Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Lenne egy abszolút laikus, ámde igen fontos kérdésem: létezik olyan szkóp, amin egyszerre lehet megjeleníteni egy 3D koordináta mérőgép mérőlécének +- sin és +- cos jelét? Műszaki dokumentáció hiányában szeretnénk villamosmérnöki segítséggel minél jobban kiismerni a mérőgépünk működését. Válaszotokat előre is köszönöm. Jákli Péter
Köszönöm a gyors választ. A kétsugaras az két csatornás, ugye? És akkor az egyik csatornára kötöm a sin jelet, a másikra pedig a cos jelet? De akkor még mindig ott a negatív sin és cos. Azokat is hozzá tudom adni az előző kettőhöz? Egyszerre kéne látni mind a négy görbét.
Esetleg USB-sel? Holnap esetleg tudok felrakni képet arról a kártyáról, ahová befutnak a jelek,és ahol mérni lehet, és aminek szerencsére megvan a rajza, amit szintén fel tudok tölteni, ha segít a pontosabb megértésben.
Azért egy valódi 3D -s grafikon kétsugaras szkópon való ábrázolásának kiértékeléséhez elég nagy képzelő erő szükséges, de nem lehetetlen. Ilyen kijelzők általában speciális digitális eszközökön vannak, mert a mérési adatok megjelenítése gumiszőnyeg szerű grafikonban másképp nem nagyon megy. Ezek többnyire az adatok számítógépes feldolgozása után (DSP) jeleníthetők meg.
A hozzászólás módosítva: Máj 15, 2013
Ó! Képzelőerő az van. Azt képzelni, hogy egy mérőgép hajtásának átalakítása egyszerűen fog menni ...
De igazából csak a mérőgép 3D-s. A jelek ábrázolása elég lenne 2D-ben. Egymás alatt látni a +- sin/cos jeleket elég lenne. A frekvenciát és az amplitúdót szeretnénk egyelőre megtudni, mert az első kép jobb oldalán lévő nagy "szekrényt", ami a gép hajtása, szeretnénk PLC-re cserélni. Tegnapra ígértem, de csak ma tudok feltenni értékelhető fényképeket a mérőgépről, a jelek mérési helyéül szolgáló kártyáról, és annak a rajzáról. Ezek alapján talán jobban érthető, miről lenne szó.
Ez még kimaradt az előbb. Ez a kártya alkatrészrajza.
Sziasztok!
Kaptam egy régi orosz oszcilloszkópot, valaki nem tudna segíteni benne, hogy melyik felirat mit jelenthet? :O Igazából még sosem használtam oszcilloszkópot, ezért ha tudnátok linkelni egy jó leírást hozzá, akkor azt is megköszönném! Képet mellékeltem.
Akkor nem az oszcilloszkoppal kellene kezdened, hanem némi alapismeretekkel. Ezen szerkentyün nem sok gond van és, ha elnyomtad volna az iroi tevékenységedet már magad is rajöhettél volna, hogy mi mit csinal:
Fényerö Fokusz ( élesitö) Fel-le Jobbra-balra mozditja el a sugarat Erösités ( y tengely érzékenysége) Frekvencia ( finoman) Szinkronizacio Eltérités ( x tengely mérete idöben) A többi meg csatlakozo. Szoval ennit tud a szkopod, ha müködik játszani lehet vele.... ( a többihez némi alaptudás kell) A hozzászólás módosítva: Júl 2, 2013
Valamennyi elektronikai alaptudásom van, oszcilloszkópot nem kezeltem még soha, de majd utána olvasok!
Sziasztok!
Építettem két ups trafóból leválasztótrafót. A kérdésem, hogy a földelést be kell e a kimeneten és hogyan kell bekötni? Köszönöm!
Nem kell, sőt nem is szabad bekötni a kimenetre a védőföldet. Egyrészt a leválasztandó készülék más érintésvédelmi osztályba kerül, másrészt, ha mérési célból választod le, akkor a földet a mérőkészüléken keresztül fogja megkapni. Pont azért van szükség ezesetben a leválasztásra, hogy a véletlen zárlatot is el lehessen kerülni.
Jó okés. Így csináltam, akkor ezek szerint jó gondoltam.
