Értem.
Igen azért is kérdeztem meg, mert találkoztam már nagy baromságokkal a neten. Még egyszer köszönöm mindenkinek a segítségét.

Szia! Fodrász kellék boltokban még kapható, és nem is drága. A töményítésben én sem hiszek.

Igen bementem, és csak 12%-os volt a max ami volt náluk, esetleg másikban találhatok nagyobbat is?

Én Ózdon szoktam venni, ott van 30%-os. Szerintem a 12%-os is jó lehet, nem kell hozzá víz.

Okés kipróbálom a 12%-t ha nem jó akkor keresek. Még egyszer köszönöm szépen mindenkinek.

Sziasztok hát az előző félévben csak egy két jó ötletet láttam a fórumon a hho vízbontási hatásfok javítására. Ez tényleg használható után építhető megoldásról álmodoztam ez még messze van a 10A alatti és 1l/ perc feletti szinttől. Majd fél év múlva vissza nézek.
Ui:
A felülettel növekszik a hatásfok, a jó impulzus üzem. a rezonancia, meg az erős mágneses tér is segít.
Aki tudja a tutit azok inkább bizniszelnek sem hogy elárulnák? -Lehetséges. Vagy nem is ismerik ezt a fórumot.

Idézet:
„Aki tudja a tutit azok inkább bizniszelnek sem hogy elárulnák? -Lehetséges. Vagy nem is ismerik ezt a fórumot.”

Vagy a megoldást keresik...

Vagy Pénzre várnak,hogy gyakorlatban is megépítsék ami elméletben működik.

Az aluminium önmagában is képes a lúgban elbontani a vizet. Érdekes tapasztalataim voltak ónozott vaslemzzel. Kevesebb árammal is heves buborék képződés volt, szemre azonos a rozsdamenteshez viszonyítva. A lemez viszont megsínylelte. Ugyanilyen észleléseim voltak aluminium lemezzel ott már 5-6 ampernél heves gázfejlődés volt. PWM -l Lemez elfogyott

Lemezesnél is leosztódik a feszültség. Az ideális 1,7-2,2 Volt között a lemezpáron mérve.

Üdvözlet mindenkinek!
Megpróbálok minél tömörebb lenni(bár szívesen fosnám a szót).A legfontosabb,hogy TÖBBEN igazolják vagy cáfolják mérési-számítási eredményeimet,erre kérek mindenkit.Ígérem,a hála nem marad el,most azonban egyenlőre a lényeg;a hosszú vajúdás után megszületett bontóm-igaz,még szutykos,mosdatlan a szaporodásra még nem alkalmas,de ígéretes.(a varacskos disznónak is az ő kicsinye a legszebb a világon)
A bontóra menő feszültség 12.97 Volt
Áram csúcs:10 Amper
Termelt gáz mennyisége:500 milliliter
Az erre fordított idő:49 másodperc
A 49 másodperc alatti impulzusok száma 80
Egy impulzus ideje:54 millisecundum
A feszültséget multiméterrel mértem,az áramot ugyanezzel,plusz analóg műszerrel is.Az impulzusok/szünetek viszonyát oszcilloszkóp ernyőről olvastam le.Ehhez fesz.osztót használtam,mivel a PC hangkártyája nem bír el közel 13 Voltot.A gáz mennyiséget 0.5 Literes flakonnal mértem,az időt stopperrel.
Arra kérek mindenkit számolja ki a megadott értékekkel az MMW értékét.Nem az a lényeg,hogy a kapott eredmény 12.1739374829677231 avagy 5.28375199364728377,hanem az,hogy 9.28 fölött van-e és durván mennyivel!
A segítséget előre is köszönöm mindenkinek és mint írtam a hála nem marad el!!!!!

Szia!

Jelentem a Te MMW értéked 4,72 összesen 0,61 liter/percnek felel meg.

Üdvözlettel: patkolttojas

Szevasz!
Leírnád pontosan hogyan számoltad ki?

Használd egészséggel!

Üdv: patkolttojas

Köszi'a táblázatot!

