már belinkelted ezt az oldalt az után érdeklődnék ,homályosítson fel valaki miért így kötötte be a feteket és a trafót a Cseh szerző?
Csak spórolni akart egy kondit,vagy stabilabb is esetleg ez a megoldás?

Kicsit pontosabban is megfogalmazhatnád a kérdést, mert nem igazán érthető (vagy nem igazán érted, hogy mi van a rajzon). Mi a baj vele, hogy kellett volna máshogy? Stabilabb, nem stabilabb, mihez képest? És mit takar ebben az esetben az hogy stabil?

Feltételezem, hogy egy félhídhoz hasonlítod. Nos ahoz képest ez egy nyitóüzemű konverter. A két IGBT egyszerre nyit és zár, nem felváltva! A primer feszültsége max. kitöltésnél kb. 300V (a félhídnál kb. 150V) azonban csak a nyitási periódusban visz át energiát (max az idő felében) A legnagyobb előnye talán a szélesebb szabályozási tartomány megvalósíthatósága, és az egyszerűbb szekunder oldal (nem kell dupla tekercs az egyenirányításhoz)
A kapcsoló félvezetők (FET vagy IGBT) belső diódája ebben a kapcsolásban nincs terhelve, sőt nem is kell, hogy legyen - ennélfogva belső dióda nélküli IGBT is felhasználható hozzá.

Kösz!soha rá nem jöttem volna . Az a pötty pedig ott van a trafónál,így okafogyottá vált a kérdés lehet e ezt rezonánsá tenni.