Fórum témák
» Több friss téma |
Szerintem a következők kellenek csak
1, Aluláteresztő szűrő (középponti freki külön állítható) 2, Felüláteresztő szűrő (középponti freki külön állítható) Ezzel biztosítva lesz hogy tetszés szerint bármilyen tartományt ki tudj választani 3, Valahogy egyenszintet kéne csinálni a jelből. Gondolom az a négyzetes középérték arra való 4, Aztán jöhet az utolsó illesztő erősítő. A képen csatoltam. Szimpla 15V-ról megy. Jelszint csökkentést végez R4/R3. Egyenszint eltolást végez Voff=2,5V , mert a PIC-nek ennyi kell. A PIC V=5V-ról fog müködni. Tudnod kell hogy az A/D átalakítója nem tudja a teljes tápfeszt tartományt átfogni. Így most hirtelen nem tudom megmondani. A PIC18F452 adatlapjában sem találtam. A mellékelt illesztő erősítő egyenszintű. Az offset az R1/R2 -vel állítható.
Kis kötözködés.
 - Az alul és felüláteresztő szűrűknek, nincs "középponti frekvenciája", maximum a két szűrővel készült sávszűrőnek. (Törésponti frekvencia pld -3dB) - A négyzetes középérték, (RMS) magában is egyen feszültség, tehát a 4. pontra egyáltalán nincs szükség. Erre a szinteltolásr, csak akkor lenne szükség, ha a váltakozó feszültséget közvetlen a PIC-el dolgoznánk fel és az RMS képzést a szoftverre bíznánk. (Az RMS érték, nem más, mint a váltakozó feszültség munkavégzésével azonos nagyságú egyenfeszültség értéke.) - A sebesség integrátor kimaradt, pedig igen fontos. A rezgésérzékelő fej, a gyorsulással arányos jelet szolgáltat. Ennek időbeli integrálja a sebesség, és ez a mérés célja. [ACC = m/sec^2] [VEL = m/sec] - A teljes sávszélességet, érdemes egy-egy szűrővel biztosítani. Ez lehet akár egyszerű passzív RC szűrő is. A rezgésjeladó fej aktív erősítős, tehát a kimenő feszültsége nem "nullközepes" azaz kb 10V feszültségen ül a gyorsulás jel. Ezt mindenképpen egy kondival kell leválasztani az első erösítő fokozat részére. Ez már magában is egy felüláteresztő szűrő, tehát az alsó határfrekvenciára kell megválasztani. Javaslom, hogy a tisztánlátás érdekében, kiindulási alapnak, rajzoljátok meg a kivitelezendő "műszer" blokkvázlatát, Hogy legyen miről beszélni. Az ember vizuális típus, könnyebben fedezi fel a hibákat, ha van hozá ábra. A B&K leírásban látható, hogy az RMS értéken kívül a jel csúcsértékét is figyeli, így javaslom, egy csúcsérték detektor alkalmazását is. A Google-vel érdemes a "True RMS" témakörben kutakodni. Analog Devices és Linear Technology komplett IC-ket kínál ezen témakörökben. Egy kis kiegészítés: 1. 2. üdv! proli007
Egy kérdés, a dinamika integrátor milyen célt szolgál?
Köszi a kiegészítés. Mostmár engem is egyre jobban érdekel ez a jelfeldolgozási terület. Jól gondolom hogy az RMS képző és az integrátor is egy cél IC ?
Véleményem szerint az A/D elött kell egy egyenszint erősítő. A PIC A/D átalakítója a 0V-ot nem 0 digitális értéknek adja vissza és a 255-ös értékhez meg 4V tartozik emlékeim szerint, ezért biztosítani kell a lehetőségét az offset eltolásnak és az erősítés állítást is biztosítani kell, hisz 4V-nál nagyobb érték nem kerülhet a PIC A/D átalakítójára. Aztán a harmadik dolog hogy ezek az A/D átalakítók a kis impedanciás meghajtást szeretik.
Nagyon jo az a 2. link
 Nagy elvezettel vegigolvastam, koszonom... Gördülőcsapágyak hibái: A rezgésvizsgálati szakirodalom legtöbbet tárgyalt eleme a gördülőcsapágy. Meghibásodásának kimutatására több tucat (!) módszer létezik. A gyakran igen hasonló, máskor erősen különböző eljárások egyetlen közös jellemzője, hogy igen gyakran az eljárás kidolgozója a saját technikát nevezi a probléma legmegfelelőbb megoldásának...
Lenne egy kapcsolási rajzom, ránéznétek, mindjárt megprobálom felrakni!
Kapcsolási rajz.
Nagyitsatok, mert nem minden látszik! Rakok még képet ha kell.
Ez egy rezgésmérő műszer kapcs rajza, amit a Brüel@Kjaer gyárt!
