Fórum témák
» Több friss téma |
Igen, ott van fent amit "hiányoltam". Az agyalás, főleg az analitikus puskázás azt hiszem holnap, holnaputánra marad. Minden esetre kösz!
Ha még van kedved, nézd már meg ferrit mágnessel! Rengeteg gyári gépben azt használnak a mai napig. Talán ők is értenek ehhez valamicskét.
Szerintem az a szimuláció tökéletes. Az írás szerint: "sem generátoros, sem motoros üzemállapotban nem növelhetjük a terhelést tetszőleges mértékig...a terhelési szög nő, a gép kiesik a szinkronból". Én pont ezt látom az ábrán, főleg akkor, ha tényleg ki tudod ejteni a szinkronból.
ferrittel pocsék, 300mT körül van a mágnes indukciója, nem fér be akkora felület a pólus alá, ami ki tudja hajtani a vasat.
Szerintem is valamennyire kell hogy ragadjon pl. az örvény áramok miatt is.
Egyenlőre véglegesítettem az analitikus mágnes vastagság saccolását. A terhelés konkrét, számszerű befolyását végül csak besaccoltam. Ha majd nagyon kell, akkor bővíthető. (Egyébként is meglevő gépek átalakításáról van szó és igen szűk a kiskereskedelmi mágnes méret beszerzési lehetőség is. Új generátort egész biztos, hogy nem így terveznék.)
Ezúton is kösz a FEM-s és egyéb infókért, sok mindenben megerősített. Csoda folytán bárkit érdekelne nézegetésre, véleményezésre, számolásra az excel, igény esetén természetesen megosztom, de feleslegesen nem akarom vele elvenni a helyet egyéb "hemzsegő" és sokkal hasznosabb témáktól. Megnéztem az én számolásommal Gergő konkrét esetére az Euromagnet-nél található készletből N52 40x20x5 x 12db-l, ugyanebből fele (minden második pólusnál mágnes) térfogattal, és még Y25 100x20x20 x 6db ferrittel (cuppanósan beleférne) is. A mellékelt táblázat szerinti eredményeket kaptam. Én is úgy látom, hogy az N52-s nedymiumból elég lenne minden második pólushoz, de még ez a ferrit is elegendőnek tűnik, bár a terhelés visszahatás a ferritnél már okozhat meglepetéseket - nagyon alsó határon van a légrés gerjesztés. A pólus ferdítést feleslegesnek tartom. Az PMgenerátoroknál szerintem csak jelalak, illetve nyomatékmenet módosulást jelent. Az örvényáramú, tekercs kapacitás, szórt mágnesterekből adódó "ragadás" elkerülhetetlen, de szerintem figyelmen kívül hagyható minél pontosabb megmunkálás esetén. A túlgerjesztés (feleslegesen nagy mágnes) viszont lehet, hogy ezt már jelentősen ronthatja?)
Végig olvastam a generátor átalakítás hozzászólásait, az elejétől a legutolsóig. Jó pár leírt dolog távol áll az én gondolkodásomtól. Rá kellett jönnöm, hogy jobb ha nem veszek részt ilyen tervező, szerkesztő munkában.
A gond az hogy beleszóltam, meg hogy tovább számoltam. Úgy gondolom, hogy Gulyi88-nak teljesen igaza van abban, hogy terhelésre kell méretezni a mágneseket. Eleve kevésnek tartottam főleg a 2 mm-es mágnes vastagságot. Még az is lehet, hogy jól gondolom a terhelés esetét. Az jön ki, hogy ehhez vastagabb mágnes tartozik. Már látom a legutolsó szimulációs ábrán azt, ami az elgondolásom bizonyítja. A számszerűsítésnél a pontossággal van gondom, mert a mágnes tulajdonságát nem ismerem pontosan. A jelenlegi megoldás pedig mindenképpen kevés egy megbízható átalakításhoz. Egy kérdés: A teljes terhelés feszültség esése mekkora az üresjáráshoz képest az ilyen generátoroknál?
Még hajtom a laptopot rendesen a szimulációkkal, aztán ha van elég, akkor nekiállok elemezgetni. Eddig úgy látom hogy 4mm mágnes bőven elég (de a 2mm még lehetséges befutó), inkább a felületet érdemes növelni egy kicsit.
A feszültség esés egyik része a statikus dolog, amit már kielemeztünk, az ohm és áram. De lesz egy feszültség esés a mágneses tér torzulása miatt is. Természetesen akkor jó a generátor, ha névleges áram mellett az üresjáráshoz képest kicsi az esés (monduk 10%) (statikus és mágneses torzulás miatti esés együtt) (Nem szoktam figyelembe venni a statikus számításnál). A hozzászólás módosítva: Ápr 3, 2013
Üdv.
