Így kell bekötnöd. Másik lehetőség, ha van rá ambíciód:
A rádió belsejében megkeresed a mikrokontroller stabil +5V elkóját és kicseréled nagyobb kapacitásúra < 5V/0,1F
Valamiért nem megy át a kép, amit rajzoltam. A lényeg, hogy az akku felől és a pótakksi felől is tegyél nyitóirányba diódát, természetesen csak a rádió memória vezetékén kell ezt megcsinálni.>

Igen köszönöm szépen, már értem a lényegét
Rádiót nem akarom szétbütykölni, szóval megpróbálkozok egy 9v-os elemmel és a diódákkal és meglátjuk mi lesz
Remélem elég lesz a rádiónak

Hali!
*
Tehát a feladat: Az autó akkumulátorától függetlenül egy második (120-140 AH-s) akksi beépítése kendőzetlenül a gyenge motor, és a kis motortérbeli hely miatt. De sajnos (csak hogy legyen benne kihívás) nem is akárhogyan.

Ne kövezzetek meg ha baromságot mondok, mert elég laikus vagyok, de azt halottam, hogy "háromszög diódával" (???) megoldható lenne az, hogy amikor a normális autóakkksi eléri a maximális töltöttségi szintjét, akkor a motor a másik (jóval nagyobb) akkut tölti, viszont, ha én pl inverterről egész éjjel kávét főzök (költői túlzással) a nagy akkuról akkor reggel (ha nem haltam meg koffeinmérgezésben) a kicsi akksiról pöcc röff legyen még mindig a járgány.

Én valami olyasmire gondoltam, hogy egy relé átkapcsolja a töltést a nagy akksira, ha eléri a feszültséget a kicsi akksi, de őszintén szólva nem értek hozzá, és nem akarok belevágni, amíg nem értem. (Nem kell félreérteni, nem hülye vagyok, fel tudom fogni, és megcsinálom, csak nem akarok kontárkodni)

* Mivel áthelyezett a kérdésed, így a felesleges szövegrészt kivettem.

Ez, vagy ehhez hasonló kapcsolás a megoldás. Ez egy akkutöltő adapter, meghatározott feszültségszint felett meghúz a relé megszüntetve a töltést. A Te esetedben a relé záró érintkezőjét kell használni. Amikor megfelelő szintű az autó akksi töltöttsége, akkor engedi tölteni a második akkut. Ha kitartóan googlizol, találhatsz újabb kapcsolást is NYÁK tervvel is.
Itt van egy másik: Adapter 2

Némi gond ,hogy a kicsi akku is tölteni fogja a nagyot,nem is kis árammal.Korrektül csak valami hiszterézises átkapcsolóval lehetne megoldani ,de ehhez alaposabban végig kell gondolni.Mi van ha a kicsi akku időközben kimerül ,vissza kell kapcsolni a töltését...Párhuzamosan kapcsolni csak diódákkal lehet szerintem,ekkor viszont a feszabályzóval akad némi gond (főleg ha csak egy kiöntött plecsni.)
Erre régen két generátort használtak ,bár tudom az nem fér el...
Esetleg valami fetes áramkorlátos feszültségfigyelős töltésszabályzóval a pótakkuhoz.

Nem kell túlagyalni a dolgot. Ha jár a motor - van töltés - , akkor párhuzamosan kell kapcsolni a két akkut valami combosabb relével és kész. Annak felismerésére, hogy jár-e a motor a segéddiódahídon (töltésjelző lámpán) kell a feszültséget figyelni. Ha van töltés, akkor itt is 14V van. Ha nincs, akkor meg 1-2V.

És ha a töltöttségi szint elérésekor nem párhuzamba kapcsolná a két akkut, hanem mondjuk a generátor töltését simán átkapcsolná a nagy akkura? Aztán persze amikor a kicsi akku merül akkor visszakapcsol erre. Mondjuk szegény relé így valószínűleg igen sokat fog kattogni, (nem tudom mennyi ideig bírják az ilyenek).
Meg az akku párhuzamos kapcsolásánál, töltés ide vagy oda, félek tőle, hogy a nagy annyira leszipókázná a kicsit, hogy igencsak nehézkes lenne a következő indulás, mondjuk egy rövidebb táv megtétele után.

