Hogy milyen legyen azt leginkább a felhasználás dönti el, ezen felül azok a követelmények amelyeket szabsz még. Az a tapasztalatom, hogy ha nem pwm a végfok, akkor gyakorlatilag bármilyen kapcsolóüzemű tápról elmegy. A pwm már kényesebb. Az is el fog menni róla, csak lehet hogy zajosabb lesz, mint ahogy azt tapasztaltam is. Ebben az esetben vagy komolyabb szűrést és árnyékolást kell alkalmazni, vagy finomabb működésű (rezonáns) tápot.

Ilyen FET-es, vagy IGBT-s lágyindítót nem érdemes használni erösítőhöz. Ez sokkal bonyolultabb annál, mint amit lerajzoltál. Ipari berendezésekben szoktam használni és tirisztorral, ráadásul visszajelzés is kell a tirisztor állapotáról, ennek függvényében indul,vagy tílt az utánna következő átalakító. Úgy szoktam kipróbálni őket, hogy a betápot szaggatom meg, egyik fele egy rossz, nagy reszelő, a másik meg egy drót. Aztán simogatom a reszelőt a dróttal, közben folyik mondjuk 10...20 A. Ha a folytonos árammegszakításokat kibírja, akkor már jó. És mindezt mondjuk 900 V DC-n... De ez nem a hobbi szint, ide felesleges. Erösítőhöz elég az NTC, vagy relé, vagy ezek kombinációja.

Csinálnék egy kicsi CNC géphez egy tápot. Mit javasoltok milyen topológia legyen?
Szükségem lenne:
- Max.35V 6A Nem kritikus, ha nem stabil. 3-4V ingadozás belefér. 35V-nál nem lehet több - 12V 2A stabilizált feszültség. Ezt lehet egy step-down konverterrel csinálom meg egy külön szekunder tekercsről.
- Kellene még 3 db 5V 1A táp egymástól független stabilizált fesz. Lehet ezek is step-down-ok lesznek.

Gondoltam egy Skori féle önrezgő rezonáns tápra, ami rezonánsan telítene 280-300W-nál.
Vagy egy 2153-al lenne jó megoldani.
Flyback-et még nem csináltam. Érdemes lenne azzal kísérletezni?

Én csak azért gondoltam erre ,mert 20 Ohms alatt nem akarok beépíteni ellenállást,de igazán 47 ohm lenne az ideális.
Ha egyszerre kapcsolnak be pl. 6 db ilyen végfokot ne oldjon le a kismegszakító.
Csak annyi szerepet szántam a Fetnek 0,5 sec-en belül zárja rövidre az ellenállást,praktikusan 3x 10Ω NTC-t sorba.
Nem kell sehonnan vezérlést külön odavezetni segédtáptól függetlenül.

Ő az. Nem tudom mennyire látszik, vagy mit kéne még vegyek. 4db új FET (zárlatosak) valamint 4db Schotty (jók, de ezek nem lesznek megfelelőek). Ezen kívül?KATTIDE, tápképek, nyákrajz

Ha ingadozás belefér, akkor midneképpen rezonáns topológia, mert akkor a táp is jó kicsi lehet.
Azonban a skori féle önrezgő ingadozása szerintem több lehet mint 3-4V.
Én az LLC konvertert ajánlanám, mert nagyon kis méretet tudsz vele érni, valamint ezzel akár a 12V és 5V stabfeszek is mehetnek (ha TL431-et használsz), nem kellene step down konverter (méret és további hatásfok).

Flybacknek ez a felső határán van. 100W felett flyback maximum kvázirezonánsan érdemes, és 200W-tól sokkal kifizetődőbb az LLC.

Milyen az az LLC? Az a freki szabályzós, amit Te csináltál 1-2 éve?

Igen, azaz.Stabilizált rezonáns táp.
Most nézegetem, hgoy a Fairchild is gyárt LLC controller IC-ket és elég olcsók (Farnellnál 232 ft a 10db-os ár)

értem, de azzal hogy oldom meg a stabil 5V-okat, meg a 12V-ot? Azt mondod, hogy figyeljem mondjuk az egyik 5Vot, és a többi magától aránylag pontos lesz? A 35V meg egy nagyság rendel pontatlanabb lesz, de az bele fér?

Hasonlóan a flyback konverterhez, az LLC konverternél is a szekundereknél is elég az egyiket figyelni. Ez úgy valósul meg, hogy az osztott cséves esetén a primert egyik odlalra, és az összes szekundert a másik oldalra tekered. Ezzel a szekunderek közötti szórt induktivitás elhanyagolható lesz a primerhez képest.
Az IC demo boardja is kétféle feszültséget szolgáltat. Itt 24V és 12V és 3%-on belül vana stablizál úgyis, ha csak az egyiket terhelik a másikat nem.
Ekkor oda teszed a TL431-et és az optot amit a legjobban kell szabályzni, és a többi is eléggé stabil lesz.