Hibás a táblázat. Korábban már leírtam, de akkor muszáj lesz még 1x. A sima multiméterek átlag feszültséget számolnak, amikkel ha számoltok akkor egy jó nagy fals eredményt kaptok teljesítményre. Vagy szkóppal kell szorozni a két jelet és azt átlagolni, vagy valós RMS áramot és feszültséget mérni és azokat szorozni.

Példa:
Ha a PWM-ed 50%-os kitöltéssel megy akkor a sima multiméterek által márt feszültség áramot összeszorozva fele akkora teljesítményt kapsz mint amennyit valójában felvett a rendszer.

Én azt mondom vagy normálisan csináljátok vagy akkor inkább sehogy se!

Igaz,hogy nem nekem válaszoltál,de azért csak bele vau-vau mert úgy érzem én is érintett vagyok a dologban.Mértem a feszültséget is,áramot is analóg műszerrel is.Való igaz,ezt sem fogadhatjuk el 100% helyesnek,hiszen a mutató tehetetlenségből adódó kilengései miatt a valós maximum értéken túl lendül .Azonban mindig a maximum értéket vettem-így természetesen hamis értéket kapok,de szándékosan nem "magam felé"csaltam.De mint írtam most nem a huszadik tizedes jegyig történő pontos számítás a lényeg.Ha lennének megfelelő műszereim elvégezném magam az összes procedúrát,vagy pénzem elegendő,levégeztetném valami tudományos intézettel.De lassan már kenyérre sincs...És ez sajna nem túlzás.
Ui:szkóp ernyőképet tudok küldeni,ha segítesz az MMW számításban.

Szia kedves cimopata!

Igen, emlékszem rá, hogy kioktattál. Meg is köszöntem, sőt be is szereztem a megfelelő műszereket. Nem fogod elhinni, de az újonnan beszerzett igazi RMS értéket mérő műszereim pont ugyanazt az értékeket mutatták, miután egy rahedli pénzt beleöltem, mint azok a digitális "gagyinak" titulált műszerek, amikre ugyan nincs ráírva, hogy RMS értéket mérnek, de az áruk azoknak sem volt piskóta annak idején.

Szóval, csak megnyugtatás képen mondom, hogy ez a táblázat, ha úgy veszed a sima egyenfeszültséges mérésekre készült, nem tartalmaz semmi extra dolgot, de azért is nem hívtam fel rá a figyelmet, mert a kérdés nem az volt, hogy milyen műszert használtam, hanem, hogy számoltam ki.

Ellenben, ha Te segíteni tudnál, nem csak kioktatással, hanem "effektív" módon, akkor bizonyára "tápláló" barátunk is boldogabb lenne. Légy oly szíves és nézd vissza a saját hozzászólásaidat ez ügyben és csodálkozz!!!!

Tisztelettel és szakmai hozzáállásodat mélységesen tisztelve, további jó munkát kívánok: patkolttojás

utóirat: No pont ez az amiért újabban nem nagyon szólok bele semmibe, mert mindig akad valaki, aki mindent jobban tud, bár soha nem tett fel egyetlen mérést , vagy videót sem a netre a saját munkáiból, hogy bizonyítsa, mit is tud! Az elmélet az elmélet marad, a gyakorlat, meg az igazság!

Nem titok én nem foglalkozom ilyen kísérletekkel csak olvasgatom a témát.
Sokan hasznalnak pwm-t. Te valoszinűleg azért kaptál ugyan olyan eredmenyt mert teljesen sima egyenáram folyt a rendszerben. De amint elkez valaki a kitöltéssel jatszani úgy egyre durvàbb lesz a hiba. És tápláló hsz.-ra reagàlva nem tizedes nagysàgrendů, hanem akár a duplàja.
Nem kioktatásnak szántam, hanem nyomatékosan felhívni a figyelmet. Érdemes lenne a tablazatban is felhívni a figyelmet, hogy sima multival és imp modulációval az eredmények eltérőek.

Üdv!

Szia kedves comopata!

