Próbálok,próbálunk segíteni,talán sikerül.Ha jól látom,ez 12V egyenfeszültségről (akku) üzemel,tehát meg kellene táplálni.Egy 12v/1A dugasztáp is jó,ha egyenfeszültséget ad,de először a dugasztáp legyen rákötve polaritás helyesen és csak utána csatlakoztasd a 230V hálózathoz.Előtte még a nagyfeszültségű kimenetre (sárga és kék kivezetés) dugjál be lecsupaszított vezetékdarabokat,elég 3- cm hosszú darab,a végüket úgy állíts be,hogy egymáshoz közelítsenek és a végük között kb. 8 mm távolság legyen,most kapcsold be a készüléket.Ha minden jó,akkor hamarosan (5-15másodperc) a két vezetékvég között megjelenik a szikra hang kíséretében és kb. 1 másodpercenként ismétlődik.Szép lilás színe kell hogy legyen.Nem ajánlom a nagyfeszt tapogatni,8-10000V környékén van,nem halálos,de nem is kellemes,általában könyékig zsibbaszt.Most kapcsold ki és a vezetékvégeket CSAK IDEIGLENESEN!!!! állítsd 12mm távolságra,ismét kapcsold be,ha most is megjelenik a szikra,nem baj ha kissé sárgás,a készüléked jó és üzemképes.

Ezt ma már nem tudom megtenni, de ez 230 ról működik, adapterrel, 12v ra állítva. Ezt leszámítva csinálhatom amit leírtál?

Igen.

Megépítettem egy villanypásztort de nagy áramot vesz fel ha a gyújtótrafót rákötöm,és kicsi a szikra.
A BU326 helyett 2SC2625-öt tettem.Mellékelem a kapcsolási rajzot.

Túl nagy a kitöltési tényező, azért vesz fel nagy áramot, és gondolom a tranzisztor melegszik is rendesen. Játszani kell a potikkal, de ezekkel az értékekkel, ha belövöd az 1 másodpercenkénti szikrát, akkor kb 50% a kitöltés. Az 555-ös IC 6-os és 7-es lába közül hiányzik egy gyors dióda, ami a keskeny impulzusokat biztosítja a kimeneten. A dióda katódja mutasson az IC 6-os lába felé. (Amúgy, ez egy gyenge pásztor, ezt már több százszor leírtuk itt a fórumban.)

Köszi szépen. És melyiket ajánlod megépíteni.

Az inverterest.

Sziasztok!
Megcsináltam az általatok - erdgab - javasolt próbát, tesztet. ha a vezetékek nagyon közel -3 mm- voltak egymáshoz -kivezetés- akkor egy szikra keletkezett, de utána csak halk zúgás a készülékből, és apró kattogások a megszokott időközönként. Ha a vezetékek nagyobb távolságban voltak akkor nem is keletkezett szikra. a stabil szikra 2 mm re megvolt kék színben.
Várom a tanácsokat, miért viselkedik így.
Köszönöm

Ezt a kapcsolást épitettem meg 1 kis átalakításal, eredetileg tranzisztoros volt de most 1 IRF 830 fet van benne csak , TÖKÉLETESEN MEGY.Ja és alapból volt 1 hiba a nyákterven de azt kijavitottam.

Nagyon nehéz segíteni a megfelelő mérések hiányában s egy kapcsolási rajz sem ártana a vezérlésről.Próbálj keresni áthúzásokat,megtalálni hol hallod azt a kattogást.Sajnos,a be nem épített szikraköz egy idő után ehhez hasonló,vagy ilyen hibákat produkál,nem hiába mondtam előrébb a szikraköz fontosságát.

Akkor sajnos nem egyszerűen behatárolható a hiba? Az alkatrészek egy része le van festve de szétkapom teszek fel képeket hátha.
Ha valaki vállalná a javítását szabolcsban annak örülnék a legjobban. A szakember nem hiába szakember. És én ezen a területen nem vagyok az.

A segítséget továbbra is szívesen fogadom.

A kondenzátor feszültségét még mindig nem mérted meg, gondolom Erdgab is erre próbált célozni. Nagyon fontos adat az, hogy mekkora feszültségre töltődik fel ez a kondi! Mérések nélkül ez a javítás szinte lehetetlen vállalkozás!