Hasonlóan a flyback konverterhez, az LLC konverternél is a szekundereknél is elég az egyiket figyelni. Ez úgy valósul meg, hogy az osztott cséves esetén a primert egyik odlalra, és az összes szekundert a másik oldalra tekered. Ezzel a szekunderek közötti szórt induktivitás elhanyagolható lesz a primerhez képest.
Az IC demo boardja is kétféle feszültséget szolgáltat. Itt 24V és 12V és 3%-on belül vana stablizál úgyis, ha csak az egyiket terhelik a másikat nem.
Ekkor oda teszed a TL431-et és az optot amit a legjobban kell szabályzni, és a többi is eléggé stabil lesz.

Elfelejtettem rákattintani, hogy neked írtam az egyel előtti hozzászólásomat.

Ja ja kössz.
Akkor én is így gondoltam.

Közben megnéztem. Nem mondhatnám hogy nem borzadtam el. Nem néztem át alaposan, de az már elsőre is látszik hogy a kimenet GND-je nem jó helyen van. Gyakorlatilag így olyan, mintha a kimeneten nem is lenne puffer. Majd holnap átnézem jobban.

Rendben, köszönöm a segítséged.

Kicsit megkésve, de végül is sikeresen összejött a stab. rez. táp.
A megfelelő FET-ekkel (STP12NM50FP) és az azóta módosított lágyindítási értékekkel (Rss és Css) már stabilan indul, nem kell a relés lágyindítás...
Még annyi, hogy a kellő szórt induktivitáshoz nem volt elég az 1mm elválasztó (osztott cséve), majd' 2.5mm kellett. Jobb híjján cukorspárgával töltöttem ki a hézagot, de meglett a 30uH...
Kösz a segítségeket!

A képekből nem tudtam mindent kihámozni, de ha a kész nyák egyezik a nyáktervvel (lay-al), akkor megvan a hiba oka. A 2. FET (nyákon 1-4 balról jobbra) nem kap vezérlőjelet. A gate trafó tekercsének (sec2) egyik vége rámegy a gate-re, a másik vége viszont nem a source-ra megy, hanem a 3. FET source-ára. Ezen kívül több (tervezési) hiba is van még, de először ennek járj utána. Illetve nézd még meg hogy mekkora ellenállás van az IC 6-os lábán, mert ott 3,9k-nak kellene lenni, de a nyákterven 39k van, a képeken viszont nem látni.

Igen, már amúgy teljesen máshogy van a trafónak a vezérlése, mint a rajzon. Mivel a végén amíg be nem indult (próbatáppal) összevissza kötözgettem sehogy se volt jó és azért van már szana szét forrasztva és felválva. Amúgy az 3.9k csak jól rá kell nagyítani és akkor megjelenik a pötty a 3as és a 9es között. SZerintem a vezérlés az megfelelő, mivel addig addig csináltam elindultam szép óvatosan tekercsről tekercsre és indítottam a gate-ekre a jelet és végül úgy lett tök jó hogy a 2-3 as FET-4.7 ohmos ellenállásait fel kellett cseréljem. tehát 1-3-2-4 a sorrend, ha belról jobbra számozva olvasnánk a FET-eket (fényképen felülről nézve). De tényleg a vezérlő jel megfelelő. Többször is átnéztem.

Ha azokat felcseréled akkor sem jó, csak ha újra van tekerve a trafó és teljesen máshol vannak a kivezetések mint a nyákterven. Valami oka biztos volt hogy nagy áramot vett fel üresen.
Egyik puffer bekötése sem jó, sem a primeré, sem a szekunderé, sem a segédtápé. Hogy miért azt majd lerajzolom. A főtrafó és az egyik gate fóliája szorosan egymás mellett megy ráadásul hosszan, ez sem jó. A BD-khez menő földfóliát nem az IC-n keresztüli nagy kunkorral kell elvinni, hanem közvetlenül a puffertől (mondjuk ez megoldható egy fólia átvágással és átkötéssel).

Nem értem mi az a fólia? Vezetősáv?
Miért nem jók a pufferek bekötése? Hmm ezt nem értem, érdekes.

Mai napon vettem észre,hgoy az IRS27951 IC már a TME kínálatában is kapható, ráadásul nagyon olcsó nettó 336 Ft-os áron.

TME-vel vigyázni kell mert vándorolnak az árak ! Szerintem most írd fel magadnak egy cetlire, aztán tedd a parkolóba és figyelj !

Ha nem baj az első két kérdésedre inkább nem reagálok.
A pufferekről. Ahhoz, hogy a kondenzátorok elláthassák a feladatukat az A ábra szerint kell bekötni őket. Tehát a trafó szekunder feszültsége a diódákon keresztül megjelenik a kondin, majd innét megy tovább a terhelésre (ami lehet bármi, vezérlés stb.). A nyákodon a B ábra szerint van bekötve, vagyis rosszul. Ez igaz a primer pufferre is, annak a bekötése is csak részben jó. A szekunder oldalon ugyanez a helyzet, annak a C ábra szerint kellene kinézni, a nyákodon viszont a D ábra szerint néz ki.

Vagyis, a kondira rámegyünk két vezetékkel, majd a kondiról elmegyünk két vezetékkel. A Sprague-nek van ( volt? ) ilyen kondija. Négy kivezetése van.

