Az ENC lassú lenne neked? Milyen sebességet szeretnél elérni?

Nem lassú, nekem megfelel annak a sebessége is. Csak ha már ott van a MAC a PIC-ben, akkor gondoltam hozzá való illesztőt használnék.

De sokkal dárább, nem!?

Ha azt is ilyen modulkán vásárolná meg, akkor az is ugyanilyen drága lenne - a chip árához képest.

Chiphez képest nem tudom, de egy komplett ENC28J60-as modul ebayről 4,2$ körül van. Ugyanùgy tartalmazza a chipet, trafós csatlakozót, csak rá kell kötni az SPI buszra, és "megy"

Nem világos, hogy melyikre érted, hogy drágább? A DP83848-as modulka az $10 ebay-en, plusz $7 a szállítás. Persze ha rendelsz kettőt, akkor a szállítást csak egyszer kell fizetni. A picen kívül kell hozzá még öt darab 33 ohmos és egy 1k5 ellenállás. Az ENC28J60-as modulka viszont $4,5 alatt van, és ebben már benne van a szállítás is. Valamint ezt csak összekötöd az SPI lábakkal és kész (esetleg a chip selectre nem árt egy felhúzó). Tehát igen, valóban drágább a DP83848. Az relatív, hogy mennyivel, mert egy darabnál kb. a négyszeresébe kerül, viszont még mindig csak $13 a különbség Csak utóbbi, mivel nem az SPI porton ül, hanem az RMII interfészen, ezért ki tudja használni a beépített MAC előnyeit, pl. a DMA-t, adott esetben megszakítást, meg biztos van még.

Ha meg feláldozható a DMA, és jó psp-n a full speed (meg egyáltalán kell a full speed), akkor cirka $25 árban van egy ilyen:
http://www.monosx.hu/index.php?page=shop.product_details&flypage=sh...ang=hu
(BP 19. kerület szermélyesen vehető át, máshova még szállítás is rajta van sajnos.)

_vl_:

Hogy áll a 4 vonalas PHY projected? A piacon egyszerűen csak sehol sem lehet normális cuccot kapni. Sza* az összes. Ami DMA-s, az lassú, ami meg gyors, azt a programozott mód lassítja. Mintha direkt csak a gagyit árulná az egész világ, nehogy már valami jó legyen. Kellene már valami normális DP83848 modul is. Csak aztán meg nehogy az derüljön ki, hogy abban a módban meg a pic32 a gagyi, és azért is nem gyárt senki 100-as modult 4 vonalasban, mert az egyáltalán nem is tud működni.

Igen erre gondoltam. A DMA tényleg jó, ha nagyobb memóriát gyorsan akarsz elérni. Ha szükséges, akkor se olyan drága, hogy ne érje meg, ez egyértelmű. A MAC-ről kevesebbet tudok, az hardercímmel függ össze valami szolgáltatás?

Itt és itt írnak ezekről. Annyira pontosan én sem vágom a dolgokat, csak úgy nagyjából. A lényeg, hogy a hálózati kommunikáció rétegekre osztható fel, ahol minden rétegnek megvan a maga szerepe. A PHY szerepe, hogy az egyik oldalán bejövő 0-1 adatsorozatot a hálózati átviteli közegre ráadja (ez ugye lehet utp, koax, wifi, optikai, meg még biztos van más is), és a másik oldalon szintén a PHY feladata, hogy a közegben érkező "valamiből" visszaállítsa ugyanazt a 0-1 adatsorozatot. Ezután jön a MAC réteg, ami kezeli, hogy most ez az adatsorozat neki volt szánva vagy sem, mert egy hálózaton belül MAC cím alapján történik a csomagok címzése (még ha IP alapján történik is látszólag, akkor is belül az IP címek MAC címre fordítódnak). Ha nem, akkor eldobja a csomagot. Ez még switch-es utp-s hálózatnál is így van, mert amíg nem tudja a switch, hogy a csomagban szereplő mac című kártya melyik portján is van, addig a csomagot továbbítja az összes portja felé, tehát végülis mindenki megkapja. Aztán ahonnan jön válasz, onnan már legközelebb tudja, hogy csak arra kell továbbadnia. A MAC számára viszont lényegtelen, hogy a hálózat milyen átviteli közeget használ, a MAC és a PHY között másik szabvány szerint történik a kommunikáció (MII, RMII, stb., ha külön chipek, de értelemszerűen a MAC és a PHY lehetnek egy chipen is, mint pl. a PIC18F97J60 családnál). Aztán jön a következő réteg, ami már IP címekkel dolgozik, itt dolgoznak a routerek. Miután a bejövő csomagból kiszedik a célállomás IP címét, táblázat alapján eldöntik, melyik portjuk felé menjen tovább az adat, és továbbítják a csomagot a következő routernek, stb. amíg meg nem érkezik a címzetthez. Lehet, hogy nem pontos a leírásom, de kb. így kell a dolgot elképzelni.

