Fórum témák
» Több friss téma |
De olyan jól mutat a katalógusban...
Mi a különbség a trafós és az IR meghajtás között?
Ezt így nehéz lenne elmondani, elég sok minden. Abban viszont megegyeznek hogy egyik sem tökéletes, de a trafó legalább szimmetrikusan nem az. Az IR-eknél a felső oldali meghajtó szokott rendetlenkedni, néha gerjed stb. Az ilyen egyben megoldásoknak az a hátránya is megvan hogy a meghajtás gyenge, amelyik külön meghajtó meg tud nagyobb áramot (2110) azzal más bajok vannak.
Nekem az nem nagyon tetszik hogy vegyek meg egy drága céláramkört, aztán vegyek hozzá jó drága feteket is mert akármit ugye nem tud meghajtani. Inkább veszek töredéke áron fetet, tekerek nekik egy trafót, és körberakom filléres alkatrészekkel. Ha jól csinálom meg az életben nem megy tönkre, ha meg nem jól, akkor kicserélem benne azt az egy két tönkrement alkatrészt.
Szóval ott tartok, hogy megvettem ajánlásodra a W20NK50Z-ket, így már nem kell a G-S közé dióda? (még mindig a te topológiádnál vagyok leragadva)
A Gatet trafónak meg a szórt induktivtiása nem fog neked rendes bekapcsolási áramokat adni. A parazita kapacitásai szép kis visszakapcsolásokat csinálnak, amikor a FET kikapcsol, a mágnesező induktivitása pedig szép kis eltolásokat csinál a holtidő alatt, és máris nincs holtidő.
Vannak előnyök, hátrányok. A gate trafó nagy, és gyártani drágább, mint a elgtöbb szintetoló meghajtó áramkör. Ha annyira égien jó a gater trafó mindennél, akkor voodoonak miért nem működik a tápja??!!
Azért lehet gate-meghajtó trafót csinálni másképp is... még negatív feszt is tud csinálni mondjuk egy 1000V-ról működő IGBT-nek. A lehetőségeknek szinte végtelen a tárháza. Nemcsak egy trafót lehet egyszerre használni...
Persze, mindegyiknek van előnye, meg hátránya. De nekem az a véleményem, hogy egy kezdő inkább trafósat csináljon. Ha megértette a működését, akkor lépjen tovább.
Az oké, de amúgy a primer oldalon is meg van jelölve a tekercsvég. Mi célból? Ezt sose értettem.
Pl. azért, mert vannak esetek, amikor a primerhez képest azonos állású feszültségnek kell lennie a szekunderen. Ez akkor jön létre, ha a primeren- és a szekunderen is pl. a kezdetek vannak a megfelelő pontokra kötve. Vagyis, ebben az esetben nem fordít fázist a trafó. Ebből az következik, hogy ha több szekunder is van, akkor be lehet őket kötni úgy, hogy egyik fordít fázist, a másik meg nem. A fázisfordítás alatt itt a mínusz egyel való szorzást kell érteni.
Én most úgy csináltam, hogy mind az 5 vezetéket bifilárisan tekertem, ebből az egyik (például a fehér) a primer.
Nem totojáztam. Mezei PC tápnak az alaplapi sok eres kábelkötegéből nyertem különböző színű szigetelt kábeleket. A mag meg egy autós erősítőnek a tápjából farikcsáltam ki. Így jó lesz vajon? A hozzászólás módosítva: Jan 14, 2013
Eddig sem kellett, ott sosem lesz akkora fesz hogy a gate-et átüsse, de ezt láthattad a szópodon is (hogy ebben a fetben van az jó, de nem szükséges). Ha a BD-ken lévő 4148-akra gondolsz azok továbbra is kellenek!