Üdv!
Szeretnék egy kis segítséget kérni.
Korábban már építettem egy egyszerű pásztort 1 db 555 össel meg gyújtás trafóval, ami szépen működik. Most viszont egy komolyabb eszközt kéne csinálnom. Sok itt a kapcsolás én pedig nem vagyok szakértő az elektronikában épp ezért az lenne a kérdésem, hogy ti mit ajánlanátok.
Itt írom milyen paramétereket kellene tudnia:

Max 40 km vezeték

12V-os akksiról

Minél nagyobb áramerősség (vaddisznók és szarvasok ellen kellene vadföldre és csemetésbe)

Lehető legegyszerűbb felépítés (ha nincs ilyen az sem baj csak nem szeretném túlbonyolítani, ugyanis minél kisebb összegből ki kell hoznom, mert hamar elhordják a "kétlábú vadak")

Nagy üzembiztonság

A javaslatokat, ötleteket, tanácsokat előre is nagyon köszönöm!

Nezegetve a netet reajottem, hogy az autoban hasznalatos nagyfeszultsegu trafo csak amator szinten hasznalatos megoldas - nagy kimenetu impedancia, kis aram stb...
A 40 km-es huzal azert egy elegge nagy tavolsag szerintem nem igazan jonne be az auto nagyfeszultsegu trafoja.
A netet bongeszve veszem eszre, hogy nagyterulet atfogasara szerkesztett villanypasztor kimemeneti feszultseg olyan 6000 -7000 V korul van.
Hogy most mekkora a kimeneti aram azt nem irja sehol sem (meg nem kaptam konkrett leirast).
Viszont lehet rendelni kimondotan a celnak megfelelo trafot lasd:
Bővebben: Link
Szerintem es szite biztos, hogy inverteres megoldas johet szamitasba egy nagyobb terulet atfogasara de nem auto nagyfeszultsegu trafoval hanem egy a linken lathatoak kozuli termekkekel.
Bovebben: Bővebben: Link
Ahogyan en kivetem a googlibol az ugy mukodik, hogy egy nagyaramu trafon egy rovid ideig (0.003 sec) kisutunk egy kondit ami ugy meg ut, hogy tobbet nem kersz belolle.
A nagyfeszultsegu trafokat, hogy hogyan meretezik meg nem igazan kaptam adatokat.
Igazabol nem az szamit, hogy a szikra 8 - 10mm-es hanem az aram amit lead amikor letestel a vezetek peldaul 40 km utan.
A rovid impulzus szerintem azert szukseges mert ha hosszab lenne esetleg eletveszelyes lenne.
Szoval, en sem vagyok tisztaban a dolgokkal, hogy mekkora az akkora aram szukseglet.
A gyarto cegek nem igazan kozolnek konkret adatokat.
Annyit mondanak, hogy a keszulek xx terulet atfogasara elegendo a kimeneti feszultseg 6500-7000 V es, hogy xx joule erossegu (szoval az a joule ertek csak inverteres megoldasban johet szamitasba- nagy feszultseg toltes / megfelelo kapacitas - a 12 V-os megolds az csak kutyaknak valo!).
Itt a forumon vannak szakik akik mar epitettek talan tobbet tudnanak mondani az altalad felvetett kerdesre.

Szereztem trafót beépítettem, sokkal jobb lett de a kb 8-10mm es távolságra lévő vezeték között sárga szikra van. De legalább van. Így nem próbáltam a rendszert újkorában, de összerakva annak nagyobb hangja volt, és kék szikrája. Akkor még mindig nem stimmel valami? Ha szerzek műszert akkor is hiányába vagyok annak a tudásnak, hogy hogyan és mit mérjek, mi a jó érték. Ha ezt el tudná valaki magyarázni...

Lemaradt.

Linkek:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Itt lasd a :
Electric Fence.ppt - pucrs a negyedik felulrol

Próbáltad a régi kondival is? A képről ítélve a régi trafó nem gyári volt és a gyárinak lehet kisebb a hatásfoka. A műszert egyenáramra és 500V fölé állítsd és a kondi két lábára kell rakni. Közben ne érj hozzá és a trafótól is tartsd távol.

Valamelyik inverterest kapcsolást kell hozzá megépíteni, az autógyújtótrafó helyett pedig mikrosütő trafót lehet használni. A primer tekercset át kell tekerni, pontos menetszámot ki kell kisérletezni (~20menet), a szekunder feszt pedig egy 5-6mmes szikraközzel korlátozni. Ez így jóval komolyabb tud lenni mint egy gyújtótrafós, még ha ugyanakkora értékű kondenzátort is süt rá a trafóra, bár 40km-re azért annál biztos több kell.

Sziasztok!
Korábban ajánlottátok az Erdgab féle inverteres kapcsolást nagy terület őrzésére.
A kérdésem az lenne, hogy mi a kapcsolásban bevált inverter trafó? A rajzon 9 illetve 12V-t is ír.
ER900 diac gondolom jó lesz bele, ez nincs feltüntetve.
Milyen autó gyújtótrafó vált be? Van esetleg valami emberi áron kapható alternatíva a gyújtótrafó helyére?
Mi az amire megépítéskor jobban figyeljek?
25u-s motorindító kondim van idehaza, azt szeretném felhasználni hozzá.
2ha erős növényzetű legelőt kellene kerítenem ami durván 4-4,5 km össz vezetékhosszt jelent. Valamint szabadtartásban van még pár malacka amit helyben kellene tartani kb 700m vezetékkel.
A segítségeteket előre is köszönöm!