Ez tulajdon képpen nem más, mint az RMS képzés utáni egyenfeszültség szűrése. Célszerű mert a csapágyrezgések jellemző frekvenciái általában "folyamatosan" megvannak. A szűréssel elkerülhető, a beütés jellegű zajimpulzusok "csapágyhibakénti" értékelése. (Pld. kalapál valaki a közelben)
A spektrumanalizátoron is akkor alakul ki a valósághoz hasonló kép, ha az analizátor átlagolással dolgozik.(pld.:128) Ami azt jelenti, hogy a kiszámított FFT függgvényt, nem egy mérés alapján határozza meg, hanem több mérés átlagolásával. Így sokkal nagyobb átfogási tartományban képes mérni a műszer, mert a zajok időbeni eloszlása miatt azok kiegyenlítik egymást. Gondoljunk bele, mit jelent egy 80...160db-es kijelzési tartomány. (persze ott logaritmikus a mérték) üdv! proli007
Az RMS képző igen, az integrátor, nem feltétlenül (sőt).
Ar RMS képzés,analóg szorzás és gyökvonás, így nem éppen hibamentes. Hála égnek több cég számtalan IC-je áll rendelkezésre. (Nem lehetetlen, de lásd az Brüel@Kjaer rajzot, mennyire kimunkált. Nem is semmi a javítása!) Az egyszerű műszerekben alkalmazott AC mérés, az itt nem megfelelő, mert az egy átlagképző egyenirányító, csak effektívre van kalibrálva. Ez csak színuszos jelek esetén elfogadható. (Goofle témákban és Analog Devices adatlapokon is olvasható) A csapágyrezgés minden, csak nem színuszos rezgés, így csak valós RMS képzéssel mérhető a csapágyrezgés "teljesítménye". Az integrátor, egy egyszerű műveleti erősítővel megoldható, mert egy RC tag frekvencia-feszültség esése 20dB/dekád. Ez nem más mint egy 1Hz-es aluláteresztő szűrő. Csak a törésponti frekvenciának, (-3dB) kívül kell esni a mérétartományon, mert ez a "frekvencia szerinti lineáris összefüggés", csak kb. a -6dB szint alatt lesz igaz. (Nézzétek meg a Tinával) A PIC-ről szóló ismereteink nem egyeznek. A PIC A/D a referencia feszültséget osztja szét annyi részre, ahány bites az A/D. Csak a referencia feszültség nem lehet akármekkora értékű. (Gondold el, ha igaz lenne az állításod, hogyan használhatná a PIC referenciának a GND és VCC feszültségét? Mi értelme lenne annak és ezt hogyan lehetne kalibrálni és számítani?) Az A/D bemeneti feszültsége abszolút értelemben 0,3V-al haladhatja túl a tápfeszt. Ha az A/D-re magasabb jelet vezetünk, mint a referencia feszültség, akkor a konverzió mindig a legmagasabb számmal azonos értékű eredménnyel zárul. Ha ez nem így lenne, (átfordulna-túlcsordulna)akkor gondoskodni kellene a bemeneti jel határolásáról 1/1024 pontossággal. Na, ehhez kellene némi alkatrész, és nem lehetne beolvasni egy egyszerű poti állását, ami a tápra van kötve. (Márpedig igen sok alkalmazásban használnak potit a digitális érték beadására.) üdv! proli007 Idézet: „A gyakran igen hasonló, máskor erősen különböző eljárások egyetlen közös jellemzője, hogy igen gyakran az eljárás kidolgozója a saját technikát nevezi a probléma legmegfelelőbb megoldásának... ” Hát ezzel kapcsolatban, van egy kis aranyos történetem, bocsi kicsit OFF. A barátom évekkel ezelőtt készítette szakdolgozatát az egyetemen ezen témából. Megkért, hogy a turbógépcsoporton végezzek neki spektrumméréseket. Azok rendre el is készültek. Nos, a konzulens azt mondta a mérésekre, hogy a prof nem fogja elfogadni, mert annak jellemző rezgéscsúcsai nem esnek egybe az általa tanítottakkal. Kiss bosszús voltam, hogy a valóság már nem megfelelő műszaki paraméter?  Elkértem barátom könyveit és írtam egy kis pascal programot, amiben "összeugrasztottam" néhány tangens függvényt, majd az eredeti mérésekből a zajt kiszűrve hozzá adtam a számított görbéhez. A "frekvenciákat és fázisokat" addig állítgattam, míg az eredmény lenyűgöző nem lett, pont a tanultakat mutatta, mindenki legnagyobb megelégedettségére. Így a dogozat elkészítésének már nem volt akadálya. A probléma nem új keletű, Isten is a saját képmására formálta az embert (állítólag).  üdv! proli007
Szerintetek ha ezt a műszer kapcs rajzott bevinném a Tinába, megcsinálnám a nyáktervét blokkvázlatát és egy kis leírást hozzá az elfogadható lenne a feladat megoldásaként?
Hát ezt nem tanácsolnám, több okból sem!