Okéj, nem a BD-s diódákra gondoltam. Már nem emlékszem azt hiszem pimi írta, de nem találom a hsz-t hogy hidegítő mkp ajánl a fetekhez . De hova kéne rakni végülis? Merthogy megfogja a tüskéket amiket ő látott a szkópomon még a régi képeken. (valami ilyesmi mondatra emlékszem)
Valahogy nem ezt tapasztaltam. Ezzel a gate trafóval amivel a tápom is megy a hegesztőmben lévő IGBT-k 20A körüli primer áramot kapcsolgatnak (évek óta!), semmilyen visszakapcsolást nem csinál üzem közben sem (amikor elkészült megnéztem a jelalakokat ívfogás közben is, olyan amilyennek lennie kell). Ráadásul az UCC-nek nagyon kicsi holtideje van mondjuk egy 494-hez képest. Az IR-ekkel eddig csak azért nem tettem tönkre még fetet, mert mindig volt a körben áramkorlát. De lehet hogy katt-nak van igaza, és mindenféle hiba a felhasználó hozzá nemértésére vezethető vissza (akkor már csak azt nem értem, hogy egy 200V-os tranyó miért üt át már 130V-nál, egy másik cég gyártmánya meg miért nem, ugyanabban az áramkörben.
Hogy voodoo tápja miért nem működik azt most inkább nem írnám le, más is megépítette már (sőt még itt a fórumon is), nekik elsőre indult, és azóta is működik. Kell is neki, mert egyszerű mint a faék.
Ez a gyűrű hatalmas, főtrafónak is elmenne. Hogy jó lesz-e majd kiderül. Ha már PC tápot bontottál, inkább annak a meghajtótrafójára kellene megcsinálni, 0,3-as CuZ huzalból.
AZ MKP-k nagyon nagy helyet foglalnak, inkább tegyél majd egy snubbert közvetlenül a trafóra. Tehát közvetlenül a főtrafó primer bekötésénél csinálj helyet egy 2W-os ellenállásnak (állítva úgy nem sok helyet foglal), meg egy kis kerámia kondinak (PC tápból azt is ki tudod bányászni, 1-10nF körüli 1kV-os). Megjegyzem az enyémben sem snubber sem MKP nincs mégis működik (szombat éjszakára megint kölcsönkérték, és kiszolgálta a bulit).
Egy olyan példát hoztál fel az állításod igazolására, ami lényegében az ellenkezőjét igazolja. Az IGBT lassú kapcsolásánál nem csoda. Ha kicsi a dU/dt, akkor ez nem lesz. Meg te nem 250kHz-en akarsz kapcsolgatni, mint én, megelégszel a <100kHz működésekkel, amivel én nem.
Lejjebb akarom vini a méretet, több kraftot akarok kinyerni egy kisebb trafóból. A >100kHz úgy 2010 után szerintem nem álom, hanem már követelmény. (>95% hatásfokú 1 MHz LLC konverterekről vannak szakdogák és doktori tézisek) Laci barátom szakdogáját inverterből írta. Neki a 650V-os FETek ütöttek át 110V felett a motor visszalökött impulzusai miatt. A problémát megoldotta, mituán a probléma okát felismerte. Az IR-es tápjaimat is megépítették már többen, és sokaknak első indulásra ment. Én is sok IR1531-et használtam már, és valahogy addig tettem tönkre ezeket, amíg nem értettem igazán a dolgokhoz. Visszanézek egy olyan tervre amiben elszált az IR2153, és rengeteg hibalehetőséget látok. Szóval egyezzünk ki abban, hogy a kezdők kevés szakértelmét nem az adott áramkör rovására kell írni. Voodoo cucca a gate trafóval és mark.budai cucca az IR-rel is azért ment tönkre, mert még kezdők, és valami hibát vétettek.
Jó nagy, így várhatóan a mágnesező induktivitása jó nagy lesz, így a mágnesező árama nem fog bezvarni.
De mivel jó nagy, ezért várhatóan a szórt induktivitása is több lesz (még ha szép szorosan is tekerte), ami meg korátozni fogja a meghajtó áram változását, és túllövéseket okozhat. Voodooo ajánlom mérd meg mindkettőt (mágnesező és szórt induktivitás), én leszimulálom neked multisimben, aztán megmutatom mit várahtsz tőle.
