Fórum témák
» Több friss téma |
WinAVR / GCC alapszabályok: 1. Ha ISR-ben használsz globális változót, az legyen "volatile" 2. Soha ne érjen véget a main() függvény 3. UART/USART hibák 99,9% a rossz órajel miatt van 4. Kerüld el a -O0 optimalizációs beállítást minden áron 5. Ha nem jó a _delay időzítése, akkor túllépted a 65ms-et, vagy rossz az optimalizációs beállítás 6. Ha a PORTC-n nem működik valami, kapcsold ki a JTAG-et Bővebben: AVR-libc FAQ
Mert már az ötlet is beteg.
Az aksit sosem rakjuk a stabi után, hanem mindig eléje. Az aksinak sosem lesz azonos a feszültsége mint a tápnak, meg ott van a dioda is, igy még véletlenül sem kap a proci folyamatos stabil áramellátást.
Csak nekem pont az a bajom, hogy nincs szabad lábam, és az áramszünetet az avr tápján szeretném mérni. Ugye a diódán 0,5V esik, pont ezt nézném a táphoz képest.
Nem olvastam végig az eszmecseréteket, de kétlem, hogy ez igy sikerülni fog, mármint, hogy a proci saját áramellátását akarod vizsgálni - nem is csodálom, hogy belezavarodik. Mit gondolsz mi adott abban az átmeneti állapotban, amikor megszünik a külsö áram és megjelenik az akku? Gondolom az adc-t használod a mérésre - mi ennek az adott pillanatban a referenciája?
Szoval máskép kellene. A watchdogra nem gondoltál? Az pontosan ilyesmire lett beépitve. A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2013
1. Az Atmega8-nak van egy brown-out detection fuse bitje. A kérdés, hogy ez be van-e állítva. 4V-ra is rá lehet állítani.
2. A mezei Atmega8 megengedett tápfeszültsége 4.5V és 5.5V között mozog. Az Atmega8L-t tudod 2.7V-on is járatni. Nem kéne, hogy az AVR-t zavarja a táp brummogása. Egy mezei 7805 utáni zaj sem árt neki, még szűrőkondenzátor nélkül sem. Gondolom 4.5V alá mész. A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2013
Azért vannak kihivások. A mult héten képtelen voltam az egyik modulomon elinditani a Jtag kapcsolatot, ugyanakkor a gyári panelen hibátlanul ment. Elkezdtem méricsgélni és amikor az egyik Jtag lábhoz érintettem a szkop szondáját egyböl elindult. Ma sem tudom mi volt az oka.
Igen 4,4V van ilyenkor. Ugye a diódán eső fesz ennyit ad ki.
Ez a brown-out detection fuse bit az atmel studióba a Fuses közt hol találom?
Bővebben: Itt
De inkább ne piszkáld őket, csak nézd meg és próbálj 4.5V felett maradni, mondjuk schottky-val, vagy valami mással.
De van ott tüske.Attól függ, milyen szkóppal nézed.
Egy kis transzformátort, vagy kapcsoló üzemű tápot ki-be dugva u.a. lesz a hiba. Szűrj a hálózati tápon is ne csak a uP tápon. uP reset láb szűrés?
A táp most jelenleg így van felépítve:
230-> trafó -> graetz ->kondi ->stab 12V (innen megy a 12Vot igénylő alaktrészekhez a 12V) ->kondi -> 5V ->kondi -> AVR A reset láb szűréshez milyen kapcsolás lenne a legjobb?
Szia!
Sajnos nagyon más... nem csak az elérési útban... http://www.youtube.com/watch?v=_DdlTKTTkV0 Ez alapján jártam el, kivéve, az órajelem 16MHz, azt írtam át kézzel. Van valami, amit kihagytam, vagy nem jó? Köszönöm!
Szia!
Mindenek előtt ezt olvasd el! Aztán fojtasd ezzel. Esetleg még ez is hasznos lehet. A Reset-Pin bekötését lásd melléklet. R=10k C=4,7nF D=1N4148. Benne van egyébként a leírásban.
Ha a stabil 5V-on és közel a uP táplábaihoz van szűrés, valamint a reset áramköre jó,
akkor a 230-> trafó közé L-C szűrés sokat szokott segíteni. PC tápban, belül, a bemeneti csatlakozóján gyakran van beépítve, kis panelon. Ki lehet termelni belőle.
Azon töröm a fejem, hogy ugye az androidos telókban (használtan pl galaxy minit már olcsón lehet kapni) sok jó érzékelő van plusz gps plusz gsm. Ugye bluetoothon ossze lehet kötni a kettőt, de mennyire stabil a bluetooth kapcsolat az arduino és android között? Pl ha berakom a kocsiba, és aksiról van használva mind a kettő, minden féle zavarok érik akármi, mennyire stabil?
Esetleg van másik olcsó androidos típus amiben direkt soros kábellel össze lehet kötni a kettőt? (Vagy ennek mintájára USB-n össze kötni a kettőt.) Esetleg egyéb öttlet az android és arduino direkt össze kötésére? Amiről már próbáltam keresni infót de nem nagyon találtam, hogy mennyire lehet törni egy bluetooth kapcsolatot két eszköz között?