A MAC maga az Ethernet vezérlő lényege. Az egyik oldala a byte-halmaz, ami a küldendő ill. a fogadott csomagok tartalma, a másik oldala pedig egy halom digitális vonal, amin a küldendő és a fogadott jelek mennek sorosan, a MAC feladata pedig a kettő között a "fordítás". A digitális vonalak az átviteli közeg fajtájától függetlenek. A PHY az az alkatrész, ami ezekből a digitális jelekből analóg jelet csinál - olyat, amilyet az adott átviteli közeg megkíván (van UTP-re való, és létezik optikához való).
A MAC és a PHY közötti interfészből több szabvány is készült, így valamennyire csereszabatosak az alkatrészek. Anno a 10Mbps világban pl. AUI volt ennek a neve, egy DB15-ös csatira ki is volt némelyik Ethernet kártyán vezetve, és ott kívül egy transceiver nevű dobozkában rá lehetett kötni a kártyára akármilyen médiát használó illesztőt (ebben volt a PHY funkció). Azt már szoftverből lehetett megmondani a kártyának, hogy melyik PHY-t óhajtom használni, ha több interfészt is tudott kezelni (pl. volt olyan kártya, amin volt egy BNC PHY, egy UTP PHY, meg egy AUI csatlakozó külső transceiverhez: 3C509 Combo). Ez az AUI elég szabványos volt, a használt sebesség miatt akár 20-30 centire is el lehetett vinni így a készülék hátuljától a médiacsatlakozót, ami a koaxos Ethernet idejében nagy mondás volt, továbbá enyhe villámprobléma esetén "csak" a transceiver pusztult el, a kártya és a gép épen maradt. Olyat is láttam, hogy egy repeater a BNC-n keresztül szenvedett "villámkárt", és csak a PHY halt meg benne, raktunk rá egy külső transceivert, és vígan üzemelt tovább.
A 10/100Mbps eljövetelével jött egy új szabvány, ennek Media Independent Interface (MII) lett a neve. A 100Mbps-hez négy párhuzamos 25MHz-es adatvonal megy ki meg be. Ez is létezik fizikai csatlakozóra kivezetve, olyasmi, mint anno a SCSI-2 csatlakozója volt, csak kevesebb érintkezővel: X1033A. UTP-re nemigen használtak MII-s transceivert az ára miatt, de optikához elég gyakori volt az MII - 100BaseFX transceiver.
A sok vezeték miatt (~18 vezetékkel dolgozik) nem szerették annyira a chip-gyártók, ezért kitalálták a Reduced Media Independent Interface (RMII) nevű gyönyörűséget, ez 50MHz-en megy, fele annyi vezetékkel (9-10 kell neki). Ezt csak panelon belül használják, mivel sokkal érzékenyebb a vezetékezésre. Az 50Mhz azért gázos, mert azt kvarccal közvetlenül már nem lehet előállítani, ezért a butább PHY chipeknek külső oszcillátor kell, ami sokkal drágább, mint egy 25MHz-es kvarc. Az ügyesebb PHY chipekben van PLL. Van sok PHY chip, ami MII-t és RMII-t egyaránt tud, és vannak, akik csak az egyiket vagy a másikat.

Mint a hobbiprojektek úgy általában: sehogy

Kapcsolási rajz szintű elképzelés már van, de az áramkörben még egy halom dolgot ki kéne előtte próbálni breadboardon, mielőtt értelmét látnám bármilyen panel készítésének. És az ehhez szükséges szabadidő hónapok alatt fog összejönni, ez már most látszik.
Az Ethernet ráadásul szerintem breadboardon nem is tesztelhető, ill. 10Mbps-sel lehet, hogy majd teszek egy próbát, azt még talán elviseli, persze sok értelmét ennek a tesztelgetésnek nem látom, mivel a kapcsolásnak ez a része a PIC32 Ethernet Starter Kit-ből van 98%-ban másolva, itt maximum a paneltervet meg a szoftvert lehet elrontani, azon meg a breadboard sem segít.

Hali!
Jó kis modul, én ezzel együtt vettem: Bővebben: Link de tettem még mellé egy sst25vf.. flasht, mert gyorsan elfogyott a "web tárterület"

Dehogynem, látod, nekem is ment egy napig. És azóta sem Bár mostmár bújom ennek az MIIM-nek a leírását (Media Independent Interface Management) ebben a doksiban, lehet, hogy majd holnap megpróbálkozok vele. Ez elvileg jóval kisebb órajelekkel dolgozik, egészen le lehet lassítani, aztán ha ez sem megy, akkor már nagy gáz van...

Annak simán kell mennie breadboardon is, a max. talán 2.5Mbps, amit egyes chipek tudnak, de a MAC dönti el, hogy milyen tempóban menjen.

Az 50Mhz-es RMII pedig kb. kizárt, hogy működjön normálisan breadboardon, de a 25MHz-es MII-től sem várnék stabil működést. A 10Mbps-hez tartozó 1/10-re leosztott sebességgel viszont azt gondolom, hogy mennie kéne.