Kérlek ne vedd magadra, nem kirohanásnak szántam, tudom, hogy Te a kapcsolóüzemű dolgokban nagyon otthon vagy. Én ilyenkor arra gondolok, hogy sokan szenvednek mondjuk velem együtt a PWM-ek lelkivilágával, s azzal, hogy miként lehetne esetleg több durranógázt kicsikarni egy rendszerből. Sokan úgy vélik, hogy PWM használatával több a fejleszttt gáz, azonos energiafelhasználás mellett. Ezt sajnos a magam résézéről nem tudom megerősíteni, de ez az én problémám. Nekem nem lett több tőle, viszon nagyon szépen szabályozható a termel mennyiség.

De térjünk vissza az előző megjegyzésemre. Én azt reméltem, hogy Te, aki az impulzustechnikában igen jártas vagy, tudsz valami konkrét mérési módszert javasolni nekünk egyszerű embereknek. Ezen fórumon ugyanis nem csak az a segítség, ha megakadályozom, hogy hülyeséget kövessen el valaki, hanem ennél sokkal töbre van hivatva a dolog. Az igazi segítség ilyenkor az lenne, ha könnyen megvalósítható ötletekkel is szolgálnál! Lehet az méréstechnika, számítási metódus, vagy bármi, ami nekünk halandóknak nem természetes, vagy eszünkbe sem jutna.

Ennek ellenére örülök neki, hogy ismételten felhívod a figyelmet a mérések buktatóira.

Talán egy példával illusztrálnám az elmondottakat, melyből nyilván a hibás mérés okozta anomália tűnik elő. Nem másnak a mérését akarom leírni, hanem a sajátomat. Jó lesz tanulságnak, s ha megmagyarázod az anomália okát, akkor abból sokan fognak tanulni.

Tehát. Adva egy elektrolizáló berendezés, melyet egy PWM-en keresztül fogunk hajtani. A PWM frekije jelen esetben teljesen mindegy lenne, de azért megemlítem, hogy 100Hz és 3KHz között szabályozható. A tápellátás hálózati tápegységről történik, a bemenő egyenfeszültség nem stabilizált, de pufferelt vagy 30.000 µF elkóval. Terheletlenül 18V nagyságrendű a kimenő feszültsége, de tudjuk, hogy ez csúcsérték a kondi miatt. Nos, ampermérő bekötve közveltlen a tápegység után, majd 2 darab feszültségmérő, egy a táp kondiján, egy meg magán a bontón. Eddig a felépítés és a mérőeszközök.

Maga a mérés. A feszültség alá helyezés után, mivel az elektrolit elég vezeteőképességet biztosított, rögtön mérhető volt a beállított áram, ami legyen mondjuk 15A, melyet a tápegyság után kötött ampermérő szépen mutatott is. Az anomália a köveetkező: Mivel a PWM ugye működik, ezért a kérdés a következő, ha a PWM előtt mért feszültség mondjuk 14V DC a terhelés miatt és a bontón mért feszültség 11V DC, akkor a feszültségkülönbségből eredő teljesítmény hova lesz, hiszen a PWM FET-jei jéghidegek, vagyis a kapcsolási veszteség elég kicsinek tekinthető. Ez a helyzet akkor is fennáll, ha a bontóval párhuzamosan kapcsolok egy hatalmas elkót, hogy lehetőleg ne impulzusokat mérjek. A mérhető teljesítmény különbség jelentős, mondjuk 45VA, vagyis igen csak kellene hűteni a rendszert, hogy ne forrjon fel előbb-utóbb. Ennyi.

Köszönetel várom a válaszod.

Üdvözlettel: patkolttojas

A bemeneten a sima 14V DC-t méred a cellára pedig csak az impulzusok jutnak aminek a szélessége kevesebb mint 100%. Emiatt a multiméter is kevesebbet mér.
Ha sima multit használtok akkor az átlagot mér:
Pl 50% kitöltésnél 7V
75%-nál 10,5V

Tehát a két mért értékből Ube, Ucella tudsz számolni egy kitöltési tényezőt. Ez elég jó közelítéssel pontos eredmény. A kitöltést nevezzük el D-nek.
Tehát D=Ucella/Ube