Egy másik fórumon olvastam egy képletet, meg talán Hind is anno valami hasonlót írt. De tapasztalt lapát építő segítségére lenne szükségem az eredmények hitelesítése miatt. Szóval a rotor nyomaték számításáról van szó. Egy másik fórumon egyik kommentelő így számította a rotor nyomatékát: M=(Vszél^2*D^3)/lambda^2 aztán később valamikor olvastam egy olyat hogy a "D"-t (átmérőt) csak négyzetre kell emelni nem harmadik hatványra. Nos kedves tapasztalt építgetők melyik számítási mód áll közelebb a valóságos leadott nyomaték értékhez? Ez lenne a kérdés. Akinek bármi hasznos infója van a témát illetően szívesen meghallgatom.
Szia coobs.
A képlet amit feltettél majdnem helyes. D helyett R-et kell írni. Szélsebesség m/s-ban, R m-ben, az eredmény Nm-ben értendő.
Én is kíváncsian várom a terhelés szempontjai szerinti konklúziót. Különösen a mágnestér torzulás, a pólusfelülettel lefedendő fog-felület vonatkozásában. Minél mélyebbre ásom magam az analitikus közelítésbe, annál kevésbé fényes a helyzet vastagság szempontból, az 1-2 mm mindenképp felejtős N52-snél is, nemhogy N32, N35-snél. N52-40x20x5 x12db-al, extrapolált HB energiaszorzattal (égen-földön se találok mágnes típusokhoz tartozó konkrét mágnesezési hiszterézis görbét) és nem HBmax-l számolva 3,4-3,7 mm vastagság jön ki. Ilyet persze nem lehet beszerezni - újabb kérdés, hogy a többlet vastagság okoz-e és milyen gondot okozhat? Már annyi vastagságot írtunk 2...8 mm közt, hogy Gergő legyen a talpán, hogy eldöntse melyik lehet a jó. Kidolgozás alatt levő módszerekről lévén szó, nyilván mindig az utolsót tartjuk helyesnek, én legalábbis.
Te milyen mágnessel, N?? és pólusonkénti mágnes keresztmetszettel; illetve mekkora Bmax telítési vasmag indukcióval nézed a FEM-ben?
Köszi joco21!
A valóság is ezt mutatja hogy ezen összefüggéssel számolva a valósághoz közelítő adatokat kapok?
Talán inkább ezekből határozd meg, old meg M-re, mert a "lambda"-t nem ismered. A pillanatnyi kellene és nem a jellemző átlagos, vagy legjobb hatásfokhoz tartozó jellemző!
Pteng = 0,61*A*v^3*hf = F*R*w = M*w = M*2(Pí)*n/60 (W) tsr = vk/vsz = w*R/vsz (tsr=lambda, w=omega, vk=legkülső pont kerületi sebessége, vsz=v=a szél sebessége)
"újabb kérdés, hogy a többlet vastagság okoz-e és milyen gondot okozhat?"
Végül is a vastagság egyféle problémát okozhat: anyagi problémát! Viszont már tényleg nem tudom mit gondoljak ezzel a mágnes-mérettel kapcsolatban. Ezért kíváncsian várom a szimulációs eredményeket.
Anyagi gondot biztosan, de a felesleges többlet szórt mágneses tér más meglepetéseket is rejtegethet. Utóbbi inkább kérdés, de nem alaptalan.
A mágnes méreteket szerintem egyikőnk se meri még véglegesre bemondani. Az talán sejthető, hogy nem hasra ütve saccolgatjuk, de nem egyszerű meghatározni. Ha két alapvetően eltérő módszerrel 10-20 %-n belül ugyanazt kapnánk - az már elég megnyugtató lenne. Reméljük, hogy Gulyi halad a szimulációval (és a laptopja is bírja még) és be is szerezhető mágnes méretekkel nézegeti.
Miért nem ismeri a lambdát? Amikor tervezni kezdi a rotort, felveszi a lambdát. Tehát ismeri és számolhat vele.
Elnézést a pontatlan fogalmazásért, én csak a mágneses tér miatti feszültség esésre gondoltam, teljesen az jár az eszembe. Ez tényleg alig megválaszolható kérdés.
Az utolsó feltett ábrádon látszik, hogy leesik a fluxus a kis mágnes vastagságnál a másikhoz képest. Ezt Te tudod számszerűsíteni egy alap helyzethez képest? A számszerű értéken vackolok, bekalkulálva a terhelést is. Ezt kellene valahogy egyeztetni.
Ha már eszembe jutott, leírom: hogyan lehet méretezni egy 40 kW-os hajtómű behajtó tengelyének átmérőjét? Egyszerű: megmérem a villanymotor tengelyét, és valamivel jobb anyagot veszek elő a hajtóműhöz. (Ez persze csak nekem való módszer, hisz kaptam én oktatást arról, hogy pitagorász tétellel, ami a megállapított tudásszintem, nem lehet méretezni, tervezni).
Ezt lehet alkalmazni a mágnes vastagságra is, bevallom, az első megközelítésem közel állt a fenti eljáráshoz, figyelembe véve a mágnes ár csökkentését is. A hozzászólás módosítva: Ápr 3, 2013
N37-es mágnest használok (mágnes és a vasmag mélységi mérete 100mm), mágnes szélessége 25mm, vastagságok:1, 2, 4, 6 mm.
Lemezelt vasmag: M43 típus BH görbéje csatolva. Pólussaru meg sima vas.