Ezeket találtam most:
adroid audio csatin keresztül kommunikáció mint egy modem (csengő hangok, bejövő hívás bezavarhat): http://androino.blogspot.hu/ javaban implementált driver, nem kell hozzá kernel driver: https://github.com/mik3y/usb-serial-for-android
Az LC szűrés nekem kissé meredeknek tűnt, ezért mást használtok helyette. A probléma az, hogy az L megtartja az áramát, akármi is történjen. Hogy ezt hogyan oldja meg egy 7805-ön keresztül, az nem tisztázódott bennem, de egy biztos: megoldja.
Inkább békésebb megoldást használok a PI szűrőt (CLC). Kapacitás (földre) - Induktivitás - Kapacitás (földre). Ez a megoldás azért megnyugtatóbb, mert a kapacitásokon keresztül tudja tartani az áramát (van mit szívni és nem kell a 7805-ön keresztül ügyeskedni). Az összes (C)LC szűrő hátulütője persze az, hogy túllő a célon 0V-5.1V-4.95V-5.03V vagy ilyesmi. Mindenesetre igencsak jól szűrnek.
Már csak a poén kedvéért lefordítottam a matuzsálemi winavr-rel (WinAVR-20100110) is ugyanazt a makefile-t, amit elküldtem (csatolva).
Tökéletesen fordult, miután az érintett 3 sort átírtam. Sőt, egy build.bat nevű fájlt is csatoltam. Itt kellene a C:\WinAVR-20100110-et lecserélned (Makefile és build.bat) fájlokban és lefuttatni a build.bat-ot.
Szerbusztok!
Most kezdtem az ismerkedést az AVR-el. Beszereztem, egy ATtiny45-ös mikroprocesszort. ÉS ezt a programozót fogom megépíteni kezdésnek: Programozó. C-ben szeretném programozni. A kérdésem, hogy a számítógépre, melyik programot/mokat kell telepíteni, illetve kell-e valami driver hozzá? KÖszönöm
Szia!
Én anno az AVR-ezést a Winavr+avrstudio párossal kezdtem és vettem egy avr programozót, aminek a leírását itt találod meg. a HEstoreban szerintem még kapható. Szerit em kezdéshez azért ez a jó, mert biztos a sikerélmény ja és a nyolc lábbal sorozatot itt vannak a linkek: nyolc lábbal1 nyolc lábbal2 nyolc lábbal3 nyolc lábbal4 és az említett programozó: AVR-Doper, USB-s ISP programozó
Tavir MK-II programozó
Azért javasoljuk, hogy vedd meg a programozót, mert tanulni jóminőségű működő eszközökkel érdemes. Nekem eredeti MK-II programozóm van, 10.000-ért vettem az MSC-től. Nem is volt vele semmi bajom, bedugom, programozok, ennyi.
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne hogy atmega48-at lehet pickit 2-vel programozni?
Én ezzel a programozóval kezdtem Első AVR programozóm AVR Studio 4 kell hozzá meg egy AVR OSPII nevű program. A Hátránya hogy nem lehet vele Debugolni és elég lassan égeti be a programot de 3000HUF-ból megépíthető.
Olvasd el ezt ha jól értelmeztem akkor lehetséges a dolog.
Űdv! 80C51-el(40pin) készithető-e frekvenciamérő?Szegmenses ledKI kijelzővel,kb.40MHz-ig? Van AKI készit?
Szia!
1: ez egy AVR-es topik, létezik 8051-es is (tudtommal) 2: semmit sem úgy kezdünk el tervezni hogy "találtam XY-t a fiókban, meg lehet vele csinálni?" (egyébként biztosan meglehet) 3: ez egy hobbista fórum, nem hiszem hogy csak úgy bárki leül és megépíti neked. Javaslat: Keress rá, pl. itt, kutakodj, és tanuld meg programozni az IC-t. A Bővebben: Link nem repül a szádba, ne is várd!
Sziasztok!
Olyan problémával küzdök, hogy ds18b20 rom kódját ki tudom olvasni,de csak decimálisan és azt kellene átkonvertálni hexadecimálisba, hogy utána megtudjam 'szólitani' az érzékelőt.
Sziasztok!
Egy barátom megkért, hogy tervezzek a GoPro kamerájának autós tartójához olyan kiegészítőt, amivel tudja forgatni a kamerát. A "gépészeti" dolog megy is, az elektronikai részhez szeretnék Tőletek segítséget kérni. A lényeg, hogy egy joystickal szeretné irányítani a kamerát. A kameráz két tengelyen szeretné forgatni. Ehhez az egyik szervót végtelen forgásra módosítanék (ez is megy), a másik pedig a gyári tartományban tudna forogni. A szoftveres kivitelezésben szeretnék segítséget kérni. Arduinoval szeretnénk megoldani, mert az áll rendelkezésre a projekthez. A kérdés az lenne, hogy van-e valakinek valami forrása, ami alapján el lehet indulni, esetleg épített már valaki hasonlót, építő jellegű kritikák, és tanácsok is érdekelnek. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