Vegyünk egy konkrét példát ha valakinek nincsen RMS multija mit tud tenni:
A sima multikkal a következőket méri:
Ube=14V
Ucella(közép)=11V
Icella(közép)=10A
D=Ucella/Ube=11/14=0,785

Ucella(RMS)=gyök(D*(Ube^2))=gyök(0,785*(14^2))=12,4V
A cellába folyó RMS áram számításához nem az Icella szükséges hanem a csúcsáram értéke.
Ez szintén visszaszámolható a kitöltésből mivel azt már tudjuk:

Icella(csúcs)=Icella(közép)/D=10/0,785=12,73A

Az RMS cella áramot pedig már hasonlóan az RMS feszültségszámításhoz számoljuk:

Icella(RMS)=gyök(D*(Icella(csúcs)^2))=gyök(0,785*(12,73^2))=11,28A

Ebből a két adatból már számolható a valós felvett teljesítmény:
P=Icella(RMS)*Ucella(RMS)=11,28A*12,4V=139,9W

Látható hogy ha sima feszültséggel és árammal számolunk akkor 11V*10A=110W jött volna ki.

A PWM-en feszültség nem esik.

Üdv!

Üdvözletem Uraim!
A fent leírt számolással kapcsolatban van kérdésem:
Nálam külön állítható:
frekvencia
kitöltés
teljesítmény
akkor a fent leírtakat, hogy igazak erre? Az egy dolog hogy a négyszögjel frekvencia sűrűségét felfele állítva a műszerem a felétől feljebb megbolondul. Viszont a bemenő és kimenő feszültség különbség nem ennyire egyértelmű mivel nálam érzékelhető melegedés nélkül is le tudom szabályozni a bontóra jutó feszültség nagyságát természetesen mozdul vele az áramerősség is. Mivel beépített mechanikus műszert használok a frekvenciára nem nagyon érzékeny.Az értéken tartást pedig a kitöltés szabályzóval állítom be. Akkor most, hogy is van ez az dolog?
Másik kérdés a számolásnál vegyünk egy elméleti "PWM"-et a négyszögjel formájából eredően az alsó "0" szint ugye azt jelenti hogy ott nincs "fogyasztás" tehát ezeket a számításkor ki kellene vonni a "púpok" számából és valamennyi felfutási tényezőt kellene hozzáadni vagy nem jól értettem az elméletet?

Viszont üdvözlet!
Tudós embertől tudom,hogy helyes a módszer miszerint;a számolásnál az impulzusok összegét kell figyelembe venni (a mintavételezési idő alatti impulzus idők összegét)a számításnál,a terheletlen időket nem.Logikus,hiszen ezekben az időkben nem folyik áram.Elméleti tökéletes négyszög impulzusoknál ez az eljárás a helyes.

Szia!

A múltkor írtam Neked, de a technika ürdöge megakadályozott abban, hogy el is küldjem. Megpróbálom itt és most megismételni a dolgokat.

Nos. Mivel a mérésed szerint 10A csúcsáramot mértél. A kérdés felvetődik bennem, hogy ezt honnan vetted? Ha "cimopata" kollégánk okfejtését figyelembe vesszük, mely ugye teljesen jogos felvetés, akkor előszőr is a műszered átlagértáket mutatott, de nem is ez amiért most írok. Szerintem maga a mérési és számolási metódus hibás a következők miatt.

Ha figyelembe vesszük az 1,63Hz-es ismétlődési frekidet és az 54 msec impulzushosszat, akkor a következőt kellene tenned. Az áramot sem szabadna így átlagértékkel mérned, hanem egy szkópra való árammérő fejjel lehetne megnézni annak a bizonyos áramértéknek is a jelalakját és nagyságát. Egyébként egy ismert söntellenálláson mért feszültség jelalakja és nagysága tökéletesen megfelelne erre a célra. Gondolom a mérésnél nem elég, ha az egyik értéket átlagként, a másikat meg görbe alatti területként számolom, mert biztos nagyon eltérek a valóságtól. Előfordulhat, hogy a pillanatnyi áramértéked jóval meghaladja azt a bizonyos 10A-es csúcsot, mert ha a műszered átlagban ezt mutatja és az impulzusok íly rövidek, akkor képzeld el mekkora pillanatnyi áramok folyhatnak.