Szia!
Kis trafó az inverterbe legyen 230/9 vagy 230/12V AC,mindkettő elfogadható kb. 4W kivitelben.A diak mindegy,általában 32V mind.Gyújtótrafó:zsigulié örök mint a nyomorúság,de Traban,Wartburg (a vastagabbak a jók),Uaz,had ne soroljam.Alternatíva emberi áron? ,nehéz kérdés.A terület kerülete a fontos,mert a vezetékeket lehet párhuzamosan kötni.Autótrafós megoldással bekeríthető 1,5km kerületű terület 5 szál párhuzamosan kötött vezetékkel és 16-25µF kondit használva,ez még a disznót megfogja (mondta,kinek készítettem egy készüléket). Nem értem pontosan az általad említett össz vezetékhossz mit takar,ezért írtam a fentieket.Megépítéskor kövesd a rajzot,ne törekedj a helyettesítem az alkatrészt aztán azt is szindrómára és nézz meg néhány képet itt a fórumon az elkészültekről.

Köszönöm a válaszod és a segítséget!
Akkor a 230/9 4VA NYÁK trafó megfelel, ebből van is idehaza.
A vezetékhosszt én úgy számoltam (ezek szerint rosszul), hogy a legelő kerülete nagyjából 1 km és ez megy négy szállal, plusz a szakaszolás ami úgy 400-500 m. Igaz nem villanypásztor zsinór kerül kihúzásra, hanem sima 1,5-es feszítő huzal. Azon még gondolkozom, hogy 5. szálnak középen a földelést végighúzzam-e vagy sem.
Nem akarok helyettesítgetni, nem egy nagy összeg a kapcsolás összeállítása új alkatrészekből.
Mennyire melegszik a kapcsolás? Kell a tranzisztornak vagy a tirisztornak hűtés?
Az lenne még a kérdésem, hogy mivel lehetne növelni a rákapcsolható vezetékhosszt. Lenne még egy nagyobb terület is ami kb 2,6 km plusz a szakaszolás, ha megoldható akkor erre is építenék magam.

Egy dolgot tisztázni kell,bármilyen jó legyen a vezérlő,ha rossz minőségben van megoldva a kerítés! Nagyon lényeges a jó szigetelők és a minél kisebb ellenállású vezeték használata.Az általam írt értékek a valódi villanypásztor vezetékre vonatkoztatva alakultak ki.Nem tudom megmondani,hogy az általad említett vezetékkel mit fog produkálni,meg kell próbálni,mi is azt tettük anno.Én melegedést a készülékben egyáltalán nem tapasztaltam,sem a tirisztor sem a tranzisztor nem melegszik nálam,stabilizátort nem használok,a trafó egyáltalán nem melegszik és semmilyen más alkatrész sem.Ha hálózati tápot is építek be,akkor azt mindig túlméretezem terhelhetőség szempontjából,tehát az sem melegedhet az egyébként is jelentkező üzemi hőmérséklet (kézmeleg) fölé.Szerintem,ezzel az inverteres pásztorral lefedheted azt a 2,6km kerületű területet,ha kis ellenállású pásztorvezetéket használsz (hidd el megéri beruházni) és egy 25-30uf kondit teszel be.A felső határt nem tudom megmondani,azért hivatkozom az 1,5km kerület/5 szál vezeték megfogalmazáshoz,mert ezt láttam,mértem,tudom és (sajnos) a hátamon éreztem is amikor átbújtam a vezetékek közt.Ugyan ez a pásztor,még a próbák során,rákerült egy kb. 200 m kerületű szőlő ültetvény vezetékére (16µF kondi volt bent) , a tulaj térdei megroggyantak és könyékig zsibbadt a keze amikor "Majd én megfogom!" felkiáltással elmarkolta,a jelenséget cifra szavakkal értékelte,én meg jót röhögtem.

A kötöződrót fajlagos ellenállása 1 Ohm/méter alatt van és simán azonos a "prémium zsinórókkal" ebből a szempontból. De a szigetelőket nem szabad helyettesíteni mással.

Egy kerdes, nem e lehetne esetleg ket egyforma gyujtotrafot parhuzamosan kotni?
Igy a kimeneti aram nagyobb lenne valamint a kimeneti impedancia is csokkene ami hosszu tavu kerites eseteben elonyos lehet.
Tudja e valaki, hogy az auto gyujtotrafo kb. Bővebben: Link mekkora aramot keppes leadni?
Mind keresgeltem de nem kozoltek sehol sem.