Trio CS2070 szkóp mennyi feszültséget tud mérni maximum 10X mérőfejjel? Vagy hogyan állapítsam ezt meg? A hozzászólás módosítva: Júl 16, 2013
Nem tudom, de kiszámolhatod. Megnézed hogy a legnagyobb osztóállást, és megszorzod a képernyő függőleges kockáinak számával.
De vedd figyelembe, hogy a mérőfrejnek is van maximális feszültség tűrése, ez max 600 V körül van. Amelyik a legkisebb, akkora feszültséget tudsz vele mérni.
Ok köszönöm! A merőfej 650vdc-s. A műszert meg megnézem így.
Ezzel kapcsolatosan felmerült még egy kérdésem. Pc-táp primert szeretnék mérni a műszerrel és kérdésem, hogy ha az egyik félhíd "vég"tranzisztor bázisán lévő vezérlőjelet szeretném nézni szkóppal, akkor hova kerül a műszer gnd része?
Szia!
A tranzisztort az emitter-bázis között vezéreljük, ezért a csatlakozási pontokat eszerint válaszd meg. A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2013
Ok köszönöm!
A feltevésem helyes:? A műszerem 5V/div max osztással rendelkezik és 5 db raszter van fen is lenn is. Eszerint 1:1 mérőfejjel 5x5V vagyis 25Vp és 50V p-p max feszültséget tudok mérni. Ha 1:10 merőfejjel dolgozok akkor pedig 250Vp és 500V p-p. A mérőfej 650V dc -s. 1:1 és 1:10 es is. Jól kalkulálok ezekkel az adatokkal, mert nem szeretném tönkretenni a szkópot.? A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2013
Jól kalkulálsz. A minél kisebb kapacitív terhelés miatt használd az 1:10 osztású beállítást.
Okés. A kérdéses táppal amit majd mérek annyi a gondom, hogy eléggé "cicereg" a főtrafó és ezt akarom megnézni a szkóppal hogy hol a hiba, mert a tl494-nél még jó és a csatolókondik is cserélve lettek. Eddig ilyen nagyfeszültséget (200-300V) nem mértem vele.
A tápegységet leválasztótrafón keresztül kösd a hálózatra, mert másképpen a szkóp hálózati földelésén keresztül zárlat alakulhat ki a tápegységen keresztül.
Okés. Az van. Most csináltam és kérdésem is volt előző hsz-ben.
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem még pediglen az,hogy mérhetek e 230V-os hálózati feszültséget Ezene a linken szereplő oszcilloszkóppal? Tudom alap feltétetel minden hasonló mérésnél a leválasztó transzformátor és minimum 1:10 osztású mérőfej de legjobb lenne gondolom a 1:100-as. Vannak alap könyvek amiket olvastam,de inkább olyan véleményére lennék kíváncsi akik már mértek hálózati feszültséget,illetve esetleg ha nem nagy kérés egy mérési elrendezési rajz(könnyebb érthetőség kedvéért) nagyon jó lenne. Köszönök minden segítő szándékú hozzászólást!
Szia!
Abban biztos vagyok, hogy ha hálózati feszültséget szeretnél mérni mindenképpen kell leválasztó trafó, erre figyelj mert a műszered földelése zárlatot okozhat a mért eszközben és rossz esetben a szkóp is tönkremegy! A maximum feszültség meghatározása a következőképpen történik: Megnézed mennyi osztásod van fel és le irányban: pl 4db (én műszeremnél) Megnézed mennyi a műszer maximális V/div osztás értéke: 5V/div (nálam) Ebből: 4x5V = 20V "fel" és 20V "le" tehát 20Vp és 40Vpp(Vcs-cs) Ha 1:10 fejjel dolgozol akkor pedig: 200Vp és 400Vpp Ha valamit nem jó írtam, a kollégák majd kijavítanak .
A hálozati fesz. mérésénél a legagyobb gond a közös földelés. Elvben minden oszci tudja ezt és többnyire az 1:10-s méröfej is elég. Ha csak a szonda csucsát érinted a fázishoz, többnyire már akkor is jo képet kapsz ( a földelés maradjon a levegöben). Ha rendszeresen akarod mérni akkor jobban jársz egy leválaszto trafoval ( nem igen tudom elképzelni, hogy mire lehet ez jo, de mérni lehet).
A hálózati feszültséget inkább multiméterrel mérd. Ha csak a hálózati feszültség jelalakjára vagy kíváncsi, és nincs leválasztó trafód, akkor azt megnézheted egy 230/12 V -os trafó szekunderén is.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |