Ezeknek a kondiknak a háza a negatív pólus (már amit én eddig láttam így volt), szóval a két új kondi negatív (-, ezt jelölik az elko-kon) pólusait forraszd össze, ez megy oda, ahova a ház csatlakozott. A két szabadon maradó láb a két pozitív pólus, azokra meg forraszd a megfelelő vezetékeket az eredeti kondi csatlakozás alapján.
Én pl nem öntöttem ki semmivel a preparált kondi dobozát, pont jól passzoltak bele az újak, nem lötyögött.
A kondi értékei jók, 400V vagy nagyobb tűrésű tökéletes.

Szia! Akkor lehet, hogy azért volt a nagy "brumm" mert balga fejjel összekötöttem a két kondit az ellenkező pólusánál fogva, és így forrasztottam be őket. Szerencsére nem ment tönkre semmi. Az "alaprumm" jóval hangosabb volt mint az eredeti elkojával. Visszahelyezve a régi állapotába a készüléket a alapzaj a megbontás előtti lett. Akkor bekötve kondikat a negatív pólusokat a testre kötöm, a pozitívakat meg a régi elko alapján kötöm be.

A fordított polaritással vigyázni! Jókora robbanással is honorálhatja.. Egy kapcsolási rajz a rádióról sokat segítene.. ,de valóban úgy szokott lenni az esetek többségében az ilyen 2X50µF/385V-os elkóknál hogy a külső "aluhenger".. maga a kondi megfogható "teste" az a negatív pólus azaz a test. Ezt egy műagyag szorítógyűrűvel jól hozzácsavarozzák a fém vázhoz, neki szorul a pereme.. ezzel létre is jött az áramköri kapcsolat. Ebből következik hogy magán a kondin alján maradt 2 db kivezetés. Amely mind a kettő + , +. Úgy a jó ha neked is ez a két + kivezetésed marad meg.. A többi testre. De egy fénykép azért mindenképp jó volna.. biztos ami biztos. Ezek a kondik formázhatóak és igen strapabíróak. Nem 1000% hogy (csak) az a rossz. Mérni kellene, de ha nem vagy járatos benne akkor vigyázz vele ,mert bizonyos rádióknál is a dugó csatlakoztatásának polaritásától függően a fémvázon "csücsülhet" a 230V.. ami óvatlanul hozzányúlva, és bármi mással össze érintve komoly áramütés lehetőségét hordozza magában. Milyen típusú rádióról van szó?

Tisztelt Gergely! Bekötöttem a kondikat a megadott segítségek szerint, de az alapzaj megmeredt. Mértem feszültséget a fémvázon: 1. mérés 34 V, megfordítva a dugót 90 V volt rajta. Philips 494A (Jóbarát) rádióról van szó. Az, hogy a kondik formázhatóak az mit jelent? Rajz van róla, de az az igazság, hogy nem nagyon értek hozzá. Az EM4-es csőről is el van szabadulva egy vezeték, én úgy látom rajz alapján, hogy csak hasonlóképpen van bekötve nem ugyanúgy. Ez a vezeték az UBL 21 csőre fut.

Nem jól mértél. A fém vázhoz képest kell mérni. A műszer egyik vége (fekete vezeték) a fémhez csipeszelve. A másik pont a kondi lába(i) vagy bármilyen más alkatrész.. arra kell/kéne rámérni (a piros vezetékkel). (Egyenfeszültség ,1000V-os méréshatár.) Csak egy kézzel babrálni, semmihez nem érve. A dugót meg ne forgasd! Egyik állásban a fém alkatrészeken van a fázis. Fázisceruzával tudod ellenőrizni.. ha a fémhez érintve világít akkor kell fordítani rajta egyet, hogy a fázisceruza ne világítson. Ámde látom nem nagyon vagy tisztában.. így most egyelőre óva intelek ezektől a dolgoktól. Ha van a közeledben valami segítség ,aki valamilyen szinten járatos a témában, akkor ne habozz és kérj segítséget. Amúgy is leválasztó trafóval kéne az ilyesmiket javítani. Gondolom nincsen.. ráadásul nem is csináltál még ilyesmit. Meglehetősen életveszélyes kombináció! Nagyjából tisztában kell lenni ezekkel a dolgokkal. Olvasgass utána kicsit, akár itt a fórumon belül.

Ámberek! bele kell hogy szóljak! Olyan Jóbarát amiben egyszerre van EM4-es és UBL 21-es, az nem létezik. A Jóbarát-ból kétféle változat van a 494A (404A) az hál. trafós és a csövei E 21-es sorozatúak, vagyis 6.3 voltosak, és a 494U amelynek nincs hál. trafója, vagyis univerzális, és U 21-es sorozatú csövek vannak benne.(UM4, UBL21). Ez az a készülék, aminek a sasszija közvetlenül a hálózaton lehet. Tehát előbb tisztázni kellene a pontos típust. Üdv:

Pont a típusait nézegetem... valóban.

Tisztelt Janó bácsi! Nem jól írtam a cső típusát: EBL 21 van benne ezért Philips 494A. Elnézést!

Akkor jó a típus, és van hál. trafója, ami elválaszt a közvetlen hálózattól. Ezért teljesen mindegy, hogy melyik irányba van bedugva a villásdugó. Mérni a a panelhez képest kell, az a negatív pont. Igy az elkó negatív felén (a burkolatán) minusz 6-8 V kell legyen, (előfesz)
a két pozitív pontján pedig plusz 280-300V. Amig ezek a feszültségek nincsenek meg, nem lehet tovább lépni a hibakeresésben.

Köszönöm az intelmeket! Az a gond, hogy nincs hozzáértő ismerősőm ebben a témában. Gyűjtöm a régi rádiókat. Azokat a készülékeket amelyeknek kis baja van, meg tudom javítani, de szeretnék komolyabb hibákat is javítani tudni. Nem vagyok elektroműszerész ezért vannak "némi" elektrotechnikai hiányosságaim. Olyan szakember vagy könyv kéne akitől meg tudnám tanulni a csöves rádiók mikéntjét, működését és a javítását, aki (ami) leírja egy laikusnak is megértő módon ezeket.

Rámértem a megadott módon a kondira: Előfesz: -5.03V, A 2 pozitív sarkán 193V és 176V. Honnan lehet tudni, hogy mennyinek kéne lenni az előfeszültségnek, a pozitív feszültségeknek, stb?

Mindenki így kezdi.. Ha szeretnéd csinálni akkor hajrá! Én mikor elkezdtem.. egy egy "laikus" érdeklődést követően kaptam olyan választ is hogy inkább kapcsoljam le a biztosítékot akkor esetleg.. talán még életben is maradhatok. De aztán utánaolvasgattam a dolgoknak.. könyvekből, internetről. Aztán lassan csak alakul ez. Mondjuk én inkább "tévés" vagyok. A rádióknál azért a rezgőkörök hangolásába is bele kell bújni.. és némi felszerelés is szükségeltetik ha olyan a probléma jellege. Én nem igazán értek hozzá.. de ha visszaolvasgatsz a fórumon akkor láthatod hogy az előttem szóló Janó bácsi nem 10-20 rádió javításán és teljes körű felújításán van már túl.

Én megvettem anno ezt a kis könyvet: E. Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió
Tudom ajánlani. Nagyon szemléletesen leírja a csövek működését, a felépítésüket, a felhasználásukat, a rádiók fő részegységeit, mikre kell figyelni, kb hogy tudsz akár megtervezni egy egyszerű rádióvevőt.
Nem rádiójavítási tanácsadó, de egy érdekes kis könyv.

Köszönöm a tippet. Mindenképpen megszerzem ezt a könyvet, hiszen nekem az alapoknál kell kezdeni.

Köszönöm az értékes hozzászólásaidat. Akkor nekiugrok a tanulásnak. Janó bácsi tényleg a legtapasztaltabb szakemberek egyike itt a fórumon.

Ezek a feszejek kevesek (az előfesz. még épphogy jó). Haladj sorban: csövek nélkül megvannak-e a terhelés nélküli fesz.-ek (anódtek. min. 250-250V, AZ1 fűtés: min. 4,5V, többi fűtés: cca. 7V). Ha ez nincs meg, akkor a trafó és környéke már eleve hibás. Ha jó, AZ1-et bedug, a többi cső nélkül az elkón min. 300V DC kell, hogy legyen, ha kevesebb, akkor lehet hogy AZ1 gyenge emissziós, sajnos csak csőcsere segíthet.
Szerintem egyelőre ennyi elég.

Ez egy igen jó fórum a tanulásra.

Fel tudok ajánlani egy jó kis könyvet DjVu-ban. Sajnos túl nagy, hogy ide feltegyem. Ha kell emilben elküldöm.

Tisztelt Zolika60! Megtisztelsz vele. Címem: **

A címed az adatlapodon is fent van, így tudom. Ide nem tesszük, mert sok spam-et eredményezhet.Akkor küldöm.

OK, köszi!

Tisztelt Zolika60. Én is elfogadnám azt a könyvet.Ha lehetséges!
Tisztelettel Madzagos

Tisztelt Zolika60. Én is elfogadnám azt a könyvet.Ha lehetséges!
Tisztelettel Qju

Megy.

Neked is megy.

Tisztelt gkari! Mértem feszültségeket a kért pontokon: csak AZ1 csővel az elko pozítív sarkain DC 350V és 360V. Csövek nélkül az AZ1 sarkain AC 300V 2x, AC 10V-9V 2x (gondolom, hogy ezek lehetnek a fűtés). Az "anódtek"-et hol mérem?

Anódtek.= anódtekercsek, amik az AZ1 anódjaira csatlakoznak, na de a katódon megvan-e a cca. 300V DC? (ennél a mérésnél már legyen rajta az 50uF!)

Katódokon cca. 360V, cső nélkül az anódokon cca. AC 300V-ot mértem

Szép estét!
Sikerült eljutnom odáig, hogy csináljak képeket. Majd most kiderül mi hiányzik még.
Fehér műanyag csörömpölt a tv belsejében, egyáltalán az oda való? Bár biztos ha benne volt

Hiányzik onnan a DY 86-os cső, a nagyfesz. egyenirányító. Az a kis fehér emlékeim szerint az anódon(a cső tetején) van, benne egy csatlakozó a kupakra.