Tehát röviden ezt tartom hibásnak a mérésben, s mindaddig, amíg ezt nem lehet megoldani, addig sajna be kellene érni egy olyasmi mérésssel, mint régebben emlegettem. Ha hálózati tápról megy a bontó, akkor egy jóval hosszabb idő alatt felvett teljesítményt kellene megmérni valahogy, persze nem feltétlen a gáztermelésre gondoltam, hanem az elektromos teljesítményigényre, és abból lehetne mondjuk egy átlagteljesítmény-igényt számolni egy megadott gáztermeléshez viszonyítva, ami lehet liter/perc, vagy óra. szóval ami mérhetős megfelelő pontossággal.

Üdvözlettel: patkolttojas

"Ha hálózati tápról megy a bontó, akkor egy jóval hosszabb idő alatt felvett teljesítményt kellene megmérni valahogy, persze nem feltétlen a gáztermelésre gondoltam, hanem az elektromos teljesítményigényre, és abból lehetne mondjuk egy átlagteljesítmény-igényt számolni egy megadott gáztermeléshez viszonyítva, ami lehet liter/perc, vagy óra. szóval ami mérhetős megfelelő pontossággal."

Egyetértek. Ha már úgyis a villanyóra által mért fogyasztás alapján kell fizetnünk, a hálózati fogyasztás alapján kellene számolni l/Wh és l/kWh mértékegységgel.
Pl 2V 80A 1 liter HHO 1 perc alatt, 60 liter 1óra alatt. 180Wh/60l = 3Wh/ liter.
Ezt kellene lecsökkenteni, mondjuk a tizedére. Fűtéshez is előnyös lenne, főleg a majdnem áprilisi hóesés idején.

Dugjál a konektorba egy ampermérővel sorba kötött 20mikrós kondit,aztán figyeld a vellanyórát.

Szevasz húsvéti patkolttojás!bocs' a szójátékért kedveskedni akartam
Először is kösz' a tippeket-valóban jó megoldás csak a lehetséges megoldások összevetésével érhető el.Ezért is kértem mindenkitől javaslatokat a mérési módszerekre.Csak az eltérő módszerekkel történő mérés sorozatok egybevetése után születhet hiteles eredmény.
Az áram erősség egyenesen arányos a feszültséggel-ez egy törvény,ezt fogadjuk el.A szkópról leolvasott fesz.érték elfogadható kiindulási pont-ennélfogva az ehhez az értékhez tartozó áramerősség is.Elég a fesz.maximum és minimum értéket meghatároznom(kellő pontossággal)az áram érték is ehhez fog igazodni.Igaz némi eltérés van,hiszen az áram némelyest késik a fesz.hez viszonyítva.A feszültség görbét tökéletesen követi az áram görbe.Az áram erősséget nem csak a műszer (analóg és multiméter is)mutatja,hanem a tápegységen levő LED sor is,igaz ez utóbbi csak 2A-es közökkel(2-4-6- stb)a köztes értékeket a LED halványabb fénye jelzi.Ha tehát a tápegységen levő LED sor (mondjuk)10 A-t mutat és közvetlenül a cella bemenetet figyelő műszer is ugyanezt mutatja az áram érték elfogadható hitelesnek.Másrészt oltári nagy eltérés nem lehet a mért és a valós áram értékek között.Ha a 10A csúcs átlag lenne akkor a tényleges csúcs el kellene érje a 20 A-t.Ebben az esetben viszont a tápegység (a védelme miatt)minden csúcs eléréskor le kellene hogy oldjon.Tehát a 10A áramot elfogadhatjuk valós értéknek.Azt írod,a sönt ellenálláson mért feszültség jelalakja tökéletesen megfelel/tehát egyezik az áram jelalakkal.Akkor magát a bontó cellát miért nem vehetjük úgy,mintha sönt ellenállás lenne?Hiszen neki is van ellenállása még ha kicsi is!Tehát akár hogyan csűröm-csavarom arra jutok,hogy a szkóp ernyőn levő fesz. impulzus alakja megegyezik az áram alakkal.
Azt is el kell fogadnunk,hogy a hálózatból vett és a gépkocsi generátor által szolgáltatott áram jelentősen eltérnek egymástól.Na már most ha nagyobb intervallumban mérem a tápegység áramát(a pontosság növelése céljából)ez jelentősen el fog térni a gépkocsi rendszerből vett áramtól,megint fals eredményeket kapok.Külön kell(ene)vizsgálni a bontót hálózatról vett és gépkocsiból vett energiával is a valóban hiteles eredményekhez.
A hálózatból vett energiával való üzemeltetés vizsgálata akkor merül fel,ha -mint szsrobert írta-fűtésre akarjuk használni a gázt.Mert -mint nagyon jól látja-erre is kiválóan alkalmazható(lenne),sőt még hatékonyabban,mint belsőégésű motorok üzemeltetésére.A motorok(ha jól tévedek)30% körüli hatásfokkal dolgoznak,az "okos"kazánok viszont már elérik a 70%-os hatásfokot.Ráadásul nem kellene a bontót csúcsra járatni,nem merül fel hirtelen nagy gáz igény.Tapasztalatból tudom,hogy folyamatos fűtésnél kevesebb energia kell egy rendszer hőmérsékleten tartásához,mint újra és újra felfűtéséhez.
Köszönöm a hozzászólásokat,"több szem többet lát",a vélemények sokaságából születik meg a "csoda"bontó-remélhetőleg nem sokára.
Még egyszer köszönet az eddigi és jövőbeni hozzászólóknak.
tápláló.