Felteszek 2 szimulációs fájlt is háta valaki akar vele szórakozni.
40A nek megfelelő gerjesztés kb megfelel egy rövidzárási értéknek. (gerjesztés értékét a properties/circuits ba lehet átírni a következőképpen: I1 és -I1 = +- 150*Iki I0.5 és -I0.5 = +- 75*Iki előjelekkel )
Tökéletes a válaszod a nyomatékra. Nekem megvan az a weblap cím ahol a képlet van, úgy ahogy mondod: http://www.scoraigwind.com/wpNotes/bladeDesign.pdf
Azért is jó ez a nyomaték képlet, mert a kérdező nem mondta, hogy milyen nyomaték érdekli, Te meg nem írtad meg, hogy ez csak a weblap alapján elkészített szélkerekekre érvényes, azoknak az induló nyomatéka, ami egy közelítő érték. Melléklem a képet az említett részről.
Azzal azért vitatkoznék, hogy csak a weblapon szereplő rotorra érvényes a képlet. Az pedig hogy milyen nyomatékra vonatkozik bent van a képletben. Az éppen adott szélsebesség mellett a rotor tengelyén mérhető nyomatékot jelenti. Pl. ha V=0, akkor nulla a nyomaték.
Gulyi88, tényleg kellene egy kis segítség. Írod, hogy a huzalhoz 2A-t vettél fel, a menetszámot egy horonyban 150 körülire számolod. Nekem ezekkel az értékekkel nem jön össze egy három fázisú 1,1 kW-os motor. Pedig kellene, hogy valami valós helyzet fele elinduljak.
A "Starting torque can be estimated from the formula" szöveget csak az én szívatásomra írták a képlet fölé? Pedig nem is ismernek!
Én ilyen képletet az ipari iskolában nem tanultam. Ha tényleg használható a forgó tengely nyomatékának meghatározásához, légy szíves, magyarázd el, hogy miért is igaz. A hozzászólás módosítva: Ápr 4, 2013
Talán nem csak téged akarnak ezzel a képlettel szívatni, hanem mindenkit:
Megindulási nyomaték aláhúzva (nyilván azt akarta számolni), ugyanakkor a nevezőben választott (designe) TSR, ami a meginduláskor még nulla. Épp arról papolok ezer éve, hogy meginduláshoz közegellenállás és semmi TSR, forgás közben áramlási törvények és valamilyen TSR. (Az optimális TSR csak akkor, ha garantált az optimális terhelés!) Megindulási nyomaték - Mind=F*R Forgási nyomaték - Mforg=P/w, w=TSRpillanatnyi*Vszél/R, P=0,61*A*Vszél^3*hatásfok ...vagy talán nem? (Amióta "magnetológiára" adtam a fejem, kérdezni is alig merek.) Egy adott szélkeréknél éppen kihozható ebből a kívánt megindulási nyomaték nem létező TSR találgatással, de ez inkább számmisztika, mint fizika.
Kösz, mint kincseket mentettem a file-kkal együtt. Az M43 t.képpen a permendur. Eddig nem mertem ezzel számolni, de lehet, hogy igazad van. Talán még a file-ig is merészkedek egyszer. Találtam N-mágnes hiszteréziseket egy olasz kutatóintézet oldalán - megleptek a -Hc környéki gyakorlatilag függőleges menetükkel. Azt sejtettem, hogy igen dagik, de hogy ennyire? Újabb finomítás a számolásomon, de egyenlőre nem nyilatkoznék, figyelek és várok. (Erbe utalt az elején, hogy mi várható - diliház.)
Az áramokra még azt kérdezném, hogy ezek a terhelés effektív, vagy csúcs értékei?
Ezzel a képlettel semmi bajom, pontosan jó arra, amire megírták. De ez nem olyan, mint a kalmopyrin, hogy mindenre jó.
Te tényleg nekem akarod elmagyaráznia nyomaték dolgot, vagy csak így üzensz másnak? A nevezőben a választott (design) TSR a meginduláskor miért nulla? A nevemre nem kérek választ, mert a mágnes dolognak nem érek így a végére. Ja, légy szíves, küld már át az Excel táblázatod. Nem fogom véleményezni, csak megnézem.
Az angol szöveg csak annyit jelent, hogy a képlet használatával nem kapunk pontos értéket, hanem csak egy becsültet. Alul ahol egy példán keresztül bemutatják a számolást, mégegyszer felhívják a figyelmet, hogy a kapott eredmény csak körülbelüli érték.
A képlet valószínüleg "empírikus" tehát elfogadjuk, hogy helyes. Nekem így oktatták annak idején.
Te tényleg nem ismered a Goole fordítót se, vagy neked mást ír ki?
Sziriusz, szerinted jól fordította le a google? Nem, mert amit fordít az nem érthető. Az angol szöveg ezt jelenti: A képlet alapján az idítási nyomaték becsült érték.
Egyébként pedig, ismerem a google-t, de nem használom, nincs rá szükségem. A hozzászólás módosítva: Ápr 4, 2013
|
Bejelentkezés
Hirdetés |