Ezért írtam a hiszterézises váltót.( mondjuk a belinkelt rajz mintha tudná)
A töltés levételekor a kicsi akku feszültsége beesik (hiszen fogyasztás van rajta) tehát visszakapcsolni már csak egy jóval alacsonyabb szinten szabad. így nem igen fog már prellegni.

Elnézésedet kérem, nem ismertem a "hiszterézises" kifejezést, a párhuzamos kapcsolás miatt pedig potyo révén aggódtam, csak félreérthető voltam.
Amúgy mi az a hiszerézises váltó?

Googli meg a Wikipédia is a barátod !!

Komolyan, túlagyaljátok a dolgot...


És mégis hogyan szipókázná le? A leszipókázáshoz az kellene, hogy amikor a kettőt összekapcsolod, akkor a feszültség a rendszerben alacsonyabb legyen, mint a kisebb akku terheletlen állapotban mérhető kapocsfeszültsége. Na ez csak akkor fordulhat elő, ha a nagyobb akku teljesen le van merülve, és akkor is csak nagyon rövid ideig.

Pontosan ez lenne a helyzet, egy csutkára merített 180AH akku meg egy 55 AH pici akku helyzetében, és mivel a nagy viszonylag gyakran lenne "kisütve", egy 5-10km hosszú furikázás alatt, és attól tartok hogy megsínylené a kicsi akku. Aztán persze lehet hogy nem, de mivel a géptető alatt a 26 paripa is kötőféken van, jobban szeretném nem megkockáztatni.

Egyszerű kideríteni. Első körben megcsinálod az én megoldásomat, és méregetsz. Ha nem elég, akkor elkezdesz agyalni ezeken az átkapcsolásokon, a relé biztosan kelleni fog, nem vesztesz vele semmit.

26 paripa az lényegtelen. A generátornak kell egy-másfél lóerő, az lényegtelen, hogy ezt egy három lóerős motor adja át neki, vagy egy 300 lóerős.

Ami még eszembe jutott: a mai autók olyan jól vannak méretezve,hogy te a generátorból sok plusz energiát ne remélj.

Némi tartalék azért akad. Főleg, ha nem kapcsolunk be minden fogyasztót.

A gyári akku fölé, max 2 mérettel megyünk.
A generátor nem tud többet.

Akkor ezt próbáld már ki a gyakorlatban is legközelebb...

Ezzel is foglalkozom, tudom hogy működik.
Nincs benne akkora töltőáram.
Ha megnézed a karakterisztikát, akkor láthatod.
Sőt! A modernebb autók el sem indulnak már, letilt a fedkomp.

Szevasz!
Az én 12 éves múlt (befecskendezős, hengerenként) Szamarámban 80A-es a generátor, egyszer külső, változtatható terheléssel megnéztük, tényleg tudja (85-nél gerjedt le, de teljesen), igaz kellett hozzá 2400 motor (ez generáton 4900) fordulat.
Akkor mihez is kevés ez?
Üdv: StMiklos

Az lehet.
De pl. az új daciám a 100Ah-ás akkut már nem bírja. A 72 Ah-t még bírja. De nagyon gyorsítani már nem kell vele.
A 85-ös 1,7-es diesel fiat ritmomban 55Ah helyett 120 as perion volt, simán vitte.
Piacgazdaság van. A lelkiismeretes mérnökök sírnak a koporsóban...

A kimerült akku természetesen terhel, de a motorról csak a generátor maximális teljesítményét veszi le.... olyan nincs, hogy nem bírja. Illetve van, de akkor ott más a probléma!