Kozben kersegeltem:

Bővebben: Link
Bővebben: Link
Az alabbi linken a nagyfeszultsegu trafo hazilag van megoldva:
Bővebben: Link

Van benne valami amit mondasz.
Sokan panaszkodtak, hogy tobb kilometeres huzal vegen mar a legynek sem art az ott megjeleno fesulteseg.
Gondoltam ha lehetseges parhuzamosan kotni a trafokat akkor a helyzet javulna.
Nem szukseges a kondit nagyfeszultesgre tolteni vagy legalabb is csokkenteni a tolto faszultseget igy a kimeneti feszultseg csokken de viszont van aram ami azert megutheti az allatot (csak ugy gondolom).
Az amit nem ertek, a trafora reapattintunk egy 300v-ra feltoltott kondit akkor a szekunderen mekkora lesz a feszultseg?
Mert 12 voltal a szekunderen olyan 15-20Kv van.
Itt most lehetne filozni- trafo atteteli arany stb.

Ismét köszönöm a segítséget!
A kerítés úgy fog kinézni, hogy akác oszlopok vannak lefúrva, ezekre vettem erősített gyűrűs szigetelőket, vezeték gyanánt pedig a feszítőhuzal kerül ki. Azért ezt választottam, mert a kerítés állandó lesz, nem lesz áttelepítve a drót pedig hosszabb életű mint a műanyag pásztor vezeték amit pár év alatt megesz az UV, no meg a szakítószilárdsága is jobb mint a vezetéké. Nagy tehenészetekben is használnak feszítőhuzalt, a környéken van olyan ahol egy Gallagher 25J-os masina dolgozik és 100-150ha körüli területet őriznek vele. Az erdészet is a tölgyesben 50J-os Gallagher-ket használ szimpla horganyzott dróttal. Igaz ezek a masinák már nem gyerekjáték számba mennek, rendesen odazsibbasztja az embert.
Alapvetően akkuról fog üzemelni a két készülék, de rakok rá csatlakozót a későbbi hálózati üzemeltetés lehetősége miatt, így dugasztáppal még lehet használni ha szükséges.
Nekiállok az építésnek, remélem beváltja a hozzá fűzött reményeket. Majd beszámolok a végeredményről.

Irtad: A jó trafó a megoldás, tekerni kell, én olyan 150/4000 menetben gondolnám a megfelelőt.

Egy 3 cm^2 halozati trafonal a primer menetszama olyan 4400 menet /220 V es 240 menet /12V.

Az atteteli arany ezek szerint 4400/240 = 18
Ha most en a 12 voltos felere reasutok egy 300 v-ra feltoltott kondit akkor a 220-as reszen
18*300 = 5400V-nak kellene megjelennie - idealis, vesztesseg nelkuli trafonal.
Amennyiben csokkentem a 12V-os menetszamot - peldaul 8 voltra - akkor az atteteli arany megnovekszik ami magaval vonja a kimeneti feszultseg novekedeset.
Mert ha igy van akkor nagyjabol a trafo kerdese meg van oldva es az aram is elegge komoly lenne.

Itt peldaul Bővebben: Link a trafo atteteli aranya ha jol szamolok: 1/35.7

Egy 250V-ra feltoltott kondi mar a kimeneten ~9000V-ot produkalna a szekunderen .

Nem kell annyi menet, itt nem 50Hz frekivel, hanem kb. 1kHz-el kell számolni, annyi lehet az impulzus hossz alapján. Meg amilyen vékony drótból beférne 4000 menet, az nem is bírná a terhelést, illetve akkora lenne a belső ellenállása, hogy semmi értelme nem lenne.
Gyári trafónál olyan pártíz menet a primer, és párszáz a szekunder, nem tudtam szétszedni, így nem tudom pontosan. EI-66 magra elég nagy légréssel készült. A Gallaghereknek meg EI-96-os kiöntött trafója volt.
kb. 1:12 volt az áttétel, de 600V körüli feszt sütött rá (230 egyenirányítva feszkétszerezővel)
Viszont úgy van, hogy a szekunder két részből van, közötte a primer, a jobb csatolás, impulzus átvitel miatt.

Jo a megkozelitesed!
Az elobbi hozzaszolasomban beszurt linken lathato, hogy a menetszamok igen csak alacsonyak.
Ott 7 men a primer es 250 a szekunder.
Most a kerdes, hogy hol van leirva a egy ilyen trafo meretezese konkretan ,mert a hagyomanyos 50Hz engyenletbe hiaba csereled ki a frekvenciat mert ugy is nagy menetszam adodik.