Mi történik ez esetben? Jöhet a válasz privátban is, ha számodra úgy megfelelőbb.

"Az áram erősség egyenesen arányos a feszültséggel-ez egy törvény,ezt fogadjuk el."
Két példa, amire nem igaz: vízbontó és izzólámpa.

"Ha a 10A csúcs átlag lenne akkor a tényleges csúcs el kellene érje a 20 A-t.Ebben az esetben viszont a tápegység (a védelme miatt)minden csúcs eléréskor le kellene hogy oldjon."
Nem ismerem a tápegységed, de Kis kitöltési tényezővel valóban gyengének tűnő alkatrészek is viszonylag jelentős áármaokat képesek elviselni.

"A hálózatból vett energiával való üzemeltetés vizsgálata akkor merül fel,ha -mint szsrobert írta-fűtésre akarjuk használni a gázt.Mert -mint nagyon jól látja-erre is kiválóan alkalmazható(lenne),sőt még hatékonyabban,mint belsőégésű motorok üzemeltetésére."

Ha a Faraday-állandónál több gázt termelünk egységnyi elektromos energiával, a jelenleg használt fűtésnél olcsóbb lehet. A keletkező vízpárát újra fel kell dolgozni.
Belsőégésű motor: 1kWh 46Ft, de stabil üzemben. Mozgó járműnél sajnos sokkal több, ezt aköltséget kell csökkenteni, vagy a stabilban termelt, kedvező árú üzemanyag tárolását megoldani (pl. hidrogén) a mobil felhasználáshoz. Mindezt személyautóban elférő elfogadható térfogattal és tömeggel(maradjon csomagtartó). Legkönnyebben platós jármvön lenne elhelyezhető, ez esetben kisebb problémát jelent a nagy térfogat, tömeg.
Mobil üzemben a keletkező veszteséghő hasznosítását kell megvalósítani, ugye ezt is kis méretben és tömegben. Belsőégésű stabilmotornál a leadott mechanikai teljesítmény hajthat hőszivattyút, termelhet áramot, a veszteséghő fűtésre hasznosítható.
A hiperbontónak is el kell férnie a járműben, és lehetőleg megfizethető árúnak, gyors megtérülésűnek kell lennie.