Kokozo-nak ígértem egy rajzot, íme. Ez egy az egyben a régi rajz, csak benne van a rezonáns kondi, illetve a plusz tranyó ami tilt ha leesik a fesz. Kihangsúlyozom, hogy ebben a formában a zárlatot nem bírja, csak ha kiveszed a rezonáns kondit! Egy pillanatra elviseli, de 1-2s zárlat után tönkremegy.
A kiegészítő áramkör működése egyszerű. A bekapcsolás után az IC-vel együtt ez a tranyó is tápfeszt kap, és a 270k-n keresztül elkezd töltődni a 220µF-os kondi. Ez néhány másodperc alatt feltöltődik annyira, hogy kinyisson a tranyó. Azonban ez idő alatt megjelenik a kimeneten a tápfesz is, ami kinyitja az optót, és az az 1k-n keresztül rövidre zárja a kondit, így a táp működni fog. Ha viszont a kimenet akár induláskor, akár később zárlatban van (illetve a kimeneti fesz 60-70%-nál kevesebb), az optó nem fog kinyitni, ezáltal viszont kinyit a tranyó, és felemeli az IC DT lábát, amire az leáll és úgy is marad.

Keménykapcsoló módban ez az egész tökéletesen működik, rezonáns módban viszont nem bírja a zárlatot. Kipróbáltam hogy az optót gyorsabbra cserélem (6N137), de az nagyon nem tápba való, összevissza kapcsolt, nincs hiszterézise sem, és a kapcsolás átmenetében elég rendesen gerjedt is. TTL áramkörökbe biztos jól megfelel, de ide nem vált be. Erre kitaláltam azt, hogy be kellene rakni egy 555-ös monostabilt ami az optó első jelére átbillen, és felhúzza annyira a DT lábat, hogy az IC csak nagyon rövid (100-200ns) időkre kapcsoljon be, ennyi idő alatt nem tudna kialakulni akkora áram hogy tönkretegye a feteket, de a bekapcsolási folyamathoz (a pufferek töltődéséhez) talán elég lenne. Ez sem vált be. Kipróbáltam egy trimmerrel, és nem lehet a DT lábbal 4-500ns-nál rövidebb kitöltést beállítani, mert az IC leáll. Ez viszont már sok, illetve a rise-fall time idők miatt a kimeneten ebből már 1-1,2us bekapcsolási idő lesz, ami bőven elég ahhoz, hogy a feteket tönkretegye.

Mivel nem akartam elbonyolítani ezért csak nagyon egyszerű megoldásokon gondolkodtam, de ahhoz hogy ez tényleg jó legyen, szerintem fel kellene használni az IC valamelyik hibaerősítőjét. Illetve eszembe jutott még egy megoldás ami talán beválna. Keménykapcsoló módban megnéztem a vezérlést teljes kapocszárlatnál. A vezérlés a lassú optóval egy olyan jelsorozatot generál, ahol az IC nem kapcsol be minden órajelre, hanem csak minden harmadik-negyedikre. A rövid idejű bekapcsolt állapotban persze az áram nagyon felkúszik, de mivel ez csak minden harmadik-negyedik ciklusban következik be, a fetek simán kibírják 25-30s ideig (eddig mertem elmenni) a teljes zárlatot. Erre azt találtam ki, hogy be kellene tenni az 555-öt és ezt még ritkábbá tenni. Tehát az optó jelére az 555 átbillenne, és csak mondjuk a tizedik-tizenötödik órajelciklus után billenne vissza. Ezt viszont már nem próbáltam ki, és nincs is kedvem kísérletezni vele, de ha valaki megteszi, vagy előáll egy jó ötlettel azt szívesen veszem, vesszük.

Az ábrákon a primer áram látható, a bal oldalon a kész beállított áramkör, a jobbon még kísérletezés közben áramkorlátos tápról, a szekunder fesszel együtt.

Hiába nézegem, nem értem valóban így lenne bekötve a kondipark? Én megfelelőnek találom.

Akkor még nézegesd.

Szia!
Nagyon szépen köszönöm!
Elvileg ez most zárlatnál letilt teljesen elvileg nem? Legalább is én úgy vettem le a leírásból.
Kiegészítem egy protect led-el és tudni fogom, hogy a védelem tiltott le.

Na jó, szabad a gazda! Nem találom a hibámat. Elvileg nekem A és B jelű ábrát kéne szemléljem a primer kondiknál. Az van hogy az AC-AC az megfelelően a gratzre csatlakozik, és nem pedig mellette az egyik primer kondihoz. Átnézem a szekunder oldali diódáknál is megfelelően egyenirányítva van és csak az így egyenirányított áram tovább halad a sorba köttött kondikra( de vagyük úgy hogy oldalanként nem 4-4 van hanem csak 1-1). Nem vélem felfedezni a C-D ábrádon lerajzolt kapcsolást a nyákon.
Mellesleg, nem tudom de a C és a D ábrázolásod szerintem 1 és ugyan az.

Szia!
A nyáktervedet a módosításokkal tedd már fel és átnézzük rendesen mert a képekről nehéz elmenni.