Igen, nem tagadom idáig sokat szüttyögtem a gate trafóval. (könnyűnek nem nevezném, sem a kezdők megoldásának, mivel egy tekercseléshez képest még 2 féle képpen lehet ugyan azt a szál vezetéket bekötni/feltekerni + annak egyik illetve másik vége. Ami jelen esetbe 5x4x4x2 féle variácó áll fenn, na és ebből kell lapjára tenni, hogy milyen pozició és irány kell a fetjeinknek.)
Amikor meg úgy tűnt hogy mennie kéne... menni ment, de még valamibe mindig sunyított. Na majd most erre kíváncsi leszek mindjárt rá is teszem a 494-re, mi lesz a végeredmény... Amúgy meg azért nem teszek be kis trafót mert volt csak véletlen eltört a forralásnál nem engedett szét rendesen a ragasztó pikk pakk elpattant. De van egy másik is az meg hiába keskeny helyet foglal pont 40mm magas a műanyag házának aljától számítva.
Értem. Sajna nincs henymérőm. Multkor leszedtem valami LCR + H mérő progit aztán nem akart menni.
Szerintem a Laci arra gondol, hogy pl. ha egy félhídban az alsó tranyó kikapcsol, akkor meredeken megy felfelé a drain feszültsége. Ez azt jelenti, hogy a felső tranyó source-ot és azzal együtt a gate-jét is meredeken emeli felfelé. ( Vagy azt is mondhatjuk, hogy a felső tranyó gate-je közeledik a plusz betáphoz.) A két tranyó gate-je között van egy szórt kapacitás, ez mindig van, de ha trafós a gate-meghajtás, akkor ez elég nagy is lehet. Ez a kapacitás is elkezd töltődni és a rajta átfolyó áram, - vagy annak egy része, - szépen belefolyik az alsó tranyó gate-jébe. Ennek az az eredménye, hogy az alsó tranyó elkezdhet visszakapcsolni. Jöbb esetben csak csuklik egyet a drain feszültség, de láttam már olyat is, hogy csinált vagy tíz periódusnyi lengést, mert ugye a végeredmény az, hogy ki-be kapcsol a tranyó. Nyilván, ezt a szórt kapacitást kis értéken kell tatani, de ugye, az sem mindegy, hogy milyen tranyóról van szó. A nagyobb tranyóknak nagyobb a totál gate töltésük, nekik nagyobb áramra ( pontosabban hosszabb ideig folyó áramra, még pontosabban több töltésre ) van szükségük a visszakapcsoláshoz. De, nekem még az IRF 640 is visszakapcsol 80 V-on, ha elég gyorsan kirántom a töltéseket a gate-ből a kikapcsolás folyamán. Emiatt nem mindegy a trafó kivitele. És akkor még nem beszéltünk a primer-szekunder közti kapacokról, azok is tudnak csoda dolgokat csinálni...
A trafó szórási induktivitása nem olyan nagy gond, legalábbis akkor, ha induktívan kapcsolnak a tranyók. Ha a főtrafóban van egy kis szórási induktivitás ( meg, ha ez hardswitch ) akkor elég lassan emelkedik a tranyók árama, nem olyan nagy baj, ha nem nagyon gyors a gate-áram felfutása. ( baj akkor van, ha a tranyónak a felette levő diódától kell átvennie az áramvezetést, de ez más tészta. ) Végül is, mindkét meghajtás jó, meg nagyon jó, de az adott helyen. Szóval csak körültekintően... IGBT-hez én csak trafósat használok, igaz, a legkisebb IGBT is 50 A-es amit eddig használtam. De láttam olyat, hogy a primer-szekunder össze volt sodorva és úgy lett megtekerve a trafó. Igaz, IGBT modulokat hajtott, viszonylag nagyokat. A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2013
Ez igaz, de a szórt induktivitás - valahol ezt olvastam, azért ez nem 100 % - a menetszámmal négyzetesen arányos. Itt jóval kisebb menetszám van, tehát, nem biztos, hogy nagy lesz a szórási induktivitás. Egyszer mértem ilyesmit, az egy U120-as ferritre tekert 4 menetes tekercsekből állt és nagyon meglepődtem, mert csak 2...3 uH közti értékeket mértem.
Ezeket azért nehéz szimulálni, - legalábbis pontosan, - mert tudni kellene a szórt kapacitásokat is. De azért a tendencia nagyon szemléletesen látható. ( És itt kezdődik, hogy miként lehet megérteni egy áramkör működését. ) A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2013
Előző hozzászólásodnál én szimplán csak a gate trafó primer-szekudner kapacitására gondoltam. Vagy akáér lehet szekunder-szekudner is. Lényegé hogy a felső feteket hajtó tekercs és az alsó feteket hajtó tekercs között. (a felső hajtás egyik pontja lebeg...)
Visszalapoztok pár oldalall elég sokat szimuláltam. Hol a gate trafó egyik, hol a másik aspektusára tértem ki. Megviszgáltam a primer-szekunder kapacitást, és jobb esetben kis visszafutást, roszabb esetben visszakapcsolsát is láttam. A szórt induktivitások miatt a szekunder oldalra keleltt tranyókat pakolnom. A mágnesező induktvitiás, a primer-szekudner kapacitás és a szekudner odlali tranyók által kapott negatív fesz miatt a primer oldalra is kelelt tranyókat pakolnom. Vége az lett, hogy az általam megkövetelt gyors átkapcsolásokat félhíd esetén egy gate trafóból és 8 db tranyóból álló körrel értem el az UCC28600-hoz. Persze 100kHz alatt ezek a problémák nem voltak jelentősek, 330kHz-nél nem működött már a dolog.
Voodoo cucca a gate trafóval és mark.budai cucca az IR-rel is azért ment tönkre, mert még kezdők, és valami hibát vétettek.
-Nemszeretek kezdő lenni ráadásul hónapok óta.
Vigasztaljon azért, hogy jó pap is holtig tanul... aztán mégis bután hal meg.
Látod, akkor még egy dolog, ami beleszól: nem mindegy, mekkora frekire akarod használni.
Ahogy írtam, nekem is ment tönkre több, sőt sok cucc az elején, amikor elkezdtem ilyenekkel foglalkozni. Sőt három cikk után, egy fél tucat UCC25600-at tettem tönkre már a >1kW LLC kísérletekben. HA a gate trafós szimulációkat még ezen kísérletek előtt megcsinálom, akkor kb csak 2 UCC25600-at tettem volna tönkre
Ezt hívják tanulópénznek. De én azzal szoktam magam vígasztalni, hogy nem is tudja senki használni rendesen azt az alkatrészt, amíg ki nem nyiffant belőle néhányat...
Az FMMT549 tranyóról hallott már valaki? Most találtam a LOMEXben, 15 ft nettó, és a Multisim szerint akár 10A-es gate meghajtó áramot is kicsalhatok belőle az IRS27951-cel.
Az első kapcsolóüzemű tápomat évekkel ezelőtt építettem, azóta csináltam még néhányat, ennek ellenére ugyanúgy a kezdők közé sorolom magam. Ez sokat nem is fog változni, mert nem nagyon akarom mélyebbre ásni magam a témában. Beérem azzal ha nem kell tízezreket kiadnom többkilós toroidokért, hanem helyette összeütök egy tápot itt az asztalon, ami jóval olcsóbb, kisebb, könnyebb.
Igen, nagyon nem mindegy hogy mi a cél. Te a legkorszerűbb technológiát igyekszel alkalmazni, mindegy milyen áron. Nekem ez nem kell, leginkább az számít hogy a lehető legolcsóbb (úgymond fiókból is összerakható) legyen, ahhoz meg elég a 40kHz is, nem kell 400, az csak annyival több gond. Lehet hogy hihetetlen de nem tettem tönkre 5db fetnél többet ez idő alatt, és mivel a bolti ár kb. negyedéért vettem, nem is nagyon viselt meg. A végfokok terén más a helyzet, ott én is megfizettem a tanulópénzt (üzletben nem szabad gyanúsan olcsó tranyókat venni, sőt inkább semmilyet).
|
Bejelentkezés
Hirdetés |