Ez igaz. De ha nagy áramot akar kivenni, nem lesz meg a fesz.--->nincs töltés

De az áramot nem az akku veszi ki, hanem a fogyasztók. Ha egyszer az akku fel van töltve, akkor elméletileg mindegy mekkora van benne, csak az energia-egyensúly fenntartás a generátor dolga.
Egy 120A-es terhelés 1728W elméleti terhelést jelent, ami a villamos és mechanikus hatásfokokkal sem jelent többet 3LE teljesítménylekötésnél.... és ez már extrém eset!!!

Ha szerinted mindíg fel van töltve az akku, akkor minek a generátor?
Az akkumulátor is fogyasztónak számít, mivel a fogyasztók onnan üzemelnek. Folyamatos töltést igényel.

Akár igazad is lehetne, de egy 182Ah-s akkuval szerelt rendszer is csak ugyanannyi töltés fog felvenni, mintha 66Ah-s lenne benne.
Az akkuk tárolóképességét leginkább a motor indítási áramszükséglete határozza meg.

Szevasz!
Én a számokat értem.. Tehát azt mondod, hogy a 72Ah-t tölti, (azt megmondanád mennyivel tölti a 72-es akkut és tulajdonképpen hány ampert is ad le?) a 100-nál nem ad le semmit?
Ez ellenkezik minden korábbi, HIBÁTLAN állapotú rendszerre vonatkozó ismereteimmel.
"De nagyon gyorsítani már nem kell vele." Ez a mondat mire vonatkozik, mi az értelme?
Üdv: StMiklos

Akkor minek szerinted a másodlagos akku?
Ezzel a logikával elég a 66Ah-s.

Szerinted, hogy működik a generátor?

Szevasz!
Ezt komolyan kérdezed?
Dióhéjban a szokásos generátor. Körmöspólusu forgórésze van, amelyet a forgórészen elhelyezett gerjesztő tekerccsel teszünk "mágnessé". Ez forgatásakor az állórész 3 fázisú tekercselésében feszültséget indukál, amely 3 fázisú hídkapcsolásban egyenirányításra kerül.
A forgórész gerjesztő tekercsébe 2db szénkefén és csúszógyűrűn jut be az áram.
Az állórészben keletkezett feszültség függ a gerjesztőtekercs által előállított mágneses mező erősségétől és az időegység alatt metszett erővonalak számától.
Következmények: ha növekszik a terhelés, növelni kell a gerjesztést, hogy a feszültség fennmaradjon.
Ha növekszik az időegység alatt metszett erővonalak száma (növekszik a fordulat, autónál eléggé szélsőséges is lehet), növekedne a feszültség, ezért a gerjesztést csökkenteni kell.
Ezt látja el az általában egybeépített szénkefepár+elektronikus szabályzó egység, ami gépkocsis ólomakkumulátoros üzemet feltételezve: 14-14,2 V-ra szabályoz.
És akkor a maximális leadott áram, a terhelhetőség amennyiben megvan a szükséges fordulatszám és meghajtóteljesítmény: ezt gerjesztett mágnes és az állórész vasanyagának telítődése (amikor már az gerjesztőáram növekedésével nem növekszik az "előállított" erővonalszám) határozza meg.
Steril körülmények között (általam tervezett és használt ipari autóelektromos padon, ahol van önindító, generátor, gyujtáselosztó stb. vizsgálat, a fordulatszám állítható 15000-ig, a terhelés szabályozható 160A-ig felvehető egy generátor minden adata, kb. a végterhelhetőséget elérve a gerjesztés megszünik, feszültség, áram 0-ra zuhan, még túlterhelni se hagyja magát. És akku nincs is a körben, terhelés nélkül ca. 2500-as fordulaton a remanens mágnességet "felhasználva" felgerjed, innen már terhelhető. Én a generátort és annak adatait vizsgálom, számomra közömbös, hogy akkut tölt-e, az milyen kapacitású, milyen gépkocsiba kerül beépítésre)
Kb. ennyi, ha bármit esetleg kifelejtettem volna jelezd, kiegészítem.
Üdv: StMiklos

Ha már ezeket méred, akkor kb mekkora árammal lehet maximálisan számolni egy átlagos autónál ?