Ismerem a rétegeket és a MAC mivoltát, csak azt nem tudtam elképzelni, hogy a MAC-hez milyen szolgáltatás tartozhat, amit ki lehet használni a DP-vel, amit az ENC-vel nem, illetve a 97J60-al sem, és hasznos. Ez volt félreérthető nekem:

Azt hittem, hogy ez nem az a MAC, ami a hardvercím...
Az új volt, hogy a MAC és a PHY között van az MII, RMII kommunikáció így már világosabb, köszönöm!

Neked is köszönöm a részletes és tartalmas infót, sok dologról nem hallottam még így hálózatis berkekből és a szabványok sorjázása is új volt! Köszi!

Jól értem, ha a 10Mbps-et választom ki a MAC oldalon, akkor 2,5MHz-el fogja olvasni a PHY-t 4 adatvezetéken?

Én valami ilyesmire emlékszem az MII 10Mbps módjáról, bár nem tegnap volt, amikor az adatlapot olvastam...

Ma elkeztem nyálazni, hogy mi jön összevissza az MIIM interfészen, de semmi, folyamatosan FFFF-t olvasott abból a regiszterekből is, ami a chip azonosítóját tartalmazza. Fejtem vissza a kódot, látszólag mindenhol minden stimmel. Már ott tartok, hogy az MDIO és MDC lábakat ki vagy bemenetté állítja a kód, látom, hogy ilyen #define-os megoldásokkal vannak az IO lábak megadva. Rákeresek, az hol van, a telepítő mappájában egy Ethernet_Port_Mappings.h fájlban. Nézem, ott vigyorog rám, hogy az MDC láb az BIT_11 IOPORT_D. És ekkor elkezdek gondolkozni, hogy nekem ez az RD11 nem rémlik. Ahogy Narancs mondta, "ejnye b+". Az adatlapban az MDC láb jelzésénél az RD11 a lap szélére került, és csak annyi látszik belőle, hogy RD1. Ezt mivel már eleve láttam, fogtam, kijelöltem a egész sort, meg alatta-felette levőket is, bemásoltam Notepad++-ba, hogy lássam, hogy az most mi akar ott lenni. Végig azt láttam, hogy RD1. Na akkor mivel úgy néz ki, RD11 a jó láb, átkötöttem, és azonnal elindult ismét. Hogy miért kötöttem valamikor egyszer az RD11-re a vezetéket, fogalmam sincs, de simán lehet, hogy már a múlt hét elején is ezért nem indult elsőre, mert akkor is rossz helyre kötöttem. Az RD1 logikus is volt, hiszen melette van az RD0. Így utólag viszont megnéztem, hogy az RD1 máshol van, vagyis az ott eleve nem lehet RD1, és a másol oldalról meg RD8, RD9 és RD10 vannak. Szóval Microchipék jól megszivattak az adatlapjukkal

Részvétem! Szép találat!

Te most melyik adatlapról beszélsz? A 61156G.pdf-ben nálam már csak RD van, nem RD1.

0-ák és 1-esek uralják a világunkat, mi lesz velünk, ha eltűnnek az 1-esek? Először az RD11-ről, aztán az RD1-ről. Legközelebb a PIC-ekből tűnnek el és itt is a világvége!

A PIC16F84-nél még nem volt ilyen probléma, annak az összes funkciója kifért az állított A4-es lap sarkába odavetett PIN diagramra.

Valami maszat látszik ott a szélén. Ha úgy vesszük, hogy az egyes függőleges szára és az oldal kerete pont egymásra esik, akkor el lehet nézni egyesnek. Meg mint írom, kijelöltem a szöveget, beillesztettem Notepad++-ba, és ott volt az RD1. Csak a másik egyes hiányzik kompletten...

Igazad van, a Notepad tényleg kihozza. Az Adobe Acrobat Reader, azonban nálam nem mutatja, a fehér réteggel lefedi (vagy kifogyott a tintája...).

Engem abban a starter kit-ben csak az zavar, hogy az is 2 vonalas. Egyáltalán sehol nem találtam 4 vonalas phy példát pic32-re. Sehol. Simán előfordulhat, hogy nem is működik.

Vagy csak egyszerűen olyan gyors lenne, ami értelmetlen egy PIC esetében. ?

Értem a problémádat. Ez alapján nem zárható ki, hogy probléma lehet a PIC32 MII megvalósításával. Az, hogy miért próbálja mindenki az RMII-t használni, az nekem mondjuk egyértelmű: ~10 I/O vonallal több marad, ez egy fejlesztőpanelen nem utolsó szempont.

Nem lenne gyorsabb, mert ígyis-úgyis 100Mbit-es hálózatot lehet csinálni belőle. Viszont a több vezeték tényleg nem valami baráti, és 25/50MHz még nem akkora különbség, hogy ami az egyiken megy, az már a másikon esélytelen.

Csak úgy érdeklődésként, neked miért lenne jobb a négy vonalas? Engem a karakteres LCD esetén is zavar, hogy miért nincs I2C vagy SPI buszos jobban elterjedve. Mindenhol csak a 8/4 bitesek vannak, miközben egy alapvetően lassú periféria, simán jó lenne valami soros buszon...