 - Hozzá kell tennem, hogy ezt a Brüel@Kjaer műszert én sem ismerem, de aki már látott ilyen gyártmányú rajzokat, minden porcikájáról azonnal felismer, mert olyan sajátságos kialakítása van és egységes megoldásokat tartalmaz. Szerintem a Brüel-nél, húsz éve egy mérnök tervezi. (RMS képző diszkrét elemekből történő megoldása…) - A kapcsolás működését el sem tudnád magyarázni, és a Tina is megfeküdne tőle szerintem. - Még egyes részegységek és kapcsolók funkciói is nehezen értelmezhetők a gépkönyv leírások hiányában. - Ez egy töltéserősítő bemenettel rendelkező műszer, a te érzékelőd pedig egy beépített töltéserősítős. - A kijelzőről szinte semmi adat nincs, és ez egy több méréshatáros hordozható telepes (akkumulátoros) készülék. Mindazonáltal, kiindulási alapnak (puskának) remek és látható, hogy nem rossz irányban halad a téma. üdv! proli007
Igazad van. Az adatlap 182-es lapján van a referencia feszültség beállítása.18F452
Nem érdemes a B&K diszkrét elemekböl felépitett RMS képzöjét lemásolni? Ezt ugysem hinné el senki, hogy én terveztem!
Idézet: „Tehát a négyzetes középérték (RMS képzö) egy IC?” Idézet: „Nem érdemes a B&K diszkrét elemekböl felépitett RMS képzöjét lemásolni? Ezt ugysem hinné el senki, hogy én terveztem!” Igaz nem neked címeztem, de légy oly kedves, olvasd el a következő hozzászólásomat! (#148397) proli007 válasza bbatka hozzászólására ) A második kérdésedet, mellesleg nem is értem. Kérded, mondod, vagy nyugtatod magad? üdv! proli007
Szóval a mi általunk összeállitott blokkvázlatba a B&K müszerböl is át lehetne vinni egy-két dolgot! A kérdés, hogy az RMS képzö rész átültethetö lenne-e?
Nekem megvan az Analóg és Digitális áramkörök című könyv , aztán megtaláltam a neten is fájl formában. Értékek nélkül bemutat egy effectiv képzőt majd azt tovább bonyolítva egy integrálót. Érdekel vagy megvan neked is ?
A könyv megvan nekem is! De a fájl érdekelne! Köszönöm!
Még a PIC programban nem tudtam elörelépni, nem tudok elindulni, nem tudom mit kell irni...
Először is a hardver illesztéseket nézd meg. Sok példát találsz rá. Én is linkeltem be korábban. Kell egy elképzelés az egész vezérlésére és a program vázlata az alapján áll össze. Szerintem először az LCD és billentyűzet kezeléssel foglalkozz. Aztán kezdeményezhetsz A/D átalakítást , aminek eredményét kiíratod az LCD-re. Szóval először a hardver legyen kész és csak utána jöhet a szoftver.
Az integrátor és effektív képző értékeinek meghatározához meg használd a Tinát.
No, irtam emailt a konzulensemnek és elküldtem a proli007 által szerkesztett blokkvázlatot is neki! Azt írta, hogy nagyon szépen alakul a dolog, csak annyit tett hozzá, hogy alacsony frekvencián inkább elmozdulást szoktak indikálni, kétszer kéne integrálni! És, hogy PIC nélkül is megoldható! Meg ne ledek legyenek, hanem valami normális kijelző!
De amúgy minden király! :yes:
"Azt írta, hogy nagyon szépen alakul a dolog"
Ha-Ha  Még nagyon az elején tartasz. Megvan az elképzelés, de a hardver próbák sok időt fognak elvenni. Én úgyan még soha nem dolgoztam sok furatos próba nyákra , de ajánlom, mert gyorsan fel lehet rá építeni egy áramkört. A PIC meg nagyon leegyszerűsíti a hardvert, de cserébe kicsit programozni kell. Szerintem PIC-el sokkal kisebb, gyorsabb, praktikusabb meg kevesebbet fogyaszt. (aksis táplálás+DC DC konverter) A karakteres LCD szerintem tuti. Ha grafikus lenne az még tutibb lenne. Grafikus kijelzőben nincs tapasztalatom, ezt inkább hanyagoljuk. Szerintem kezd el TINA-ban a szimulációt , aztán kezd el külön panelekre megépíteni a részeket. A két szűrő inkább 1 panelen legyen. Egy apróság. Szerintem kapcsolóval lehetővé kéne tenni az integrátor megkerülését, ha netán rezgésgyorsulást szeretnél mérni. Aztán a végén hitelesíteni kell a mérőműszert. Van rá ötleted? Nekem nincs.
Példa a billentyűzet bekötésére itt
Az LCD bekötésre van egyszerűbb is a 4 adatvonalas, régebben már feltettem. Ez 16F877A PIC-el van, van valami különbség a programban, ha 18...-ra irom? A lábak száma ua.
Basic szempontból így elsőre semmi. Ha probléma lesz, akkor úgyis előjön.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