"Tapasztalatból tudom,hogy folyamatos fűtésnél kevesebb energia kell egy rendszer hőmérsékleten tartásához,mint újra és újra felfűtéséhez."
Lehetséges. A hagyományos fűtés esetén célszerű lenne 1 köbméter vizet felfűteni(sajnos pontosan nem szabályozható a fűtés erőssége, fatüzelésnél nincs PWM a kályhán ), az sokáig tartja a hőt, és egyenletes hőmérsékletet tartana a lakásban. Közvetlenül legkisebb veszteség. Bár ez esetben a lakás közepén lesz a tartály, és lyukadás esetére megfelelő vízelvezetés szükséges, ne follyon szét 1000 liter víz a lakásban, mert nem előnyös.

Egy ötlet: nagyobb fesz, kisebb áramú soros bontó, amelyet impulzusokkal megküldve rezonanciás áramkör részeként(tekercs-kondi) talán nő a gáztermelés, vagy áramot nyerhetünk vissza, ezzel csökkentve a HHO-előállítás költségét.

Szia!

Van egy-két dolog, amit meg kellene fontolnod.

"A szkópról leolvasott fesz.érték elfogadható kiindulási pont-ennélfogva az ehhez az értékhez tartozó áramerősség is."

Gondolom látod Te is, hogy a szkóppal a bontón mért feszültség jelalakja nem négyszögjel. A felfutás ugyan elég meredek, de a teteje görbül, mielőtt eléri a feszültség maximumot. A söntön mérhető áramgőrbe hasonlít ugyan de teljesen más. Előszőr is annak nem csak felfutó, hanem a kikapcsoláskor ellentétes irányú, de a pozitív irányban mérhető amplitúdó csúcsnak vagy kétszerese nagyságú áramcsócs mérhető. Gondolom ezt nem figyelted, könnyű is elsiklani felette, ha szkóp fényereje nem elég nagy, s nem tudja a nagyon vékony vonalakat megjeleníteni. Ezek szerint ezt is figyelembe kellen venni. De térjünk át más dologra.

"Azt írod,a sönt ellenálláson mért feszültség jelalakja tökéletesen megfelel/tehát egyezik az áram jelalakkal.Akkor magát a bontó cellát miért nem vehetjük úgy,mintha sönt ellenállás lenne?Hiszen neki is van ellenállása még ha kicsi is!Tehát akár hogyan csűröm-csavarom arra jutok,hogy a szkóp ernyőn levő fesz. impulzus alakja megegyezik az áram alakkal."

Igen, ha abból akarok számolni, akkor megfelel. A bontó, mint terhelés soha nem lesz olyan, mint egy sönt ellenállás. A terhelés az terhelés. Maga a bontó először is részben kapacitív terhelésnek felel meg, részben van rajta maradékfeszültség, mely magából a rendszeből ered. Az elektrolit egyben egy dielektrikum is meg egy kisütő ellenállás is, mert amikor megszűnik a feszültség betáplálása, utána megmarad a töltés, melyet az elektrolit, mint vezető közeg kisüt. Tehát még csak egy sima ohmos, vagy kapacitív terhelésre sem hasonlít. Előbb hasonlítanám egy akkuhoz, mellyel párhuzamosan van kötve egy ellenállás.

Az én méréseim szerint bontón mért feszültség impulzus alakja nem azonos a sönt ellenálláson mérhető áram által keltett impulzus alakjával, legfeljebb hasonló.

Légy oly szíves és ha van időd, akkor ellenőrizd az általam leírtakat. Legrosszabb esetben kapcsolj sorba egy kis értékű, de tisztán ohmos ellenállást (mondjuk 0,01 Ohm, akkor 10A áram pont 0,1V feszültségnek felel meg, ez már jó mérhető) mint külső sönt ellernállást a generátorod kimenetével és azon keresztül tápláld a bontót. Célszerű a föld pontot kitoldani ezzl, a szkóp földje legyen közös ennek az ellenállásnak az egyik végével és ekkor az ezen mérhető impulzusok is helyes irányűak lesznek. Persze a mérhető feszültség sokkal kisebb, tehát ennek megfelelően lehet számolni az áramot is, ha pontos az ellenállásod értéke. Ez már Ohm törvény I=U/R .

További jó mérést és kellemes hétvégét!

patkolttojas